Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-13 / 294. szám, szombat

ÚJ szú 5 . 1986. XII. 13. Az SZLKP KB ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) kevés a mozdony- és a vagonalkatrész, a vagonpark kiöregedett, mivel kevés az új vagon és mozdony. Különösképpen sürge­tő a vasútvonalak műszaki állapotának fo­kozatos javítása. A Keleti Vasútigazgatóság munkájának tartalékait a vasúti közlekedés biztonságá­nak növelésében, a tehervagonokkal való gazdálkodásban, forgásidejük meggyorsí­tásában - ami elsősorban a külföldi vago­nokra vonatkozik - látjuk. Jelentős hatást gyakorol a tudományos-műszaki haladás is, mégpedig a vasúti közlekedés irányítá­sában a számítástechnika közvetlen alkal­mazása. Ezt a célt szolgálja a Csehszlovák Államvasutak számító-átviteli rendszere, a Közlekedési Számítástechnikai Központ közreműködésével. Dolgozóink egyik dön­tő fontosságú feladata, amelynek megol­dásához hozzáfogtak és amelyet fokozato­san megvalósítanak, a tehervagonok nyil­vántartásba vétele az állam, a vasútigaz ­gatóságok és a pályaszakaszok határain. E feladat megvalósításának célja kívána­tos mértékben csökkenteni a külföldi vago­nok tartózkodási idejét hazánk területén, meggyorsítani forgalmukat vasúti hálóza­tunkban, ami tükröződni fog abban, hogy évente mintegy egy százalékkal csökken majd a külföldi vagonok bérbevételének költsége. További feladatunk összefügg a teher­vagonok rongálódásával. Ezt a feladatot a számítástechnika alkalmazásával oldjuk meg úgy, hogy a nyilvántartás és az ered­ményesebb ellenőrzés megszüntesse a vasúti üzemeltetésben, valamint a vasúti szállítóknál a vagonrongálásokért felelős személyek anonimitását. Szervezetünk részt vesz a KGST-orszá­gok tudományos-műszaki haladása 2000- ig szóló komplex programja azon feladatá­nak megoldásában is, amelyek célja a nép­gazdaságunk prioritást élvező elektronizá­lása. JUHÁSZ ISTVÁN elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Rimaszécsi (Rimavská Seč) Efsz elnökének felszólalása A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás föld­művesei ez idén a korábbi évekhez képest igényesebb feladatokat tűztek maguk elé. Telje­sítésük érdekében számos intézkedést dolgoz­tunk ki és fogadtunk el az agrotechnikára, a munka szervezésére és javadalmazására vo­natkozóan. Ez a növénytermesztés és az állatte­nyésztés termelési feladatai zömének teljesíté­sében, sőt túlteljesítésében nyilvánul meg. Gabonatermelési tervünket, a szemes kukori­cát beleértve, 105,8 százalékra teljesítettük, ami több mint 6000 tonnával több a tervezettnél. Ez főleg a szemes kukorica 5,84 tonnás hektárho- zámának köszönhető. Teljesítettük az olajos magvak, a hüvelyesek és a burgonya termelési tervét is. Sajnos, a kifejtett igyekezet ellenére, a kedvezőtlen nedvességi viszonyok megakadá­lyoztak bennünket abban, hogy elérjük a cukor­répa és a tömegtakarmány tervezett termelési szintjét, de a téli időszakra ebből is elegendő mennyiséget biztosítottunk, megfelelő minő­ségben. A járás jó eredmédnyeihez hozzájárult a mi rimaszécsi szövetkezetünk is. Valamennyi tagja felelősségteljesen végezte munkáját. Elsőrendű figyelmet fordítottunk a növénytermesztés ki­emelt fejlesztésére. A sűrűn vetett gabonából 6,03, a szemes kukoricából, 7,94 tonna átlagos hektárhozamot értünk el. összesen 8785 tonna szemes terményt produkáltunk, ami a tervezett­nél 1447 tonnával több. A gabona 6,73 tonnás átlagos hektárhozama szövetkezetünk történeté­ben a legmagasabb volt. Zöldséget 65 hektáron termesztünk. A melegkedvelő növényekre sza- kosodunk. Ebben az esztendőben például a pa­radicsom hektárhozama 55,8 tonna volt. A me­zőgazdasági termények és a haszonállatok szál­lításának tervét november 28-án teljesítettük. Terven felül 185 ezer liter tejet és 40 tonna húst adunk. Tudjuk, hogy az őstermelés további növelését csak a tudományos-műszaki fejlesztés eredmé­nyeinek hasznosítása teszi lehetővé. Ezért kor­szerűsítjük főleg a húsra és a tejre tenyésztett szarvasmarhaállomány gondozását. Lényege­sen javítjuk a munka körülményeit és a termelés feltételeit. » Jó eredményeink nem születtek meg automa­tikusan, hanem tagjaink és tisztségviselőink de- rekas munkájának köszönhetően. Nagy szerep hárult főleg a példát mutató kommunistákra. Szövetkezetünkben a munkaverseny fejlődésé­nek új szakaszába lépett, minőségileg megválto­zott. Áthidaltuk a gyönge pontokat, s a szocialista kötelezettségvállalások konkrétak és hatásosak lettek. A szocialista munkaverseny alapelve, hogy szerves kapcsolatban van az adott kollektíva munkájának konkrét önelszámolási rendszeré­vel. A vállalati szocialista kötelezettségvállalás értéke ez idén 1 millió 989 ezer korona volt, de ezt a szintet túlszárnyaljuk. Előbbre léptünk a vállalaton belüli önelszámolás elmélyítésében is. A növénytermesztésben négy önelszámoló egységet hoztunk létre, amelynek van saját ter­melési terve, rendelkezik a legfontosabb terme­lési bemeneti tényezőkkel és meghatároztuk termelésük hatékonysági mutatóit. Alkalmazzuk a munkaszervezés és a javadalmazás brigád­rendszerű formáját is, mégpedig nyolc kollektívá­ba. í, amelynek 365 dolgozója a szövetkezet állandó dolgozóinak több mit az 50 százalékát teszi ki. Nem hanyagoljuk el az újítómozgalmat sem, évente átlag négy újítási javaslatot nyújtunk be. A tapasztalatok meggyőztek bennünket arról, hogy a dolgozók részvétele az irányításban és a munkakezdeményezés a fejlődés egyik döntő fontosságú tényezője, mely összefügg az embe­rek munkához való viszonyával, a szervezéssel és az irányítással, vagyis azzal, ami lényeges befolyást gyakorol a vállalat gazdálkodásának színvonalára. Szövetkezetünkben a gyakorlati élet szüntelenül meggyőz bennünket arról, hogy a gazdaság és a szociális fejlődés kedvező eredményei nem az egyéneknek, hanem az összes dolgozókollektívának köszönhetőek. A munkakezdeményezés fejlesztése össze­függ a dolgozókról való gondoskodással és szociális szükségleteik-kielégítésével is. Szö­vetkezetünk évente a kulturális és a szociális szükségletek alapjából 1 millió koronát fordít a szociális fejlesztésre. Már hosszabb ideje 60 gyereket befogadó vállalati óvodánk van, s ettől az évtől kezdve 10 férőhellyel vállalati mikroböl- csődénk is. Az üzemeltetési eszközökből évente átlag 3-4 millió koronát fordítunk a munkakörül­mények és a környezet javítására. Tekintettel arra, hogy üzemi konyhánk jelenlegi kapacitása nem kielégítő, 5 millió korona értékben egy új üzemi konyha építését készítjük elő. Szövetkezetünkben az előrelépés nem cse­kély igyekezetei követelt főleg annak elérésé­ben, hogy minden tagunk megfelelő munkahely­re kerüljön, ahol a legjobban érvényesítheti ké­pességeit és értékeket hozhat létre szocialista társadalmunknak. ALBERT FÁBIÁN elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Spišská Nová Ves-i járási pártbizottság vezető titkárának felszólalása Járásunkban a jelen időszakban különleges figyelmet fordítunk a pártszervezetek évzáró taggyűléseinek előkészítésére. Célunk az, hogy ezek a taggyűlések hozzájáruljanak a pártalap- szervezetek és bizottságaik munkája színvona­lának emeléséhez, valamennyi kommunista akti­vitásának növeléséhez, s a dolgozókat ösztö­nözzék a kongresszusi irányvonal kulcsfeladatai­nak megvalósítására, valamint az 1987-es terv következetes teljesítésére. A taggyűlések színvonalának értékeléséből kiindulva a pártszervezeteknek nyújtott segítsé­günket arra orientáltuk, hogy tartalmilag színvo­nalasan előkészítsék az évzáró taggyűléseket. Főleg azokat a pártalapszervezeteket segítjük, amelyek hatáskörében lemaradás mutatkozik a tervfeladatok egyes mutatóinak teljesítésében és problémák fordulnak elő a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek gyakorlati alkal­mazásában stb. Figyelmünk azért is összponto­sul a tartalmi előkészítésre, mivel a vezető gaz­dasági dolgozók által a taggyűlések elé terjesz­tett beszámolók gyakran nem eléggé konkrétak, még kevésbé személyre szólóak, főleg a pozití-., vumokkal foglalkoznak, s a fogyatékosságokat objektív okokkal igyekeznek megindokolni; ugyanakkor következetesen nem vizsgálják a tényleges okokat, a munkahelyeken az embe­rek közti kapcsolatokat, nem értékelik a kollektí­vák. az egyének konkrét eredményeit, az irányí­tás minőségét, a munka szervezésének színvo­nalát stb. Ennek magyarázata, hogy a vezető dolgozók ezeket a beszámolókat közvetlenül a taggyűlések elé terjesztik, anélkül, hogy meg­tárgyalnák azokat az alapszervezeti pártbizott­sággal. Ezért nemcsak a vezető gazdasági dol­gozók felelnek, hanem az alapszervezeti pártbi­zottságok egy része is, amelyek nem teremtik meg a pártszervezet ellenőrzési joga gyakorlá­sának szükséges előfeltételeit. A pártmunkában előforduló ilyen és más ne­gatív jelenségeket tüzetesen elemeztük a járási pártbizottság, az SZLKP járásik ellenőrző és revíziós bizottsága tagjainak, a pártalapszerve- zetek elnökeinek, a Nemzeti Front járási bizott­sága, valamint a járási nemzeti bizottság aktivis­táinak és tisztségviselőinek novemberi szeminá­riumán. A pártalapszervezetek segítésére fel­használjuk a járási pártbizottság pártszervező munkával foglalkozó kabinetjét is. Az elmúlt napokban befejeztük a beszélgetése­ket a párt tagjaival és tagjelöltjeivel. Ezek megerő­sítették, hogy a beszélgetések a pártmunkának jelentős formáját képviselik. A pártalapszerveze­tek zömében hozzájárultak a kommunisták akti­vitásának növekedéséhez, hangsúlyozták, a kol­lektívában személyes példaadásuk helyettesít- hetetlen, ami egyebek között tükröződött az év utolsó hónapjai tervfeladatainak túlteljesítésében is. Noha a feladatok igényesek voltak - az eredeti tervhez képest a kezdeményező tervek elfogadása járásunk valamennyi vállalatában, módosított termelési értékben kifejezve 1,5 szá­zalékkal emelte meg őket -, még nagyobb mér­tékben túlteljesíthették volna őket, ha feladataik­nak eleget tettek volna a prakovcei Nehézgépi- pari Művekben, a gelnicai Chronotechnában és a módosított saját termelési érték viszonylatában az élelmiszeripari üzemek egy részében. A pra­kovcei Nehézgépipari Művekben, a kassai (Koši­ce) vállalati igazgatósággal karöltve, lépéseket tettünk és teszünk, hogy ne ismétlődjenek meg a szubjektív hátterű fogyatékosságok. Főleg ar­ról van szó, hogy tíz hónap leforgása alatt 49 millió korona értékkel túllépték a tervezett kész­letszintet, ennek következtében az inproduktiv költségek meghaladták a hétmillió koronát. A kezdeményező tervet elfogadó vállalatok és üzemek derekasan helytállnak a feladatok telje­sítésében. A bányászok, a geológusok és a ko­hászok, a 7. ötéves tervidőszakhoz hasonlóan, járásunkban most is a feladatok teljesítésének zászlóvivői. Erről tanúskodik az a körülmény, hogy a szocialista munkabrigádok egy része, de néhány üzemrészleg is már e napokban minden mutatóban teljesítette a 8. ötéves tervidőszak első évének feladatait. Eredményesek a krom- pachyi Szlovák Energetikai Művek dolgozói. Jó együttműködésben a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézettel, a főiskolákkal és további kutatóintézetekkel hoz­záfogtak a biztosítóberendezések flexibil szere­lését ellátó komplex automatikus gépsorok üze­meltetéséhez. A vállalat vezetőségét ebben a te­vékenységben teljes mértékben támogatja az üzemi pártbizottság. Vállvetve eredményes har­cot folytattak - ezeknek a gépsoroknak üzembe helyezését megelőzően - a mérnökök és a tech­nikusok egy részének kényelemszeretete és vi­szolygása ellen. Már ebben az esztendőben elérték a gépsorok tervezett napi teljesítményszintjét, és a vállalati beruházások négy éven belül megtérülnek. Je­lentős a munkaerő-megtakarítás, a munkater­melékenység 164 százalékkal növekedett, az említett gyártmányt besorolták az I. minőségi osztályba és javultak a munkavégzés feltételei is. Ezekben a művekben a további, ehhez hasonló gépsort a jövő év elején, a harmadikat pedig 1988-ban helyezik üzembe. A vállalatban dolgozó kommunisták az auto­matizálással, továbbá az egycélú gépek, a kü­lönleges szerszámok gyártásával és felhaszná­lásával, valamint a dolgozók neveléséről való gondoskodással biztosítják annak a célnak az elérését, hogy 1990-ben gyártmányaiknak lega­lább a 25 százalékát sorolják a kiváló minőségű gyártmányok kategóriájába. A Spišská Nová Ves-i Vasércbányák vállalat részt vesz a Krivoj Rog-i fejtő- és dúsítókombinát technológiával történő ellátásában, leszállít szá­mára 220 ércdúsító szeparátort. A járás földművesei is teljesítik feladataikat a mutatók többségében. Nagyon jó eredménye­ket értek el a gabona termelésében. Átlagos hektárhozamuk 4,38 tonna volt. A járás lakosságának ellátását tekintve, to­vábbra is problémák fordulnak elő a kenyérrel, a péksüteménnyel és az egyéb élelmiszeripari termékekkel való ellátásban. Ezek a problémák gyakran kiváltják a lakosság elégedetlenségét és nehezítik a politikai helyzetet. Járásunkban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának kezdeményezésére malom- és pékipari kombinátot hoztunk létre, amely 1987- tól vállalat lesz. Ez a lépés azonban a lakosság ellátásában nem hozta meg a várt javulást. A járási pártbizottság elnökségében a járás mezőgazdasági vállalataival kapcsolatban meg­tárgyaltuk az önelszámolás alapelveinek érvé­nyesítését, valamint a ZEUMS második szaka­sza, illetve a munka- és a javadalmazás szerve­zése brigádrendszerű formája bevezetésének tapasztalatait. Noha minden szakaszon elértünk bizonyos jó eredményeket, megállapítottuk, hogy a hatékonyság növelésének és a termelés minő­sége javításának legnagyobb tartalékai az em­berektől függnek, főleg az efsz-ek és az állami gazdaságok vezetőségeitől, amelyek ezeket a kérdéseket gyakran lebecsülik és megoldásu­kat áthárítják a gazdasági szakaszokra. Ezért az önelszámolást még nem tudtuk mindenütt érvé­nyesíteni, s az embereket nem tettük érdekeltté abban, hogy jó minőségben s a lehető legalacso­nyabb költséggel termeljenek. Ezért, a pártalapszervezeti évzáró taggyűlé­sek előkészítése során ezekre a kérdésekre fordítjuk a legnagyobb figyelmet. EMIL SEDLÁK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az ostrovi Haladás Efsz elnökének felszólalása A 8. ötéves tervidőszak első évének végénél tartunk. Ebben az évben a Nyugat-szlovákiai kerület földműveseinek az aszály következtében számos nehészéget kellett leküzdeniük. Az alko­tó kezdeményezés kibontakozása ellenére a ke­rületben nem sikerült elérni a tervezett gabona­termelési szintet, kevesebb cukorrépát és né­hány egyéb növényt termeltünk, beleértve a komlót, a zöldséget és a szólót is. Ez tetézi a további évek feladatait. Tudjuk ugyanis, a töké­letesített irányítási rendszer alapelvei arra köte­leznek bennünket, hogy az idei esztendő lema­radását a következő évben behozzuk és globáli­san teljesítsük majd az ötéves terv feladatait. E tekintetben nagy tartalékaink vannak, első­sorban a lemaradó vállalatok gazdálkodási szint­jének emelésében. Erről tanúskodnak az ered­mények is, jobban mondva a kooperációs körze­tünk egyes szövetkezeteiben huzamosabb ideje tapasztalható fogyatékosságok. Évről évre a ter­melési intenzitás jelentős ingadozása arról ta­núskodik, hogy az agronómiai tevékenységben továbbra is érvényesül a rutinosság, nem értéke­lik eléggé a tudományos megközelítést, és lebe­csülik a jobban gazdálkodó vállalatok eredmé­nyeit. Kooperációs körzetünk vállalatai ez idén 4?, 14 tonna átlagos hektárhozamot értek el cukorrépából, 15,4 százalékos cukortartalom mellett, s ezzel túlteljesítettük szocialista kötele­zettségvállalásunkat. A szemes kukorica átlagos hektárhozama 6,63 tonna volt, s ennek köszön­hetően részben kiegyenlítettük a kalászos gabo­na termelési kiesését. A cukorrépa átlagos hek­tárhozamában a vállalatok közötti különbségek elérik az 5-15 tonnát, a szemes kukoricánál pedig az 1,8-2,7 tonnát. Ezek a különbségek önmaguk­ban is bizonyítják az elégtelen technológiai fegyelmet, kifejezetten az agronómiai ábécé meg nem tartását. Amint azt az SZLKP KB Elnökségének a mai ülésen elhangzott beszá­molója is hangsúlyozta, az egybevethető feltéte­lek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közti ilyen eltérő eredményekért és a tartalékok ki nem használásáért elsősorban a vállalati irá­nyító szféra dolgozói felelnek. Ezért az alapszervezeti évzáró taggyűléseken különbséget kell tenni az objektív és a szubjektív okok között, és ebből a szemszögből kell megí­télni az agronómusok, a gépesitók, a közgazdá­szok, de egyben a szövetkezeti elnökök és az egyéb termelési dolgozók munkáját is. Meg nem alkuvóan fel kell tárni a lemaradásnak, az adott lehetőségek kihasználásának az okait. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatom figyelmen kívül azon intézkedések aktív teljesítésének egyik eredményét, amelyeket a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság fogadott el a kétfős termesztési rendszer alkalmazásáról. A szövetkezetek és a járások kedvező tapasztalatai arra utalnak, hogy ennek a nyugat-szlovákiai kerületi pártbi­zottság által ösztönzött feladatnak a megvalósí­tása kötelező normává válhatna. Ennek a ta­pasztalatnak az elterjesztését javasolom tanács­kozásunk határozatába foglalni olyan intézke­désként, amely a párt tagjait kötelezi a lehető legnagyobb mértékben a kétfős termesztési rendszer alkalmazására. Nemcsak a mi trnavai járásunkban és a Nyu­gat-szlovákiai kerületben, hanem szélesebb összefüggésekben: Szlovákiában, a CSSZSZK- ban és a Szovjetunióban is a tapasztalatok meggyőzően tanúskodnak arról, hogy már nem elég csupán megállapítani a vállalaton belüli önelszámolásnak, valamint a munkaszervezés és javadalmazás brigádrendszerű formájának előnyeit, hanem ezeknek alkalmazására kötelez­ni kell az ágazati irányító szerveket. A pártszer­vezeteknek pedig javasolni kell, hogy évzáró taggyűléseik előkészítésében, levezetésében és határozataiban az elsőrendű gazdasági és politi­kai kérdéseket megillető figyelmet szenteljék ennek a problémakörnek. Véleményem szerint e tekintetben véget kell vetni a további habozásnak, egyértelműen ki kell tűzni azt a feladatot, hogy gyorsan alkalmaz­zák a vállalaton belüli önelszámolást, valamint a munkaszervezés és a javadalmazás brigád­rendszerű formáját, függővé téve a kollektíva munkájának eredményeitől. Az SZLKP KB jelen­legi tanácskozásának határozata ezt a kommu­nisták kötelező feladataként rögzíthetné. El