Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-07 / 10. szám

ÚJ szú 3 986. III. 7. ehszlovákia Kommunista Pártja V^O rendszeresen figyelmet fordít a szocialista politikai rendszer, a szocia­lista állam fejlesztésére, a szocialista de­mokrácia elmélyítésére. A szocialista po­litikai rendszer, amelyben vezető szerepe van a CSKP-nak, a munkásosztály leg­nagyobb vívmányai közé tartozik. Általa érvényesíti érdekeit, valósítja meg törté­nelmi küldetését és egyesíti a dolgozókat a munkásosztály a CSKP programjának a Nemzeti Front választási programjai­nak megvalósítására. A demokrácia, a szabadságjogok, a polgári jogok és a nép szuverenitásá­nak kérdései az ideológiai és politikai küzdelem előterében állnak. A marxista -leninista és a burzsoá ideológia közti küzdelem középpontjába kerültek, vá­lasztóvonalat képeznek a forradalmi mar­xizmus és a revizionizmus különféle irányzatai között. A burzsoá ideológusok és a revizionisták nem rpondtak le célja­ikról, továbbra is kiemelik a burzsoá de­mokráciát és mindenáron le akarják járat­ni a szocialista demokrácia - az új típusú demokrácia lényegét és jelentőségét. A marxizmus-leninizmus úgy értelme­zi a demokráciát, mint a nép uralmát, az uralkodó osztály politikai - és államhatal­ma szervezésének és megvalósításának formáját. Nem ismeri el a nép „absztrakt“ uralmát, sem pedig az ún. „tiszta“ vagy „osztályon felüli“ demokráciát. A demokrácia mindig összekapcsoló­dik az osztályok életével és küzdelmével, egy bizonyos államtípussal, érdekei és politikája érvényesítésének bizonyos módszereivel. Ezért mindig figyelembe kell venni a demokrácia történelmi fejlő­dését, közvetlen függőségét a társadal­mi-gazdasági formától, az osztályharc jellegétől. A kizsákmányolók és a kizsák­mányoltak osztályára osztott társadalom­ban sohasem létezhetett valódi demokrá­cia, a nép uralma. Lenin mindig hangsú­lyozta, hogy nem beszélhetünk „tiszta demokráciáról“, amíg több osztály léte­zik, ilyenkor csakis osztálydemokráciát említhetünk. A kérdést mindig egyértel­műen vetette fel: a demokrácia vagy a magántulajdonon, vagy pedig a ma­gántulajdon megszüntetéséért folytatott harcon alapszik. Megkérdezte: kinek, mely társadalmi osztály számára biztosí­tunk szabadságot, egyenlőséget, demok­ráciát? A tőkés társadalom viszonyai között a demokrácia a burzsoázia politikai- és osztályhatalma megvalósításának egyik formája. Az egész burzsoá demokrácia formális. A formális egység - például a politika területén - amelyet a burzsoá demokrácia hirdet, kibékíthetetlen ellen­tétben áll a tőkés társadalom gazdasági rendszerével, a kizsákmányolással és az elnyomással. Egekig magasztalja a bur­zsoá propaganda a politikai és társadalmi szabadságjogokat, az állampolgárok egyenlőségét a törvény előtt stb. A való­ságban az egész államhatalom, az ál­lampolgári szabadságjogok megvalósítá­sának anyagi feltételei a burzsoázia ke­zében vannak. Magántulajdoni viszonyok között csakis a lakosság vagyonos réte­gei élvezhetik a demokráciát. Ráadásul, a monopolkapitalizmusnak állami mono­polkapitalizmussá való fejlődése - ez utóbbi megnyilvánulása a monopolbur­zsoázia diktatúrája - az oka a tőkés államok politikai és alkotmányos rend­szerei deformálásának. Ez a folyamat azt jelenti, hogy a politikai és a gazdasági hatalom a monopolburzsoázia kezében összpontosul, ezt fejezi ki az államhata­lom centralizálásának és koncentrációjá­nak folyamata, amely az állampolitikai irányítás és döntés centralizálásához és koncentrációjához vezet. L ényegét tekintve a burzsoá demok­rácia a burzsoázia,, főleg a mono­polburzsoázia diktatúrája. Vagyis, az elenyésző kisebbség diktatúrája a több­ség fölött. Többek között ezt tanúsítja az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia és Nyugat-Németország tör­vényhozó testületéinek összetétele. Csakis egy példát említek meg. Az Egye­sült Államok kongresszusi tagjainak több mint egyharmada vállalkozó, bankár, és több mint a fele jogász. A képviselóház- ban a 435 tag között egyetlen egy mun­kás sincs. A burzsoáziának monopol­helyzete van a szenátusban is, ahol a munkásosztálynak úgyszintén nincs egy képviselője sem. Ugyanakkor a kép­viselőházban 22 milliomos van és szá­mos további képviselő és szenátor is óriási vagyonnal rendelkezik. Ezek a té­nyek is megmutatják, milyen a „nyugati demokrácia“, ahol a többségről, a mun­kásosztály és a nép sorsáról, olyan kép­viselők döntenek, akik kezükben tartják a gazdasági és a politikai hatalmat és rákényszerítik érdekeiket az egész társa­dalomra, vagyis a többségre. Alapvetően különbözik az ilyen típusú demokráciától a szocialista demokrácia, amely a történelemben első ízben teszi lehetővé, hogy a dolgozók nagymérték­ben, aktivan bekapcsolódjanak az állam és a közügyek irányításába. Olyan állam­forma, amely lehetővé teszi az állampol­gári jogok és a dolgozók valamennyi szabadságjogának teljes megvalósítását. A szocialista állam a proletárdiktatúra eszközeként keletkezik, a kizsákmányoló osztályok ellen irányul, védi az új társa­dalmat építő széles néptömegek érde­keit. A proletárdiktatúra állama megala­kulásától forradalmi demokratikus állam, vagyis olyan, amely forradalmi úton meg­szünteti az összes privilégiumot, nem fél attól, hogy forradalom útján valósítsa meg a legteljesebb demokráciát - tanította Lenin. Hangsúlyozta, hogy ez a hatalom Í mindenki előtt nyitott, közvetlenül a töme­gekből indul ki, a néptömegek és akara­tuk közvetlen szerve. A legszabadabb, ■ alapját a termelőeszközök társadalmi tu­lajdona képezi. Gazdasági alapját a ter­melőeszközök társadalmi tulajdona ké­pezi. Nem a szavak, hanem a tettek demokráciáját jelenti, a többség demok­ráciája, a szüntelenül fejlődő szocialista építés során kialakult és érvényesített demokrácia. Az SZKP új szerkesztésű programja megállapítja: ,,A társadalom I politikai rendszere fejlesztésének straté­giai irányvonala napjainkban a szovjet demokrácia tökéletesítésén, a szocialista népi önigazgatás egyre nagyobb mértékű érvényesítésén alapszik, a dolgozóknak, I kollektíváiknak és szervezeteiknek az ál­lami és a közélet irányításában való min­dennapi, aktiv és hatékony részvétele alapján.“ Kiemeli, hogy a szovjetek tevé­legszélesebb körű és legerősebb mód­szerekkel nyeri meg a tömegeket az államhatalomban való részvételre. A pro­letárdiktatúra megszületése egyúttal a demokrácia új történelmi típusának megszületését jelentette. A valódi de­mokrácia megteremtése a szocialista for­radalom elsőrendű, legfontosabb célja, miközben a proletárdiktatúra a demokrá­cia legmagasabb formája. így tehát a szocialista demokrácia lényege a prole­tárdiktatúra, mint a munkásosztály, a pa­rasztság, a szocialista értelmiség és a többi dolgozó politikai szövetségének kifejezője. L enin azt tanította, hogy a szocializ­mus elképzelhetetlen a demokrá­cia nélkül. A proletárdiktatúrát olyan ál­lamnak tekintette, amely új módon de­mokratikus a munkásosztály és a dolgo­zók számára, és új módon gyakorol dik­tatúrát a burzsoáziával és kiszolgálóival szemben. A diktatúra nem más, mint a szó legszorosabb értelmében erőre támaszkodó hatalom, mondotta Lenin. Tekintettel arra, hogy minden politikai és államhatalom, még a legdemokratiku­sabb is, az egyik osztály szervezett erő­szakát jelenti egy másik osztály elnyomá­sára, és ugyanígy minden állam, még a legdemokratikusabb is diktatúra, vagyis a kényszer erejére támaszkodó hatalom, a diktatúra fogalma is szélesebb, mint a demokrácia fogalma, mivel a demokrá­cia csak a diktatúrának egy fajtája. Min­den demokrácia diktatúra, de nem min­den diktatúra demokrácia. Lényegében arról van szó, ki érvényesíti a diktatúrát, az erőszakot, a kényszert, kivel szem­ben, kinek az érdekében, milyen osztály, illetve osztályok javára. A szocialista demokrácia, a demokrá­cia új, legmagasabb formája, igazi osz­tálydemokrácia a nép többsége, a dolgo­zók széles tömegei számára. Gazdasági kenységében még nagyobb mértékben kell érvényesíteni a demokratikus alapel­veket, „kollektíván, szabadon és tárgy­szerűen kell megtárgyalni és megoldani a kérdéseket, érvényesíteni kell a munka nyilvános jellegét, a bírálatot és az önbí­rálatot, a képviselők felelősségét és rendszeres számadását, mindazok levál­tását, akik nem felelnek meg a választók elvárásainak, ellenőrizni kell a végrehajtó és más szervek tevékenységét és az állampolgárokat be kell vonni az irányí­tásba“. Az elmondottak is rámutatnak a szocialista demokrácia további elmélyí­tésének irányvonalára. A szocialista állam az emberiség történetében az első olyan állam, amely valódi közösség, mivel a mun­kásosztály a dolgozók, a szocialista tár­sadalom többségének szerve, az alkotó tevékenység szerve, amely kifejezi a kö­zös érdekeket és akaratot, és egyúttal a közös történelmi célok megvalósításá­nak eszköze. Abban is megnyilvánul a szocialista állam demokratizmusa, hogy tartós alap­ját a választott képviseleti szervek képe­zik. Nálunk általános, közvetlen, egyenlő a választási jog és a szavazás titkos. A képviselőtestületek választása demok­ratikus alapot képez, amely lehetővé te­szi, hogy valamennyi dolgozó bekapcso­lódjon a közügyek intézésébe, közvetle­nül és közvetve részt vegyen a társadal­mi élet valamennyi kérdésére vonatkozó döntésekben. A szocialista demokrácia realitásának és hatékonyságának kritériuma az, mi­lyen mértékben vesz részt a munkásosz­tály, a szövetkezeti parasztság és a többi társadalmi csoport az állam, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet irányítá­sában. Csehszlovákiában ma a törvény­hozó testületek, a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Sikeresen teljesítik választási programjukat a Sumperki járás Postreimov községének lakosai. A 3120 lélekszámú községben 2 millió 800 ezer korona ráfordítással óvodát építenek 90 gyermek számára, s 3 millió 100 ezer korona értékben fejlesztik a csatornahálózatot. Számos új családi ház is épül. (Ladislav Galgonek felvétele - CTK) Nemzeti Tanács képviselőinek több mint a fele munkásként dolgozik, 11 százalé­kuk szövetkezeti földműves és több mint 15 százalékuk mérnök, műszaki, illetve gazdasági szakember. A nemzeti bizottságok, az államhata­lom és államigazgatás területi szervei lehetővé teszik, hogy az állampolgárok aktívan részt vegyenek az irányításban, az igazgatásban és a döntésekben. Álta­luk minden községben, városban, járás­ban és kerületben megvalósul a dolgozók néphatalma. Jelenleg 196 ezer képviselő dolgozik a nemzeti bizottságokon. 42,3 százalékuk munkás, 16,9 százalékuk efsz-tag, 23 százalékuk értelmiségi, 17,8 százalékuk a többi társadalmi csoporthoz tartozik. Az 1981 -ben megválasztott kép­viselők közül 74 574, vagyis 37,8 száza­lékuk harmincöt évesnél fiatalabb. Lé­nyegesen nőtt a nők képviselete a nem­zeti bizottságok képviselői között, illetve apparátusában. Ezenkívül a bizottságok­ban és aktívákban több mint 450 ezer állampolgár dolgozik, akik önkéntesen és öntudatosan bekapcsolódnak a köz­ügyek intézésébe. Ez a szocialista de­mokrácia iskoláját jelenti. A CSKP KB 15. ülésének határozatai­ból kiindulva az egyik legfontosabb fel­adatnak tekintjük ,,a szocialista demokrá­cia további mélyítését, az emberek rész­vételének bővítését az állami, illetve helyi ügyek intézésében. Ez az alapvető út vezet a társadalmi erők dinamizmusának fokozásához, az állampolgárok alkotó aktivitásának és kezdeményezésének felkeltéséhez és érvényesítéséhez, szo­cialista tudatunk formálásához“ - hang­súlyozta Gustáv Husák elvtárs. A követ­kező időszakban a CSK KB 15. ülése határozataiból kiindulva fokozni kell a képviselők és valamennyi állampolgár aktivitását az állami és társadalmi szer­vezetekben, az aktívákban és a bizottsá­gokban, tökéletesíteni kell az irányító munka módszereit és stílusát, nagyobb lehetőségeket kell teremteni a demokrati­kus véleménycseréhez, jobban figyelem­be kell venni az emberek észrevételeit és javaslatait, fejleszteni kell a konstruktív bírálatot, s nem szabad megtűrni a tiszt­ségviselők és az állami szervek appará­tusa dolgozóinak közömbösségét, bürok­ráciáját, érzéketlenségét. Az egész ál­lamigazgatásnak és a társadalmi szerve­zetek apparátusának jobban, nagyobb politikai felelősséggel és fegyelmezetteb­ben kell dolgoznia. Annak tudatában kell dolgozni, hogy mindent az emberekért, nyugodt életükért, szocialista társadal­munk fejlesztéséért teszünk“ - mondotta Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén. E bben az évben jelentős események állnak előttünk - a CSKP XVII. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a képviselőtestületi választások. A CSKP XVII. kongresszusa értékelni fogja a XVI. kongresszus óta végzett munkánkat, és kitűzi társadalmunk sok­oldalú fejlesztésének programját a nyolc­vanas évek második felére és távlatilag 2000-ig. „Kedvező mérleggel, világos programmal készülünk a kongresszusra, olyan programmal, amely kifejezi a nép érdekeit és választ ad a társadalmi fejlő­dés új szükségleteire. Ennek alapján bí­zunk abban, hogy az egész Nemzeti Front magáévá teszi ezt a programot“ - mondotta Gustáv Husák elvtárs újévi beszédében. A Nemzeti Front új válasz­tási programjainak kidolgozása a dol­gozók széles körű részvételével, a kerü­letek, járások, városok és községek fej­lesztése tervezésének és irányításának jelentős eszköze, az állampolgári kezde­ményezés és aktivitás széles körű kibon­takoztatásának fontos tényezője lesz. Az általános választások előkészítése során megnyilvánul szocialista demokrá­ciánk osztályalapja és valóban demokra­tikus jellege. Ezt fejezi ki majd képviseleti testületeink összetétele, ezekben döntő többségben lesznek a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság tagjai, de ter­mészetesen ott lesznek az értelmiség, a fiatalok és a nők képviselői is. A de­mokratikus jelleget fejezi ki majd a képvi­seleti szervek helyes nemzetiségi össze­tétele is. Csehszlovákia Kommunista Pártja tár­sadalmunk vezető politikai ereje mindig tudatosította, hogy a szocialista építés csakis a tömegek széles forradalmi moz­galmának eredménye lehet. A tömegek a történelem alkotói. A szocializmus a milliós tömegek öntudatának, akaratá­nak és bölcsességének kérdése. Embe­reink meggyőződtek és megértették, hogy csakis szocialista rendszerünk teszi lehetővé a demokrácia igazi fejlődését, a demokráciát a dolgozók legszélesebb tömegei számára. Ezen a téren a követ­kező időszakban is tovább tökéletesítjük az egész politikai rendszer munkájának formáit és módszereit, tovább tökéletesít­jük és mélyítjük szocialista demokrá­ciánkat. Dr. JÁN MACHYNIAK kandidátus, docens

Next

/
Oldalképek
Tartalom