Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-21 / 12. szám
A Technopol külkereskedelmi vállalat már több mint tizenöt éve a hazai termelési-gazdasági egységek ismert partnere és megbízható üzletfélnek számít a szocialista, a kapitalista és a fejlődő országok piacain. Kínálatában mezőgazdasági, élelmiszeripari, biotechnológiai, csomagolástechnikai, palackozó, papír- és cellulózipari, müanyagfeldolgozó és mú- szálgyártó gépek, berendezések, valamint beruházási egységek szerepelnek. Közreműködésével kerülnek külföldre a csehszlovák cégek által gyártott gabonasilók és szárítók, malmok, takarmánykeverők, tej- és húsfeldolgozó gépsorok, kenyérgyárak, üdítőitalt gyártó üzemrészlegek, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem. Ezekkel a szállításokkal szervesen összefügg a környezetvédelmi problémák megoldását biztosító berendezések exportja, amelyeket a Technopol a nagyhizlaldák közelében, a papírgyárak mellett épít fel, vagy telepit a nagyobb élelmiszeripari egységekhez közel az ott keletkező hulladék feldolgozására. A vállalat sikeres üzleti tevékenységének egyik kulcsa a Szovjetunióba irányuló export növekedésének gyors üteme. A 7. ötéves tervidőszakban például az előző öt évvel összehasonlítva két és félszeresére nőtt a Szovjetunióba irányuló kivitel. Ehhez kedvező feltételeket teremtett az 1982-ben megindított szovjet élelmiszerprogram, amely nemcsak a Technopolnak, hanem külkereskedelmi vállalatok egész sorának előnyös lehetőségeket biztosított. Ha fellapozzuk az SZKP február végén és március elején tartott XXVII. kongresszusának dokumentumait, megállapíthatjuk, hogy a szovjet kommunisták elsőrendű feladatuknak tekintik a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás biztosítását. A központi bizottság beszámolójában Gorbacsov elvtárs megállapította, hogy bizonyos haladást már elértek a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésében, viszont a termelés modernizálása nem eléggé gyors ütemben halad, ezért ezen a területen jelentős előrelépésre van szükség már a 12. ötéves tervidőszakban. Ezek a célok természetesen érintik a Szovjetunió kereskedelmi partnereit is, hazánkban elsősorban a Technopol külkereskedelmi vállalatot. Hogy az üzleti kapcsolatok hogyan fejlődtek az eddig eltelt időszakban és mit jelent a már említett fejlesztési program a Technopol számára - erről ad képet a következő beszélgetés Michal Peták mérnökkel, a vállalat kereskedelempolitikai és kooperációs részlegének vezetőjével. • Milyen helyet foglal el az önök partnerei között a Szovjetunió és külkereskedelmi törekvéseik mennyire támaszkodnak a szovjet piacra?- A Szovjetunió állandó és legnagyobb kereskedelmi partnerünk és a jövőben is az marad. A szocialista országba irányuló kivitelünk mintegy 70 százaléka szovjet piacon talál vevőre. • Hogyan jellemezné együttműködésüket az elmúlt ötéves tervidőszakban?- Elöljáróban elmondom, hogy a 7. ötéves tervidőszakban 103 százalékra teljesítettük a Szovjetunióba irányuló kivitel tervét. Ez több mint 6,4 milliárd korona értékű szállításokat jelent. Érdekesen alakult az elmúlt ötéves terv azért is, mert az egyes években is magas, átlagosan 35 százalékos növekedési ütem jellemezte kivitelünket. Ekkora tételeknél ilyen tempó nem mindennapi. Az élelmiszerprogram beindítása rányomta bélyegét kapcsolatainkra, hiszen 1982-ben 45, 1983-ban pedig 77 százalékkal megugrottak a szállítások az előző évihez viszonyítva. Mi ezekben az években kezdtük meg a komplex beruházási egységek szállítását. 0 Pontosabban milyen jellegű szállításokról van szó?