Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-14 / 11. szám
% STOP A U T Ó S 0 MOTOROSOK Ha leég a gyújtótekercs A középkorú férfi éppen „ráadta" a gyújtást gépjármüvére, amint a piros jelzőlámpa kigyulladása is jelzett, amikor felesége lekiáltott hozzá az erkélyről: „Gyere fel, a telefonhoz' hívnak“. Az autós elhagyta a vezetőülést, felliftezett a nyolcadik emeletre, de a gyújtásról bizony elfelejtkezett. Amíg telefonált - s közben még egy kávét is megivott - elégett a kocsi gyújtótekercse, a motor „trafója“. Értetlenül állt aztán hosszú ideig az autója mellett, egyáltalán nem értette: mi is történt vele valójában? Miután ez a baj mással is megeshet, nem árt megismerni az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A gyújtótekercs primer áramköre, amely az akkuból kapja az áramot, ha a megszakítónál véletlenül zárva van, akkor az áramkör is zár, s az átfolyó áram a tekercset tönkreteszi. Szerencsés esetben- ha az átfolyó áram kicsi - a tekercs túlmelegedésének veszélye kisebb. Ugyanez történik, ha a gyújtás viszonylag rövid ideig üzemel indítózás nélkül. Jogos tehát a kérdés: ugyanaz a tekercs, amely álló motornál az állandó áram melegítő hatása miatt tönkremegy, miért nem ég el üzem közben? A magyarázat, a válasz a kérdésre viszonylag egyszerű. Minden vasmagos tekercsnek van ellenhatása, az úgynevezett önindukciós hatás, ami a primer áramot gyengíti. Márpedig a gyújtótekercs is vasmagos, ennek megfelelően a primer áramerősség kialakulása ennél is a primer tekercs önindukciójának befolyása alatt áll. Ha tehát a motor jár, és a megszakító zárja a primer áramkört, akkor a szaggatás ütemében csökken-erősbödik az áram. Ennek megfelelően változik a tekercs mágneses mezője is, ami önindukciót kelt, s a primer áram növekedését fékezi. Eközben minél gyorsabban dolgozik a motor, annál kevesebb az idő, hogy a gyújtótekercs primer áramköre felmelegedjék. Gyakorlatilag a motor fordulatszámának növekedésével a gyújtótekercs egyre kisebb áramot vesz fel. Ha a gyújtótekercs tönkrement, természetesen - megfelelő típussal- mielőbb cseréljük vagy a szervizben cseréltessük ki. (-zsa) ■ Jön a KIAZ új gépkocsicsalád. Szovjet Azerbajdzsánban - Kirovobad közelében - megkezdték egy gépkocsi-össze- szerelő üzem építését. Átadásának határideje 1990, és már ugyanebben az évben megjelennek a Szovjetunió útján az első KIAZ márkajelzésű, kisfogyasztású gépkocsik. Az uj típus egyben új szovjet gépkocsicsaládot is jelent. A KIAZ bázismodellje egy dízelüzemű, fémházas, másfél tonna teherbírású furgon. Elsősorban városi, illetve külvárosi áruszállításra készül. A későbbiekben hútötárolós és izotermikus változatok gyártását is tervezik. A gépkocsi különféle változatait mozgó műhelyként, illetve 14—18 személyes mik- robuszként is gyártják majd. Nem látunk mindent Tanácsok Wartburgosoknak Sokan azt tartják, hogy a veszélyzóna elméletileg éjszaka ugyanakkora, mint nappal. Végzetes különbség azonban, hogy míg nappal ellátunk a veszélyzóna végéig, sötétben, nagyobb sebességnél ez csak ritkán lehetséges. Ugyanis nem látunk mindent, amit a fényszórónk megvilágít. Ha a fényszóró nincs jól beállítva, rosszul vagy szinte semmit sem látunk. Csupán azt látjuk, amiről a fényszóró fénye kellő erősséggel visszaverődik. Tiszta fényvisz- szaverö prizmát, rikítóan világos vagy fehérruhás gyalogost kelló távolságból, időben észreveszünk. Ha azonban a gyalogos sötét ruhát visel, ha a kerékpár nincs kivilágítva és prizma sincs rajta, ha a lovaskocsin nincs lámpa vagy az nagyon sáros, csak olyan közelről vehetjük észre, amikor már nincs mit tenni. Ezért megszívlelendő tanács: rossz látási viszonyok esetén ajánlatos a felezővonalhoz közel húzódva, és nem az útpadka közelében hajtani. így ugyanis több lehetőségünk marad egy-egy késón észre- .vett, előttünk haladó jármű kikerülésére, megelőzésére, a gyalogosok, a kerékpárosok pedig szinte kívül esnek nyomvonalunkon. Éjszaka vagy ködben, ömlő esőben, hóesésben a veszélyzónát mindig másképpen kell értelmeznünk, mint nappal, a látást gátló körülmények nélkül. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy a veszélyzóna addig tart, amíg a fényszórónk világít. Mert hogy ezen belül mit látunk meg valójában és mi az amit meg kellene látnunk, az nagy különbség. Az sem mindegy, hogy egy lovaskocsit vagy egy velünk azonos sebességben haladó gépkocsit érünk utói. Nyilvánvalóan a lovaskocsi esetében akár erős fékezésre is kényszerülhetünk, míg más jármű utolérésekor elég egy enyhe gázlevétel is. Ehhez még hozzá kell számítanunk az útviszonyokat is, hogy egy-egy manővernél a kocsi megcsúszhat, fékezéskor kritikus helyzetbe kerülhetünk stb. Ne felejtsük el, hogy a megvilágítás és a láthatóság nem azonos fogalom. Éjszaka, általában az úgynevezett korlátozott látási viszonyok között a nagyobb sebesség kockázata sokszorosan növekszik. Ez a veszélyzóna átér- tékélódésének következtében történik. Nagyon sok gépkocsivezetőt csábit gyorshajtásra az a tény, hogy éjszaka szinte alig van forgalom az utakon. Arra viszont kevesen számítanak, hogy sokszor egy nyúl vagy óz is okozhat balesetet, ha nem kerül időben a reflektorunk fényébe. Tehát ne kockáztassunk, és éjjel még óvatosabban vezesA kocsi üzemeltetése során alapvetően szükséges a 10 ezer km-enkénti átvizsgálás a garanciaidő után. Ha a kilométerteljesit- mény nem éri a 10 000km-t, az átvizsgálás évente legalább egyszer szükséges, amelyet ősszel, illetve a téli időszak előtt ajánlatos elvégeztetni. Ha a kocsitulajdonos az átvizsgálást maga végzi el, a munka során a kővetkezőkre kell nagy figyelmet fordítania: ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK Az üzemanyag-fogyasztást elsősorban a gyújtóberendezés állapota és beállítása befolyásolja. A gyújtógyertyáknál az elektródahézagot 5000 km-ként meg kell vizsgálni, és az előírt 0,6 mm értékre beállítani. A szerszám készletben levő hézagmérö e célra szolgál. Ha az elektródahézagot 3—4-szer már állítottuk, ajánlatos a gyújtógyertyát kicserélni. A gyújtókábeleket rendszeresen meg kell tisztítani, mert a szennyeződés károsan befolyásolja a vezeték szigeteltségét. Ha a vezeték sérült, vagy hajszálrepedéseket találni rajta, akkor cserélni kell. A gyújtótekercsek tisztítása, és a vezetékcsatlakozások rögzítettségének ellenőrzése is gyakran szükséges. Különösen ügyeljünk a gyújtókábelek tökéletes csatlakozására. A gyújtótekercs műanyag szigetelőrészén előfordulhatnak apró hajszálrepedések, amelyek a transzformátor működésének hatásfokát kezdetben még csak rontják, a későbbiekben lehetetlenné teszik működését. A megszakítók állapotát és a hézagot rendszeresen ellenőrizni kell, az érintkezők között szükséges a 0,4 mm hézagot beállítani. A gyújtási időpont beállítása 22±1° a felső holtpont előtt. ÜZEMANYAGELLÁTÓ BERENDEZÉS Minden üzemanyagvezeték- csatlakozás és összekötő rész tökéletesen tömített legyen. A vizsgálat során legyünk különös tekintettel az üzemanyagtartály leeresztőcsavarjára, a tartály össze- kötötömlőinek és az alvázkeret hátsó részén levő vezetéknek, valamint a karburátor és az üzemanyag-szivattyú tömítésére. A nedves vagy