Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-04 / 14. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1?88. április 4. XIX. évfolyarp 14. szám Ára 1 korona ocialista társadalmunk fejlődésének egy jelentős szakaszát zárta le a XVII. pártkongresszus. A CSKP Központi Bizottságá­nak politikai beszámolója a megtett útról szólva megállapította: A XIV. kongresszuson 15 évvel ezelőtt meghatározott hosszú távú fő irányvonal megvalósításával a szocialista Csehszlovákia jelentős lépést tett előre a társadalmi, gazdasági és kulturális élet minden területén. A nemzeti jövedelem, amely a társadalom gazdagságá­nak meghatározó mércéje, 81 százalékkal emelkedett az elmúlt másfél évtizedben. E sike­reket, amelyekre joggal vagyunk büszkék, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja elvhü politiká­jának, a dolgozókkal való kapcsolatának, tiszt­ségviselői sokezres serege törekvésének kö­szönhetően értük el. „Elóbbrejutásunkban je­lentős szerepet játszott egyre bővülő együttmű­ködésünk a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Mindezt figyelembe véve a be­számoló arra is rámutatott, hogy a világgazda­sági helyzet negatív hatásai mellett a saját határozataink nem mindig következetes teljesí­tése szülte gondjaink többségét. Sok helyütt elodázták a problémák megoldását s ezzel más szakaszokon további gondokat okoztak. S mivel móny: a nemzeti jövedelem növekményének 92-95 százalékát - országos viszonylatban a munkatermelékenység növekedésével kell elérni. Elsősorban az irányítási szférára hárul az a feladat, hogy kialakítsa e követelmény gyakor­lati megvalósításának feltételeit. A Központi Bizottság politikai beszámolója világosan megszabta: A népgazdaság hosszú távú stratégiájának, amely a tudományos-mű­szaki haladásra támaszkodik, alá kell rendelni az irányítást és a tervezést, valamint az egész beruházási politikát. Az intenzifikációért, a szer­kezeti változások végrehajtásáért, az irányítás és a tervezés lényeges javításáért folytatott küzdelemnek a párt-, az állami és gazdasági szervek tevékenységének fő tartalmát kell ké­peznie. Ez mindenütt megköveteli, hogy növel­jük a szervezettséget és a fegyelmet, lényege­sen javítsuk a munkastílust és megteremtsük a megfelelő alkotó légkört. A vitában felszólalók többen is hangsúlyozták a szocialista demokrá­cia elmélyítésének szükségességét, példákkal bizonyítva, kiváló eredmények születnek, ha megtalálják a helyes formát a dolgozók kezde­ményezésének kibontakoztatására. A témáról MAGASABB SZÍNVONALON az ellenőrzés még nem vált szerves részévé minden gazdasági vezető tevékenységének, megtörtént, hogy a csoport- és vállalati érdekek érvényesítését a társadalmi érdekek elé he­lyezték. Már a kongresszust megelőző tanácskozáso­kon is elhangzott, s a felszólalók szintén meg­erősítették: nincs olyan terület, ahol ne lennének tartalékok. Elsősorban ezek felhasználásával lehet meggyorsítani az intenzív fejlesztést, a ha­tékonyság növelését, a termékek minőségének javítását. Persze nem elég csupán szavakkal serkenteni, hanem anyagilag is legyenek jobban érdekeltek a dolgozókollektívák a tartalékok fel- használásában. Ugyanakkor erőteljesebben kellene serkenteni és kényszeríteni - gazdasági eszközökkel - a gazdasági vezetőket is e feladat teljesítésére. A tartalékok feltárásának, ésszerű hasznosításának elősegítése a termelésben és a nem termelési szférában, egyik alapvető fela­data minden pártalapszervezetnek, kommunista és pártonkívüli gazdasági vezetőnek. Társadalmunk gazdasági és szociális fejlődé­sének meggyorsítása, a népgazdaság teljesítő- képességének és hatékonyságának lényeges fokozása számunkra kulcskérdés. A vezetőknek - minden szinten - e megállapítás értelmében kell formálni tevékenységüket. Mert a gazdasági növekedés új minőségének érvényre juttatása nem a legfelsőbb vezetés „egyik óhaja", hanem elodázhatatlan szükségszerűség, igen nehéz de reális, és teljesíthető követelmény. A gazdasá­gi növekedés új minőségét abban látjuk - mon­dotta átrougal elvtárs hogy a nemzeti jövede­lem 1990-ig tervezett 18-19 százalékos növe­kedését a hatékonyság lényegesen gyorsabb ütemű növelésével kell elérnünk, mint ahogy azt a 7. ötéves időszakban megszoktuk. „Ez első­sorban azt jelenti, hogy a 8. ötéves tervidőszak­ban lényegében annyi anyagot és energiát használhatunk fel a nemzeti jövedelem tervezett növekményének elérésére mint amennyit jelen­leg igénybe veszünk. Tehát az energiaigényes­ség csökkentése minden ágazatban, de főként az iparban, kötelező érvényű feladat. Ebben a tervidőszakban az ipari termelésnek 15-18 százalékos növekedésével számolunk. Vagyis a nemzeti jövedelem növekedésének üteme gyorsabb lesz az ipari termelés növekedésének üteménél. Ugyanakkor a terv számol azzal, hogy a nemzeti jövedelem teljes növekményé­nek közel 80 százalékát az ipar adja. Ahhoz, hogy ezt a feladatot az ágazat teljesítse, lénye­gesen hatékonyabban kell kihasználni az álló­eszközöket. Az egyik legigényesebb követel­szólva Husák elvtárs kongresszusi zárszavában hangsúlyozta: „Jóval nyomatékosabban kell ki­küszöbölnünk azokat a negatív jelenségeket, amelyeket a kongresszus előtti vitában és itt a kongresszuson is joggal élesen és nyíltan bíráltak. Le kell számolnunk mindazzal, ami a gyakorlatban torzítja a szocializmus elveit, a lenini normákat és alapelveket, mindazzal, ami elavult és ami fékezi előrehaladásunkat." Ez nem könnyű feladat, mivel az emberek, - főként az irányítási szinteken dolgozók - gon­dolkodásának függvénye a munkastílusuk vál­toztatása is. A párt alapszabályzatának javasolt módosításai - amelyeket a kongresszus jóváha­gyott ezeket a szükséges változásokat, a kö­vetkező időszak minőségileg új feladatait veszik figyelembe. Növekszik a pártszervezetek és minden kommunista felelőssége társadalmunk szociális és gazdasági fejlődésének meggyorsí­tásáért, ugyanakkor a módosított pártalapsza­bályzat megteremti a feltételeket a párt vezető szerepének megszilárdításához és munkastílu­sának tökéletesítéséhez. Ebből is világos, pár­tunk egyre nagyobb követelemónyeket támaszt a kommunistákkal szemben. Elsősorban tőlük várja a minőségileg új feladatok megvalósításá­nak szorgalmazását, hogy alaposan ismerjék munkaterületük problémáit, elősegítsék a nyílt véleménycserét a pártszervezetekben és mun­kakollektívákban, s ezzel érjék el: nagyobb számban vegyenek részt a dolgozók a döntések előkészítésében, majd a határozatok teljesíté­sének ellenőrzésében is. A pártéletben és a pártmunkában nem lehet megtűrni a formaliz­must, ezért a pártszerveknek és -szervezetek­nek megfelelő feltételeket kell teremteniük a kommunisták véleménycseréjéhez. Ezeken a tanácskozásokon a munkaeredmények érté­kelésén, a tapasztalatcserén legyen a hangsúly, s váljon természetessé a bírálat és önbírálat, hiszen ez a pártélet alkotó eleme. Nagyon lényeges, hogy a pártgyűléseken és pártérte­kezleteken világosan megszabják a kommunis­ták feladatait és további aktivitásra serkentsék őket. Csakis így valósíthatjuk meg a CSKP Központi Bizottságának politikai beszámolójá­ban elhangzó követelményt: Magasabb színvo­nalra kell emelnünk a párt politikai -szervező és ideológiai munkáját, tökéletesítenünk az állami és gazdasági szerveknek, politikai rendszerünk minden láncszemének tevékenységét, s olyan munkamódszereket és stílust kell választanunk, amelyek a következő időszakra kitűzött céljaink elérését biztosítják. CSETÓ JÁNOS A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére a Brnói Tesla Konszern­vállalat dolgozói tíz nappal a határidó előtt teljesítették a Szovjetunióba irányuló negyedévi kiviteli feladatokat. A felvételen Zdenék Menéík a Tesla BS típusú elektronikus mikroszkópot kompletírozza. Több mint százezer korona értékű kötelezettségvállalást tettek az ostraval Klement Gottwald Vasmű 3-as számú üzemében dolgozó lakatosbrigád tagjai a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére. Egyebek között megígérték, hogy a külföldi megrendelésre készülő hajtótenge­lyek gyártásának Időtartamát 12 nappal lerövidítik. A képen: Vilém Maráik, a lakatosbrigád vezetője (jobboldalt) munkatársaival egy hajtő- tengely paramétereit ellenőrzi. Több mint 4800 speciális erdei ke­rekes traktort gyár­tottak az elmúlt ötéves tervidő­szakban a Trstenái (Dolny Kubín-i já­rás) Nehézgépipari Üzem dolgozói. Gyártmányaik iránt külföldön is nagy az érdeklődés, ter­mékeik csaknem 80 százalékát a Szovjetunióba exportálják. A ké­pen Martin Hucík a dél-amerikai Su­riname megrende­lésére készülő LKT 120 típusú traktort szereli. (A ŐSTK felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom