Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-14 / 11. szám

- Sikereink titka, hogy törődünk a káderek nevelésével - mondotta Andrássy Sándor mér­nök, a szövetkezet elnöke beszámolójában élenjáró egységes föld­műves-szövetkezetek zárszámadó közgyűlésein előtér­be kerül a tudomány és technika vívmányai nagyobb arányú és gyorsabb ütemű alkalmazásának kérdése. Erről beszéltek a legtöb­bet a légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz tagjainak tanácskozásán is. A felszólalók bizonyították, hogy a termelés kor­szerűsítésére, a kísérletekre fordí­tott beruházások kamatostul meg­térülnek, ha minden tag szem előtt tartja a gazdaságosság elvét is. Korszerű körülmények között jö­vedelmezően lehet termelni. Erről folyt tovább a vita a közgyűlés- A termelési rendszerek hozzájárultak a hek­tárhozamok fokozásához - állította Veszprémi Imre mérnök, a növénytermesztési ágazat veze­tője szakaszában kell a legtöbb vizet mesterséges módon a földbe jut­tatni. A gyomirtószerek használa­tára is kidolgozták az anyagtaka­rékos módszert. Többszöri perme­tezéssel hatékonyabban pusztít­ják el a gyomot és elejét veszik annak is, hogy a mérgező anya­gok a talajvízbe jussanak. Nagy lépéseket tettek előre a fajtakivá­lasztásban is. Olyan szemes kuko­rica-fajtákat termelnek, amelyek nem túl érzékenyek a höingado- zásra, az érési időszakban pedig gyorsan leadják nedvességtöbble­tüket. Számos olyan újdonságról hallottunk, amely megkönnyíti a még korszerűbb gazdálkodás a szövetkezet elnöke részletes beszámolójában a sikerek titkának azt tartotta, hogy törődnek a káde­rek nevelésével. Negyven főisko­lai végzettségű szakember irányít­ja a legfontosabb ágazatokat vagy részlegeket. Veszprémi Imre mér­nök, a növénytermesztési ágazat vezetője szintén arról beszélt, hogy a káderekben bízva tudtak ilyen nagy eredményeket elérni. A sűrűn vetett gabona hektárho­zama a múlt évben 8,36 tonna volt, ebből az árpáé 7,28 tonna. Ilyen nagy hozammal a Dunaszer- dahelyi járásban, sót országos méretben is az elsők közé kerül­tek. A lencse hektárhozama két KORSZERŰEN, JOBB IWMffiSBBV P után is. Kovács László mérnök, üzemgazdász adatokkal érvelve fejtette ki véleményét az új stílusú gazdálkodással kapcsolatban. Igaz, jelentősek voltak a beruhá­zások, a kiadások a különböző berendezések és gépek vásárlá­sára, a mérleg mégis jól alakult. A múlt évi pénzügyi mérleget 20 millió 337 ezer korona nyereség­gel zárták. Az egy dolgozóra jutó mezőgazdasági termelés értéke 169 382 korona volt. Jövedelme­zően, gazdaságosan termeltek. Egy liter tej előállításához csak 28 dekagramm abrakot használtak fel, mivel nagyon jó minőségű tö­megtakarmányt etethettek a tehe­nekkel. A literenkénti nyereség hat fillér volt. Ilyen értékesítési árat csak azért érhettek el, mert a kifejt tej 96,3 százalékát a felvásárló üzem az első osztályba sorolta. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban ezzel az ered­ménnyel a legjobbak voltak. Egy kilogramm sertéshúst 3,47, egy kilogramm marhahúst 1,85 kilog­ramm abraktakarmányból állítot­tak elő. A magas szintű termelés és a takarékosság eredményeként jövedelmezővé vált az állatte­nyésztési ágazat. A tehenenkénti évi tejhozam 4277 liter volt, min­den száz tehéntől 101,2 borjút választottak el, és a kocánkénti malacszaporulat 17,89 darab volt. Az üzemgazdász szerint ezek a mutatók még javíthatók, és ha ez sikerül, akkor még nyeresége­sebb lesz az állattenyésztés. Andrássy Sándor mérnök, tonna volt. A termelésére kidolgo­zott rendszert tovább bővítették. A csehországi járásokban több me­zőgazdasági vállalatnál honosítot­ták meg a légiek módszerét. Idén már az ország határait is túllépik. A Magyar Népköztársaságban Győr megyében 800-1000 hektá­ron termelnek lencsét a csehszlo­vák rendszergazda szakemberei­nek tanácsai szerint. Szintén so­kat Ígérő az intenzív fútermelési rendszer is. A múlt évben 19 válla­latnál irányították ezt a termelési rendszert, mintegy 1500 hektáron. Az első tapasztalatok azt mutat­ják, hogy ezen a téren is megtérül a beruházás, a kísérletezés, mert az átlagos hektárhozam zöld­anyagban 120 tonna volt. Amikor a tervekről, elképzelé­sekről, hozamokról, az állatok ter­melékenységéről beszélgettünk, elénk tárult egy olyan korszerű mezőgazdasági vállalat képe, amely a jövőben minden szem­pontból megfelel a követelmé­nyeknek. Előre jelzi, hogyan lehet olcsóbban, jobb minőségben, töb­bet termelni. A mútrágyaszükség- let 40 százalékát cseppfolyós álla­potban adagolják a földre vagy a növényekre. Többféle módon elejét veszik a pazarlásnak. Olyan táskalaboratóriumot vásároltak, amellyel a határban 60 cm mély­ségben megállapíthatják a föld tápanyagtartalmát. Elvégezhetik a levélanalízist is. Számítógéppel állapítják meg azt is, hogy mennyi a föld nedvességtartalma, s hogy a növények fejlődésének melyik A tagok figyelmesen hallgatták a jövőbe mutató felszólalásokat 1986. III. 14. (Méri István felvételei) kialakulását. Megkezdték a mikro- cid fertőtlenítő szer új változatai­nak gyártását. Ezekkel sikerül he­lyettesíteni olyan szereket is, amelyeket azelőtt külföldről kellett behozni. Felhasználhatók majd is­tállók és üvegházak fertőtlenítésé­re és más célokra. Többek között úgy vélik, hogy a tej minőségére is hatással lesz ez a szer, mert a szállító csöveket jól ki tudják vele tisztítani. Magyarics Vince, a dunaszer­dahelyi járási pártbizottság vezető titkára a szövetkezet eredményeit értékelve azt mondotta, hogy öt évvel ezelőtt, amikor három szö­vetkezetből egyesült a mai nagy gazdaság, nem gondolták volna, hogy ilyen gyors lesz a termelés üteme, és ilyen magas szintű a termelés. Joggal kapta meg ez a szövetkezet a Munka Érdem­rend kitüntetést. Azt lehet mondani, hogy ebben a szövetkezetben a vezetők és a fizikai dolgozók egyaránt nagy fele­lősséget éreznek a fejlesztési prog­ramok megvalósításáért. Nagy­arányú munkakezdeményezés tapasztalható minden szakaszon. Amint Egri Péter, a személyzeti osztály vezetője elmondotta, nyolc racionalizációs brigád dolgozik ugyanannyi témakör problémái­nak megoldásán. A szocialista munkabrigádok, amelyek tagjai közül már többen megkapták az ezüst- és bronzjelvényeket, szin­tén minden erejükkel arra töreked­nek, hogy a mennyiségi és minő­ségi mutatókra irányuló vállalásai­kat teljesíthessék. A szocialista munkaverseny nem formális, mert minden vállalást teljesítenek. Csatlakoztak a prágai felhíváshoz is, amelyből magukévá tették, hogy a tudomány és a termelés összehangolásával, korszerűsí­téssel teljesítik a 8. ötéves tervidő­szak igényes feladatait. Ennek megvalósítására 1 944 000 koro­na értékű vállalást tettek. Á közgyűlés után a vezetők azt mondották, hogy az idén is jól indultak. Talán elég idézni Molnár Mihálynak, az üzemi pártszerve­zet elnökének, az efsz alelnöké- nek nyilatkozatát, amely szerint a szigorított normák alkalmazásá­val is csak elsőosztályú tejet adtak el januárban. BÁLLÁ JÓZSEF ÖRÖMÖK ÉS GONDOK Egy zárszámadás tükrében Sok embert fogad be a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Művelődési Ház, a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz zárszámadó közgyűlésén mégis megtelt. A közel 650 tagot számláló nagy családból senki sem hagyta ki a lehetőséget, hogy jelen legyen a közös mérlegelésen, s többek között meghallgassa Aranyossy Endre mérnöknek, a szövetkezet elnökének beszámolóját az elért eredményekről és az 1986-os feladatokról. Annek ellenére, hogy amit mondott, azt a zárszámadást megelőzően az ágazatok, brigádok és munkahelyek termelési értekezletein már részletesen megvitatták. így együtt hallgatni azonban más volt. Ünnepélyesebb és főleg örömtelibb, hiszen a jó munkával elért sikereket a meghívott vendé­gek, a kerületi és járási párt- és állami szervek képviselői, a Barátsá­got magukénak valló falvak, a kooperációs körzet, valamint a baráti szövetkezetek vezetői is hallották. NEM EGYFORMÁN, DE IGAZSÁGOSAN A vezetőség jelentéséből többek között megtudtuk, hogy az efsz tervezett 137,5 millió koronás bruttó tervét 102,8 százalékra teljesí­tette, annak ellenére, hogy különböző okokból eredően az év elején eleve tíz és fél millió koronás kieséssel indultak.- A siker elsődleges részese a növénytermesztő ágazat, melynek dolgozói az efsz fennállása óta a legjobb termelési eredményt érték el - mondta az elnök. - A szemesek 7,32 tonnás átlaga önmagá­ért beszél. Ilyen eredményt csak megalapozott, tudatosan irányí­tott termelési technológiával lehet elérni úgy, hogy a munka minden részét felső fokon végzik el. Ha ehhez hozzá vesszük a napraforgó hozamát, valamint a zöldségkertészetben dolgozók sikereit, például a kimagasló paradicsomtermést, akkor valóban jogos az elégedett­ségünk. Nem kellett fukarkodni a dicsérő szavakkal az állattenyésztő ágazat eredményeinek ismertetésekor sem. Az itt dolgozók úgy teljesítették túl éves terveiket, hogy az előző évhez viszonyítva 12 százalékkal jobban hasznosították a takarmányt, s ezzel a szövetkezet a járási átlagoknál jobb mutatókat mondhat magáénak. A két fő ágazat eredményeit a műszaki szolgáltató részleg dolgozói, az építőcsoport tagjai és a melléküzemágban dolgozók tovább gyarapították. így végeredményben az efsz az öiéves tervidő­szak valamennyi termelési és gazdasági mutatóját teljesítette, illetve túlszárnyalta.- A jó és odaadó munkának köszönhetjük, hogy az 1984-es év valóságához viszonyítva 2,7 százalékkal növekedtek a munkadijak, s tagjaink átlagos havi jövedelme 3201 korona. Az átlagon belül a korábbiaknál azonban nagyobbak az eltérések. Szövetkezetünk­ben az elmúlt évben kezdtük alkalmazni a belüzemi önelszámolást, s így a jobb eredményeket elérők többet kapnak. Az intézkedések helyességét a túlnyomó többség megértette és belátta, hogy a nem egyforma kereset az igazságos kereset - hangsúlyozta az elnök. BELSŐ TARTALÉKOK A számos kimagaslóan jó eredmény mellett a beszámoló a gondo­kat akár el is hallgathatta volna. De az elnök nem véletlenül kezdte azzal, hogy a vezetőség sokoldalú és mély elemzést végzett, és a hiányosságokra is rámutatott. Mert csakis ezek felszámolásával és a belső tartalékok hasznosításával lehet előbbre lépni. Szükséges és fontos, hogy a maga munkahelyén mindenki a lehető legjobban dolgozzon. Ha így lesz, akkor nem lesz másodosztályú a lucerna­széna és a kukorica silózásában sem fordulnak elő a tapasztalt hiányosságok. Javítani lehet és kell a fejési átlagokon, s megengedhetetlen, hogy a tejnek csak 85 százaléka tartozik az első minőségi osztályba. Az sem tűrhető tovább, hogy azonos feltételek mellett az egyik telepen lényegesen rosszabb eredméiyeket érnek el, mint a másikon. Például a dercsikai telep 4807 literes fejési átlagával szemben a királyfiakarcsai (Kráfoviőové Kraőany) dolgozók tehenenként ezer liter tejjel kevesebbet fejnek. Ha az egyházkarcsaiak (Kostolné Kracany) képesek száz százalékban első minőségű tejet termelni, akkor ezt a más telepeken dolgozóktól is jogosan lehet elvárni. A lehetőség adott, csak fegyelem és akarat kell hozzá. Hasonló indokolatlan különbségek vannak más állattenyésztő telepek között is. A nádas- diak (Trstená na Ostrove) 20,65 darabos malacelválasztási átlaga mögött messze elmaradnak az egyházkarcsai kocagondozók, annak ellenére, hogy korszerűbb feltételek közepette dolgoznak. A sertés- hizlaldákban elért eredmények között is hasonló indokolatlan különb­ségek vannak. VEZÉRFONAL A TENNI AKARÁS A föbeszámolóból, akárcsak a további beszámolókból és a vitában felszólalók szavaiból is egyaránt az önbizalom csendült ki. Az a remény és elhatározás, hogy az efsz közössége az új, a korábbiak­nál nagyobb feladatokat is képes lesz teljesíteni. Az önbizalom kétoldalúan megalapozott. A szövetkezet vezető­sége az anyagi és műszaki feltételek mellett az emberi akaratra és felelősségérzetre is építhet. A dolgozók vállalják a feladatokat és kezdeményező hozzáállásukkal nemcsak a tervezett szintek eléré­sére, hanem azok túlszárnyalására is kötelezték magukat. A tizen­négy szocialista munkabrigád 451 tagja például közel kétmillió korona értékű vállalást tett. Tenniakarásuk iránymutatóit pontosan érzékeltették Krascsenics Ágnesnek, a bakai zöldségkert^szet szo­cialista munkabrigádja vezetőjének a szavai.- A brigádnak harminchét tagja van, tizenheten az ezüstjelvény, a többiek pedig a bronzjelvény tulajdonosai. A tervezettnél nyolcvan- ezer koronával akarunk nagyobb bevételt elérni, mégpedig azzal, hogy termékeinket csakis első minőségű áruként fogjuk eladni. A fólia alatt termesztett paprikát és a szabadföldi paradicsomot is a célnak megfelelő alapossággal fogjuk gondozni. Odafigyelünk minden rész­letre, a többletmunkát sem sajnálva, hogy vállalásunkat teljesíthes­sük, eleget tegyünk a közösséggel szembeni kötelezettségünknek, s ezzel a már annyira várt ezüst-, illetve aranyjelvényeket is elnyerjük. Gódány László, az üzemi pártbizottság elnöke a kezdeményezés lényegére is rámutatott:- A vállalásokat dolgozóink a zárszámadást megelőző termelési értekezleteken fogadták el. Kivétel nélkül mindenütt a munkahelyi lehetőségekből indultak ki, vagyis a kötelezettségeket önmaguk számára fogalmazták meg. A kezdeményezésben a példát a kom­munisták mutatták. Dolgozóink közel harmada a kommunista párt tagia, és küldetésükhöz híven személyes példájukkal is ösztönöznek. Odafigyelnek a rendre, a fegyelemre, szorgalmazzák a szocialista munkaformák elmélyítését és ügyelnek a szocialista vagyon védel­mére. Ezzel is segítve, hogy valóban az élenjárók között lehes­sünk. » EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom