Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

A Skoda P/zert konszernválla­lat Energetikai gépgyárában ezekben a na­pokban fejezik be a Dukovanyl Atomerőmű utolsó, nyolca­dik turbinájá­nak a szerelé­sét. Ezután to­vábbi nyolc tur­bina szerelését kezdik el a Mo- chovcel Atome­rőmű számára. A felvételen Frantiéek Bu- rlan, Miroslav Sllhánek és Mi­roslav Rada, az egyik szocialis­ta munkabrigád tagjai a turbina kisnyomású forgórészeit egyenlítik ki. A ŐSTK felvétele Mögöttünk van már az új feltételek szempontjából körültekintően előkészített, s a CSKP XVI. kongresszusán jól átgondolt célokkal indított 7. ötéves tervidőszak, mely­nek eredményeiből, tanulságaiból gazdagon meríthetünk az egész csehszlovák népgazdaság további dinamikus fejlesztésében. Az elmúlt tervidőszak első éveiben a gaz­daság tudatosan mérsékelt növekedési üteme lehetőséget nyújtott a fejlődés új követelményeihez való tervszerű alkalmazkodáshoz, elsősorban a hatékonyság növelésére, az Snergia, a nyers- és az alapanyagok jobb és takaréko­sabb hasznosítására, s a tudományos-műszaki kutatás eredményeinek gyakorlati érvényesítésére irányuló prog­ramok fokozatos megvalósításához. Az intenzív gazda­ságfejlesztés említett és további forrásainak fokozódó kihasználása a tervidőszak második felében lehetővé tette a gazdasági növekedés ütemének meggyorsítását. Az előttünk álló 8. ötéves tervidőszakban elsősorban ezt a folyamatot kell elmélyítenünk, mégpedig a termelés és a gazdálkodás hatékonysági, minőségi színvonalának gyorsított ütemű emelésével, mert csak így érvényesülhe­tünk elismert és megbecsült partnerekként a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, s csak igy elégít­hetjük ki hazánk lakosságának szükségszerűen fejlődő fogyasztói igényeit. Nem lehet szó tehát semmiféle vissza­térésről az elmúlt ötéves tervidőszak első éveiben kialakult helyzethez, ahogy azt az extenzív fejlesztés megszokott útjaihoz és módszereihez ragaszkodó egyes vállalati veze­tők képzelik. Nem kevés vállalatnál ugyanis még ma is csak a termelési alapok szüntelen növelésében látják a fejlődés útját, ami a jelenlegi helyzetben csak stagnálás­hoz vezetne, s még jobban megnehezítené gazdasági problémáink megoldását. Most, az új ötéves tervidőszak, s az 1986-os esztendő küszöbén elsősorban azt kell tudatosítanunk, hogy gazda­ságunk intenzív fejlesztésének a céljai, amelyek elsősor­ban a termelési alapok jobb, takarékosabb és ésszerűbb hasznosítására irányulnak, nem a tőlünk függő és módo­sítható alternatívák körébe tartoznak, hanem elsősorban a tőlünk függetlenül ható objektív körülmények kényszerí­tik ki ezeket, parancsoló jelleggel, s végső fokon jól megfontolt, saját érdekünkben. Ebből indult ki a CSKP KB 16. ülése is az idei évre vonatkozó irányszámok kitűzésé­nél, valamint a Szövetségi Gyűlés az 1986. évi állami végrehajtási terv jóváhagyásánál. A gazdaságfejlesztés idei állami tervének fokozott prog­resszivitása, igényessége több vonatkozásban is megnyil­vánul. Főleg abban, hogy a nemzetközi jövedelem elő­irányzott 3,5 százalékos növekedését a társadalmi terme­lés 1,8 százalékos növekedése, ezen belül az ipari terme­lés 2,7, az építőipar 3, s a mezőgazdasági termelés 0,4 százalékos növekedése mellett kell elérnünk, miközben az energia- és anyagfelhasználás mértéke lényegében válto­zatlan marad. A nemzeti jövedelem növeléséről tehát jelentős mértékben a termelési alapok - különösen az energia és a fémek - jobb hasznosítása útján kell gondos­kodni. A terv igényes feladatokat tartalmaz a kivitel hatékony növelésében, s a hazai piac jobb minőségű ellátásában is. Ez egyúttal azt jelenti, hogy termékeink műszaki színvona­lának, minőségének, használati tulajdonságainak az érté­kelésénél szigorú nemzetközi mércékhez kell igazodni, s ilyen szempontok szerint kell értékelni gazdaságunk teljesítményét, termelésünk, technológiai eljárásaink műszaki színvonalát, az alapok kihasználásának a fokát, s a társadalmi munka termelékenységét. Ilyen szempon­tokból nézve a hatékonyság növelésére előirányzott célja­inkat még mindig szerényeknek, minimálisaknak tekinthet­jük, bármilyen nagy gondot is okoz ezek vállalása és teljesítése egyes kényelemszerető, kockázatoktól félő, s az új megoldásoktól, az igényesebb irányítási munkától, szervezési módszerektől idegenkedő gazdasági vezetők számára. A terv az egyes ágazatok és szakágazatok megkülön­böztetett ütemű fejlesztésével, vagyis a szükségletekhez igazodó szerkezeti változások fokozatos végrehajtásával megfelelő kereteket és anyagi feltételeket biztosít az előirányzott intenzifikációs feladatok megvalósításához. Az ipari termelés 2,7 százalékos növekedési ütemén belül a gépipar például 5,2, az elektrotechnikai ipar pedig 10,5 százalékkal növeli a termelést, ami alátámasztja a terme­lési alapok gyorsított korszerűsítésének a programját. Az ipari beruházások 75 százaléka ugyanis a termelési ala­pok felújítására és korszerűsítésére irányul, s az új gépek és berendezések szállítása az elmúlt évhez viszonyítva 11,5 százalékkal növekszik. Ez a körülmény lehetővé teszi az elavult technológiai berendezések gyorsabb ütemű felszámolását és kiselejtezését, ám az is fontos kérdés, hogy milyen színvonalú gépek és gépsorok kerülnek a régiek helyébe. Ezért ezen a területen jut kulcsfontos­ságú szerephez a legújabb tudományos-műszaki ismere­tek minél gyorsabb gyakorlati felhasználása, mert az új gépi beruházások a termelés színvonalát több évre is meghatározzák. A műszaki fejlesztés gyorsuló üteme ellenére az álló­eszközök általános kihasználtsági foka, s ezzel összefüg­gésben a munka termelékenysége a legközelebbi években még gazdasági fejlődésünk egyik gyenge pontja, megol­dásra váró problémája marad. Ezen a területen azonban sokat várhatunk a gazdaság irányítási rendszerének töké­letesítésétől, valamint a szocialista gazdasági integráció keretében megvalósuló gyártásszakosítás és kooperáció elmélyítésétől, ahogy azt a KGST-országok tudományos- műszaki együttműködésének nemrég jóváhagyott, 2000-ig szóló komplex programja is célul tűzte. Lesz tehát elég sok tennivalónk a jövőben is gazdaságunk hatékonyságának állandó javításában, főleg a tudományos-műszaki haladás meggyorsításában, amihez jó kiindulási alapul szolgálhat az idei évre előirányzott intenzifikációs feladatok követke­zetes végrehajtása. MAKRAI MIKLÓS 1986. január 4. XIX. évfolyam Ára 1 korona SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Nem óhaj, hanem korparancs I

Next

/
Oldalképek
Tartalom