kell érnünk azt, hogy a kitűzött feladatok kiváltsák dolgozóink érdeklődését, mert csak ennek alap­ján tanúsítanak nagyobb érdeklődést a termelés hatékonyságának fokozása iránt, s csak így érhetjük el azt, hogy nem kell felülről diktálnunk á tudományos-technikai forradalom tervezésben való alkalmazását. Ezzel összefüggésben örömmel fogadjuk az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának igyekezetét, hogy a tudomány és a kutatás vívmányait új módon alkalmazzák a széles gyakorlatban, mégpedig szerződéseken keresztül, valamint a tudományos-kutatási bázis dolgozóit anyagilag érdekeltté tenni az általuk javasolt megoldások gazdasági eredményeiben, így például a mi szövetkezetünk a bučanyi Fajta­nemesítő és Kutatóintézettel együtt elhatározta, hogy egy-egy hektárról átlag 6,5 tonna finomí­tott cukrot produkál. A szerződésben megegyez­tünk a tudományos-technikai forradalom vívmá­nyainak komplex hasznosításában, a technológi­ai és az agronómiai fegyelem kérdésében, vala­mint abban is, hogy a vezető dolgozók fokozott mértékben kiveszik a részüket a helyszínen javasla.aik megvalósításának ellenőrzéséből. A tudomány és a technika széles körű gyakor­lati alkalmazásának egyik formája a növényter­melési rendszerek alkalmazása. Ezt teljes mér­tékben támogatja a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság, a kerületi mezőgazdasági igazga­tóság, továbbá az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és a járási szervek is. Az irányító szféra dolgozóinak tudatosítaniuk kellene, hogy csak a termelési feltételek tudatos kihasználása, a lehetőségek tettekre váltása, vagyis csak a kollektíva öntudatos munkája való­síthatja meg azt, amit lehetővé tesznek a nö­vénytermelési rendszerek. Azoknak, akik nem hisznek abban, hogy az adott esetben is a siker a munkahelyek gazdáinak öntudatos kezdemé­nyező munkájától függ, nyíltan meg kell monda­nunk, hogy tévednek. Erről egyértelműen tanús­kodnak azok a tapasztalatok, hogy a növényter­melési rendszerek egybevethető feltételek között eltérő eredményeket hoznak. Ennek kizárólagos magyarázata, hogy eltérő minőségű az embe­reknek, főleg az irányító szféra dolgozóinak munkája. Ókét kell emlékeztetni arra, hogy kellő hozzáállás nélkül semmit sem érhetnek el. S még egy kérdésen gondolkodjunk el. Véle­ményem és mások véleménye szerint is, ha devizaeszközöket tudunk előteremteni növény- termelési rendszerek importjára, akkor ugyani­lyen feltételekkel egyenjogúsítani kellene a mi csehszlovákiai növényrendszereinket is. Hiszen adott esetben az import egyebek között gyakor­latilag bizonyos mérvű nyereségexportot jelent anélkül, hogy a külföldi szállítónak kockázatot kellene vállalnia. S az már teljesen érthetetlen, hogy miért adunk nem kis mennyiségű növény­védő vegyszert a mi rendszereinkhez az agro­technikai határidők letelte után. Az ostrovi Haladás Efsz a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság, valamint az SZKP szarato- vi területi bizottsága egyezményének keretében közvetlen kapcsolatot teremtett a testvérbaráti szaratovi terület Pobjeda kolhozával. Ott csapa­dékosnak, itt pedig mi katasztrofálisan aszályos­nak tekintjük az olyan évet, amelyben a csapa­dék mennyisége 400 milliméter. Dolgozóink ilyen körülmények között 500 hektárnyi területen pró­bálták ki a csehszlovák kukoricatermelési rend­szert. Sikeresek voltunk. Az általunk nemesített fajta átlagos hektárhozama szemes kukoricából 4,98 tonna volt, sőt CE 200-as hibridjének hoza­ma elérte a 6,35 tonnát is. Rendszerünket a kö­vetkező esztendőben nemzetközi munkabrigád fogja kipróbálni ezer hektárnyi területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom