Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

B ulgária messze földön ismert vá­sárvárosa, Plovdiv a kiállítások történelmében először adott otthont a találmányok nemzetközi seregszem­léjének. A WIPO, vagyis a Szellemi Termékek Világszervezete a tudomány és technika vívmányainak gyakorlati életrekeltése, a nemzetközi integráció kibővítése érdekében úgy döntött, hogy a plovdivi vásárvárosban, a „Pa- nairnoto grandcseban“ megrendezi a világ fiatal feltalálóinak sikertermé­keiből összeállított kiállítását. Ez ön­magában is újításnak könyvelhető el, így nem csoda, ha nagy érdeklődés nyilvánult meg iránta. Az EXPO ’85 fedőnéven megrendezett nemzetközi kiállítás végül is 75 ország fiatal felta­lálóit látta vendégül, akik az utóbbi évek legsikeresebb találmányait állí­tották ki, melyek 4200 termékben öl­töttek testet. Bizonyára a kedves olvasó is tudja, hogy a találmányok, ipari minták, de még az újítási javaslatok és egyéb szellemi termékek esetében is létezik egy bizo­nyosfokú titkolódzás, begubózás, szerzők és értékesítők részéről egyaránt. Különö­sen érvényes ez a tőkés országokra, ahol a találmányok oltalmazási formája jósze­rivel csak a szabadalomra szűkül, s ez a szerzőt a személyi tulajdon kiváltságos jogaiban részesíti. A plovdivi kiállításon felvonultatott találmányok, ipari minták és más szellemi termékek már nagyobb­részt szerzői tanúsítvánnyal, esetleg sza­badalommal voltak oltalmazva, vagy be­jelentés tárgyát képezték, elbírálás alatt álltak. Ennek ellenére a tőkés és a fejlődő országok kiállítási anyaga sokkal szegé­nyebb volt, mint a szocialista országoké és nagyobbrészt a leírásra, rajzokra, prospektusokra, makettokra szűkült. Míg az említett országok együtt is csak egy pavilont foglaltak el, addig az európai szocialista országok önmagukban is be­töltötték ezt a teret, nem beszélve Bulgá­riáról, mely öt pavilonban várta a látoga­tók népes táborát. Házigazda lévén élt azzal a lehetőséggel, hogy a TNTM (ná­lunk ZENIT) országos kiállítását is itt rendezze meg, így hatezer termékkel gazdagította a kiállítás anyagát. A bőség zavara szinte minden nem­zetközi kiállítás velejárója, kiváltképpen akkor, mikor világújdonságnak számító dolgok tárulnak az ember szeme elé. Nehéz felmérni és átfogó képet nyújtani a mennyiségről, a minőségről, így az egyéni véleménynyilvánítást későbbre hagyva nézzük először a szakzsüri, a ti­zenháromtagú értékelőbizottság által ki­állított bizonyítványt. FŐDÍJAS SEBGYÓGYÍTÓ LÁMPA A kiállítás fődíját, melyet Todor Zsiv- kov, a Bolgár Államtanács elnöke nyújtott át a társszerzőnek, magyar találmány, az Evolite sebgyógyító lámpa kapta. Négy társszerzőtől származik, akiket az ünne­pélyes díjkiosztáson Fenyő Márta képvi­selt. A lényegében egyszerű kivitelezésű lámpa hatásosan és aránylag rövid időn belül segíti elő olyan nyílt sebek és feké­lyek gyógyítását, melyeket hagyományos módszerekkel, az eddig alkalmazott terá­piái eljárásokkal nem sikerült begyógyíta­ni. A műszer megalkotásával a lézerfény gyógyító hatását használták ki, termé­szetesen speciálisan elkészített fényfor­rás segítségével. Az orvosi műszer - ha­bár a szerzők szerint magányszemély is használhatja - jellemzője a polarizált fénykibocsátás. A Magyarország által kiállított termé­Bolgár aranyérmes termék: aszinkron- és szinkron motorok fordulatszám- stabilizátora (A szerző (4) és Stefan Nemcek (1) felvételei) ... és nyilatkozik az egyik társszerzője: Fenyő Márta A fődíjas Evolite sebgyógyító lámpa... rék) sok mindent jutalmaztak még arany­éremmel. Talán az egész kiállítás egyik legatt­raktívabb látnivalója is ebben a pavilon­ban volt. Sokan megcsodálták a pavilon közepén fényárban úszó Laura személy- gépkocsit, mely két leningrádi diák Dimit- rij Parfjonovés Alekszander Hainov mun­káját dicséri. Az ötszemélyes, elsömeg- hajtású, módosított Lada-motorral felsze­relt, műanyag gépkocsi optimális üzeme­lését két mikroszámítógép ellenőrzi és vezérli. A jövő évezred autójának emle­getett jármű természetesen saját kereke­in érkezett a bolgár vásárvárosba. Ahogy az már lenni szokott, a házigaz­da itt is a legbőségesebb kiállítási anyag­gal várta a látogatókat. A bolgár termé­kek öt pavilonban nyertek elhelyezést, beleértve természetesen a hazai ifjúsági alkotóverseny, a TNTM kiállított darabjait is. Az EXPO '85 keretén belül 19 arany­érmet ítéltek oda a bolgároknak, főleg az elektrotechnikai ipar találmányaiért. A WIPO fődíját is bolgár, az Ivan Tagorov vezette kutatócsoport kapta az ún. alkali- kus benzin előállításának technológiájá­ért. Az éremmel díjazott termékek között Laura saját kerekein érkezett a bolgár vásárvárosba A legnépsze­rűbb csehszlo­vák termék: a rotor és a ge­nerátor súly- pontkiegyenlítő volt még automatikus légszelep, műa­nyag és fém végtagprotézisok, háromfá­zisú indukciós kemence alumíniumgyár­táshoz, aszinkron és szinkron moto­rok fordulatszám-stabilizátora, mikropro­cesszorral vezérelt ellenőrző és irányító- rendszer a flotációs kohászat számára és még sok minden más. Az újságíró pedig annak örült, hogy a vendéglátók jóvoltá­ból minden pavilonban rendelkezésre állt egy monitorral és nyomdával ellátott ter­minálberendezés, melynek segítségével a központi adatbankból minden kiállított tárgyról gyors és pontos információkat kaphatott valamelyik világnyelven. N em célunk a további számada­tok, országok szerinti elemzé­se, egy dolog azonban még említést érdemel, hogy a fejlődő és a kapitalis­ta országok kiállított találmányai mennyiségben sem és minőségben sem érték el a szocialista országok által magasra tett mércét. Habár tud­juk, egyetlen kiállítás sem lehet reális összehasonlítási alap egyes országok műszaki fejlettségének, színvonalá­nak, mégis e téren is információkat nyújtott az EXPO ’85, hozzájárult a ta­pasztalatcseréhez, a nemzetközi in­tegráció további elmélyítéséhez, az újítómozgalom népszerűsítéséhez. A WIPO is leszűrte a tapasztalatokat és úgy döntött: öt év múlva újból megrendezik a találmányok, ipari min­ták és egyéb szellemi termékek ilyen jellegű seregszemléjét. POLGÁRI LÁSZLÓ 1986. 1.31. ÚJ SZÚ életre. A fiatalok Inter-klubjában hazán­kat a gottwaldovi Svit nemzeti vállalat képviselte 54 termékkel. MIKROSZÁMÍTÓGÉP, CSODAPOR, LAURA SZEMÉLYGÉPKOCSI... A házigazda Bulgária után a szovjet pavilonban volt a legtöbb és talán a leg­színvonalasabb látnivaló. Tizenhárom szövetségi köztársaság közel hétszáz termékét láthatták az érdeklődők. A ter­mékek egyharmada a fiataloktól, azaz a komszomolistáktól származott. Hivata­los adatok szerint csak minden ötödik volt szerzői tanúsítvánnyal oltalmazva. Nem kevesebb, mint ötven aranyérem talált itt gazdára és öt különdíjat is odaítéltek a szovjet feltalálóknak. Szakemberek egybehangzó vélemé­nye szerint a legnagyobb elismerés Vla­gyimir Gobunovot illeti, aki a didaktikai célokra szerkesztett MP 598-es mikro­számítógépért a Ljudmila Zsivkova-ala- pítvány egyik különdíját kapta. Segítsé­gével a számítástechnika rejtelmeibe kapnak betekintést a fiatalok és annak módszertani oktatására is kitűnően alkal­mas a berendezés. A teljesség igényével nehéz lenne át­fogó gépet nyújtani a szovjet kiállítási anyag aranyérmes találmányairól, elé­gedjünk meg azzal, hogy az elektroaku- punktúrás mikroberendezéstól a kőhe­gyeket megmozgatni képes csodaporig (50 Mp-os feszítőerőt fejt ki a vízzel kevert és furatokba öntött, duzzadó keve­Visszatekintés a találmányok plovdivi világkiállítására kék mindvégig az érdeklődés középpont­jában állottak, mivel az iparágak széles skáláját ölelték fel. 137 termékből nyolc kapott aranyérmet és egy fődíjas lett. Olyan érdekességek is megjelentek, mint a ,,Popolus“ nyárfacsemete mélyültető, vagy a szoláris kemping vizesblokk, a bé­ta sugárzás méréséhez és kiértékelésé­hez javasolt soltware és még sok minden más. KILENC CSEHSZLOVÁK ARANYÉREM Hazánk a Szovjetunió és természete­sen a bolgár kiállítók után a szellemi termékek egyik mennyiségileg leggazda­gabb tárlatával várta az ideérkezőket. Nem kevesebb mint 239 termékkel sze­repeltünk, melyekre 512 találmányi beje­lentés érkezett a Találmányi Hivatalhoz. Az értékelőbizottság végül is kilenc cseh­szlovák világújdonságnak ítélte oda az aranyérmet. Az érdeklődőket leginkább vonzotta a működés közben is bemutatott rotor és generátor súlypontkiegyenlítö, mely a Pal-Magneton kromérízi vállalatában látott napvilágot. A kutatócsoport jelenle­vő vezetője Frantiéek Gazárek mérnök szerint ez a műszer 780 ezer devizakoro­nát takarít meg az államnak. Másik nagy előnye, hogy a meghajtórész, a hidrauli­kus vezérlésű fúróberendezés, az elekt­ronikus mérő-, vezérlő- ésNrányító egy­ségek mind-mind hazai alkatrészekből készültek, méghozzá rövid időn belül. A Stará Turá-i Chirana két aranyérmes termékkel volt a kilenc legjobb között. Közülük különösen a Chiraton 400 elne­vezésű orvosi műszer érdemel említést. Sebészeti beavatkozásra alkalmas, s en­nek a múszercsaládnak első képviselője és tíz találmány megtestesítője volt. Kül­ső kivitelezésében is ízléses, ipari mintá­nak nyilvánították, s itt már harmadik kirobbanó sikerét aratta. Sajnos az aranyérmes termékek sorá­ban elektronikai iparunkat csak egy ter­mék, a memória modulok ZP 526-os pró­baberendezése képviselte, a prágai Ma­tematikai Gépek Kutatóintézetének jóvol­tából. Ebből az adatból is lehet következ­tetni mikroelektronikai iparunk jelenlegi színvonalára. Viszont örvendetes tény­ként kezelhetjük, hogy megkaptuk a Bol­gár Ipari és Kereskedelmi Minisztérium különdíját az Interklub-kollekcióért. Az Interklub a SZISZ és a bolgár Komszo- mol barátságának megtestesítője, és itt közös kiállítási anyag formájában kelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom