Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 5. szám
CSEHSZLOVÁKIA RÉSZVÉTELE SZOVJET LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSÉBEN Beszélgetés Miroslav Svobodával, hazánk moszkvai kereskedelmi kirendeltségének helyettes vezetőjével Tavaly decemberben az 1986-os évre és az új ötéves tervidőszakra szóló csehszlovák-szovjet árucsere-forgalmi jegyzőkönyv aláírásával párhuzamosan írták alá a gázvezetékek építésére vonatkozó közös dokumentumot is. Mint ismeretes, ennek értelmében Csehszlovákia részt vesz a Szovjetunióban több fontos építkezés munkálataiban. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott Miroslav Svoboda, hazánk szovjetunióbeli kereskedelmi kirendeltségének helyettes vezetője. • A bulgáriai Malko Tamovoban a közelmúltban a Bolgár Tudományos Akadémia mellett létrehozták a műszaki kibernetikával és roboti- kával foglalkozó intézet fiókját, amely a viz alatti forrasztásra alkalmas technológiák és berendezések kifejlesztésével foglalkozik majd. Három munkahelyen a szakemberek viz alatti és a tengerfenéken végzendő munkákra alkalmas robotok kifejlesztésével foglalkoznak. • A harkovi Politechnikai Intézet munkatársai azzal az általános meglepetést keltó véleménnyel álltak eló, hogy a közeljövőben a vasutakon ismét feltűnnek a gózmozdo- nyok. Ezek azonban jelentős mértékben különböznek majd elődeiktől. Szakértők szerint az új tudományos és műszaki ismeretek - elsősorban az elektronikában és az újfajta anyagok kifejlesztésében - megnyitják az utat a gőzmozdonyok új generációjának a kifejlesztéséhez. • Az aláírt dokumentum magában foglalja a Jamburgból a Szovjetunió nyugati határaihoz vezető Haladás gázvezeték építésében való csehszlovák részvételt Is. Milyen közelebbit mondhatna erről? — A gázvezeték 4600 kilométer hosszúságú lesz, a tervek szerinti építése 1988-ban fejeződik be, majd egy évvel később helyezik üzembe. Maximális kihasználtság mellett évente 26 milliárd 400 millió köbméter földgáz szállítására lesz alkalmas. Hozzávetőleg két milliárd rubelre tehető a csehszlovák részről itt elvégzendő munkák és a szállított berendezések értéke. • Más szóval?- A csehszlovák fél biztosítja mintegy 895 millió rubel értékben az építő- és szerelőmunkákat a gázipari objektum építésénél, továbbá összesen 740 millió rubel értékben gépeket, berendezéseket, anyagokat és egyéb árukat. A gázvezeték 1989-ben történő üzembehelyezésétől kezdve Csehszlovákia 200 miHió köbméter földgázt kap az első évben, a meghatározott mennyiségen és a tranzit gázvezetéken érkező szállításokon kívül. 1990-ben a szállítások már 2 milliárd 500 millió köbméterre emelkednek és 1995-ben már elérik az 5 milliárd köbmétert. Ilyen nagyságrendben fogjuk kapni a földgázt tíz éven át. Ellenértékként az illetékes szervek tervegyeztetése során kijelölt árukat fogjuk exportálni a Szovjetunióba. • De nem ez az egyedüli akció, amelybe Csehszlovákia bekapcsolódik.-Természetesen, nem. A mi szervezeteink építik a Kárpátokon át vezető összesen 580 kilométer hosszúságú gázvezetékszakaszt, ebből a csehszlovák államhatárhoz vezető 360 kilométeres szakaszt az 1986-88-as években építjük meg. A munkálatok idén áprilisban kezdődnek. A fennmaradó 220 kilométernyi szakasz befejezésének időpontját később állapítjuk meg. Ennek a megépítésére csak azután kerül sor, ha teljes hosszában megépül a jam- burgi gázvezeték. Csehszlovákia ezen kívül kulcsra készen nyolc darab 25 megawatt teljesítményű villamos meghajtású aggregátorokkal felszerelt kompresszorállomást szállít. Az általunk épített szakaszon lévő kompresszorállomásokat 1988-ban helyezik üzembe. A Tula-2 szakaszon további két állomás átadására 1989- ben kerül sor. 1990-ben kezdődik meg az újabb állomás (Jamburg- -Volga-mente) építése és jövőre hoznak végleges döntést a további három építéséről. A kompresz- szorállomásokon kívül lakásokat építünk és létrehozzuk a szükséges infrastruktúrát. • Uzsgorodban, Krivoj Rog- ban és másutt is részt veszünk hasonló akciókban.- Igen. Az 1987-1990-es években bővítjük a volgográdi területen lévő kamisini javítóüzemet, az Uzsgorodban kulturális létesítményekkel és lakásokkal együtt felépítünk egy újabb javítóüzemet. Nyugat-Kazahsztánban az uráli gázipari komplexum objektumainak építésénél az 1986-94-es években újabb nagy feladat vár ránk. Az említett gázipari létesítményekhez szükséges berendezéseket, teherautókat és ezek javítására alkalmas komplett berendezéseket is szállítunk a Szovjetunióba. • A Krivoj Rog-i kombinát építésében való részvételünkről még nem szóltunk.-A csehszlovák fél az összmunkák 13,7 százalékát végzi el. Az általunk végzett építő-szerelő munkálatok és a különböző berendezések szállításának értéke meghaladja majd a 400 millió rubelt. A technológiai berendezések közül a legjelentősebbek az elekt- romagnetikus szeparátorok, amelyeket SpiSská Nová Vesben gyártunk szovjet tervdokumentáció alapján. A tavalyi év végén 220 csehszlovák munkás dolgozott a Krivoj Rog melletti Dolinszkajá- ban a szálláshelyek építésén. Ez a létszám fokozatosan emelkedik és két éven belül az ott dolgozó csehszlovák építők száma eléri a 4000-ret. Az üzem építése 1990-ben fejeződik be. (P) ^ * G danszki megérkezésünk után narancssárga színű védőöltözéket húztunk magunkra, majd egy MI-8 típusú helikopter fedélzetén egy kis „fémsziget" felé vettük utunkat. Mintegy 40 perces repülés után egy mozdulatlan pont tűnt fel előttünk a láthatáron: a Petrobaltiknak nevezett „minisziget“. Három szocialista ország - az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió — szakemberei kőolaj- és földgázkutatással foglalkoznak itt, a Balti-tengeren. Amikor landoltunk, éppen megérkezett az eddig szolgálatot teljesítő „Fémsziget“ szovjet műszak, amelyet NDK-szak- emberek csoportja váltott fel. A lengyel kutatók minden műszak munkájában részt vesznek. Gennagyij Saku- rov, a szigeten dolgozó különítmény helyettes vezetője a Petrobaltikon dolgozó harminc szovjet szakember egyike. Ő mutatott be bennünket Andrzej Kramarski lengyel geológusnak. „Nekünk sajátos keveréknyelvünk van, vegyesen használjuk az orosz, lengyel és német kifejezéseket" - újságolta. A továbbiakban beszélt az itt folyó munkáról és kollégáiról. Jómaga már öt éve dolgozik Petrobaltikon. A szolgálatot teljesítő csoportok pontosan kéthetente váltják egymást, majd két hétre helikopterrel visszatérnek a szárazföldre, családjaikhoz. Elméletileg a „fémszigetet" sem a hullámok, sem a szél nem veszélyeztetheti. Alsó része 15 méteres mélységben található a víz szintje alatt és a 127 méter magas stabil oszlopok képesek ellenállni még a másodpercenként 50 kilométernyi sebességet elérő szélnek is. A Baltitengeren azonban ilyen erős szél nem szokott fújni. S hogyan telik el a napjuk? Mindenkinek megvan a maga pontos teendője. A műszak 12-órás és a 60- tagú brigád szakemberei közül néhá- nyan a fúrótoronynál, mások a fúrás lefolyását ellenőrző számítógépeknél, megint mások pedig az erőműben, illetve a konyhában teljesítenek szolgálatot. Óvatosan lépdelünk fel Petrobaltik legmagasabb emeletére. Negyven méterrel vagyunk a víz színe felett. Itt olyan nagy a zaj, hogy alig hallják egymást. Andrzej Kramarski szavait is nehezen értjük, aki bemutatja a fúrótoronyban szolgálatot teljesítőket. Peter Michael mester már hat éve dolgozik a mesterséges szigeten, tehát kezdettől fogva és részt vett mind a 19Járásnál. E s miben mérhető le munkájuk eredménye? A kutatás akkor sem felesleges, ha történetesen semmit sem találnak: mások már nem jönnek erre a helyre olajat és földgázt kutatni. Az itt dolgozó szakembereknek azt sikerült megállapítaniuk, hogy a Balti-tenger mélyén kőolaj rejtőzik. Ez első ízben 1981. májusában igazolódott be. A geológusok ezenkívül földgázt is találtak. Arról még korai lenne beszélni, hogy mikor kezdődik meg ennek az értékes energiahordozónak a kitermelése. Először fel kell deríteni, hogy milyen nagyok a készletek és éppen ez a Petrobaltikon dolgozó szakemberek feladata. (Tytdenník aktualít) Jelentős lépések a növénytermesztési együttműködésben Az elmúlt év júniusában Nyítrán (Nitra) tartották meg a KGST Mezőgazdasági Együttműködési Állandó Bizottsága növény- termesztési munkacsoportjának 27. ülését. A munkacsoport megvizsgálta a KGST-tag- országok és Jugoszlávia növénynemesítöi által 1984-ben bejelentett új növényfajták és hibridek nemzetközi vizsgálatának eredményeit. A fajtavizsgálat ismételten bebizonyította, hogy a KGST-országok növénynemesítöi egyre inkább érdekeltek a legújabb fajták és hibridek termelésébe való bevezetésében, és sok lehetőség van a közös erőfeszítésekre. Különösen nagy figyelmet fordítottak a fajtavizsgálat továbbfejlesztésére és eredményeik mielőbbi hasznosítására. A KGST-tagországokban és Jugoszláviában évente közel 50 új, nagy hozamú, a betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló fajtát és hibridet körzetesítenek, sőt egyre nő ezek vetésterülete is. 1985-ben például Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban, Mongóliában, Kubában, Lengyelországban, Romániában, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában összesen 46 új gazdasági növényfajtát és hibridet körzetesítettek, mégpedig a következőket:- gabonafélékből és kukoricából 11 -et, ezen belül tavaszi árpából a csehszlovákiai Kristályt, és Zefírt, tavaszi búzából a romániai Renát, tritikáléból a szovjetunióbeli AD-203-at, kukoricából a Bermadort és a Béke 246-et, (Magyarország, NDK), valamint zabból a csehszlovákiai Pan fajtát;-zöldségfélékből és burgonyából 25-öt, burgonyából az NDK-beli, Karátot, Korelát és Solát, a lengyelországi Fresiát, paprikából a magyarországi Fehérözönt, paradicsomból az ugyancsak magyarországi Kecskeméti 549-et és a szovjetunióbeli Novinka Prid- nyesztrovját; A világ egyik legnagyobb vízi erőmüve a most épülő szajan-susenszkojei. Eddig 9, egyenként 640 megawatt teljesítményű aggregátort helyeztek üzembe, közülük a kilencediket és a tizediket tavaly decemberben. Ezzel jelentős mértékben javult a környékbeli gyárak és bányaipari üzemek villamos energiával való ellátása. Az első képünkön az épülő vízi erőmű, a második képünkön pedig a vezérlőközpont látható. (ÖSTK felvétele)- ipari és takarmánynövényekből 9-et, ezen belül őszi repcéből a Marinust (NDK), cukorrépából a Ramonszkaja 06-t (Szovjetunió), vörösheréből a Pumát (Lengyel- ország), dohányból a Virginia Zamojska 4-et (Lengyelország), csillagfürtból a Nyírségi édest (Magyarország). Nemzetközi fajtavizsgálatokra olyan gazdasági növényfajtákat küldenek, amelyek elősegíthetik az élelmiszerprogram és a takarmányfehérje-kérdés megoldását. A vizsgált fajták és hibridek száma jelentős mértékben növekszik, 1984-ben például a növekedés 19 százalékos volt az előző évhez képest. Az egyes országokon belül a vizsgált fajták és hibridek száma az említett évben Lengyelországban 45-tel, Romániában 25- tel, Csehszlovákiában 50-nel, a Szovjetunióban 50-nel növekedett. A KGST-tagországok és Jugoszlávia szükségesnek tartják a fajtavizsgálati módszertan egyes elemeinek további tökéletesítését. Ennek érdekében elhatározták, hogy az egyes tagországok küldöttségei 1986 február végéig megküldik az érdekelt országoknak a saját módszertani eljárásuk legfontosabb elemeit. A bolgár szakemberek például elkészítik a gépesített betakarításra nemesített zöldségfajták minősítési módszertanát, a magyar szakemberek pedig a kukoricaszár szilárdságának meghatározására szolgáló metodikai tervezetet. Elhatározták, hogy folytatják a nemesítési eredmények kölcsönös jogi védelméről szóló megállapodás előkészítését. Egy ilyen megállapodás lehetővé tenné az egyes fajták jogvédelmének biztosítását az állami fajtaminősítésük után, egészen körzetesítésük megszüntetéséig. A megállapodás végleges kidolgozására olyan közös tanácskozáson kerül sor, amelybe a nemesítőkön és fajtaismeretekkel rendelkező szakembereken kívül jogászokat is bevonnak az érdekelt KGST-országokból és Jugoszláviából. A munkacsoport a KGST-tagországok lakossága élelmiszerellátásának javítására irányuló határozatokból kiindulva megvizsgálta a rét- és legelöjavítás technolólgiai kérdéseit is. A tagországoknak hatalmas takarmánytermő területeik vannak, amelyek aránya a mezőgazdasági haszonterületból 40 százaléktól 60 százalékig terjed. Ebben a témában a munkacsoport megvizsgálta a Magyar Népköztársaság és az NDK koordináló szakemberei által előkészített összefoglaló anyagot, s célszerűnek tartja az együttműködés folytatását a rét- és legelő- gazdálkodási technológiák tökéletesítése és továbbfejlesztése területén a „KGST-tagországok együttműködési terve a mező- és erdőgazdasági tudományos-műszaki kutatások területén az 1986-1990. évekre" keretén belül. (NMSZ)
