Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-07 / 10. szám

ÚJ szú

3

986. III. 7.

ehszlovákia Kommunista Pártja

V^O rendszeresen figyelmet fordít a szocialista politikai rendszer, a szocialista állam fejlesztésére, a szocialista demokrácia elmélyítésére. A szocialista politikai rendszer, amelyben vezető szerepe van a CSKP-nak, a munkásosztály legnagyobb vívmányai közé tartozik. Általa érvényesíti érdekeit, valósítja meg történelmi küldetését és egyesíti a dolgozókat a munkásosztály a CSKP programjának a Nemzeti Front választási programjainak megvalósítására.

A demokrácia, a szabadságjogok, a polgári jogok és a nép szuverenitásának kérdései az ideológiai és politikai küzdelem előterében állnak. A marxista -leninista és a burzsoá ideológia közti küzdelem középpontjába kerültek, választóvonalat képeznek a forradalmi marxizmus és a revizionizmus különféle irányzatai között. A burzsoá ideológusok és a revizionisták nem rpondtak le céljaikról, továbbra is kiemelik a burzsoá demokráciát és mindenáron le akarják járatni a szocialista demokrácia - az új típusú demokrácia lényegét és jelentőségét.

A marxizmus-leninizmus úgy értelmezi a demokráciát, mint a nép uralmát, az uralkodó osztály politikai - és államhatalma szervezésének és megvalósításának formáját. Nem ismeri el a nép „absztrakt“ uralmát, sem pedig az ún. „tiszta“ vagy „osztályon felüli“ demokráciát.

A demokrácia mindig összekapcsolódik az osztályok életével és küzdelmével, egy bizonyos államtípussal, érdekei és politikája érvényesítésének bizonyos módszereivel. Ezért mindig figyelembe kell venni a demokrácia történelmi fejlődését, közvetlen függőségét a társadalmi-gazdasági formától, az osztályharc jellegétől. A kizsákmányolók és a kizsákmányoltak osztályára osztott társadalomban sohasem létezhetett valódi demokrácia, a nép uralma. Lenin mindig hangsúlyozta, hogy nem beszélhetünk „tiszta demokráciáról“, amíg több osztály létezik, ilyenkor csakis osztálydemokráciát említhetünk. A kérdést mindig egyértelműen vetette fel: a demokrácia vagy a magántulajdonon, vagy pedig a magántulajdon megszüntetéséért folytatott harcon alapszik. Megkérdezte: kinek, mely társadalmi osztály számára biztosítunk szabadságot, egyenlőséget, demokráciát?

A tőkés társadalom viszonyai között a demokrácia a burzsoázia politikai- és osztályhatalma megvalósításának egyik formája. Az egész burzsoá demokrácia formális. A formális egység - például a politika területén - amelyet a burzsoá demokrácia hirdet, kibékíthetetlen ellentétben áll a tőkés társadalom gazdasági rendszerével, a kizsákmányolással és az elnyomással. Egekig magasztalja a burzsoá propaganda a politikai és társadalmi szabadságjogokat, az állampolgárok egyenlőségét a törvény előtt stb. A valóságban az egész államhatalom, az állampolgári szabadságjogok megvalósításának anyagi feltételei a burzsoázia kezében vannak. Magántulajdoni viszonyok között csakis a lakosság vagyonos rétegei élvezhetik a demokráciát. Ráadásul, a monopolkapitalizmusnak állami monopolkapitalizmussá való fejlődése - ez utóbbi megnyilvánulása a monopolburzsoázia diktatúrája - az oka a tőkés államok politikai és alkotmányos rendszerei deformálásának. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a politikai és a gazdasági hatalom a monopolburzsoázia kezében összpontosul, ezt fejezi ki az államhatalom centralizálásának és koncentrációjának folyamata, amely az állampolitikai irányítás és döntés centralizálásához és koncentrációjához vezet.

