Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

mtorm A ‘Alulra« 'MdlAAls/b* InrLcU súgja a férjének:- Oda nézz, Béla! Az az alak ott melletted alszik.- Hát aztán? - kérdezi dohogva Kovács. - Ez talán ok arra, hogy felkelts engem? SZOMORÚ Kiss és Nagy találkoznak. Kiss megkérdi: Mondd, miért vagy ilyen szo­morú?-Tudod, este olvastam egy könyvet, nagyon szomorú vége volt. S mi volt az a könyv?- A betétkönyvem... ESERNYŐ- Barátom, én vagyok a világ legbalszerencsésebb embere. Nekem például hat esernyőre van szükségem egy évben.- Mindegyiket elveszted?- Dehogy. Mindegyikre ráis­mernek! ÉKSZER Kovácsné kapacitálja a férjét:- Legalább egy gyöngysort végy nekem.- Édes szívem, egy asszony legszebb ékszere a hűség.- Igen. De mit csináljak, ha ezt már régen nem hordják? NINCS MEGÁLLÁS- Ébredj, öregem, át kell men­nünk egy még fontosabb értekez­letre! PANASZ A pszichiáter így szól pácien­séhez:- Tehát ön minden éjszaka va­lamilyen szörnyű lényről álmodik, amely ráveti magát önre, kiabál és sodrófával csépeli a fejét? A láto­más természetesen eltűnik, mi­után felébred?- Éppen az a bökkenő, doktor úr, hogy nem tűnik el. Reggel rendszerint rám kiált: „Elég volt már a döglésből, te naplopó, kelj fel azonnal, és vidd el a gyereke­ket az óvodába!“ SKÓT A skótnak leégett a háza. A vizsgálóbíró arra gyanako­dott, hogy a skót maga gyújtotta fel, hogy megkapja a biztosítási összeget. A tárgyaláson az ügyész megkérdezte:- Mire alapítja a gyanúját?- Ugyebár kérem, a háztulaj­donos tíz liter benzint és egy doboz gyufát is beleírt azoknak a tárgyaknak a jegyzékébe, amelyek a tűz során megsem­misültek... TELEFON Johansspn doktor meséli a kol­légáinak:- Képzeljétek el, ma éjjel három órakor megszólalt a telefon. Fel­vettem a kagylót, és még mielőtt egyetlen szót szóltam volna, egy férfihang közölte, hogy meghal, ha nem megyek oda azonnal. Meg­kérdeztem a páciens címét, ekkor azonban a feleségem azt mondta, hogy nyilván neki telefonál az il­lető ... MEGTÉVESZTÉS A hölgyvevő panasszal állít be az üzletbe:- Tegnap egy paplant vettem itt, amely az ön szavai szerint, tiszta gyapjúból készült; otthon pedig a következő felírású cím­két találtam rajta: „100 százalé­kos pamut“.- Ez igaz, asszonyom. A cím­két kifejezetten abból a célból varrtuk fel, hogy megtévesszük a molyokat! KÉRDÉS- Madame, én vagyok az az ember, akinek ön három hónappal ezelőtt egy régi zakót ajándéko­zott. ötszáz frankot találtam benne...- Vissza akarja adni?-Sajnos nem... Azért jöttem, hogy megtudjam: nem akad-e ön­nél még néhány régi zakó? SZEMÜVEG Beszélgetés a taxiban.- Ide hallgasson - mondja az utas: - nem gondolja, hogy meg kellene tisztítania a szélvédőt, hi­szen csupa sár!- Nem baj - feleli a sofőr. - Úgyis otthon felejtettem a szem­üvegemet! TUDTA- Mondja, késik a vonat?- Igen, fél órát.-Tudtam! Hiszen rajta van a feleségem, ó pedig sohasem képes idejében érkezni! SZABÓNÁL- Uram, ön nős? - kérdi meg­rendelőjétől a szabó.- Igen.- Akkor egy titkos zsebet bátor­kodom ajánlani a zakójára... GOND- Miért titkoltad el a feleséged előtt, hogy százezer koronát nyertél a lóversenyen? Megö­rült volna a boldogságtól!- Ez igaz, de hogyan magya­ráztam volna meg neki, honnan szereztem száz koronát a szel­vényekre? TANÁCS Baráti tanács: ha a szomszédja éjjel egy óráig hallgatja a magne­tofont, akkor hajnali háromkor hív­ja fel telefonon, és köszönje meg neki a műélvezetet. GYERKŐC- Mondd, Péter, miért iszol ilyen sok vizet?- Almát ettem.- Hát aztán?- De elfelejtettem megmosni! FARSANGI ANEKDOTÁK Dupont elhatározta, hogy farsangra legyezőt vásárol a feleségének. Bement egy üz­letbe, s meglepetéssel vette észre, hogy egyes legyezők 25 frankba kerülnek, mások pedig csak 5 frankba.