Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
Számok, tények, adatok • A KAMCSATKA-FÉLSZI- ^ GET egyik működő tűzhányója, ^ a Mutnovszkij áramot fog termel- ^ ni. A vulkán hőjét hasznosító ^ geotermikus erőmű építését ^ még ebben az ötéves tervidö- ^ szakban megkezdik és ha elké- ^ szül. 200 ezer kilowatt lesz a tel- J jesítménye. A vulkánt körülölelő ^ termálvíz-helyek elvileg kimerít- ^ hetetlenek. Az elhasznált energi- ^ át a természet állandóan pótolja, $ az eső és az olvadó hó leszivá- ^ rog a főid mélyébe - 4-5 kilomé- ^ tér mélységbe ahol a vulkán ^ hője felmelegíti és gőzzé változ- ^ tatja a vizet. A Kamcsatka-félszi- ^ geten és a szomszédos Kurili- ^ szigeteken - ahol 68 működő ^ tűzhányót tartanak nyilván ^ már régóta kísérleteznek a geo- § termikus energia hasznosításé- ^ val. A Kosevoj és a Kambalnyij i vulkán lábánál már 1967 óta üze- ^ mel egy 11 ezer kilowattos áram- ^ termelő berendezés. S • A SZOVJETUNIÓ fekete- ^ tengeri partvidékén már évek óta ^ tart a „medúza-invázió“. Ezek az ^ élőlények felfalják a nagy meny- nyiségben halászott halak lega- ^ lapvetöbb eledelét, a planktono- ^ kát, tehát gazdasági szempont- > bői károsak. Szakemberek sokat ^ töprengtek azon, hogy mihez le- ^ hetne kezdeni a medúzákkal. ^ A novorosszijszki építők hasz- ^ nosításuk meglepő módjára jöt-, ^ tek rá: a medúzákat a betonhoz adagolják. Furcsán hangzik ez, $ de ezek a primitív élőlények ké- ^ pesek teljes mértékben helyet- tesíteni egyes olyan, eddig ^ mesterségesen előállított anya- ^ gokat, amelyeket a beton jobb i minőségének eléréséért adagol- ^ tak hozzá. A medúzák alkalma- ^ zása hétszer olcsóbb, mint a ko- ^ rábban használt üledékeké és az í új módon kevert beton nemcsak ^ rugalmasabb, hanem jobban el- ^ lenáll a fagyoknak Is. i KÉTEZERIG MEGDUPLÁZNI A FOGYASZTÁSI CIKKEK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK MENNYISÉGÉT A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztésének fő irányait az ezredfordulóig meghatározó program magába foglalja a közszükségleti cikkek gyártásának és a szolgáltatások fejlesztésének átfogó programját is. Ez a program azzal számol, hogy a nem élelmiszer jellegű áruk termelésének volumene 1990-ben 1985-höz viszonyítva legkevesebb 30 százalékkal, 2000-ben pedig 80-90 százalékkal, míg a lakosságnak nyújtott fizetett szolgáltatások volumene 1990-ig 30-40, az ezredfordulóig pedig 110-130 százalékkal emelkedik. Az emberek egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítése a Szovjetunió rövidebb és hosszabb távra szóló terveinek fókuszában szerepel. A szakértők számításai szerint az ország nemzeti jövedelme a soron következő három ötéves tervidőszakban - tehát az ezredfordulóig - megduplázódik. A komplex program világosan megmutatja, hogy ezt a hatalmas növekményt milyen célokra fordítják: négyötödét foA terv ezzel összefüggésben azzal számol, hogy 2000-ig megközelítőleg megkétszerezik a jó minőségű textíliák, kötöttáruk, készruhák és cipők gyártását. A terv előirányzatai szerint gyorsabb ütemben növekedik a tartós fogyasztási cikkek, így a rádió- és tévékészülékek, hűtők és mélyhűtők, mosógépek stb. gyártása. Műszaki paramétereik és megbízhatóságuk szintén javul és külalakra is mutatósabbak lesznek. Az előirányzatok értelmében javul a közlekedési eszközök műszaki színvonala is. Már a mostani ötéves tervidőszakban olyan új személygépkocsi-modelleket kezdenek gyártani, amelyek műszaki paraméterei lényegesen jobbak lesznek és kezelésük is könnyebb lesz. A Szovjetunióban az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a dolgozók üdültetését és szabadidejének gazdaságosabb kihasználását biztosító szervezeteknek. Ezzel összefüggésben a jövőben több sportfelszerelést és turisztikához használatos árucikket, kertészkedéshez szük• A turisztikai célokra fordított kiadások így alakulnak az ezredfordulóig (1985=1) sát, valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatások körének kiterjesztését célzó komplex program megvalósítását számos fontos intézkedéssel segítik elő, amelyek az anyagi-műszaki bázis megszilárdítását, a tudományos-műszaki ismeretek mielőbbi gyakorlati alkalmazását, az ilyen cikkeket előállító üzemek korszerű és nagy teljesítményű berendezésekkel történő felszerelését célozzák. Az ezredfordulóig szóló társadalmi és gazdasági fejlesztési tervben olyan beruházásokkal és anyagforrásokkal számolnak, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a közszükséglet» cikkek gyártásával és a szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tervfeladatok teljesítéséhez. Ez az átfogó program ezen kívül számol az irányító és a tervező tevékenység tökéletesítésével, a megfelelő ágazatok szakképzett káderekkel történő ellátásával, a szocialista országokkal e téren megvalósuló együttműködés bővítésével és elmélyítésével is. GLEB SZPIRIDONOV gyasztásra, miközben jelentős mértékben növekszik a közszükségleti cikkek és a szolgáltatások részaránya. De nem csupán a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások egyszerű mennyiségi növekedéséről van szó, hanem arról, hogy lényegesen jobb minőségű termékekkel és szolgáltatásokkal elégítsék ki az emberek igényeit. A program rendkívül nagy figyelmet szentel a gyártott áruk minősége és választéka megjavításának, a kereskedelemben és a közétkeztetésben a haladó formák és módszerek bevezetésének, a lakosságnak nyújtott kommunális, közlekedési, turisztikai és egyéb szolgáltatások lényeges megjavításának. séges szerszámot fognak gyártani. Kiszélesítik a lakosság egészséges és kulturált pihenését biztosító szolgáltatások hálózatát is. Szovjetunió-szerte évente a szanatóriumokban, üdülőközpontokban és turista-létesítményekben több mint 60 millió dolgozó töltheti szabad idejét családjával. A komplex program előirányozza, hogy 2000-ig 130-150 százalékkal növeljék a szanatóriumok, fürdők és üdülőközpontok nyújtotta szolgáltatások volumenét. Lényegesen felgyorsul a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal közvetlenül kapcsolatos népgazdasági ágazatok fejlesztése. A közszükségleti cikkek gyártásának meggyorsítását és javítá1,8-1,9-szeresere legalább 1 ,3-szeresére 1M5 2000. év NEM ÉLELMISZER JELLEGŰ ÁRUK TERMELÉSE (növekedés 1985-höz képest) Megfelelő alap a továbblépéshez Gazdasági kérdések szerepeltek a Kubai KP Hl- kongresszusának középpontjában Havannában három héttel ezelőtt fejeződött be a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa. Az első havannai értékelések a gazdaság kongresszusaként említik a kubai kommunisták négynapos tanácskozását. Ezzel a jelzővel a tanácskozás munkajellegét hangsúlyozzák az elemzések. Hogy eredetileg is mennyire munkakongresszusnak szánták, azt az is jelzi, hogy a dokumentumok alaposabb előkészítése miatt elhalasztották a legfelsőbb szintű fórum megtartását múlt év decemberéről februárra. Bár a küldöttek több dokumentumot is elfogadtak - többek között az új ötéves terv főbb irányvonalait, a gazdaságirányítási és tervezési rendszer korszerűsítéséről szóló előterjesztést - a tanácskozás jellegét mégiscsak a beszámoló, illetve a párt programtervezete határozta meg. A Fidel Castro első titkár előterjesztésében elhangzott kongresszusi beszámoló aprólékosan elemezte az utóbbi fél évtized sikereit, kitért a még nagyobb eredmények elérését akadályozó objektív nehézségekre és szubjektív hibákra, s ugyanakkor vázolta a kommunisták előtt álló legfontosabb feladatokat. Néhány jellemző adat a beszámolóból, amelyekből képet kapunk a karibi szigetország fejlődéséről az utóbbi időszakban: 1981-85 között a társadalmi ösztermék 7,3 százalékkal növekedett (a terv 5 százalékot irányzott elő) miközben a nemzeti jövedelem 6 százalékkal bővült. A munkatermelékenység évi 5,2 százalékkal volt magasabb, míg az egységnyi termékre fordított energiafelhasználás öt év alatt 25 százalékkal csökkent. A lakossági fogyasztás évente átlagosan 2,8 százalékkal emelkedett. A beszámoló és a vitafelszólalások is hosszasan foglalkoztak az ország legfontosabb termékével és exportcikkével, a cukorral. A tanácskozáson egyértelművé vált, hogy a cukorgyártás változatlanul Kuba kiemelt termelési ágazata marad. A termelés most már tartósan évi 8 millió tonna körül van, bár az utóbbi két évben a hosszan tartó aszály és más természeti csapások következtében az eredmény elmaradt a tervezettől. A gazdaságfejlesztés kérdése elsősorban azért került a kongresszusi vita homlokterébe, mert az elmúlt időszakban néhány nemkívánatos tendencia volt tapasztalható. Kiéleződtek a fizetési mérleggel kapcsolatos problémák, elsősorban amiatt, hogy a világpiacon rendkívül alacsonyra zuhant a cukor ára, s így Kuba nem érte el a cukorexportból tervezett bevételeket. Éppen ezért a kongresszuson és a dokumentumokban egyaránt nagy nyomatékot kapott annak hangsúlyozása, hogy a következő években bővíteni kell a külkereskedelmet. ,,A behozatal csökkentésével párhuzamosan fokozni kell a kivitelt, mert ez a feltétlenül szükséges, külföldről származó áruk kiegyenlítésének a legfontosabb forrása“, szögezte le az elfogadott dokumentum. Az alacsony cukorárak mellett a hitélpiac magas kamatlábai szintén a pénzügyi források beszűkülését eredményezték. A gazdasági növekedés jelentős importbővítéssel, növekvő energia- és anyagfelhasználással járt. Mindezzel kapcsolatban Fidel Castro leszögezte, hogy léteznek „nyilvánvaló hiányosságok, amelyekre név szerint rá kell mutatni, és teljes erővel hacolnunk kell ellenük“. Ez az önkritikus hangvétel a kongresszuson mindvégig érzékelhető volt. Bíráló megjegyzések hangzottak el azokkal a szubjektív tényezőkkel kapcsolatban, amelyek gátolják a termelési költségek csökkentését, a jövedelmezőség javítását, az anyagi és pénzügyi erőforrásokkal, valamint a munkaerővel történő takarékos és ésszerű gazdálkodást. A korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapott az, hogy a lakosság alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátása nem kiegyensúlyozott. Az ország társadalmi és gazdasági helyzetének értékelését a kongresszus reális alapnak fogadta el a továbblépéshez, amelynek távlati keretéül a pártprogram tervezet szolgál. A dokumentum szerint a társadalomépítés jelenlegi szakaszának célja a szocializmus felépítése az országban. A programot most össznépi vitára bocsátották, majd végleges formájában a párt várhatóan decemberben összeülő rendkívüli kongresszusa hagyja jóvá. Az ezredfordulóig terjedő időszak gazdaságpolitikai prioritásai között szerepel az a törekvés, hogy mindinkább megközelítsék az európai szocialista országok színvonalát. A kongresszuson hangsúlyozták, hogy Kuba mind nagyobb jelentőséget tulajdonít a KGST-n belüli integráció elmélyítésének. A pártprogram a kongresszuson jóváhagyott ötéves tervhez hasonlóan bizonyos területeken új célokat és irányokat határoz meg. Ezzel együtt a kongresszus által most jóváhagyott változások, az irányítás korszerűsítésének koncepciója nem tekinthető új gazdasági mechanizmusnak. A kongresszus döntése értelmében Kuba a következő öt évben összesen 23,14 milliárd pesót fordít az ország fejlesztésére, tehát 29 százalékkal többet, mint az előző ötéves időszakban. Ennek az összegnek a 45 százalékát iparfejlesztésre fordítják. Ugyanezen időszak alatt 400 ezer lakást építenek és befejeződik a szigetköztársaság villamosítása. A dolgozók életszínvonalának emelése érdekében bővítik a közszükségleti cikkek választékát, s ugyanakkor csökkentik a jegyre árusított termékek körét. A tervek azzal számolnak, hogy Kuba 1986-90 között évi 5 százalékos gazdasági növekedést ér el. A kongresz- szusi beszámoló ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban tapasztalható kedvezőtlen helyzet ellenére ez a célkitűzés azért reális, mert Kuba kölcsönösen előnyös kapcsolatokat tart fenn a szocialista közösség országaival. Az elmúlt ötéves tervidőszakban Kuba külkereskedelmének 85 százaléka a szocialista országokkal bonyolódott le. Ezekben a kapcsolatokban fontos helye van Csehszlovákiának is. A már megkezdett energetikai létesítmények építésének befejezése után a kubai erőmüvek által előállított villamosenergia felét csehszlovák segítséggel épült berendezésekkel állítják elő. Csehszlovákia ezen kívül fontos beruházási egységeket, gépeket, berendezéseket, teherautókat, stb. szállít Kubának. (B.B.)
