Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-07 / 6. szám

ÚJ szú 1986. II. 7. TUDOMÁNY A C-vitamin a legismertebb vitamin, s talán erről írták eddig a legtöbb tudományos mun­kát és népszerűsítő cikket. Külö­nösen élénk érdeklődés nyilvánult meg iránta körülbelül tizenöt évvel ezelőtt, amikor megjelent Linus Pauling amerikai kémikus ,,A C- vitamin és az egészség“ című könyve. Ebben a szerző megálla­pította, hogy a meghűléses meg­betegedések évente legalább há­romszor szinte minden embert érintenek, s gyakran súlyos szö­vődményekkel járnak. Az Egyesült Államokban az ilyen megbetege­TECHNIKA kapcsolja a fölösleg kiválasztását szabályozó rendszert. Eddig mindenesetre nem sike­rült bebizonyítani, hogy C-vitamint nagy adagban és huzamosan fo­gyasztó emberek ritkábban szen­vednének hűléses megbetegedé­sekben, mint azok, akik normális mennyiségben szedik: a szervezet nyilvánvalóan eredményesen megbirkózik a megemelt adaggal. Az egészséges embereknek nor­mális mennyiségben (naponta 50-100 milligramm) kell C-vita­mint fogyasztaniuk, mégpedig - mint az orvosok általában java­C-vitamin NAGY ADAGOKBAN - KINEK ÉS MIKOR? dések által okozott gazdasági kár évente eléri a tizenöt milliárd dol­lárt, írta könyvében Pauling. A la­kosság félmilliárd dollárt költ meg­hűlés elleni gyógyszerekre. Pau­ling akkor úgy vélekedett, hogy a meghűléses betegségeket a vi­lág nagy részén egy-két évtized alatt - a himlőhöz hasonlóan - tel lehetne számolni. Csodaszerként ő az aszkorbinsav nagy dózisok­ban történő (naponta tíz gramm­nyi) fogyasztását ajánlotta. Másfél évtized eltelt, de a meg­hűléses betegségek világméretű visszaszorulásáról még mindig nem beszélhetünk, jóllehet Pau- lingnak nem kevés követője akadt. Mit mutatnak a világ egyes orszá­gaiban, köztük a Szovjetunióban végzett ezzel kapcsolatos kuta­tások? Hatását tekintve az aszkorbin­sav „fiziológiai gyógyszernek“ ne­vezhető. A C-vitamin mozgósítja a szervezet védelmi erejét azáltal, hogy serkenti a szimpatoadrenális rendszer működését. Épp erre van szükség stressz-állapotokban, melyek közé a meghűléses meg­betegedések is sorolhatók. Más­részt viszont fölösleges túl nagy adagokban szedni a C-vitamint, mert válaszként a szervezet be­solják - nem tabletta formájában, hanem ételben. Más a helyzet, ha a szervezetet fertőzés éri. A meghűlés elsó tü­netei megjelenésekor ajánlatos négyóránként 1—1,5 gramm C-vi­tamint beszedni, s ezt az első 24 órában ismételni. Ha a jótékony hatás jelentkezik, a kúrát még két- három napig érdemes folytatni, majd fokozatosan csökkenteni kell a C-vitamin adagját a normális szintre. Ha viszont a C-vitanim az első néhány nap után nem hat, akkor a hűléses folyamat már elő­rehaladt, a szervezet védelmi kor­látái „ledőltek“, a C-vitamin pedig ekkor már tehetetlen. Ebben az esetben tanácsolják az orvosok a szokásos gyógysze­reket, s a normálisnál valamivel magasabb adagban a C-vitamin fogyasztását: az aszpirin, a szulfa- nilimidek, a barbiturátok és más gyógyszerek ugyanis fokozzák az aszkorbinsav kiválasztódását a szervezetben. Lehet-e közvetlenül káros hatá­sa az aszkorbinsavnak? A szaki­rodalomban megjelentek olyan ál­lítások, melyek szerint a túlzott C- vitamin fogyasztás húgyúti kökép- zódést váfthat ki. Ezek az állítások azonban kétségbe vonhatók. A biztonság kedvéért a C-vitamin túladagolását mégis érdemes el­kerülni azoknak, akik