Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-13 / 294. szám, szombat

ÚJ szú 3 1986. XII. 13. Az USA havannai érdekképviselete előtti tüntetők egy csoportja (Telefoto - ČSTK) Százezres tiltakozás az USA provokációi miatt Van-e a Szovjetuniónak SDI-je? A z Egyesült Államokban régi szabály: ahhoz, hogy elfo­gadtassanak valamilyen katonai programot, biztosítsák annak kongresszusi és lakossági támo­gatását, a kongresszusi képvise­lőket és a népet a „szovjet ve­széllyel“ kell fenyegetni. A Penta­gon ily módon szerezte meg a Kongresszustól a hadászati bombázók gyártásához, a földi te­lepítésű interkontinentális balliszti­kus rakétákhoz, a ballisztikus ra­kétákkal felszerelt tengeralattjárók építéséhez szükséges hatalmas összegeket. Jelenleg a „szovjet veszély“ koholmányát a „csillag­háborús“ militarista program ke­resztülvitelére használják fel. A reykjavíki szovjet-amerikai csúcstalálkozó után az SDI, (Rea­gan „stratégiai védelmi kezdemé­nyezése“ ) a béke ügyét megtor­pedózó szimbólummá vált, mint egy olyan program, mely megaka­dályozta a nukleáris fegyverkész­letek csökkentését és felszámolá­sát célzó szerződés megkötését. Az SDI védelmezői annak érdeké­ben, hogy igazolják és fehérre mossák a programot, újult erővel kezdtek arról beszélni, hogy az SDI a Szovjetunió „tevékenysé­gére“ adott választ, mivel a Szov­jetunióban már régóta folynak az SDI-nek megfelelő munkálatok. Az Egyesült Államok és szövetsé­gesei tömegtájékoztatási eszkö­zei, amint az lenni szokott, szigo­rúan titkos amerikai és NATO- dokumentumokra hivatkozva azt az állítást terjesztik, hogy a Szov­jetunió már 1970 óta foglalkozik földi és világűrbeli telepítésű lé­zerfegyver kidolgozásával, „jelen­tősen megelőzve az Egyesült Álla­mokat az úrháborús készülődés­ben“. Reykjavík után született meg az a „tézis“, hogy az SDI-re az Egyesült Államoknak abban az esetben van szüksége, ha - úgy­mond - a Szovjetunió megszegné a hadászati támadófegyverek fel­számolásáról a jövőben kötendő megállapodásokat. Egyszóval, az Egyesült Államok vezetőinek jóváhagyásával ismét megkezdődött a nem létező szov­jet veszéllyel való fenyegetési kampány, hiszen ez a biztos útja a lényegét tekintve kétséges és destabilizáló SDI-program keresz­tülvitelének. Csupán sajnálkozá­sunkat fejezhetjük ki, hogy e kam­pányba egy olyan tekintélyes szerv is bekapcsolódott, mint a londoni Hadászati Kutatási Inté­zet, mely Az 1986-os katonai egyensúly címú jelentésében megismétli Washington alaptalan állítását, miszerint a Szovjetunió­ban állítólag már régóta folynak az amerikai SDI-programhoz hasonló munkák. Az ASEAN-országok, így töb­bek között Indonézia és a Fülöp- szigetek sajtója sem kerülte el a kísértést, hogy előálljon e min­den alapot nélkülöző állítással. Az ottani sajtóanyagokban például azt hangoztatják, hogy miközben a Szovjetunió élesen bírálja a „csillagháborús“ programot, már régen folytat e területen kü­lönböző kutatásokat. Milyen is hát valójában a Szov­jetunió viszonya az űrfegyver, az átfogó rakétaelhárító védelmi rendszerek problémájához? A Szovjetunió a világűr meghó­dításának kezdetétől fogva állha­tatosan arra szólította fel az Egye­sült Államokat, hogy ne engedje meg a fegyverkezési verseny ki- terjesztését a világűrre, hogy őriz­ze meg e területet örökké békés­nek, fegyvermentesnek. Épp a Szovjetunió jelentette ki, hogy elsőként nem telepít fegyvert a vi­lágűrbe. A Szovjetunió javasolta nem egy alkalommal az Egyesült Államoknak: tiltsák be az űrfegy­vert, beleértve a Szputnyik-elhárító fegyvereket is. A Szovjetunió már 1983-ban, jóakaratát bizonyítan­dó, egyoldalú kötelezettséget vál­lalt, hogy elsőként nem telepít a vi­lágűrbe semmilyen müholdrombo­ló fegyvert, és felhívta az Egye­sült Államokat példája követésére. Washington nem reagált pozitívan a szovjet békekezdeményezések­re. A békés világűrnél többre be­csülte a „csillagháborút“, abban bízva, hogy a világűrben sikerült katonai fölényre szert tennie. Ugyanakkor koholmányok segít­ségével akarta áthárítani az úr- fegyverkezési verseny felelőssé­gét a Szovjetunióra. A Szovjetunió nem titkolja, hogy tudományos kutatómunkát végez a világűrben katonai értelemben is. E kutatások azonban nem az ürfegyver megteremtését céloz­zák, hanem a korai felfedés, felde­rítés, a hírközlés és irányítás töké­letesítését szolgálják. A Szovjet­unió - az Egyesült Államoktól elté­rően - nem hoz létre csapásméró ürfegyvert, és területét védő raké­taelhárító védelmet. Szigorúan megtartja az 1972-ben a rakétael­hárító védelmi rendszerekről kö­tött határidő nélküli szerződést, és nem annak felülvizsgálatára törek­szik, mint az Egyesült Államok, hanem a szerződés megerősíté­sére, tételeinek szigorú megtartá­sára. A Szovjetunió az emberisé­get atomkatasztrófába sodró „csillagháború“ alternatívájaként meghirdette a „csillgok békéjé­nek“ programját, vagyis a világűr­nek minden nemzet és nép javára történő széles körű nemzetközi együttműködéssel folyó meghódí­tását. A világűrbe telepített szovjet rakétaelhárító védelmi rendszerek létrehozásával, a „csillagháborúhoz“ szükséges lézerfegyverek megteremtésével kapcsolatos munkákról szóló ko­holmányoknak semmilyen alapjuk sincs. Azoknak van rájuk szüksé­gük, akik szeretnék igazolni az SDI-t, elhallgatni agresszív, táma­dó jellegét, amely a hadászati egyensúly megbontását, a Szov­jetunióval szembeni katonai fölény kivívását célozza, és azt, hogy a józan ésszel és az egész embe­riség érdekeivel szembenálló programot visszafordíthatatlanná tegye. J. SZADOV ezredes, APN mandátumát terjesszék ki egész Európára gyalásokhoz - hangsúlyozta Mi- mányos fegyverzet és fegyveres (ČSTK) - Az Egyesült Államok havannai érdekképviseletének épülete előtt csütörtökön százez­res tüntetéssel tetőztek az USA provokációi elleni háromnapos tiltakozó akciók. A megmozdulá­sokon elítélték a Kuba fölött nem­rég végrehajtott amerikai felderítő repüléseket. A számos felvonulás résztvevői értésre adták, nem hagyják magukat megfélemlíteni, s hogy a kubai nép támogatja a párt politikáját és kész felvenni a harcot bármilyen betolakodóval. A csütörtöki megmozduláson több külföldi képviselő is részt vett, (ČSTK) - A dél-afrikai kormány csütörtökön újabb cenzúra-intéz­kedéseket vezetett be, amelyek tovább szigorítják a június 12-e óta érvényben levő rendkívüli álla­pot keretében a sajtószabadság korlátozására elrendelt lépéseket. Az új intézkedések például tiltják a hazai és külföldi újságíróknak, hogy tájékoztassanak a néger la­kosság tiltakozó megmozdulásai­ról. Ugyancsak tilos híreket közöl­ni az apartheidrezsim politikai el­lenfeleinek letartóztatásáról és be­börtönzéséről, a fekete lakosság bojkottakcióiról és a rezsim fegy­veres erőinek beavatkozásáról a tiltakozók ellen, valamint átcso­akik szolidaritásukat fejezték ki a kubai néppel. Kubában csütörtökön fejeződött be a Bastion ’86 elnevezésű öt­napos országos gyakorlat, ame­lyen közvetve vagy közvetlenül mintegy 7 millióan vettek részt. A gyakorlatsorozatban a kubai fegyveres erők, a területi milíciák és más védelmi testületek alakula­tai az esetleges agresszióval szembeni teendőket gyakorolták. Fidel Castro legfelsőbb kubai ve­zető nagyra értékelte a gyakorla­tok során tanúsított szervezettsé­get, a résztvevők forradalmi el­szántságát. portosításukról. Az intézkedések a fotoriporterekre és a filmesekre, a televízióra és a rádióra is vonat­koznak. A lapokból ugyancsak el kell tüntetni a cenzúra nyomán keletkezett fehér foltokat. Johannesburgban a külföldi tu­dósítók szövetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyoz­za, hogy a pretoriai kormány új intézkedései „a világ egyik leg­rosszabb cenzúrarendszerének a bevezetését“ jelentik. Az újságok tegnap jelentek meg utoljára a korábbi előírások sze­rint. Ezt kihasználva valamennyi lap élesen elítélte a kormány in­tézkedéseit. A KGST-tagországok testvér­pártjai vezetőinek közelmúltban tartott találkozója idején Mihail Gorbacsovval folytatott kétoldalú eszmecseréjén pozitívan értékel­ték a moszkvai találkozót, ame­lyen a teljes nézetazonosság és az elvtársi megértés jegyében megvitatták a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésének lehetőségeit. Az interjú második szakaszá­ban nagy figyelmet szentelt az MSZMP KB novemberi ülésének, majd rámutatott: a meglévő gaz­dasági nehézségek egyrészt a kedvezőtlen nemzetközi gazda­sági helyzetben, másrészt a szo­cialista integrációban rejlő lehető­ségek elégtelen kihasználásában gyökereznek. vagyis az AFP hírügynökség te­lexgépei, mivel alkalmazottjaik kétnapos sztrájkba léptek. Ilyen módon akarják a hírügynökség vezetőségét arra kényszeríteni, hogy tárgyaljon a szakszervezetek követeléséről, amelyek elutasítják a júliusban bejelentett átszervezé­si tervet, továbbá követelik Henri Pigeat főigazgató lemondását. Az AFP vezérkara pénzügyi ne­hézségekre hivatkozva három­száz alkalmazottjának az elbocsá­tását helyezte kilátásba, akiknek fele újságíró. A korábbi sztrájk nyomán a vezetőség ígéretet tett arra, hogy a jövő évre halasztja az elbocsátásokat, de azóta vissza­utasította a tárgyalásokat a szak- szervezettel. A sztrájkolók petíció­val fordulnak az elnöki és a kor­mányfői hivatalhoz is. Az AFP al­kalmazottjainak sztrájkjáról a kon­kurens brit Reuter ügynökség és az amerikai AP húzza a legtöbb hasznot. Papandreu fogadta Viktor Karpovot (ČSTK) - Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök Athén­ben fogadta Viktor Karpovot, az SZKP KB főtitkárának rendkívüli megbízatású követét, a genfi tár­gyalásokon részvevő szovjet kül­döttség vezetőjét. Karpov tájékoztatta Papandreut a szovjet-amerikai kapcsolatok alakulásáról, Reykjavík után, illet­ve a genfi tárgyalások menetéről. Papandreu közölte, december végén New Yorkban tanácskoz­nak az ún. delhi hatok állam- és kormányfőinek képviselői. Arra készülnek, hogy felszólítsák az Egyesült Államokat, csatlakozzon a Szovjetunió által meghirdetett atommoratóriumhoz. Kongresszusi előkészületek Vietnamban (ČSTK) - A Ho Si Minh Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai a Vietnami Kommunista Párt jövő héten kezdődő VI. kongresszusa tiszteletére mozgalmat indítottak a hatékonyabb és gazdaságosabb munkáért. 1200 ifjúsági brigád, több mint 60 ezer tagja a napok­ban már beszámolt vállalt évi kö­telezettségeik teljesítéséről. A Nhan Dán, a Vietnami KP KB sajtószerve tájékoztatott erről a mozgalomról és eredményeiről, hozzáfűzve: irányvonala össznépi támogatásából a kommunisa párt erőt merít az olyan lépések kidol­gozásához, melyek biztosítják a szocializmus további sikeres építését az országban, valamint a nehézségek és hiányosságok leküzdését. Tanácskozik a román parlament (ČSTK) - Bukarestben tegnap foly­tatódott a román parlament ülésszaka. A képviselők a népgazdasági terv, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési tervének javaslatát, valamint a jövő évi állami költségvetés javasla­tát vitatják meg. A vitában rámutattak arra, hogy feltétlenül növelni kell a ha­tékonyságot minden téren és hangsú­lyozták Romániának a többi KGST- tagországgal való együttműködése továbbfejlesztésének jelentőségét. Szovjet kiállítás Pekingben (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke üzenetet intézett a Pekingben megrendezett szovjet kereskedelmi és ipari kiállítás látogatóihoz. Az üze­net megállapítja: az utóbbi években érezhetően javultak a két ország kap­csolatai, bővül a kereskedelem, fejlődik a gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés. Emelkedett a két ország képviselői közti kölcsönös kapcsolatok szintje. A bécsi tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) egyoldalúak és nem veszik figye­lembe az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Mihajlov nagykövet a továb­biakban hangsúlyozta: a Szovjet­unió ennek ellenére meg van győ­ződve arról, Bécsben születhetnek pozitív eredmények, ezek alapja lehet a szocialista országok idei februári javaslata, amely megfele­lően kiegyensúlyozott és a gya­korlatban könnyen megvalósítha­tó. Ha megmutatkozik, hogy a vé­leménykülönbségek leküzdhetet- lenek, akkor másutt kell keresni a kiutat: a legegyszerűbb megálla­podási forma az lehetne, hogy a Szovjetunió és az USA Közép- Európában kölcsönös ellenőrzés mellett csapatainak kölcsönös csökkentését hajtaná végre. Ezt a lépést egy olyan politikai megál­lapodással lehetne kiegészíteni, amely kizárná a közép-európai szovjet és amerikai csapatok és fegyverzet szintjének későbbi nö­velését. így kedvezőbb feltételek jönnének létre az összeurópai tár­hajlov. Újságírók kérdésére válaszolva a szovjet nagykövet reagált a NA- TO-tanács csütörtöki brüsszeli nyilatkozatára, amely azt indítvá­nyozza, hogy az észak-atlanti tömb és a Varsói Szerződés kép­viselői kezdjenek ún. előkészítő tárgyalásokat. A Szovjetunió ed­dig nem kapta kézhez a nyilatko­zat pontos szövegét - mondotta Mihajlov -, így még nem kommen­tálhatja azt. Legyen szó azonban bármilyen tárgyalásokról, a formai keret nem mércéje a sikernek. A nemrég befejeződött stockholmi konferencia például megmutatta, hogy a résztvevők felkészültsége mellett meg lehet találhi a kölcsö­nösen elfogadható megoldásokat. A siker legfőbb feltétele a megálla­podási készség, az egyik fél jó­szándéka nem elegendő, és saj­nos a kétoldalú hajlandóság egye­lőre nem nyilvánvaló. A bécsi tárgyalások mandátu­mának kiterjesztése egész Euró­pára megkönnyíthetné a hagyo­erők problémájának megoldását, mivel érintené a kontinensen kia­lakult katonai, politikai és stratégi­ai helyzet valamennyi aspektusát. Ha a bécsi tárgyalásokat nem le­het kivezetni a zsákutcából, előbb vagy utóbb felmerül a kérdés: van-e értelme a további folytatás­nak. A Szovjetunió azonban nem veszítette el a reményt - hangsú­lyozta a szovjet nagykövet. Jurij Lebegyev vezérőrnagy, a szovjet fegyveres erők vezérka­ra csoportfőnökének helyettese a sajtókonferencián arra mutatott rá, hogy a Varsói Szerződés bu­dapesti felhívásában világosan le­szögezte: a szocialista államok készek tárgyalni a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet kor­látozásáról a stockholmi konferen­cia második szakasza keretében, de más fórumon is. Ha a bécsi tárgyalások mandátumát kibővíte­nék, s nemcsak Közép-Európáról lenne rajtuk szó, akkor ez a fórum megfelelő lenne az egész Európát felölelő leszerelési tárgyalásokra. Kádár János tévé- és rádióinterjút adott (ČSTK) - Időszerű nemzetközi kérdésekről, Magyarország hely­zetének az alakulásáról az utóbbi harminc évben, az ország jelenle­gi helyzetével és távlataival foglal­kozott Kádár János az MSZMP főtitkára abban az interjújában, amelyet tegnap sugárzott a ma­gyar tévé és rádió. Bevezetőben hangsúlyozta a Szovjetunió év elején előterjesz­tett új, radikális leszerelési javas­latának fontosságát. Pozitívum­ként értékelte azt, hogy a szovjet vezetés és személyesen Mihail Gorbacsov nemcsak beszél az új gondolkodásmódról, hanem an­nak szellemében jár is el, ami megmutatkozott Reykjavíkban is. Sztrájk az AFP-nél (ČSTK) - Már több mint hu­szonnégy órája hallgatnak világ­szerte az Agence France Presse, Ellenpropagandának ez is megteszi Az osztrák rendőrség közölte, letartóztatta az egyik bécsi szállo­dában a közelmúltban elkövetett rablás tettesét. A rabló a munka- nélküli Vladimir Vaross, csehszlo­vák emigráns. Most azt derítik ki, nem követett-e el más bűntetteket is. • Tekintettel arra, hogy az emig­ránsok egyre több bűntényt követ­nek el, már nem közük, hogy „poli­tikai menedékjogot“ adtak nekik, vagy hogy „az emberi jogokért harcoltak". Ellenkezőleg, hangsú­lyozzák származásukat, ami ugyancsak megteszi szocialistael­lenes propagandaként. (ČSTK) A dél-afrikai rezsim a végletekig szigorítja a cenzúrát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom