Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-28 / 13. szám
(Folytatás a 3. oldalról) ********************************A ick k**********************************************************^***** hetövé a nyersanyag, az energia és az alapanyagok előnyös feltételek közötti beszerzését, és egyre nagyobb mértékben a legkorszerűbb gépek és berendezések beszerzését is. Ugyanakkor termékeink stabil értékesítése is biztosított. Ugyanakkor a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal is fejlesztjük a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainkat. A párt XIV. kongresszusa óta a szocialista elvekhez igazodva szilárdítottuk és elmélyítettük a népgazdaság tervszerű irányítását. Az élet által felvetett új problémák minden szinten kikényszerítették a tervezés és irányítás tökéletesítését. Fokozatosan kibontakoztak a munkálatok a csehszlovák népgazdaság távlati terveinek kidolgozásán. E tervek jelentik majd a közép távú tervezés kiindulási bázisát. A fejlett szocializmus építése irányvonalának érvényesítése során jelentős eredményeket ért el a szocialista Csehszlovákia. Gyümölcsöző és eredményes éveket hagytunk magunk mögött, hatalmas szervező és nevelő munkát végzett eközben a párt, népünk pedig áldozatkészen komoly erőfeszítést fejtett ki. Ezen az úton haladva nem kevés akadályt és nehézséget kellett leküzdenünk. Nem mindent sikerült megvalósítanunk abból, amit korábban tervbe vettünk, nem mindent lehetett előre látni, és nem minden feladat végrehajtásához volt elegendő erőnk. Az utóbbi 15 esztendő egészében vett gazdasági és szociális fejlődése azonban egyértelműen bizonyítja a CSKP XIV. kongresszusa által kijelölt, majd a XV. és a XVI. kongresszus által tovább konkretizált stratégiai irányvonal helyességét. Ez az irányvonal összhangban van társadalmunk és a dolgozók érdekeivel. Az utóbbi 15 évben elért eredményekhez jelentősen hozzájárult a CSKP XVI. kongresszusa által kijelölt feladatok teljesítése. A XVI. kongresszus határozata meghagyta, hogy feltételeket teremtsünk a nemzeti jövedelem 14—16 százalékos növeléséhez. E növekedést 90-95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növelésével kellett biztosítani. Már rámutattunk, hogy a 80-as évek elején, a 7. ötéves tervidőszak első éveiben jelentősen megváltoztak a gazdaság- fejlesztés külső és belső feltételei, így lassult a nemzeti jövedelem növekedésének az üteme. Az egész népgazdaság fokozott erőfeszítésének köszönhetően azonban már 1983-ban felújítottuk a fejlesztés dinamikáját, majd 1984-ben és 1985-ben progresszívebbé tettük a tervet. Az 1985-ben létrehozott bruttó nemzeti jövedelem így 1980-hoz viszonyítva 11,5 százalékkal növekedett, az ötéves terv előirányzatához viszonyítva pedig 28,5 milliárd korona többletértéket hoztunk létre. A nemzeti jövedelem növekedése úgy következett be, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a feltételezettnél kedvezőbben alakult a termelési fogyasztás és a társadalmi termék aránya. A nemzeti jövedelem növekedését 80 százalékban a társadalmi munkatermelékenység növekedésének köszönhettük. A 7. ötéves terv szerint e részaránynak 86 százaléknak kellett volna lennie. A nemzeti jövedelem-felhasználásban a legnagyobb részaránya - 66 százalék - a nem termelő fogyasztásnak volt. Ennek következtében növekedett a személyi és a társadalmi fogyasztás. Azzal összhangban, hogy eredeti szándékaink értelmében az életszínvonal megtartására és további javítására törekedtünk, illetve hogy külföldi adósságainkat csökkenteni kívántuk, csökkentettük a beruházásoknak a felhasznált nemzeti jövedelemhez viszonyított részarányát. A hatékonyság fokozatos növelése és a népgazdaság intenzifikálásának szorgalmazása a nemzetijövedelem-képzés