L

ényegét tekintve a burzsoá demokrácia a burzsoázia,, főleg a monopolburzsoázia diktatúrája. Vagyis, az elenyésző kisebbség diktatúrája a többség fölött. Többek között ezt tanúsítja az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia és Nyugat-Németország törvényhozó testületéinek összetétele. Csakis egy példát említek meg. Az Egyesült Államok kongresszusi tagjainak több mint egyharmada vállalkozó, bankár, és több mint a fele jogász. A képviselóház- ban a 435 tag között egyetlen egy munkás sincs. A burzsoáziának monopolhelyzete van a szenátusban is, ahol a munkásosztálynak úgyszintén nincs egy képviselője sem. Ugyanakkor a képviselőházban 22 milliomos van és számos további képviselő és szenátor is óriási vagyonnal rendelkezik. Ezek a tények is megmutatják, milyen a „nyugati demokrácia“, ahol a többségről, a munkásosztály és a nép sorsáról, olyan képviselők döntenek, akik kezükben tartják a gazdasági és a politikai hatalmat és rákényszerítik érdekeiket az egész társadalomra, vagyis a többségre.

Alapvetően különbözik az ilyen típusú demokráciától a szocialista demokrácia, amely a történelemben első ízben teszi lehetővé, hogy a dolgozók nagymértékben, aktivan bekapcsolódjanak az állam

és a közügyek irányításába. Olyan államforma, amely lehetővé teszi az állampolgári jogok és a dolgozók valamennyi szabadságjogának teljes megvalósítását.

A szocialista állam a proletárdiktatúra eszközeként keletkezik, a kizsákmányoló osztályok ellen irányul, védi az új társadalmat építő széles néptömegek érdekeit. A proletárdiktatúra állama megalakulásától forradalmi demokratikus állam, vagyis olyan, amely forradalmi úton megszünteti az összes privilégiumot, nem fél attól, hogy forradalom útján valósítsa meg a legteljesebb demokráciát - tanította Lenin. Hangsúlyozta, hogy ez a hatalom

Í mindenki előtt nyitott, közvetlenül a tömegekből indul ki, a néptömegek és akaratuk közvetlen szerve. A legszabadabb,

■

alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi. Gazdasági alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi. Nem a szavak, hanem a tettek demokráciáját jelenti, a többség demokráciája, a szüntelenül fejlődő szocialista építés során kialakult és érvényesített demokrácia. Az SZKP új szerkesztésű programja megállapítja: ,,A társadalom

I politikai rendszere fejlesztésének stratégiai irányvonala napjainkban a szovjet demokrácia tökéletesítésén, a szocialista népi önigazgatás egyre nagyobb mértékű érvényesítésén alapszik, a dolgozóknak,

I kollektíváiknak és szervezeteiknek az állami és a közélet irányításában való mindennapi, aktiv és hatékony részvétele alapján.“ Kiemeli, hogy a szovjetek tevélegszélesebb körű és legerősebb módszerekkel nyeri meg a tömegeket az államhatalomban való részvételre. A proletárdiktatúra megszületése egyúttal a demokrácia új történelmi típusának megszületését jelentette. A valódi demokrácia megteremtése a szocialista forradalom elsőrendű, legfontosabb célja, miközben a proletárdiktatúra a demokrácia legmagasabb formája. így tehát a szocialista demokrácia lényege a proletárdiktatúra, mint a munkásosztály, a parasztság, a szocialista értelmiség és a többi dolgozó politikai szövetségének kifejezője.

L

enin azt tanította, hogy a szocializmus elképzelhetetlen a demokrácia nélkül. A proletárdiktatúrát olyan államnak tekintette, amely új módon demokratikus a munkásosztály és a dolgozók számára, és új módon gyakorol diktatúrát a burzsoáziával és kiszolgálóival szemben. A diktatúra nem más, mint a szó legszorosabb értelmében erőre támaszkodó hatalom, mondotta Lenin. Tekintettel arra, hogy minden politikai és államhatalom, még a legdemokratikusabb is, az egyik osztály szervezett erőszakát jelenti egy másik osztály elnyomására, és ugyanígy minden állam, még a legdemokratikusabb is diktatúra, vagyis a kényszer erejére támaszkodó hatalom, a diktatúra fogalma is szélesebb, mint a demokrácia fogalma, mivel a demokrácia csak a diktatúrának egy fajtája. Minden demokrácia diktatúra, de nem minden diktatúra demokrácia. Lényegében arról van szó, ki érvényesíti a diktatúrát, az erőszakot, a kényszert, kivel szemben, kinek az érdekében, milyen osztály, illetve osztályok javára.

A szocialista demokrácia, a demokrácia új, legmagasabb formája, igazi osztálydemokrácia a nép többsége, a dolgozók széles tömegei számára. Gazdasági

kenységében még nagyobb mértékben kell érvényesíteni a demokratikus alapelveket, „kollektíván, szabadon és tárgyszerűen kell megtárgyalni és megoldani a kérdéseket, érvényesíteni kell a munka nyilvános jellegét, a bírálatot és az önbírálatot, a képviselők felelősségét és rendszeres számadását, mindazok leváltását, akik nem felelnek meg a választók elvárásainak, ellenőrizni kell a végrehajtó és más szervek tevékenységét és az állampolgárokat be kell vonni az irányításba“. Az elmondottak is rámutatnak a szocialista demokrácia további elmélyítésének irányvonalára.

A szocialista állam az emberiség történetében az első olyan állam, amely valódi közösség, mivel a munkásosztály a dolgozók, a szocialista társadalom többségének szerve, az alkotó tevékenység szerve, amely kifejezi a közös érdekeket és akaratot, és egyúttal a közös történelmi célok megvalósításának eszköze.

Abban is megnyilvánul a szocialista állam demokratizmusa, hogy tartós alapját a választott képviseleti szervek képezik. Nálunk általános, közvetlen, egyenlő a választási jog és a szavazás titkos. A képviselőtestületek választása demokratikus alapot képez, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi dolgozó bekapcsolódjon a közügyek intézésébe, közvetlenül és közvetve részt vegyen a társadalmi élet valamennyi kérdésére vonatkozó döntésekben.

A szocialista demokrácia realitásának és hatékonyságának kritériuma az, milyen mértékben vesz részt a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi társadalmi csoport az állam, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet irányításában. Csehszlovákiában ma a törvényhozó testületek, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák

Sikeresen teljesítik választási programjukat a Sumperki járás Postreimov községének lakosai. A 3120 lélekszámú községben 2 millió 800 ezer korona ráfordítással óvodát építenek 90 gyermek számára, s 3 millió 100 ezer korona értékben fejlesztik a csatornahálózatot. Számos új családi ház is épül. (Ladislav Galgonek

felvétele - CTK)

Nemzeti Tanács képviselőinek több mint a fele munkásként dolgozik, 11 százalékuk szövetkezeti földműves és több mint 15 százalékuk mérnök, műszaki, illetve gazdasági szakember.

A nemzeti bizottságok, az államhatalom és államigazgatás területi szervei lehetővé teszik, hogy az állampolgárok aktívan részt vegyenek az irányításban, az igazgatásban és a döntésekben. Általuk minden községben, városban, járásban és kerületben megvalósul a dolgozók néphatalma. Jelenleg 196 ezer képviselő dolgozik a nemzeti bizottságokon. 42,3 százalékuk munkás, 16,9 százalékuk efsz-tag, 23 százalékuk értelmiségi, 17,8 százalékuk a többi társadalmi csoporthoz tartozik. Az 1981 -ben megválasztott képviselők közül 74 574, vagyis 37,8 százalékuk harmincöt évesnél fiatalabb. Lényegesen nőtt a nők képviselete a nemzeti bizottságok képviselői között, illetve apparátusában. Ezenkívül a bizottságokban és aktívákban több mint 450 ezer állampolgár dolgozik, akik önkéntesen és öntudatosan bekapcsolódnak a közügyek intézésébe. Ez a szocialista demokrácia iskoláját jelenti.

A CSKP KB 15. ülésének határozataiból kiindulva az egyik legfontosabb feladatnak tekintjük ,,a szocialista demokrácia további mélyítését, az emberek részvételének bővítését az állami, illetve helyi ügyek intézésében. Ez az alapvető út vezet a társadalmi erők dinamizmusának fokozásához, az állampolgárok alkotó aktivitásának és kezdeményezésének felkeltéséhez és érvényesítéséhez, szocialista tudatunk formálásához“ - hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs. A következő időszakban a CSK KB 15. ülése határozataiból kiindulva fokozni kell a képviselők és valamennyi állampolgár aktivitását az állami és társadalmi szervezetekben, az aktívákban és a bizottságokban, tökéletesíteni kell az irányító munka módszereit és stílusát, nagyobb lehetőségeket kell teremteni a demokratikus véleménycseréhez, jobban figyelembe kell venni az emberek észrevételeit és javaslatait, fejleszteni kell a konstruktív bírálatot, s nem szabad megtűrni a tisztségviselők és az állami szervek apparátusa dolgozóinak közömbösségét, bürokráciáját, érzéketlenségét. Az egész államigazgatásnak és a társadalmi szervezetek apparátusának jobban, nagyobb politikai felelősséggel és fegyelmezettebben kell dolgoznia. Annak tudatában kell dolgozni, hogy mindent az emberekért, nyugodt életükért, szocialista társadalmunk fejlesztéséért teszünk“ - mondotta Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén.

E

bben az évben jelentős események állnak előttünk - a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a képviselőtestületi választások. A CSKP XVII. kongresszusa értékelni fogja a XVI. kongresszus óta végzett munkánkat, és kitűzi társadalmunk sokoldalú fejlesztésének programját a nyolcvanas évek második felére és távlatilag 2000-ig. „Kedvező mérleggel, világos programmal készülünk a kongresszusra, olyan programmal, amely kifejezi a nép érdekeit és választ ad a társadalmi fejlődés új szükségleteire. Ennek alapján bízunk abban, hogy az egész Nemzeti Front magáévá teszi ezt a programot“ - mondotta Gustáv Husák elvtárs újévi beszédében. A Nemzeti Front új választási programjainak kidolgozása a dolgozók széles körű részvételével, a kerületek, járások, városok és községek fejlesztése tervezésének és irányításának jelentős eszköze, az állampolgári kezdeményezés és aktivitás széles körű kibontakoztatásának fontos tényezője lesz.

Az általános választások előkészítése során megnyilvánul szocialista demokráciánk osztályalapja és valóban demokratikus jellege. Ezt fejezi ki majd képviseleti testületeink összetétele, ezekben döntő többségben lesznek a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság tagjai, de természetesen ott lesznek az értelmiség, a fiatalok és a nők képviselői is. A demokratikus jelleget fejezi ki majd a képviseleti szervek helyes nemzetiségi összetétele is.

Csehszlovákia Kommunista Pártja társadalmunk vezető politikai ereje mindig tudatosította, hogy a szocialista építés csakis a tömegek széles forradalmi mozgalmának eredménye lehet. A tömegek a történelem alkotói. A szocializmus a milliós tömegek öntudatának, akaratának és bölcsességének kérdése. Embereink meggyőződtek és megértették, hogy csakis szocialista rendszerünk teszi lehetővé a demokrácia igazi fejlődését, a demokráciát a dolgozók legszélesebb tömegei számára. Ezen a téren a következő időszakban is tovább tökéletesítjük az egész politikai rendszer munkájának formáit és módszereit, tovább tökéletesítjük és mélyítjük szocialista demokráciánkat.

Dr. JÁN MACHYNIAK kandidátus, docens