Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 2. szám
Készül a munkaasztal... i. e. 5. században a görög Leukipposz és a materialista filozófusok köre megalapozta az ókori atomelmélet alapjait, megnevezték az anyag legkisebb, „oszthatatlan“ részecskéjét, az atomot. Ez a részecske, amelyről az emberiség azóta hosszú századok kutatómunkájával sok mindent megtudott, az anyag és a természet számos, olykor fantasztikusnak tűnő tulajdonságára ébredt rá, ma az érdeklődés középpontjába került, a kor jelzőjévé vált. Kiderült, hogy az atom tovább osztható, s ebben a parányi részecskékben olyan energia rejtőzik, amely minden eddigi elképzelést felülmúl. Amikor 1938-39-ben Otto Hahn és Fritz Strassmann fölfedezték az urán meghasadását, Lise Meitner és O. R. Frisch kiszámította a hasadási energiát, olyan tudományos eredményt adtak az ember kezébe, amely a gyakorlatban alapját képezte mind az első atombombának, mind az első atomreaktoroknak, atomerőműveknek. S azóta pusztán az emberen múlik, hogy a gyorsan fölszabaduló hatalmas energiát fékezetlenül robbanni hagyja-e avagy lelassítva az erőmű turbináira irányítja. Atomenergiánk a békét szolgálja- olvashatjuk a plzerii Lenin Művek reaktorcsarnokának bejárata fölött. Az 1975-76-ban fölépített hatalmas csarnok előhelyiségében Miroslav Randa mérnök, ti nmnnnr ju ülilillüL ENERGIAFORRÁSA Látogatás a plzeni Lenin Művekben a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi bizottságának elnöke fogad. A falon függő vázlat alapján elmagyarázza a reaktor működési elvének alapjait, majd belépünk a csarnokba. Miroslav Randa szakavatott kisérő, csehül, oroszul és németül kalauzolja az üzembe érkező látogatókat.-Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom a Skoda konszern jelentőségét. 1859-ben alapított gyárat, 1869-ben vásárolta meg Emil Skoda a Valdétejn családtól. Tulajdonképpen ő rakta le itt a kohászat alapjait, s a létesítményt hatalmas gép- és fegyvergyárrá fejlesztette.- A Lenin Művek története a felszabadulással kezdődik - folytatja. - Az államosítást követően a gyár újjáépült és az ország számos városában alakult új üzeme. Termelési programjában autó- és villanymotorok, mozdonyok szerepelnek, állítanak elő színesfémeket, acél és hengereltárut. És újabban atomreaktorokat és turbinákat is. Az egész konszernben ma összesen mintegy nyolcszázezren dolgoznak. A hatalmas csarnokban a lenyűgöző méretek láttán óhatatlanul hatalmába kerít az anyagban rejlő csodálatos tulajdonságok varázsa.- A csarnok 35 méter magas, az aknák 15 méter mélyek - mondja kísérőm. - A termék mozgatására, helyi szállítására egy nagyteljesítményű daru szolgál. Az egyes részek megmunkálása ezeken az automatikus gombnyomásra forgatható munkaasztalokon történik. Itt készülnek a nyomásedények, azok fedői, az egész reaktor külső burkát képező karmantyús gyűrűk... A terem két oldalán szerszámgépek. A munkaasztalon lassan körbeforgó acélhengerrel látszólag nem történik semmi, csak az egyenletesen aláhulló acélforgács sejteti, hogy a számitógép vezérelte szerszámgép dolgozik.- Szerszámgépeink túlnyomórészt hazai gyártmányúak, a Skoda termékei WEAQ 200-as jelzéssel. A REALISTIC kemencéket Karlovy Varyból kapjuk. Persze vannak kivételek is. Itt például egy nyugatnémet gép, a Schies Froriep dolgozik. A lényeg az, hogy a legmodernebb technológiát és gépeket alkalmazzuk, hiszen nálunk is különös hangsúlyt kap a minőségi munka, a termékek tökéletessége. A hibakeresés a de- fektoszkópia feladata, hogy felderítse a kész termékekben a legkisebb rejtett tökéletlenséget is. A belső hibákat röntgenezéssel és ultrahangos hibakeresővel állapítjuk meg. A felszínen rejlő, szabad szemmel nem látható repedéseket az egyszerűbb hajszálcsöves módszerrel mutatjuk ki. A felületre egyenletesen fölkent speciális zsiradék letörlése után a rendkívül vékony repedésekben visszamaradó zsiradék láthatóvá teszi a hibát. De, ha már itt tartunk - habár ezt tulajdonképpen elmondhatom itt az üzemben szinte túlzás nélkül mindenről - felbecsülhetetlen értékűek számunkra a szovjet szakemberek tapasztalatai. Kapcsolataink állandó jellegűek, a kezdettől segítik munkánkat.- Ha jól tudom, nagyobb teljesítményű reaktorok és turbinák gyártására tértek át.- Már az 1000 MW-os reaktorok és turbinák előállításánál tartunk. Itt jegyzem meg, hogy az egységesítési folyamatnak nagyon nagy jelentősége van. Köztudott, hogy a KGST-országokban a Szovjetunió és hazánk foglalkozik reaktorok gyártásával. A két hazai és a magyarországi paksi erőmű mellett most további szocialista országok is reaktoraink felhasználásával építenek atomerőműveket. Gondolok itt mindenekelőtt az NDK- ra, de egyéb igények is felmerültek. Azt hiszem a kezdeti kételyek után ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a hagyományos erőműveket az atomerőművek váltják fel. És ez nemcsak egyszerűen a nyersanyagtartalékok kimerülésének a kérdése. Elég, ha mindössze arra gondolunk, hogy a maghasadáskor és a termonukleáris reakcióban felszabaduló energia egymilliószorosa a kémiai reakciókban felszabaduló energiának!- Szinte hihetetlennek tűnik, hogy egy gramm 235- ös uránból 23 MW hőenergia szabadul fel. A kérdés persze az, mennyit tudunk ebből hasznosítani.- Valóban sok múlik a reaktorok fejlesztésén. De ha figyelembe vesszük, hogy az első - a Moszkva melletti dubnai erőmű - 5 MW teljesítményű volt (1954-ben) és ma már mi is 1000 MW-os reaktorokat gyártunk, akkor nyilvánvaló, hogy a harminc esztendő alatt sok minden történt e téren. S persze a kutatás világszerte tovább folyik.- És a Lenin Művekben merre halad a termelés? Adottak-e a továbblépés föltételei?- Beszéltünk már a modern gépsorokról, a szovjet szakemberek segítőkész munkájáról. Ez kiváló kiindulási alap, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy képzett szakembereink vannak, akik értenek munkájukhoz és partnerek a tapasztalatcserében. Üzemünkben 11 szocialista brjgád dolgozik. Amint látja sok a fiatal. Nagy részük már „bedolgozta“ magát. A többiek most sajátítják el a reaktorgyártásban alkalmazott különleges eljárási módszereket. Például itt az egyébként képzett hegesztőknek nagy számú próbahegesztést kell elvégezniük, amíg elsajátítják a nagyméretű acélszerkezetek hegesztéséhez nélkülözhetetlen eljárási módszert. De jók itt a kereseti lehetőségek, megéri a fáradozást. GÁL JENÓ A TERMELÉS ÉS A KERESKEDELEM A BÚTOROK RAKTÁROZÁSÁRÓL Miért éppen én? Bútor - e szó láttán, hallatán ki jó kedvre derül, ki újra és sokadszor bosszankodik. Tény, hogy az előbbi a szerencsés, de az utóbbiból van egyre több. Vajon miért? Mert jó ideje nincs konyhaszék és asztal, hiánycikk a variabútor, nem éppen tetszetős a bútorhuzat, a vásárló rendelkezésére álló hiányos katalógusból (ha van legalább ilyen) nem lehet választani, a bútorüzletben pedig helyszűke miatt nem tekinthető meg a bútor. A hiányzó konyhaszékkel és asztalokkal, a variabútorokkal és a sokszor ízléstelen, fossz minőségű bútorhuzatokkal már foglalkoztunk. Ezúttal annak próbáltunk utánajárni, hogy mi- * lyenek a raktározási lehetőségek a gyártónál és a kereskedelemben.- Raktáraink négy nap „termését“ képesek befogadni egyszerre - tájékoztat Franti- sek Petrek mérnök, a Spisská Nová Ves-i Új Otthon bútorgyár igazgatója. - Elméletileg három napos készletnormatí- vával kellene dolgoznunk, sőt azt is megengedhetnénk magunknak, hogy bárminemű raktárkészlet nélkül termeljünk. Ám a gyakorlat merőben más. Az áruszállításhoz nem kapunk rendszeresen vagonokat és a kereskedelem sem veszi át folyamatosan a termékeket. Ennél fogva raktárakat, vagy raktározásra alkalmas épületeket kell bérelnünk, ami persze növeli a költséqeket.- Nem vitás, a megnövekedett raktározási költségek esetenként jelentősen terhelik a vállalat pénzalapjait. Azonban a túlzsúfolt raktárakban könnyebben megsérülhet a bútor, ami néha az előbbinél sokkal nagyobb veszteséggel jár.- A becsomagolt bútorok . esetében nem könnyű megállapítani, hogy a gyártó vagy a bútorüzlet raktárán, esetleg a szállítás folyamán történt-e a sérülés. Meggyőződésem azonban, hogy a kilépő ellenőrzéskor csak olyan bútor szállítását engedélyezik, amelyik jó I minőségű és komplettizált, bár nagy ritkán ennek ellenkezője is előfordul. — Mi lehetne hát a megoldás? — Semmi esetre sem az, hogy a bútorgyárak több raktárt építsenek. Ez csak akkor lenne indokolt, ha termékeiket a kereskedelem bevonása nélkül értékesítenék. Most azonban csak a fegyelmezett áru- szállítás és kereskedelmi tevékenység, valamint a gazdasági ’ szerződések pontos megtartása hozhatna kedvező változást. Viszont addig, míg ezt nem érjük el, részben hiába tervezünk. A kereskedelem pedig egyenesen a piaci helyzetet , továbbítja hozzánk olyan íor- , mában, hogy ha csökken a bútorok iránti kereslet, akkor a megkötött szerződések ellenére sem veszi át tőlünk az árut. xxx Ennyit a raktározásról és a kereskedelemről a gyártó szemével. De vajon miként vélekedik a kereskedelem?- Annak idején, amikor az áruház épült, megfelelő telek, ill. épület hiányában Bratisla- - ván kívül kellett keresni valamilyen lehetőséget - mondja Marta Sudiková mérnök, a bra- tislavai Prior áruház osztályvezetője. - így került a raktár Őenkvicére, 35 kilométerre a várostól, öt millió korona értékű bútort fogad be egyszerre, ami az évi 55 milliós forgalomhoz viszonyítva bizony kevés. Ám nemcsak nagyobb, hanem Bratislavához közelebb levő raktárnak is örülnénk, mert ez a távolság évente 600 ezer koronánkba kerül.-A raktár befogadóképessége és az évi forgalom közti arány valóban nem a legmegfelelőbb. Az ilyen lehetőségek mellett folyamatosan érkezhet a bútor? Ha jól megy az üzlet, a búto- rokeladására-kiállítására alkalmas terület gyorsan felszabadul, akkor a raktár is fogadhat árut. Ellenkező esetben helyszűke miatt ideiglenesen nem vesszük át a termékeket a gyártótól.- Vagyis megszegik a gazdasági szerződést, amiért az áruháznak kötbért kell fizetnie.- Csakhogy nem fizetünk. Mert amikor anyaghiány miatt a gyártó késik a szállítással, akkor nem kérünk kötbért, s így amikor mi térünk el a szerződéstől, szintén nem fizetünk. Szóval meg lehet egyezni.- Nem kétséges, ez ügyben esetenként nem nehéz megtalálni az összhangot. De vajon a sérült bútorok esetében is ilyen zavartalanul zajlik a párbeszéd?- Előfordul, hogy egyértelműen bizonyítható: a hibák termelési folyamat során keletkeztek. Ilyenkor nincs vita. Más esetekben viszont nem olyan egyszerű megállapítani, hogy ki okozta a sérülést. Ha rájövünk, hogy valamelyik dolgozónk felelőtlen munkájának a következménye, akkor annak meg kell téríteni a kárt. xxx- Azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatnom, hogy a bútorok kiállítására és raktározására alkalmas terület kicsi- mondja Stefan Mackó, a Spiéská Nová Ves-i 081-es számú bútorüzlet vezetője. Éppen ez az egyik oka annak, hogy ezt az oly keresett árut nem lehet kapni. A kereskedelem ugyanis nincs felkészülve arra, hogy részenként kínálja a bútorokat. Persze az más kérdés, hogy sokan kényelemből nem is akarnak erre vállalkozni. A bútorok sérülésével kapcsolatban az a véleményem- fo'ytatja -, hogy teljesen mindegy, hol karcolódik meg a szekrénysor, vagy törik el a szék lába. A lényeg az, hogy a meghibásodásokat meg kellene előzni, hisz ezeken a kötbér már nem segít. Az a baj, hogy a bútorokat a gyártó raktárából autóra, az autóról a vagonba, a vagonból ismét autóra, onnan pedig a bútorüzlet raktárába rakják. Ám a tortúrának még nincs vége, mert a raktárból isrnét autóra kerül, majd pedig a vásárló lakásába szállítják. Ennyi ki- és berakodás során nem is csoda, ha megsérül a bútor. Úgy gondolom, mégis jobb lenne, ha a gyártók újabb raktárakat építenének, s ott helyeznék el az árut, majd pedig onnan szállítanák a lakásokba. Természetesen ezzel nem a kereskedelmet akarom mentesíteni a feladatoktól, mert a közvetítő szerepét játszani sem könnyű. xxx Valahányszor a raktározásról és a sérült bútorokról van szó, a gyártó a kereskedelemre, a kereskedelem pedig a gyártóra hivatkozik. Mindegyikük úgy látja, hogy a másiknak kellene bővíteni raktárait, s ezzel (és más intézkedéssel) kiküszöbölni a sérüléseket. De miért éppen én?- védekezik mindkettő. Úgy érzem, az előbb említett javaslaton érdemes lenne elgondolkodni, mert ha megoldásként nem is lenne hasznosítható, újabb ötleteket juttathat eszün- ke. De bármilyen következtetésre, esetleg megoldásra jutnánk, az is csak akkor járna sikrrel, ha az egymásra mutogatást a megfontolt és összehangolt szállítói-megrendelői kapcsolatok váltanák fel. KOVÁCS EDIT ÚJ SZÚ 6 1986. I. 10. Miroslav Randa mérnök © © 35 > 0 - h*0 > O í C £ c 0) o « 5 E < 0 ™ S c E < s'" 1 ■e a % ! c t 1 i