hajlamosak a köképzódésre. Vitatottak továbbá azok az állí­tások is, hogy az emelt adagú C- vitamin fogyasztás magas vérnyo­mást vagy fokozott véralvadást idézne elő. Szovjet szakemberek vizsgálatai például azt mutatják, hogy az aszkorbinsav kifejezetten normalizálja ezeket és még né­hány más fiziológiai mutatót: emeli a túl alacsony szinteket és fordít­va, mérsékli a túl magasakat. Az mindenesetre elmondható, - s ebben a vélemények általában megegyeznek -, hogy a C-vitamin túladagolásának káros következ­ményei átmenetiek, s a normális szintű adagolásra való visszaté­résnél nyomtalanul megszűnnek. Ha a C-vitamin emelt adagolá­sa rossz közérzetet okoz, csök­kenteni kell a dózist. Az idős embereknek különösen ügyelniük kell a C-vitamin - akár rövid ideig történő - emelt dózisú fogyasztására: a kor előrehaladtá­val ugyanis gyengülnek az anyag­csere-mechanizmusok. Nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy az öregedéssel együtt jelent­kezik az általános vitaminhiányra való hajlam, ezt sajnos maga az ember nem érzékeli, következés­képpen szabályozni sem tudja. Belorusz orvosok szerint a szervezet influenzával és súlyos légúti megbetegedésekkel szem­beni ellenállóképessége erősíthe­tő, ha tíz napon át, naponta egy­szer 0,5 gramm C-vitamint és 0,02 gramm Dibasolt szedünk. (Kimu­tatták, hogy e két anyag együttes hatása serkenti az interferon ter­melődését.) A C-vitamin említett adagolása ,,lövés“-sel ér fel, hi­szen öt-tízszerese a normális dó­zisnak, s egyszerre kerül a szer­vezetbe. A helyes adagolás meghatáro­zása a kezelőorvos feladata. Ha viszont érezzük, hogy megfáz­tunk, a rossz közérzet első tünete­inek észlelésekor (feltéve, ha az említett ellenjavallatok ránk nem vonatkoznak), az orvos felkeresé­séig érdemes kipróbálni a leírt C-vitamin kúrát. Nem kell kétség­beesni, ha a kúra nem segített. Valószínűleg egyszerűen arról van szó, hogy már késő volt meg­kezdeni. Újabb megfázáskor azonban ne szalasszuk el az al­kalmas pillanatot... (SZ. K.) gyógyítás a méhen belül Alekszandr Reznyikov 44 éves professzort a közelmúltban az Ukrán SZSZK Állami Dijával, valamint a Bogo- molec akadémi­kusról elnevezett díjjal tüntették ki. A hormonoknak a szervezet fejlő­désére gyakorolt hatásával foglal­kozó kutatásai fontos elméleti és gyakorlati je­lentőséggel bír­nak. Az alábbi­akban közöljük Alekszandr Rez­nyikov profesz- szor cikkét felfe­dezéseinek né­hány aspektu­sáról. A huszadik század új termé­szettudományi ágak születésének korszaka. Ide sorolhatjuk a neuro- endokrinológiát, ami a szexuális magatartás biológiai alapjait tanul­mányozza. Az agyban felfedezett neuroendokrin-központok hatás­sal vannak az anyagcserére, a szervezet növekedésére, fejlő­désére és a szaporodásra. Az egyik legjelentősebb felfedezés azt bizonyítja, hogy a magzatot ért korai, méhen belüli hatások - hor­mon vagy gyógyszerhatás - nem okoznak ugyan fizikai károsodást, de a későbbiek során komoly rendellenességhez vezethetnek a nemi magatartás, illetve a ter­mékenység terén. És ezek a rend­ellenességek általában csak érett korban jelentkeznek. Orvosi szempontból nehéz len­ne túlbecsülni ennek a felfedezés­nek a jelentőségét, hiszen általa lehetővé válik a veleszületett sze­xuális rendellenességek és az ilyen eredetű meddőség megelő­zése. A kritikus időszak A magzat központi idegrend­szerének fejlődésében van egy kritikus szakasz. A patkányoknál és az egereknél ez a szakasz a születés után első hétre esik, az embernél azonban a méhen belüli fejlődés negyedik-hatodik hónapja közé. A magzat fejletlen endokrin rendszere éppen ebben a sza­kaszban a legérzékenyebb a nor­mális fejlődési folyamat zavarait okozó hormonhatásra. Reznyikov professzor (jobbra) magyar kollégá­jával, dr. Varga Istvánnal A világon majdnem minden negyedik ember látászavarokkal küszködik, rö­vidlátó vagy távollátó, életlenül vagy torzan lát. Mit tehetnek ilyenkor a szemorvosok? Szemüveget írnak fel, amelynek kerete - ha nem is nagy mértékben — leszűkíti a látóme­zőt. De a szemüveget - akár esztétikai, akár más okból -, nem mindenki hordja szívesen. Szvjatoszlav Fjodorov, a moszkvai szem­sebészeti klinika igazgatója eddig több mint tízezer rövidlátót szabadított meg a szemü­veg kényelmetlenségeitől egy-egy rövid, mindössze tizenöt perces műtéttel. Mindez sok esetben nem egyszerűen kényelmi kér­dés. Gondoljuk csak el, mennyi pénzt áldoz egy-egy ország mondjuk egy pilóta képzésé­re, aki aztán nem repülhet, mivel szemüve­get vagy kontaktlencsét kellene hordania. Fjodorov eddig negyedszáz személyszállító és szuperszonikus vadászgépet vezető piló­ta „jogosítványát“ adta vissza ezzel az operációval. Első látásra igencsak kockázatosnak tűn­het ez a drasztikus beavatkozás. A szaruhár­tya nagyon érzékeny, így nagy a kockázat. De a professzor elektronmikroszkóp segítsé­gével készült felvételek tucatjaival bizonyítja, hogy kellő gyakorlat birtokában a műtét szin­te teljesen veszélytelen. Fjodorov és munkatársai hat éven át ki­sérték figyelemmel az általuk eddig megope­rált csaknem 1000 beteg állapotának alaku­lását. Látásjavulásuk eddig stabil maradt - ennyi tömören a megfigyelés eredménye. Fjodorov intézete négy orvosának, két nővé­rének és három gépkocsivezetőjének a sze­mén is elvégezte a szaruhártyametszést: azóta egyszer sem kellett feltenniük a szem­üvegüket. Mielőtt magára a beavatkozásra — a sza- ruhártyametszésre - sor kerül, előzetesen minden szemről „mértéket vesznek“: meg­mérik a rövidlátás fokát, a szaruhártya vas­tagságát, lencsefelületi sugarát, s a belső nyomást. Mindezeket az adatokat betáplál­SZEMÜVEG HELYETT SZEMMETSZÉS ják egy számítógépbe, amely kiszámítja, milyen mély legyen a vágás és mekkora az érintetlenül maradó optikai zóna átmérője. Ezután Fjodorov egy festéktartalmú tölcsé- res szerkezetet helyez a szaruhártyára, és kör alakban bejelöli az optikai zónát, majd erre a körre egy másik „pecsételőt“ helyez, amely a szaruhártyára rárajzolja a vágások helyét. Most már csak az van hátra, hogy mikrométerszikéjét a vágás mélységének megfelelően beállítsa, és az érzéstelenített szembe vezesse. A mikroszkóp alatt Fjodo­rov hozzálát a bemetszéshez. A szivárvány­hártya szélétől halad a közép felé. Tíz per­cen belül a szaruhártya 16 szeletre oszlik, mint valami torta. A beteg csak egy ragta­paszt kap a szemére - semmi kenőcs, sem­mi gyógyszer. A szaruhártya gyakran oly kitűnően begyógyul, hogy még tizenkétsze­res nagyításban sem fedezni fel a hegeket. A beavatkozásra azok a rövidlátók számít­hatnak, akiknek szeme a látászavar előtt egészséges volt. Tizenhat dioptria a maxi­mum, amely mellett Fjodorov még kezelni tudja a rövidlátó beteget. Persze nem csekély azoknak a szemelváltozásoknak a száma, amelyek esetében az operáció nem hajtható végre. Ilyen az évről évre fokozódó rövidlá­tás, a szaruhártya fertőzései, a gömb alakú szaruhártya, a szürkehályog, a sérült retine. Gyerekeket Fjodorov csak akkor operál, ha tizennegyedik életévüket már betöltötték. Ezt megelőzően túlságosan rugalmas még a szaruhártya. Évente mintegy 1400 külföldi szemüveges szabadítja meg magát sebészeti úton a rö­vidlátástól Fjodorov szemorvossal. Bár mód­szerét - kiszámított metszések a szaruhár­tya szélén - nyugaton még mindig vitatják, a műtétek száma állandóan nő. A professzor az NSZK-ból hozatott szállítószalagra fekteti betegeit, amely mellett egyszerre több orvos dolgozhat. Hogy a futószalag-klinikára irá­nyuló betegáradatot tovább növeljék, az egészségügyi minisztérium azt mérlegeli, hogy az Intourist utazási iroda útján csopor­tos utazásokat szervezzenek rövidlátó mű­tétre váró turistáknak. TARICS PÉTER A kutatási szakaszban sok or­vosi szempontból jelentős gyakor­lati következtetésre jutottunk. Először: a hormonkészítmények, nyugtatók és altatók ellenőrzés nélküli szedése a terhesség alatt nemkívánatos következmények­kel járt a magzat nemi funkciói szempontjából. Mielőtt bármilyen gyógyszert rendelünk a terhes nő­nek, a lehető legkorábbi időpont­ban meg kell állapítani a magzat nemét, hiszen a hormonok külön­bözőképpen hatnak a férfi-, illetve női szervezetre. Másodszor: ellenőrizni kell, ho­gyan hatnak az új gyógyszerké­szítmények a magzat nemi rend­szerére. Ez a születés előtti mag­zatvédelem és a meddőség meg­előzésének új aspektusa. A rendellenességek és a stressz Nagyon érdekes megfigyelése­ket tettek az NDK-ban Dorner pro­fesszor és kollégái. Megállapítot­ták, hogy a terhesség alatti pszi- choemocionális stressz megnöveli annak az esélyét, hogy szexuális magatartásbeli rendellenességek­kel károsodott gyermek szülessék. Következésképpen a terhesek stresszmegelőzö kezelése egyút­tal megelözhetővé teszi a zavarok kifejlődését. A hormonális ellenőrzés segít­séget nyújthat a terhesség mege­lőzésében is. Már több éve együtt­működünk ezen a téren a WHO illetékes szervezetével, és termé­szetesen figyelemmel kísérjük a külföldi kollégák munkáját, köz­tük a magyarokét is. Szegedi kuta­tóorvosok például jelentős sikere­ket értek el a központi idegrend­szerre gyakorolt hormonhatás ku­tatása terén. Többek között jelentős mérték­ben hozzájárultak ahhoz, hogy ki­derítsék az Icenko-Kusing-kór - olyan súlyos megbetegedés, amely nemcsak az ember külsejét torzítja el, hanem kegyetlen szen­vedéssel és a csontok törékeny­ségével is jár - okát. Munkánkban alkalmazzuk szegedi kollégáink eredményeit. Mellesleg nagyra értékeljük a kiváló magyar orvosi műszere­ket és laboratóriumi berendezése­ket. a vérvizsgáló készüléket, a belső szervek vizsgálatára hiva­tott radioizotópos műszert, az au­tomata gammaszámlálót. ... A nemi szabályozás problé­mája számos szempontot vet fel. Megállapították, hogy a hormonok segítségével befolyásolni lehet a jövőben a test tömegét, az élet­tartamot, a máj fejlődését, sót még a magatartásformát is, ami pedig első látásra függetlennek tűnik a nemi funkciótól. Az ebben az irányban végzett kutatások újabb felfedezésekkel kecsegtetnek. Ehhez azonban kétségkívül sok időre van szükség, hiszen ahogy azt Helvécius mondta: „az ámu­latra elegendőek a percek, a felfe­dezésekre azonban évekre van szükség".

Next

/
Oldalképek
Tartalom