során a 7. ötéves tervidőszakban főleg abban jutott kifejezésre, hogy csökkent az anyag- és energiaigényesség. A nemzetijövedelem-képzés energiaigényessége a tervidőszakban évi átlagban 1,7 százalékkal csökkent, miközben a 7. ötéves terv csak évi 0,9 százalékos csökkenéssel számolt. A népgazdaság tüzelőanyag- és energia- fogyasztása a 7. ötéves tervidőszakban mindössze 2,3 százalékkal növekedett. Ehhez hozzájárult a tüzelőanyag- és energiamegtakarítást szorgalmazó Állami Célprogram, illetve az e területen végrehajtott társadalmi ellenőrzés. A 7. ötéves tervidőszakban - 1980-hoz viszonyítva - abszolút mértékben csökkent a kőolaj- és a kőolajtermék-felhasználás, továbbá a kőszén-, a vasérc-, a cement-, a horganyfogyasztás, illetve számos más nyersanyag igénybe vétele. Ennek ellenére - mivel a tüzelőanyag- és nyersanyagárak a világpiacon emelkedtek - az értékben kifejezett energia- és anyagigényesség erőteljesen növekedett. Az anyagköltségeknek a teljesítményekhez viszonyított aránya a tervben feltételezettnél kedvezőbben alakult. Az anyagköltségek csökkenése jelentős mértékben annak volt köszönhető, hogy mozgósították a gyorsan hozzáférhető tartalékokat. Ez főleg a keretek megszabása, anyagi és erkölcsi ösztönzés révén valósult meg, illetve - sokkal kisebb mértékben - műszaki-gazdasági és szervezési intézkedések révén. A 7. ötéves tervidőszakban lényegesen kiterjesztettük a népgazdaság anyagi-műszaki bázisát, noha a beruházások értékét 1980-hoz viszonyítva csökentettük. A nép- gazdasági beruházások összértéke 811 milliárd korona volt, a beruházásoknak a felhasznált nemzeti jövedelemhez viszonyított részaránya 29 százalékot tett ki. A beruházási eszközök főleg a tüzelőanyag-energetikai komplexumba, a mezőgazdaságba, a komplex lakásépítésbe irányultak. Nem sikerült teljes mértékben kielégíteni az elektronika fejlesztésének meggyorsításával, a könnyúvegyipar fejlesztésével, a tiszta vegyianyagok gyártásával, továbbá a könnyűipar és az élelmiszeripar gyorsított fejlesztésével kapcsolatos igényeket. Mivel a 6. ötéves tervidőszakról sok befejezetlen építkezés maradt, korlátozni kellett az újonnan megkezdett építkezések számát: Mindez - azzal együtt, hogy viszonylag kedvezően teljesítették a beruházási terveket - azt eredményezte, hogy az ötéves tervidőszak első három esztendejében bizonyos mértékben csökkent a befejezetlen építkezések száma. A későbbi években azonban nem sikerült ezt az irányzatot megtartani. Noha a korábbihoz képest új beruházások átadása és üzembe helyezése terén javult a helyzet, az eredményekkel e területen továbbra sem lehetünk teljesen elégedettek. A termelési állóeszközök összértéke 1980 és 1985 között 1437 milliárd koronáról 1861 milliárd koronára növekedett. A gépek és berendezések részaránya azonban csak lassan növekszik. Kihasználásukban továbbra sem kielégítő a helyzet. A termelési állóeszközök hatékonysága (a létrehozott nemzeti jövedelemmel mérve) a 7. ötéves tervidőszakban évente 3,4 százalékkal csökkent. Nem kielégítően növekedtek egyes új állóeszközök műszaki- gazdasági paraméterei, lassú ütemben selejtezték ki az elavult állóeszközöket, és alacsony volt a műszakszám. A CSKP XVI. kongresszusa a dinamikus népgazdaságfejlesztós egyik legfontosabb előfeltételeként jelölte meg a szocialista gazdasági integrációba való szélesebb körű bekapcsolódás szükségességét, illetve a termelési struktúra progresszív irányú átalakítását. A 7. ötéves tervidőszakban az ipari termelésben mérsékelten csökkent a nyersanyag- és energetikai ágazatok részaránya, miközben növekedett a feldolgozó ágazatok súlya. A legdinamikusabban fejlődő ágazatok a következők voltak: elektrotechnikai ipar, gépipar, fafeldolgozó ipar, illetve a vegyipari termelés néhány kiemelt szakágazata. Egyes strukturális változások intenzitása azonban nem mindig volt összhangban az ötéves terv szándékaival. Rendkívüli fontosságot tulajdonítottunk a tudományos-műszaki haladásnak és a tudományos-műszaki vívmányok termelési hasznosítása meggyorsításának. Ezt a XVI. kongresszuson kijelölt súlyponti feladatot a CSKP KB 8. ülésén konkretizáltuk. A tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati érvényesítésének meggyorsításában elért előrehaladás azonban még mindig nincs összhangban a lehetőségekkel és a népgazdaság hatékony fejlesztésének szükségleteivel. Még mindig nem sikerült elérni, hogy a tudományos-műszaki fejlesztési terv a népgazdasági terv tengelyévé váljék. Noha a tudományos-fejlesztési bázist 10,6 ezer dolgozóval megerősítettük (és e szférában jelenleg már 192 000 személy dolgozik), a fejlesztés hatékonyabbá tételére hozott intézkedések még mindig nem valósulnak meg a szükséges ütemben. Pedig kutatásra és fejlesztésre 85,4 milliárd koronát fordítunk a nem beruházási eszközökből. Még mindig fogyatékosságok tapasztalhatók a kutatási-fejlesztési témák kiválasztásában és előkészítésében, illetve információs és tárgyi szempontból való biztosításában, továbbá a tudományos eredmények gyakorlati érvényesítésének' összehangolásában. Nem használják ki eléggé a világ más országaiban elért tudományos-kutatási eredményeket és az ezekkel kapcsolatos licen- ceket. A legbonyolultabb problémák a külső kapcsolatok területén várnak megoldásra, különösen ami a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokat illeti. A világpiaci helyzetet erőteljesen befolyásolták a világ- gazdaságban végbement változások, amelyek hatására romlott a nyersanyagárak és a késztermékek közötti viszony. Ez kedvezőtlenül érintette az exportunkat. Mindehhez a már említett objektív és szubjektív problémák is hozzájárultak, ami feszültségekhez vezetett az erőforrásokban. A 7. ötéves tervidőszakban a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokban megtartottuk az aktív devizapozíciónkat. A cserearányok romlása miatti veszteségeket az export növelésével ellensúlyoztuk. A nem szocialista országokhoz fűződő viszony úgy alakult, hogy a korábban felvett hiteleket törlesztettük, ami az export növelésével és az import szabályozásával vált lehetővé. Viszont nem sikerült hatékonyabbá tenni a külkereskedelmet. Az intézkedések hozzájárultak az adósságállomány erőteljes csökkentéséhez. Napjainkban a csehszlovák népgazdaság pozíciói a nem szocialista országokhoz fűződő viszonyban kiegyensúlyozottak. A nem szocialista országokba irányuló exportban nem sikerült megfelelővé fejleszteni a kivitelre jutó termelés struktúráját. A feldolgozóipari termékek, főleg a gépek és berendezések alacsony exportképességét nyersanyagexporttal és alacsony feldolgozottságé termékekkel, főleg hengerelt anyaggal, kőolajipari termékekkel, fával és közszükségleti ipari termékekkel kellett ellensúlyozni. Elmélyítettük a csehszlovák népgazdaság bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba, és ez főleg a szocialista gazdasági integráció további fejlesztésének köszönhető. A csehszlovák külkereskedelem KGST-tagországokkal lebonyolított forgalmának az egész külkereskedelmi forgalomhoz viszonyított aránya 1985-ben 74,1 százalék volt, a 7. ötéves tervidőszakban pedig 8,6 ponttal növekedett, miközben a Szovjetunióval lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk 1985-ben az egész csehszlovák külkereskedelmi forgalom 44,8 százalékát jelentette. Még jobban elmélyítettük, főleg a Szovjetunióval a szakosítást és á kooperációt. A 7. ötéves tervidőszakban erősítettük a szakágazatokon belüli kooperációt és a szakosítást. A gazdasági együttműködés - főleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés — egyre fontosabb tényezője a csehszlovák népgazdaság intenzív fejlesztésének. Elfogadtuk és a gyakorlatba bevezettük a Komplex Intézkedéseket. Azzal a céllal tettük ezt, hogy távlatibbá fejlesszük a tervezést, növeljük az ötéves terv szerepét, fokozzuk a gazdasági szabályozók szerepét és így nyomást gyakoroljunk a hatékonyság növelése, a minőség javítása érdekében. Noha a Komplex Intézkedések rendszere hozzájárult a gazdasági eredmények javításához, a gazdaságosság fejlesztéséhez és a tartalékok mozgósításához, még nem alakított ki megfelelő nyomást a helyzet javítására, főleg a tudomány és a technika, illetve az anyagi- műszaki bázis erőteljesebb érvényesítésére, a termelés minőségének javítására és a külkereskedelem hatékonyabbá tételére. A gyakorlatban nem sikerült eléggé érvényesíteni a Komplex Intézkedések egyes alapelveit, főleg ami a tervezés távlativá tételét, az önelszámolás szélesebb körű érvényesítését, illetve az anyagfogyasztási és értékszabályozók szerves kötődését és érvényesülését illeti. A CSKP KB 15. és 16. ülése ezért meghagyta, további lépések megtételével fejlesszük teljessé a tervszerű irányítás rendszerét, hogy így növekedjék a népgazdasági hatékonyság. Noha lényegesen nehezebbé váltak a külső és belő feltételek, és a 7. ötéves tervidőszak első éveiben jelentősen lassult a gazdasági növekedés dinamikája, a CSKP XVI. kongresszusának irányelveivel összhangban sikerült megtartani és tovább javítani a korábban elért magas életszínvonalat, és tovább szilárdítottuk a szociális biztonságot. Hogy az ötéves tervidőszak kezdetén lassult a nemzeti jövedelem növekedésének üteme, főleg azzal a következménnyel járt, hogy lassult a felhalmozódás. Ugyanakkor nem következett be á személyi fogyasztás és az életszínvonal csökkenése. Ellenkezőleg, a személyi fogyasztás 5 százalékkal növekedett, és az eredetileg tervezettnél gyorsabban növekedett a társadalmi fogyasztás, amely a 7. ötéves tervidőszakban 28,6 százalékkal fokozódott, és 1985-ben 176,4 milliárd koronát tett ki. Az egy lakosra eső társadalmi fogyasztás a tervidőszak kezdetén 8962 korona volt, 1985-ben pedig már 11 380 korona. Hozzájárult ez a lakosság szociális biztonságának szilárdításához. A lakosság egészében vett pénzbevételei növekedtek. A lakossági jövedelmek zömét a bérből származó jövedelmek alkották. A szocialista szektorban dolgozók havi nominális átlagbére (az efsz-ek nélkül) öt év alatt 9,7 százalékkal növekedett, és 1985-ben 2961 koronát tett ki. A lakosság megtakarításainak összege 62 milliárd koronával növekedett, és 1985-ben összesen 219 milliárd korona volt. Noha a közellátás folyamatosabbá vált, és sikerült leszűkíteni a hiánycikkek listáját, a belkereskedelemben még most is vannak fogyatékosságok, főleg ami a választékot, a minőséget és az áruk elérhetőségét illeti. Tovább fejlődött a háztartások tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. 1985-ben 55 milliárd koronát fizettek ki lakossági szolgáltatásokért. Az iskolaügyi kiadások összege a 7. ötéves tervidőszakban 30,2 százalékkal növekedett. Az egészségügyben - a CSKP XVI. kongresszusa határozataival összhangban - a minőség javítására, a betegségek megelőzésére és a dolgozók rendelőintézeti ellátásának fejlesztésére összpontosítottunk. A gyógyfürdői szolgáltatások színvonala is emelkedett. Az egészségügyi és szociális ellátási kiadások összege (a társadalmi fogyasztási alapokból származó értékeket számítva) a 7. ötéves tervidőszakban 126,8 milliárd korona volt, 29,9 milliárd koronával több mint a 6. ötéves tervidőszakban. Számos objektumot építettek fel, illetve rekonstruáltak, és javult az egészségügyi intézmények legkorszerűbb műszerekkel való felszereltsége. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók túlnyomó többsége lelkiismeretesen és áldozatkészen dolgozik, ugyanakkor nem térhetünk napirendre afölött sem, hogy a lakosság bíráló megjegyzéseket fűz egyes jelenségekhez, pl. ahhoz, hogy a szakvizsgálatokra sokáig kell várni, néha a kórházi kezelésnél is ugyanez a helyzet, hogy akadozik a gyógyszerellátás, de más fogyatékosságok következetlen leküzdése is gondot okoz. A szociális ellátásban fokozatosan megvalósul a CSKP XVI. kongresszusa által megfogalmazott szándék; komplex módon szilárdítjuk az ellátás rendszerét, és gazdasági lehetőségeinkhez képest tökéletesítjük is. Az intézkedések határása a lakosság szociális eredetű bevételei az ötéves tervidőszakban 23,1 százalékkal növekedtek, és 84 milliárd koronát tettek ki. A táppénz teljes összege 5,2 milliárd koronával növekedett, a családi pótlék pedig 23,3 százalékkal lett több. A szülési segély összegét, illetve a gyermekes családok támogatását is növeltük. A XVI. kongresszus irányelvei értelmében 550 ezer lakást kellett volna felépíteni. A terv konkretizálása során azonban kiderült, hogy ez túlzott feladat. A 7. ötéves terv 485 ezer lakás felépítését írta elő, a valóságban 487,3 ezer lakást építettek fel az országban. A terv értelmében a szocialista szektornak 30 ezer lakás korszerűsítését is végre kellett volna hajtania. E feladatot azonban csak felerészben teljesítették. A XVI. kongresszus sürgető feladatnak minősítette a környezetvédelmet és -fejlesztést. A 7. ötéves tervidőszakban csak a közvetlen környezetvédelmi és -fejlesztési beruházások összege 7,5 milliárd korona volt. Ezen kívül azonban - mind a termelési, mint a termelésen kívüli szférában - további jelentős összegeket is fordítottak környezetvédelemre. Ehhez a lakosság millióinak önkéntes munkája is hozzájárult. Egészében véve azonban nem sikerült megállítani a környezet romlását, öt év túlságosan rövid idő az ilyen komoly probléma megoldásához. A szomszédos országokkal való együttműködésre is szükség van. Viszont feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy az elkövetkező években hatékonyabbá váljék a kérdések megoldása. Ezek a teendők továbbra is a gazdaság- és szociálpolitika kiemelt feladatai közé tartoznak, így felelős magatartásra van szükség az összes állami és gazdasági szerv részéről. A XVI. kongresszus óta jelentős előrehaladás történt a népgazdaság összes ágazatában, illetve a társadalmi élet minden fontos területén. Az ipar lényegében teljesítette a tervet. Az ipari termelés 14,8 százalékkal növekedett. Az egyes ipari ágazatok így teljesítették a feladatokat. A tüzelőanyag-energetikai szférában reagálni kellett arra, hogy erőteljesen módosultak a tüzelőanyag-energetikai erőforrások beszerzésének a feltételei, illetve hogy a hazai kitermelés és termelés költségei is növekedtek. Meg kellett gyorsítani a saját tüzelőanyag-energetikai bázis fejlesztését, elsősorban a bamaszénkitermelést. A Szovjetunióval együttműködve hozzáfogtunk egy nagy atomerömúépítési program megvalósításához. Azzal, hogy bekapcsolódtunk a Szovjetunió területén levő tranzit gázvezeték építésébe, illetve hogy hazánk területén is építünk ilyen vezetékeket, nagy menyiségú földgázt biztosítunk szükségleteink kielégítésére. A jelentős szükségletnövekményt is biztosítjuk. Mivel korlátozódtak a kőolajimport lehetőségei, a vegyipari feldolgozásban a földgázt kellett előtérbe helyeznünk. Súlyt helyeztünk a tüzelőanyag és az energia sokkal gazdaságosabb hasznosítására, a fogyasztás éssze******* ********************************* ** ****************** ******************** **************** (Folytatás az 5. oldalon)