- Az ár a minőségétől függ? - kérdezte az eladótól.- Nem, a szerkezetüktől. A 25 frankos legyezővel a hölgy legyezheti magát, az 5 frankost azonban csak maga előtt tartja, és a fejét csóválja. A farsangi muriról hazatérő, kapatos férfi így szól a rendőr­höz az utcán:- Bocsásson meg, nem tud­ná megmondani... hány dudor van a homlokomon?- Három, uram.- Nagyszerű! Akkor még pontosan öt lámpaoszlop vá­laszt el a házamtól! A farsangi mulatságra meg­hívott ifjú pár készülődni kezd.- Már ilyen hamar el akar­nak menni? - kérdi a vendég­szerető házigazda. - Hiszen csupán 6 óra 32 percig és 15 másodpercig voltak nálunk! Egy vidám farsangi társa­ságban két úr bemutatkozik egymásnak- Dubois. Üzletember. Vas és acél.- Joffrois. Börtönigazgató. Kenyér és víz... Feleség:- Mondd, farsangkor is ezt az ocsmány löttyöt fogod inni? Férj:- Na végre, okos szót hallok tőled. Mert különben mindig azt képzeled, hogy az ivás - merő gyönyörűség! Az orvos így szól a pácien­séhez:- Biztosíthatom önt, semmi oka az aggodalomra. Hatvan évig is elél!- De hiszen újévkor már be­töltöttem a hatvanat!- Hát nem megmondtam önnek?... G. Gy. gyűjtése A HÉT VICCE- Papa, mire gondolt a tanítónőnk, amikor azt mondta, hogy az alma nem esik messze a fájától?- Már megint mit műveltél az iskolában, te semmi­rekellő? ZÉNÓN POROWATY Váratlan ellenőrzés Irodánkban vidám volt az élet. Úgy másfél órával a hivatalos munkakezdés után többnyire már mindenki megérkezett, s ásítozva, fütyörészve hozzáláttunk első fontos teendőnk elvégzéséhez, a kávéfőzéshez. A gőzölgő feketével ültünk be a vezetőhöz a szoká­sos délelőtti operatív ülésre. Kellemes időtöltés volt. Mindenki elmondta, milyen pletykát hallott tegnap óta, miről álmodott éjszaka, s ma mit szeretne főzni. A főnök a dumcsizás végén megpróbált rátérni a munkahelyi feladatok megtárgyalására, de mi leintettük: eljött az ebédszünet ideje. Utána tettünk-vettünk valamit az irodában, maid igazán kellemes hangulatban hagytuk el munkahelyünket. így teltek-múltak a napok, gondtalanul, békésen. Aztán eljött a péntek, és tizenharmadika. Ewa reggel óta nyugtalanul járt-kelt, sehogy sem találta a helyét, s egyre csak azt hajtogatta, hogy valami baj ér bennünket, ő ezt megálmodta. Éppen a főnöknél szürcsöltük a kávét, amikor csengett a telefon.- Tessék, Kowalczyk - trillázta a készülékbe, de aztán a mosoly ráfagyott az arcára.- Értettem, kösz. Ewa ijedten suttogta:- Látjátok, én előre megmondtam. Kowalczyk köhintett néhányat, aztán így szólt hozzánk:- Kartársnők, váratlan ellenőrzés lesz nálunk. Még szerencse, hogy a központban vannak haverjaim. Három és fél napunk van arra, hogy mindent elrendezzünk. Fegyelmezett munkát kérek. Aztán nehogy valaki elárulja, hogy tudunk az ellenőrzésről. Értsék meg, ez egy váratlan, meglepetésszerű látogatás. Munkára fel, kartársnők! Felboly dúlt az iroda. Szorgoskodtunk, mint a méhecskék. Három és fél nap alatt elvégeztük mindazt, amit a tervek szerint az első három hónapban kellett volna. A negyedik napon mindenki pontosan érkezett. Dolgozni kezdtünk, és nem kávézni. Dél lehetett, amikor a főnök kilépett a szobájából:- Lefújták az ellenőrzést, nem jön senki. Nagyot sóhajtottunk, aztán jólesően nyújtózkodtunk a széken. Ewa megszólalt:- Jaj, milyen csodás is volt ez a három nap! Dolgoztunk pontosan, szépen... Istenuccse, jobban éreztem magam. Mi lenne, ha így folytatnánk? Urszula leintette: . - Nyugi, majd csipkedjük magunkat, ha megint jön váratlan ellenőrzés... Mi bólintottunk, és felszabadultan indultunk megfőzni mindennapi kávénkat. Sz. J. fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom