Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
> TUDOMÁNY TECHNIKA A vírusos megbetegedések között az utóbbi években meglepő módon elterjedt a herpesz. Ma már egyetlen virológiái kongresszus sem zajlik le anélkül, hogy ne foglalkoznának e fertőzéssel. A herpesz latinul „kúszót" jelent. E vírusfertőzés megtámadja az idegrendszert, a szemet, a májat, a szervezet nyálkahártyáit és a bőrfelszínt. A herpesz által okozott halálos kimenetelű megbetegedések száma az influenza után a második helyen áll az összes vírusos fertőzés csoportjában. Az influenzához hasonlóan, a közönséges herpeszvírus (herpes simplex vírus) ott terjed, ahol különösen intenzív az emberi érintkezés, ilyen értelemben tehát civilizációs betegség. A Szovjet Orvostudományi Akadémia Virológiái Intézetében az elmúlt húsz évben széles korú klinikai-virológiai kutatások folytak annak megállapítására, hogy a közönséges herpeszvírus milyen szerepet játszik a szem-, a bőr-, a száj- és a nemi betegségek kialakulásában. A kutatás és a kísérletek eredményeként végül lehetővé vált olyan herpeszvakcina előállítása, amely állatkísérletekben már hatásosnak bizonyult. Ma már a herpesz súlyos formájában szenvedő több ezer beteg klinikai vizsgálati tapasztalata áll rendelkezésre arról, ' milyen eredménnyel alkalmazható embernél a formalinnal elpusztított herpesz-polivakcina. A vakcinát a bőr alá adott injekció formájában juttatják a szervezetbe. A vakcina-terápia eredményeként a herpeszes szembetegek 63 százalékánál a fertőzés nem újult ki, 27 százalékuknál pedig a betegség ritkábban és rövidebb időtartamban jelentkezett. Mindössze a betegek 10 százalékánál nem tapasztaltak változást. A herpeszes bőrbetegségben szenvedők 90 százalékánál ugyancsak kimutatható a vakcinás kezelés eredr. ényessége. E betegek tíz évig tartó megfigyelése azt mutatja, hogy 60 százalékuknál tartós gyógyulás következett be, sót - a betegek 25 százalékánál - nem volt tapasztalható a betegség kiújulása. A klinikai vizsgálatok alapján a herpeszvakcinának nincsenek mellékhatásai, nem okoz szövődményeket, és nem súlyosbítja a kísérő betegségeket. Alkalmazása a herpesz szem-, bőr- és szájbetegségek recidiváló formáiban ajánlott. A vakcinát a Szovjet Orvostudományi Akadémia Virológiái Intézetében állítják elő. A legjobbak közé tartozik azon készítmények sorában, amelyeket jelenleg az NSZK-ban, Bulgáriában és Nagy-Britanniá- ban alkalmaznak a recidiváló herpesz megbetegedéseknél. A herpesz elleni vakcinák előállításának fontosságáról szó volt az Egészségügyi Világszervezet 1981-ben Lyonban megtartott tanácskozásán is. A herpeszbetegségekkel kapcsolatban a továbbiakban is komoly tudományos kutatásokra van szükség. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi időben kialakult egy olyan irányzat, melynek alapján interferon-induktorokat alkalmaznak bizonyos herpeszeknél. Vizsgáljunk meg kettőt közülük. Herpeszes-szaruhártya -gyulladás. Mint már említettük, a herpeszes szemfertózés a legelterjedtebb és a legsúlyosabb szövődményekkel járó szembetegség, gyakran vakságot okoz. Épp ezért keltették fel a szemorvosok fokozott érdeklődését az interferon és induktorai. Ráadásul ezek a készítmények megelőző jelleggel is alkalmazhatók, például arra, hogy a beteg családtagjai ne fertőződjenek meg herpesz-keratitisszel. A Virológiái Intézet és az Országos Szemészeti Intézet munkatársai által végzett közös kutatások során kiderült, hogy az interferon szintetikus induktora - a poludan - hatásosan alkalmazható a szemherpesz súlyos formáinak gyógyítására. Az interferon-induktorok - a po- ludan és a szovjet gyártmányú poliguacilin - klinikai alkalmazása akut szemherpeszek esetén a betegek 60-70 százalékánál gyógyulást eredményezett. A szaru- hártya-átültetés, amelyet a betegség legsúlyosabb formáiban szenvedő 53 páciensen alkalmaztak, valamint az ezt követő polivakci- nás kezelés lényegesen csökkentette a betegség kiújuláSának esélyét. Herpeszes bőrbetegség. Az a tény, hogy folyamatosan emelkedik a közönséges herpesz és övsömörös herpeszes megbetegedések száma, s egyre gyakrabban találkozni e betegség nehezen gyógyuló formáival, a viroló- gusokat és a klinikusokat arra készteti, hogy új, hatékony készítményeket állítsanak elő. Sikeresek voltak az új szovjet interferon-induktorral és mega- szinnal végzett első kísérletek, melyeket üzbég vegyészek dolgoztak ki, Szadikov akadémikus irányítása alatt. A készítményt 3%- os kenőcs formájában eddig 125 herpeszes és 25 súlyos övsömörben szenvedő betegen próbálták ki. A megaszin alkalmazása a betegség heveny szakaszában bizonyult a leghatékonyabbnak, s ki- újulás esetén a betegség átlagos időtartamának csökkenését eredményezte: tíz napról négyre. A megaszin enyhítette a fájdalmat és lerövidítette a betegség lefolyását. A herpesz klinikai megjelenési formáinak sokfélesége, a tartósan herpeszbetegségben szenvedők nagy száma, valamint a fertőzés recidiváló jellege azt bizonyítja, hogy a herpeszvírus élre tört az emberi fertőzések között. A megelőzés, főként pedig a gyógyítás jelenlegi módszerei meggyőzően bizonyítják, hogy sikerült lényeges haladást elérni a herpesz elleni speciális készítmények előállításában. VIKTOR ZSDANOV akadémikus, IGOR BARINSZKIJ professzor Támad a herpesz Lázmérő műanyagcsík Hagyományos hőmérő nélkül, műanyagcsíkba ágyazott szerves folyadékkristályokkal méri meg egy angol újdonság a betegek hőmérsékletét. A mérés kényelmes és biztonságos - a csíkot a beteg homlokára kell illeszteni. Nem kell tartani tőle, hogy a gyermekek, idősek eltörik a hagyományos üveglázmérőt és nincs szükség a hőmérők sterilizálására sem. A hőérzékeny folyadékkristályoknak az órákban és a számológépekben használt folyadék- kristályoktól eltérően nincs szükségük villamos gerjesztésre, hogy látható kijelzést adjanak. Vérátömlesztés a sebből távozó saját vérrel? A vér fertőzéseinek az elkerülése végett a szakemberek azon fáradoznak, hogy vérátömlesztés céljára a betegnek a saját vérét használják fel. Ennek az a legegyszerűbb módja, hogy a mútétre váró betegnek saját vérét apránként összegyűjtik, s a kórház vérbankjában elraktározzák. A második mód: a sebből műtétkor távozó vért visszaszivattyúzzák a szervezetbe. Ezzel már százhatvan évvel ezelőtt is próbálkoztak - igaz, végzetes kimenetellel. Sikertelenek voltak az 1970- es évek próbálkozásai is, mert a szivattyúzás közben a vérbe jutó légbuborékok halálos embóliát okoztak. A szakemberek egy része most bizonyos benne, hogy az Egyesült Államokban legújabban alkalmazott eljárás teljesen veszélytelen. Eszerint a vért, azután hogy kiszívták a sebből, véralvadásgátlóval összekeverik, s fiziológiás konyhasóoldattal átmossák, majd centrifugálják. Ennek során a vörös vérsejtek az edény szélén, a plazma és a vérlemezkék pedig annak közepe táján gyűlnek össze. A betegbe a vörös vérsejtek híg oldatát vezetik vissza. Bár a berendezés percenként 200-300 ml vért „hoz létre", nagyobb mútétek alatt előfordul, hogy a beteg hirtelen sok vért veszít, s emiatt több vér vár „feldolgozásra", mint amennyi a gép teljesítménye. Ezért a sebből távozó vért különleges edényekben gyűjtik össze. A beléjük helyezett mikroszűrök felfogják a parányi alvadékdarabkákat vagy a sebből leesett szövettöredékeket. Az így megszűrt vért ezután vagy a centrifuga dolgozza fel, vagy közvetlenül a betegbe szivattyúzzák vissza. Am ezzel az ígéretes eljárással kapcsolatban is felmerülnek bizonyos aggályok. Bélműtét során például fertőző anyagok kerülhetnek a vérbe, vagy amikor daganatos szövetet operálnak ki a szervezetből, rákos sejtek juthatnak belé, majd visszakerülhetnek a beteg szervezetének más részébe. (N. s.) ^^^^^^^^^^^^ZSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ letet, ahol BADAR ÚJ szú A pótolhatatlan anyatej A gyermek életének első négy hónapjában a szoptatás előnyei messze túlszárnyalják azt a lehetséges veszélyt, hogy esetleg kárt okozhatnak az anyatejben levő idegen anyagok. A tápanyagok összetétele, az immunológiai védelem, továbbá az anya-gyermek kapcsolat alakulása szempontjából nélkülözhetetlen a szoptatás. Az első négy hónap után a szoptatás előnyei fokozatosan veszítenek a súlyukból, de továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy az anyatej szeny- nyezett. Ha ez a kockázat nagyobb, mint az előnyök, előtérbe kerül a csecsemő mesterséges táplálásának a lehetősége. Azok a kismamák, akik hathónapos korukon túl is szoptatni akarják gyermeküket, ellenőriztessék anyatejük klórozott szénhidrogén tartalmát. Csontpótió üvegkerámia A Német Demokratikus Köztársaság jénai egyetemén kifejlesztett üvegkerámia kiválóan alkalmazható csontpótlásként. Hosszú időtartamú kipróbálás bizonyítja, hogy nem jelentkeznek kilökódési jelenségek az idegen anyaggal szemben, és a csontpótlás szilárdan összekapcsolódik a csonttal. A csillámot és apatitkris- tályokat tartalmazó üvegkerámia a fémmegmunkáláshoz használt szerszámokkal meg. közönséges munkálható Szénanáthás csecsemők Már a kisgyermekek is szenvedhetnek szénalázban: bármely életkorban könnyebb-sú- lyosabb panaszokat okozhat a virágpor iránti allergia, túlérzékenység. A következmény: csöpögő orr, könnyező-viszke- tó szemek, fejfájás, láz. Aki allergiás a virágporra, ne induljon nappal hosszabb sétaútra, hanem lehetőleg maradjon a zárt helyiségben. Minthogy a virágpor csak nappal terjeng a levegőben, este nyugodtan ki lehet nyitni az ablakokat. Egyes országokban a népesség 4-5 százaléka szenved allergiában, például szénanáthában, súlyosabb esetben asztmában. Körömbenövés ellen: fagyasztás A láb benőtt körmét rendesen sebészi úton vagy teljesen eltávolítják, vagy a köröm alatti szövet egy részét kivágják. Mindkét eljárásnak vannak hátrányai: senki sem szereti elveszíteni a körmét, a köröm levétele fájdalommal jár, a seb esetleg fertőződik, a köröm gyakran újra benő stb. Oxfordi bőrgyógyászok a fagyasztásban olyan- gyors, olcsó és hatásos- eljárást találtak, amellyel műtét nélkül megszüntethetik a lábon a körömbenövést. Az új eljárásban folyékony nitrogénnel bepermetezik azt a mintegy 1 cm2-nyi terű a köröm belenőtt a húsba. Tíz perccel később a beteg a saját lábán eltávozhat, és sebét otthon már maga is tovább kezelheti. A megfagyasztott szövetek egy idő múlva elhalnak: varasodnak, majd lehámlanak. Diagnosztika - fájdalommentesen Manapság egyre kevésbé van szükség művi beavatkozásra a csalhatatlan diagnózis rögzítéséhez. Ez év elején például A. Böcking sacheni professzor a tüdőrák korai felismerésére alkalmas módszert dolgozott ki, amely a DNS- képcitometrián alapul: a köhögéskor, tüsszentéskor feljövő váladékban a gyanús sejtek jóvagy rosszindulatú viselkedése számítógép segítségével ellenőrizhető. A szívinfarktus korai felismerése, az általa okozott károsodásnak megítélése, valamint a gyógyítás módjának meghatározása nem mindig egyszerű feladat. Az Egyesült Államokban olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a diagnózis az emberi szervezetbe való behatolás nélkül állapítható meg. Kifejlesztése dr. Bottomley nevéhez fűződik: a módszer a nagy felbontású mágneses rezonancia-spektroszkópia. Ennek lényege, hogy a Föld mágneses terénél 30 ezerszer erősebb térben nagyfrekvenciás hullámok hatására bizonyos vegyületek atommagjai a szervekben és a szövetekben rezgésbe jönnek, és az anyagra jellemző karakterisztikus sugárzást bocsátanak ki. A kiértékelés alapja, hogy az egészséges szövetek által mutatott sugárzás jelentősen eltér a kóros elváltozást szenvedett szövetekétől. A számítógép által rajzolt nyomtatási kép egyértelműen utal a szövetek által tartalmazott anyagok koncentrációjára. A vér lítiumtartalma Közismert jelenség, hogy az emberi szervezetben az olyan létfontosságú elemeknek a mennyisége, amilyen a nátrium vagy a kálium, szigorúan állandó. Vajon milyen határok között változik az emberi szervezetben a lítium mennyisége? E kérdésre különösen most időszerű felelni, amikor a lítiumot sikerrel alkalmazzák bizonyos elmebetegségek gyógyításában. Mivel e mikroelem az emberi vérben roppant kicsi töménységben van jelen, csupán nagyon korszerű, nagy érzékenységű eljárásokkal és műszerekkel mutatható ki. Szovjet kutatók lengyel, osztrák és NSZK-beli kollégáikkal közösen végzett kutatássorozattal kimutatták, hogy a lítium mennyisége az egészséges ember vérében tág határok között változhat. Értékét elsősorban az határozza meg, hogy mennyi lítium jut be az emberi szervezetbe főképp a konyhasó útján. Azokban a városokban (például Moszkvában, Leningrádban, Bécsben, Bonnban, Poznanban vagy Murmanszkban), amelyekben a vezetékes vízben kevés a só, a lítium töménysége nemcsak a vízben, hanem az emberi vérben is kicsiny, s mindenképpen jóval kisebb, mint abban a koncentrátumban, amelyben a lítiumot gyógyászati céllal a szervezetbe juttatják. Pióca helyett géntechnológia Száz éve ismerik a pióca nyálmirigyeiben termelődő hirudin nevű fehérjének a vér alvadását gátló hatását. A pióca ezzel az anyaggal akadályozza meg, hogy az a vér, amelyet az áldozataiból kiszív, a sebben túlságosan gyorsan megalvadjon. Az embergyógyászat számára a hirudinnak a pióca az egyetlen forrása, s kenőcs alakjában főképp trombózist és sportsérüléseket kezelnek vele. A nagyon költséges piócatenyésztést fölöslegessé teszi a hirudinnak géntechnológiai úton való termeltetése. Heidel- bergi géntechnológusok a hirudin aminosavsorrendjének ismeretében mesterségesen létrehozták, majd az Escherichia coliba beépítették azt a gént, amely a baktériumban viszonylag nagy mennyiségben termelt hirudint. Az ekként termelődő hirudinból - a még megszerzendő jóváhagyások birtokában - gyógykenöcsöket gyártanak majd. A kutatók azt is remélik: a géntechnológiai úton kapott hirudin alkalmas lesz arra, hogy a vesebetegek mű vesekezelése során meggátolja a méregtelenítendó vér megalvadását. 1986. IV. 4. 5 ramia a fémmegmunkálás- azt a mintegy 1 cnr-nyi terű- garzast DOCsaianaK ki. a kiér- oan vagy MurmanszxDanj, meyaivauasai.