- A legjelentősebb tétel 8 nagykapacitású acél gabonasiló építése volt. SzerzöMoszkvában a Szovjetunió népgazdaságának eredményeit bemutató kiállítás területén februárban nyitották meg „A falu gazdasági és szociális fejlesztése - az élelmiszerprogram megvalósításának legfontosabb feladata“ elnevezésű kiállítást. Felvételünkön a Meteor-2 meteorológiai műhold látható, amelyet részletes mező- gazdasági térképek összeállításánál használnak. (ŐSTK-felvétel) A lehetőségekkel párhuzamosan az igények is nőnek ’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. A Technopol külkereskedelmi vállalat részvétele a szovjet élelmiszerprogram megvalósításában dést kötöttünk 16 takarmánypréselő üzem megépítésére is. A nagy tételek közé sorolhatók még a tejfeldolgozó üzemek és a mübélgyártó üzemek. A kisebb tételeket nem akarom részletezni, de fontosnak tartom megemlíteni, hogy a szállítások mintegy 25 százalékát jelentették a már korábban felépített objektumok és üzembe helyezett berendezések felújítását és karbantartását biztosító szállítmányok. 0 A 8. ötéves tervidőszakból már csaknem magunk mögött tudhatjuk az első negyedévet. Mik a terveik 1990-ig?- A tervjavaslatok már a múlt évben elkészültek és kidolgoztuk a népgazdasági tervek koordinálásához és a hosszú távú kereskedelmi megállapodásokhoz szükséges dokumentumokat is. Az ezekből adódó szállítási kötelezettségeink mintegy 11 milliárd koronára tehetők. Ismét ide kívánkozik egy összehasonlítás. Ez az összeg 73 százalékkal nagyobb mint az előző öt év szállításainak értéke volt. Ami a szerződések tartalmát illeti, növekszik az eddig is szállított típusú berendezések mennyisége, de a kereskedelmi kapcsolat új tételekkel és formákkal is bővül. Az utóbbiak közé tartozik többek között kulcsrakész üzemek, például tejfeldolgozó üzemek építése. Kétoldalú kapcsolatainknak vannak teljesen új elemei is. Az elmúlt év végén vállalatunk a Csehszlovák Technika Házában Moszkvában kiállítást rendezett, amelyen bemutattuk kínálatunkat. A szovjet szakemberek érdeklődtek iparunk termékei iránt, és minden feltétel megvan ahhoz, hogy új termékcsoportjaink is megjelenjenek a szovjet piacon. Ilyenek például a biotechnológia alkalmazásával kapcsolatos szállítások. Többségük csehszlovák találmány, s legfontosabbak a takarmányfehérjék gyártására, a citromsav és aminosavak készítésére alkalmas berendezések. Szintén újat jelent kapcsolatainkban az agráripari komplexumok exportja. Ezek olyan jellegű objektumok, amelyek biztosítják a növény- termesztés és az állattenyésztés alapeszközeit, a műszaki ellátottságot és a javító- szolgálatot egyaránt. Ezek az említett szovjet megrendelések mind az élelmiszerprogram részei, amely számunkra és az általunk képviselt vállalatok részére is nagy lehetőséget kínál a hosszú távú, biztos együttműködésre. • A szovjet megrendelők részéről felmerültek-e valamilyen speciális kívánságok?- Ilyen kérések általában az időjárási viszonyokkal összefüggésben merülnek fel. Olyan területeken, ahol a hőmérséklet lényegesen magasabb vagy alacsonyabb mint nálunk, ezt figyelembe kell venni a szállítandó berendezések gyártásánál. A másik ilyen problémát a szeizmikus viszonyok jelenthetik. A nagykapacitású gabonasilók építésénél ez nem elhanyagolható körülmény olyan vidékeken, ahol gyakoriak a földrengések. Ilyen jellegű igények azonban ritkán fordulnak elő. Az esetek nagy többségében nincs szó lényeges eltérésekről. • Beszéltünk már arról, hogy kulcsrakész gyárakat építenek a Szovjetunióban. Képesek-e biztosítani ezek teljes berendezését, vagy ellenkező esetben hogyan oldják ezt meg?- Mivel nem sikerült minden részletre kiterjedően megegyezni a hazai építőipari vállalatokkal - tekintve, hogy nekik sincs mindig elegendő építőkapacitásuk - lengyel külkereskedelmi vállalatokhoz fordultunk segítségért. A múlt év végén volt ennek az együttműködésnek a „főpróbája". Lengyel fél építette a létesítményeket, mi pedig a berendezést szállítottuk. A lengyel kollégák továbbra is érdeklődnek az ilyen típusú együttműködés iránt. Ugyanezt a módszert szeretnénk kipróbálni magyar- országi partnereinkkel is. 0 Mennyire igényes a szovjet piac, milyen minőségi követelményeket támasztanak a szovjet szakemberek?- Ez egy nagyon fontos kérdés együttműködésünkben, mivel a szovjet megrendelők igényei évről évre nőnek. Tudatosítanunk kell, hogy ha a minőség és az innováció kérdésének nem szentelünk kellő figyelmet, elhanyagoljuk a szervizszolgáltatást és az alkatrészellátást, nagyon nehezen érvényesülhetünk a jövőben a szovjet piacon. Amint már említettem, a lehetőség adott, és csak rajtunk, valamint az általunk képviselt vállalatokon múlik, hogy ki tudjuk-e elégíteni az igényeket. A felvetett kérdés azért is időszerű, mert a szovjet piacon is érezhető egyrészt a szocialista országok, másfelől a kapitalista szállítók erősödő konkurenciája az élelmiszeripar területén. Ezért például a korábbinál hatékonyabban használjuk ki a már említett moszkvai információs központot, ahol rendszeresen folyik azon szovjet szakemberek képzése, akik az általunk szállított berendezések átvétele után biztosítják a szervizszolgáltatást. Emellett megismertetjük őket műszaki újdonságainkkal és új termékcsoportjainkkal is. Fontos kérdés a szállítási határidők megtartása. Ebben sokat segítenek a kötelezettségvállalások, amelyeket nemcsak vállalatunkon belül teszünk, hanem szállítóinkkal együtt is. A szovjet partnerekkel közösen nemzetközi kötelezettségvállalást is tettünk, amely a kiemelt beruházások határidő előtti átadására irányul. SZÉNÁSI GYÖRGY *fSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSs \ \ A nyolcvanas évekre vonatkozó energiapolitikai koncepció alapvetően a hetvenes évek második felének gyakorlatához kapcsolódik az NDK-ban. Ennek lényege: a korábbi időszakhoz képest is nagyobb szerepet kapott a hazai energiahordozókra - gyakorlatilag a barnaszénre - való támaszkodás és természetesen az energiával való takarékosság. A felhasznált energiahordozók 60 százaléka hazai termelésbó származik. A primőr energiafelhasználáson belül a barnaszén részesedése az 1980. évi 65 százalékról 1983-ra már 71 százalékra nőtt. A föld barnaszénkészleteinek 2 százalékával rendelkező NDK a 70-es évek közepe óta e termékből a világtermelés 25-28 százalékát adja, s ezzel az első helyen áll. Ugyanakkor az itt bányászott, meglehetősen alacsony és tendenciájában csökkenő fütóériékú (2100 kcal) barnaszén kitermelése egyre költségesebb. A 80-as években a termelés egy tonnával való növelése kétszer annyi beruházást igényel, mint az 1976-80 közötti időszakban. A drágulást a kitermelés feltételeinek romlása okozza. Amíg például giakészletei. A 70-es évtized közepén elért 8 milliárd köbméteres termelés több esztendőn keresztül stagnált, majd a 80- as évek elején ismét nőtt, és 11,8 milliárd köbmétert ért el 1983-ban A hazai termelést a Szovjetunióból származó magas fütóértékű gáz importja egészíti ki. Energiagazdálkodás az NDK-ban 1976-ban egy tonna kitermelt szénre 3,2 tonna meddő jutott, 1980-ban már 4,2 tonna, s az évtized végére elérheti az 5 tonnát. A másik gond: amíg 1970-ben egy tonna szén kitermeléséhez 4,3 köbméter vizet kellett kiszivattyúzni, addig 1980-ban 5,7 köbmétert, s ez 1990-ben már elérheti a 10 köbmétert. A barnaszénen kívül az NDK-nak földgázból vannak a legszámottevőbb enerEnnek mennyisége a 80-as évek első felében 6,4 milliárd köbméter körül ingadozott. Kőolajból és kőszénből - amelyeket vegyipari alapanyagként is felhasználnak - a hazai termelés elhanyagolható nagyságrendű. Mindkettőből jelentős a döntő részben a Szovjetunióból érkező behozatal. Az egyéb energiaforrások közül említést érdemel az atomenergia, amely mintegy 12 százalékkal részesedik a vil- lamosenergía-termelésból. Bár az évtized kezdetén nagyszabású atomerómú- épitési programot irányoztak elő, a beruházási megszorítások egyelőre nem tették lehetővé az atomenergia részarányának tervezett növelését. A 80-as években a gyors gazdasági növekedéshez szükséges energiaforrások előteremtésénél kisebb jelentőségű az energiaigényesség csökkentése. Az itt levő tartalékokra a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok mutattak rá. 1978-ban 1 dollárnyi bruttó nemzeti össztermék előállításához az NDK-ban 1,3 az NSZK-ban 0,6, Japánban 0,5 egységnyi egyezményes tüzelőanyagban számított energiára volt szükség. Az intézkedések eredményeként 1978-83 között az NDK- ban már számottevően, csaknem 20 százalékkal csökkent a fajlagos energiafelhasználás. (F) W/i^////y//////xr///////////////////////////a^^^ ÚJ szí 10 1986. III. 2