olajos helyek szivárgást jeleznek, amelyek növelik a kocsi üzemanyag-fogyasztását és tűzveszélyesek. Az üzemanyag-szivattyú és a karburátor tisztítását, valamint az üzemanyagszint beállítását az úszóházban is rendszeresen el kell végezni. A munkához hozzátartozik az üresjárati fordulatszám beállítása, amelynek a gyár által ajánlott értéke 1000±50 ford/p. A nyári hónapokban a tankolásnál ügyelni kell arra, hogy a tartály ne legyen teljesen teletöltve, mert a viszonylag hűvös benzin a nagyobb külső hőmérsékleten terjeszkedik, és a betöltő csonknál kifolyik. SZÍVÓBERENDEZÉS A szívászajcsökkentőt téli üzemre kell átállítani, akkor, ha a külső hőmérséklet +10° alá csökken. A levegőszürő-betétet 3-4000 km-enként ellenőrizzük, hogy a papírlemezkék egyforma távolságban vannak-e egymástól. Az összenyomódott, erősen elszí- neződött vagy összeragadt lemezek a nedvesség hatására nem engednek át kellő mennyiségű levegőt, ez is megnöveli az üzemanyag-fogyasztást. Az NDK-ban gyártott szűrőbetétek az üzemeltetési körülményektől függően 20—40 ezer kilométerig használhatók, különösen jó tulajdonságú az az újfajta szűrőbetét, amely speciális, impregnált papírból készül. KIPUFOGÓBERENDEZÉS Az üzemanyag-fogyasztást a kétütemű motorok esetén különösen befolyásolja a kipufogóberendezés állapota. Szemrevételezéssel ellenőrizzük, hogy azok egyes részei, a csavarkötések nincsenek-e fellazulva, nem sérültek-e meg. A hibás részeket természetesen ki kell cserélni. A MOTOR ÁLLAPOTA A kocsi kilométerteljesítményének növekedésével nő a motor részeinek kopása is, ami a kompresszió mérésével érzékelhető. A mérést meleg motornál, az indítómotor megforgatásával kell elvégezni. A jó érték: 6,5 -7,4 kp/cm2. Ha a nyomás nem éri el az előírtat, a motor javításra szorul. A FUTÓMŰ A futómű karbantartásához szükséges a rendszeres zsírzás, valamint a tökéletes beállítás. Elsősorban a kerékösszetartás értéke fontos (diagonál) gumiabroncsok esetén -1 — +2 mm, radiálnál -3-----1 mm. Rendszeresen ell enőrizni kell a gumiabroncsokban a levegőnyomást, amely kb. 60 km/h sebességig nagyobb hatást gyakorol az üzemanyag-fogyasztásra, mint a légellenállás. Gyári mérések folyamán megállapítást nyert az is, hogy a különböző levegőnyomás és útviszonyok mellett, jelentős szerepet játszik az abroncsok profilkialakítása. A méréseket autópályán végezték, 2 km hosszú szakaszon oda- vissza, állandó sebességgel, 60-100 km/h, száraz útviszonyok között, IV. sebességfokozatban. A mérések során kiderült, hogy a gumiabroncs levegőnyomásának csökkentésével az üzemanyagfogyasztás üzemeltetés során célszerű a levegőnyomást 0,2-0,25 bar értékkel növelni. A levegőnyomást mindig hideg állapotban kell mérni. ÜZEMELTETÉSI KÖRÜLMÉNYEK Minden motor, így a kétütemű is csak az üzemi hőmérséklet elérése után biztosítják a legjobb teljesítmény- és fogyasztási értékeket. Az üzemi hőmérséklet elérésének különösen nagy jelentősége van a téli időszakban és a rövid távokon történő közlekedéskor. A cél az, hogy a motor minélelőbb elérje az üzemi hőmérsékletet, amelynek legegyszerűbb módja a menetközbe™ felmelegítés. Ennek viszont előfeltétele, hogy a termosztát kifogástalanul működjék (80-84 °C között nyisson), és a hútózsalu, a motor mögötti hűtős kivitelű gépkocsiknál, zárva legyen. Ahogy a motor jár és a gázpedállal szabályozható a fordulatszáma, s szivatót toljuk vissza, hogy az indításkor viszonylag dús keverék ne növelje az üzemanyag-fogyasztást. Az időjárási viszonyoktól függően az üzemi hőmérsékletet kb 500 m megtétele alatt éri el a motor. A gyors felmelegítés során igyekezzünk minél előbb a II. és III. fokozatba kapcsolni, ezenkívül pedig zárjuk le a fűtést. Mindkét tevékenység a fel- melegítés meggyorsítását segíti elő. Téli időszakban, rövid távon történő utazáskor mindenképpen számolni kell az üzemanyag-fogyasztás kb. 20-30%-os növekedésével. Nagyobb állásidő alatt, pl. forgalomirányító lámpáknál a motort állítsuk le, amely esetenként kb. 15 cm3/perc üzemanyagmegtakarítást eredményez. A motor leállítása nem jelent időbeli késést, mert a lámpa pirossárga állásakor elegendő idő marad a beindításra. Csak a rövid ideig történő várakozás, kb. 4-5 másodperc, nem jelent üzemanyag-megtakarítást. Az indítás többe kerül. VEZETÉSI STÍLUS A hirtelen indítások és a gyorsítások, valamint a teljes gázzal történő előzések és az azt követő fékezések az üzemanyag-fogyasztást 35 %-kal is megnövelhetik. A vizsgálatok során megállapították, a manőverekkel nyert idő nincs arányban a veszteséggel, nem beszélve a gépkocsivezető fizikai és pszichikai megterheléséről. Aki takarékosan akar vezetni, az a kereszteződések előtt hagyja üresen gurulni a kocsit, kerülje a hirtelen gyorsításokat és fékezéseket. Az üzemanyag-takarékossághoz tartozik az is, hogy a IV. sebességfokozatot gyakrabban használjuk, elsősorban autóutakon, de a városi közlekedésben is, bár ott gyorsításhoz visszakapcsolás szükséges. Az egyes sebességfokozatokban a gazdaságos menettartomány sík úton, normál közlekedési viszonyok között a következő: sebesség fogyasztás 1/100 km I. sebesség 20-25 16,1-16,5 II. sebesség 25-50 9,5-7,7 III. sebesség 50-70 7,5-7,3 IV. sebesség 60-80 6,8-7,2 80-90 7,2-8,1 90-100 8,1-10,1 Az egyes fokozatok kapcsolásánál figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat, pl. ellenszélben a III. fokozatot húzassuk ki jobban. A KARBURÁTOR MŰKÖDÉSE Az eddigiekben még nem esett szó arról, hogy a BVF 40 F jelű karburátornál a gyorsító fokozat alatti tartomány, a Jikov-karburá- tornál pedig az első torok működése elegendő ahhoz, hogy a IV. se- bességfokozatben a megengedett legnagyobb sebességet elérjük. Hirtelen gyorsításoknál, gázadásoknál működésbe lép a gyorsító fokozat, illetve a második torok, amely jelentős többletfogyasztást eredményez. Mérések alapján a IV. fokozatban a sebesség hirtelen növelése, például 6 km/h értékkel, 1 liter fogyasztástöbbletet okoz. Ezért gyorsításkor is kerülni kell a hirtelen gázadást, a gázpedál teljes lenyomását, amelyek működésbe hozzák a karburátor gyorsító szivattyúját. ÚTVISZONYOK Az emelkedőknél nagyon fontos az üzemanyag-fogyasztás növekedésének az elkerülése végett a megfelelő sebességi fokozat megválasztása. Mérések alapján megállapították, hogy a helytelenül választott IV. fokozatban akár 16 1/100 km fogyasztás is lehetséges. Hosszabb emelkedőknél tehát ne a legmagasabb sebességfokozattal menjünk, gazdaságosabb időben visszakapcsolni az alacsonyabb fokozatba. (am) sünk, mint nappal. (Py) Az NSZK-ban ez a közlekedési tábla forgalomkorlátozott területet, játszóutcát jelez. A nagy négyzet kék alapon fehér ábrákkal gyalogosok, játszó gyermekek és autók „békés egymás mellett élését“ szabályozza. Az egész játszóterületen, amely az autóvezetőtől lassú tempót és nagy figyelmet követel, a jobbkéz-szabály érvényes. Ahol a táblát vastag piros vonallal átlósan áthúzták, ott van a forgalomkorlátozott terület vége. Ahol a játszóutca a „rendes" for- .galomba torkollik, olyan a rangja, mintha udvari kihajtó lenne. Vagyis: a gépjárművezetővel szemben minden más közlekedőnek előnye van. * ÚJ szí! 16 1986. III. 1
