Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-07 / 6. szám
Vasárnap 1986. február 9. A NAP kel - Kelet-Szlovákia 06.54, nyugszik 16.49 Közép-Szlovákia: 07.01, nyugszik 16.56 Nyugat-Szlovákia: 07.07, nyugszik 17.02 A HOLD kel - Ketet-Szlo- vákia: 07.35. nyugszik 17.14 Közép-Szlovákia: 07.42, nyugszik 17.21 Nyugat-Szlovákia: 07.48, nyugszik 17.27 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ABIGÉL - ZDENKO nevű kedves olvasóinkat • 1441-ben született Ntzamsd- din Alisét NAVOI üzbég költő <t1S01). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A TÍZES BIZOTTSÁG Mikus Sándor beszélgetése Fábry Istvánnal, a bizottság egyik tagjával EXPORTBÓL JELES Szabó G. László riportja A HÚS ÚTJÁRÓL - AMÍG ELJUT A FOGYASZTÓIG Hacsi Attila cikke AZ UTASOK BIZTONSÁGÁRA VIGYÁZNAK Németh János riportja A NAGY CSALÁD Pétert! Szonya írása SZÍNHÁZMŰVÉSZETÜNK A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT írta: Ján Kákoá érdemes művész, a Csehszlovákiai Drámaművészek Szövetségének elnöke MÁSFÉL ÓRA K0ÓS JÁNOSSAL Fenyves György interjúja NINCS TOVÁBB Bába Mihály novellája * A nyitrai (Nitra) Branko közös mezőgazdasági vállalat dolgozói tavaly csaknem 9 millió koronával szárnyalták túl a nyúl- hús és a pulykatojás kivitelének tervét. A 7. ötéves tervidőszakban a vállalat 135 millió korona értékben exportált állattenyésztési termékeket. A fenti képen: Margits Benková (baloldalt) és Katarina Hrnciarová levágott nyulakkal dolgozik. A középső képen: Jozef Révay a feldolgozóüzem felvásárlási osztályának vezetője bárányt vesz át, baloldalt Stanislav Manó tenyésztő. A lenti képen Irena Zat’ková (baloldalt) és Anna Satinová kivitelre szánt nyutakat csomagol. (Peter Simonéik felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Igen, jó eredményeket értünk el. De fel kell 'tenni a kérdést: lehettek volna-e az adott erőforrások és lehetőségek alapján még jobbak? A válasz egyértelműen igen, többet is elérhettünk volna. Nézzük csak hogyan használják ki a gépeket! A fejlett nyugati országok arra törekednek, hogy a csúcsszínvonalú gépek három műszakban üzemeljenek. Ez aztán lehetővé teszi gyors kicserélésüket. De milyen a mú- szakszám nálunk, méghozzá gyakran a nagyon korszerű üzemekben is? Átlagban alig több mint 1,3, tehát gyakorlatilag csak egy teljes műszak. Az álló kihasználatlan drága gép pénzt húz ki a társadalom zsebéből. Ezért olyan fontos, főleg a fejlett, korszerű technika jobb kihasználásának útjait keresni. Nem lehetünk elégedettek a munkaidőnek a hivatalokban a gyárakban és más munkahelyeken való kihasználásával sem. Különféle becslésekben öt, tíz, sót esetenként húsz vagy még annál több százalékos veszteségről is szó van. Mindenki megértheti, hogy ha nem dolgoznak, nem teremtenek új értékeket. És mi kell a helyzet javításához? Nagyobb fegyelem és felelősségtudat. E téren jó tapasztalatokat eredményez a brigádrendszerű munkaszervezés, amikor a kollektíva maga ügyel a rendre, hogy minden tagja lelkiismeretesen teljesítse kötelességeit, hogy ne dolgozzon rá egyik a másikra. Ezért teljes mértékben támogatni és széles körűen alkalmazni kell a brigádrendszerü munka- szervezést és a javadalmazást. Egyik fontos feladatunk az, hogy minden területen növeljük a fegyelmet, javítsuk az ellenőrzést és a minőséget, szembeszálljunk a rutinszerüséggel, s eltökélten küzdjünk minden visszásság megszüntetéséért. A kommunistáknak, a pártszervezeteknek nem szabad arra várniuk, hogy valaki más javítson a helyzeten, megbékélniük a meglévő fogyatékosságokkal, élniük kell a pártellen- örzés jogával, ezért az illetékes szervektől meg kell követelniük, hogy megoldják a problémákat. Korparancs, hogy határozottabb küzdelmet folytassunk minden negatív jelenség ellen, a kisebb visszásságoktól és a munkakerüléstől kezdve egészen az olyanokig, mint a beosztással és a tisztséggel való visszaélés, a munka nélküli jövedelemre való törekvés. Nics ok arra, hogy az emberek hallgassanak a környezetükben, a munkahelyükön előforduló ilyen negatív jelenségekről. Széleskörűen alkalmazni kell a bírálat és az önbírálat bevált módszerét. Ennek célja nem valakinek a tönkretétele, hanem a javulás. Néha azt mondják, hogy a gyűlések unalmasak, de ez gyakran azért van így, mert nem beszélnek konkrétan és névre szólóan arról, ki mit tesz jól vagy rosszul. A bírálat és az önbírálat módszerét a fogyatékosságok elleni harc eszközeként társadalmunk egész életében alkalmazni kell. (Gustáv Husák elvtársnak a brnói városi pártkonferencián elhangzott beszédéből) * Enyhe az idő és a szél sem túlsáqosan erős, mégis jóleső érzés belépni a hatalmas, kifűtött üvegházba. A tetőn áthatoló napsugarak és a hajtatóládákban zöldelló százezernyi apró palánta kellemes látvány a zöldségkertészet kinti csupaszságával szemben. E tavasz a télben, vagy a későbbiekben virágzó paradicsom, paprika, dinnye, esetleg a terméssel megrakott és a szorgalmat bizonyító ládák sokasága ragadta-e meg és tartotta fogva évtizedeken keresztül Penczinger Ilonát, azt pontosan ö maga sem tudja megmondani. Tény, hogy 1956-ban tizennégy évesen, az alapiskola befejezése után ide kérte felvételét és azóta is itt dolgozik a Várkonyi (Vrakúö) Efsz zöldségkertészetében.- Ha az ember megszeret egy munkát és ráadásul a kollektíva is jó, akkor nem kívánkozik el. Én itt megszoktam, jól érzem magam és érdekel amit csinálok. A munka egyszer nehezebb, máskor könnyebb, de eredménye mindig örömet jelent számomra és feledteti a fáradtságot. Csak kérésre és hosszabb gondolkodás után tud néhány munkát a kedveltebbek és néhányat a kellemetlenebbek között említeni. Legszívesebben a paradicsomszedésre vállalkozik, de akkor sem méltatlankodik, ha a dinnyét szedik, és cipelni kell a megrakott ládákat, vagy napokon keresztül más termés szállításában segít.- Ha nehezebbet dolgozom, igyekszem arra gondolni, hogy mi lesz az eredménye. Például a tűzdelt paradicsomból milyen növény fejlődik, vagy a megtermelt áruért mennyit kap a szövetkezet. Esetleg arra, hogy másnap, harmadnap már könnyebb lesz a munka. Mondjuk a cserepes virágokról szedjük le a száraz leveleket, vagy a szegfűről az oldalhajtásokat. A tizenhat tagú kollektívában a zöldségkertészetben ledolgozott évek alapján rangidős, de ebből semmiféle előnyöket sem kamatoztat. Sőt éppen fordítva, szinte kivétel nélkül a különműszakokat vállalók egyike. Talán erre is gondolva hangsúlyozta az efsz elnöke: „Legjobb dolgozóink közé tartozik, szívén viseli a közös sorsát. A többletmunka vállalásában is példát mutat.“ — Ez csak természetes — mondja minderre, de az elismerés láthatóan kellemesen éri. - Ha hajnali vagy esti munka van, szállításra szedjük a termést, és arról van szó, hogy ki jöjjön be, az elsők között jelentkezem. Mindenki tudja, hogy három fiam felnőtt, a legfiatalabb is tizennyolc éves, könnyebben tudokeljönni hazulról, mintáz, akinek kisgyereke van.- A házimunka? - kérdezi vissza a kérdést és elmoso- tyogja magát. - Esetenként besegítenek az otthoniak, vagy maradnak a késő esti órák. De az sem ritka eset, hogy férjem és fiam is velem együtt szedi a paradicsomot. A sok munka után a kikapcsolódás és a szórakozás is szóba kerül. Kellemes meglepetés és jó érzés, hogy itt sem akad meg a beszélgetés.- Abból a pénzből élünk, amit a munkahelyen keresünk. A kert és a háztáji csak a saját szükségletet szolgálja. így szórakozásra, kikapcsolódásra is jut idő. Színházba, kirándulásra leggyakrabban a szocialista munkabrigád keretében jutok el. Az élmények, emlékek sorából kiemelkedik a tavalyi kéthetes szovjetunióbeli kirándulás. Repülőgéppel, vonattal, autóbusszal utazott, járt Moszkvában, Szocsiban, Jerevánban és Tbilisziben.- Szép volt, gyönyörű. Élményeimet munkatársaimmal is megosztottam. Ilyenkor mindig újra megerősödik bennem az elhatározás, hogy igyekezni keil. A becsületes és jó munka jutalma sosem marad el. Mint például a szovjetunióbeli utat megelőző évben sem, amikor a járási párt és gazdasági szervek a járás fejlesztésében és építésében végzett odaadó munkájáért jutalmazták. EGRI FERENC HA AZ EMBER MEGSZERET EGY MUNKÁT... ÚJ SZÓ 1986.11.7.
