Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-10 / 291. szám, szerda
Kiegyensúlyozott pénzügyi politikánkkal elősegítjük gazdasági céljaink megvalósítását új szú 3 1986. XII. 10. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a csehszlovák államszövetség 1987-es évre szóló állami költségvetésének törvénytervezetét. A költségvetést a 8. ötéves népgazdasági fejlesztési tervvel, az 1986-1990-es évekre szóló költségvetési kilátásokkal és további olyan programdokumentumokkal összhangban dolgozták ki, amelyek biztosítják a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött gazdasági és szociális fejlesztési feladatok megvalósítását. A szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsításának stratégiájával összefüggő alapvető hozzáállásokat . és kiindulópontokat hangsúlyozta a CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszédében Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Szövetségi Gyűlés tegnap vitatta meg és hagyta jóvá a 8. ötéves tervidőszak fő feladatait, amelyek pénzügyi és költségvetési politikánk kiindulópontját jelentik. A források hatékony és dinamikus képzése a népgazdaság egészséges fejlesztésének, a gazdasági egyensúly, a pénzügyi stabilitás megszilárdításának és a nép élet- színvonala további emelésének legmegbízhatóbb garanciája. Ezekből az elvekből indultunk ki a jövő évre szóló állami költségvetési tervezet kidolgozásakor, amelyben biztosítjuk az idei évre szóló költségvetési kilátásokban és az 1987-es állami tervben meghatározott feladatok teljesítését. Tekintetbe vettük a gazdaság Az állami költségvetések költségvetéseinek A 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi politika legalapvetőbb vonása a hatékonyság és a gazdaságosság fokozásának a követelménye, s ez teljes mértékben tükröződik az állami költségvetés jövő évi tervezetében is. A gazdasági szervezetekre igényes feladatok várnak a költségek csökkentése, és a nyereségképzés, a készletekkel való hatékonyabb gazdálkodás és egyéb szükségletek finanszírozása tekintetében. A gazdasági szféra számára újabb intézkedésekkel igényesebb gazdasági környezetet teremtünk - többek között a társadalmi szükségletek finanszírozásának szigorításával, azzal, hogy a kiemelt integrációs akciók gazdasági kivitelezését pénzügyi felügyelet bevezetése mellett valósítjuk meg, valamint az egy lakásra előirányzott átlagköltségek következetes megtartásának a keresztülvitelével, továbbá azzal, hogy a vállalatok tervezett költségeiből kizárjuk az életkörnyezet szennyezéséért fizetett összegeket. Az állami költségvetések és a nemzeti bizottságok 1987-es évre szóló költségvetési tervezete együttvéve 381,9 milliárd koronás kiadásokkal, illetve bevételekkel számol, ami az 1986-os évhez viszonyítva 4,8 százalékkal, vagyis 17,4 milliárd koronával több. A 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó törvénnyel összhangban ez a javaslat garantálja egyrészt a források kiegyensúlyozottságát és a költségvetési rendszer szükségleteit, másrészt egyes alkotóelemeiét is - a csehszlovák állam- szövetség költségvetését, a köztársaságok állami költségvetéseiét Jaromír Žák expozéja idei alakulásában tapasztalt néhány jellerjízö vonást is. Az a körülmény, hogy az anyagi források képzése terén tapasztalható túlsúlyban levő pozitív fejlődés mellett a gazdaságban továbbra is fellelhetők az extenzív fejlődés egyes visszahúzó tényezői, érezteti hatását a pénzügyi gazdálkodáson, vagyis az 1986- os állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak területén egyaránt. Az, hogy nem valósultak meg a költségcsökkentéssel kapcsolatos tervezett feladatok, hatással van a gazdasági eredményekből az állami költségvetésbe történő befizetésekre. Állandósultak a problémák a belföldi piaci áruszállítások szerkezetében, s ezzel a forgalmi adó alakulásának vonatkozásában. Az olajszármazékok világpiaci árának csökkenése kedvezőtlenül befolyásolja az állami költségvetést. A meglevő nehézségek ellenére megvannak a reális feltételek az egész évi kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására. Az azonban nyilvánvaló, hogy a hatékonyság fokozásából eredő haszon és a termelés értékesítéséből a költségvetésbe befolyó összegek a tervezettnél némileg alacsonyabbak lesznek. A jövő évre szólóan ez a feladatok igényességének fokozását jelenti a pénzügyi források képzésének fokozása szempontjából egyes reszortokban és termelési-gazdasági egységekben. és a nemzeti bizottságok átfogó jellemzése és a nemzeti bizottságok költség- vetéseiét is. A költségvetés összbevételeinek döntő hányadát - 87 százalékát - a szocialista gazdaságból eredő bevételek jelentik, mindenekelőtt a gazdasági szervezetek befizetései és a forgalmi adó. A lakosság által fizetett adók az összes költségvetési bevételek 13 százalékát jelentik. A költségvetési tételek legnagyobb hányadát - több mint 45 százalékát - nem beruházási jellegű kiadásokra, szociális biztosításra, az oktatásügyre, az egészségügyre, kulturális területre és egyéb szolgáltatásokra fordítják. A gazdasági szervezeteknek nyújtott beruházási és nem beruházási jellegű dotációkra a tervezet 16 százalékot irányoz elő. A javaslat garantálja a tudomány és a technika fejlesztéséhez, az ország védelmi és biztonsági képességének erősítéséhez, valamint az ötéves terv és a költségvetési kilátások előirányzataival összhangban levő egyéb feladatok teljesítéséhez szükséges keretet. A szövetségi pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költségvetési rendszer eszközeinek összvolumenében meghatározó részarányt jelent a csehszlovák államszövetség állami költségvetése, amelynek tervezett bevételei elérik a 208,6 milliárd koronát. Kijelentette, hogy fontos tételt jelentenek a nemzeti bizottságok költségvetései, ezek összvolume- ne a jövő évben 4,2 milliárd koronával lesz nagyobb és eléri a csaknem 130 milliárd koronát, ami a költségvetési rendszer forrásainak több mint egyharmada. A gazdasági szervezetekkel összefüggő feladatok Jaromír Žák a továbbiakban rámutatott arra, hogy a jövő évre szóló pénzügyi és állami költség- vetési tervjavaslat feladatai rendkívül igényes célokat tűznek ki a gazdasági szféra elé a pénzügyi források létrehozása területén. A költségvetési tervezet abból indult ki, hogy a gazdálkodó szervezetek pénzügyi hozama a társadalom számára 10,1 százalékkal emelkedik. A pénzügyi források szükséges növekményének biztosítása szempontjából meghatározó jelentőségű az össznyereség tervezett csaknem 11 százalékos növelésének az elérése, ami 15,6 milliárd koronás emelkedést jelent. E növekmény keretén belül 12,5 milliárd koronát az összköltségek viszonylagos csökkentésével, a fennmaradó hányadot pedig a teljesítmények fokozásával kell elérni. E célkitűzések teljesítése szükségessé teszi a teljesítményekkel összefüggő költségek 1 százalékos csökkentését, az anyagi ráfordítások esetében pedig az 1,5 százalékos csökkentést. Ezek lényegesen szigorúbb paraméterek, mint amilyeneket a 7. ötéves tervidőszakban elértünk. A pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott arra, hogy rendkívül fontos az anyagköltségcsökkentés hosszú távú tényezőinek szem előtt tartása; ezek közé tartozik a szerkezeti átalakítások következetes megvalósítása, továbbá elsősorban a KGST-orszá- gokkal való nemzetközi gazdasági kooperáció és szakosítás elmélyítéséből, valamint a tudományos- műszaki fejlesztésből eredő hozamoknak a növelése. Kijelentette, hogy a tudomány és a technika fejlesztésére 3,5 százalékkal többet szán a költség- vetés nem beruházási jellegű kiadásokból, s ezek elérik a 20 milliárd koronát. Az állami költségvetés e célra fordított kiadásai elérik a 8,6 milliárd koronát, míg a gazdasági szféra saját forrásaiból 11,4 milliárd koronát fordít ugyanilyen célra. Az építkezési beruházások területén határozottan tovább kell lépni egész sor állandósult hiányosság felszámolásában, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a hatékonyságot. Nem békélhe- tünk meg azzal, hogy nem tartják meg az építkezések határidejét és az új beruházások tervezett paramétereit. Például a 7. ötéves tervidőszakban a tervezett kapacitások paramétereinek nem teljesítése 800 milliárd koronás termelés- kiesést jelentett. Illetékes szervek értékelései azt mutatták, hogy tavaly a feldolgozó iparban épülő létesítmények 8 százalékánál a korábbinál alacsonyabb munkatermelékenységgel számoltak, az építkezések egyharmadánál átdolgozás végett vissza kellett adni a tervdokumentációt, mivel a gazdasági paraméterek rosszabbodtak a kiindulási feltételekhez viszonyítva. A jövő évben az iparban és az építőiparban a készletek körforgási idejének kétnapos meggyorsításával számolunk, ami összhangban van a költségvetési kilátásokkal. Tekintettel arra, hogy az eddig elfogadott intézkedések ellenére sem sikerült lényeges fordulatot elérni a készletek kihasználásában, a kormány feladatul adta egy olyan javaslat kidolgozását, amely megoldaná a szállítói-megrendelői kapcsolatok problémáját, valamint a készletek szabályozási rendszerének tökéletesítését. A pénzügyminiszter a továbbiakban szólt arról, hogy a pénzügyi szervekre fontos feladatok várnak az állami költségvetés eszközeinek képzése és kihasználása terén való pénzügyi ellenőrzés és revízió hatékonyabbá tételében, a gazdaságtalanság, a pazarlás, az élősködés és más negatív gazdasági és társadalmi jelenségek elleni harcban. „Következetesen fogjuk ellenőrizni a 8. ötéves tervben foglalt gazdaságossági program feladatainak megvalósítását“ - szögezte le. A továbbiakban felhívta a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyekre a különböző ellenőrzések derítettek fényt. Például a 7. ötéves terv időszakában a pénzügyi szervek több mint 2 milliárd koronás hiányt állapítottak meg az adók és a befizetések területén. Az ehhez hasonló hiányosságok okai a rossz nyilvántartásban, a gyenge belső ellenőrzésben, az anyagi felelősséget rögzítő megállapodások hiányában, a kimutatott eredmények elferdítésében gyökereznek. A társadalmi eszközökkel való gazdálkodás terén tapasztalható ilyen és hasonló negatív jelenségek azt mutatják, hogy a CSKP KB Elnökségének levele nyomán foganatosított intézkedések ellenére számos vezető beosztású dolgozó hozzáállása és magatartása lényegében nem változott meg. Életszínvonal Az 1987-es évre szóló állami költségvetés biztosítja a szükséges eszközöket az életszínvonal területével kapcsolatos célkitűzések megvalósításához. Jövőre _ összesen 172,8 milliárd koronát irányoznak elő nem beruházási jellegű költségvetési kiadásokra társadalmi szolgáltatások és a lakosság számára végzett tevékenység céljaira, ami a korábbihoz viszonyítva 7,1 milliárd koronás növekedést jelent. A tervezett összeg több mint felét a szociális biztosítás céljaira fordítják, ezek a kiadások elérik a 91,4 milliárd koronát. Ebből az összegből 56,3 milliárd koronát szánnak nyugdíj- biztosításra, 28,6 milliárd koronát betegbiztosításra és 6,5 milliárd koronát a nemzeti bizottságok szociális céljaira. Az oktatásügyre csaknem 28 milliárd korona nem beruházási jellegű kiadásokat fordítanak, ami az idei évhez viszonyítva 2,5 százalékos emelkedést jelent. Költségvetési keretből ezen felül 248 millió koronát fordítanak az iskolák elektronizálása programjának megvalósítására. A pénzügyi politika A népgazdaságfejlesztésben jövőre és az ötéves tervidőszak következő éveire kitűzött igényes feladatok teljesítése szükségessé teszi az irányító munka színvonalának a lényeges emelését, ami érvényes a pénzügyi rendszerre is. A feladat az, hogy alapvetően változtassunk a pénzügyi szervek munkájának tartalmán és módszerein. A pénzügyi eszközöknek mindenekelőtt aktívabban kell hatniuk az intenzifikálási folyamat meggyorsítására, az össztársadalmi érdekek érvényre juttatására, a gazdálkodó szervezetek önállóságának erősítésére és az elért végeredményekért való felelősségük fokozására. A pénzügyi rendszerre konkrét feladatok várnak mindenekelőtt a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításával összefüggésben. A figyelem mindenekelőtt a befizetések és adók rendszere hatékonyságának az emelésével összefüggő kérdések kidolgozására, a vállalaton belüli újraelosztási folyamatok korlátozására és ésszerűsítésére, minden szinten a tervkészítésnél a hatékonyság kritériumai rendszerének az érvényre juttatására, a források elosztásánál és fel- használásánál a normatívák szélesebb körű kihasználására irányul. Jaromír Žák a továbbiakban kitért arra, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldását össze kell kapcsolni az irányítási és tervezési folyamat minőségének megjavításával, valamint az áru- és pénzviszonyok hatékonyabb kihasználásával. A jövő évtől kezdődően intézkedések egész sorát kívánjuk kipróbálni egy komplex kísérlet keretében, amely a gazdasági szervezetek fokozottabb önállóságát és felelősségét tartja szem előtt. 1987 elejétől kezdődően sor kerül a külkereskedelemben a pénzügyi, gazdasági eszközök területén a szabályok módosítására, ami növeli a gazdasági szféra érdekeltségét az exportfeladatok teljesítésében és túllépésében, s abban, hogy maximális hozammal járuljanak hozzá az állam fizetési mérlegéhez. A pénzügyminiszter a továbbiakban kitért arra, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak az állami költségvetésből nem beruházási célokra nyújtott dotációk fokozatos csökkentését előirányzó programnak. „Korlátozni akarjuk azokat a dotációkat, amelyeknek már nincs gazdasági létjogosultságuk, amelyek leplezik a gazdaságta- lanságot, az alacsony hatékonyságot és elferdítik a vállalat valójában elért gazdasági eredményeit. E téren már jövőre megtesszük az első lépéseket“ - szögezte le a szövetségi pénzügyminiszter. A továbbiakban kulcsfontosságúnak minősítette egyes veszteségesen gazdálkodó szervezetek problémájának a határozott megoldását. 1985-ben 222 központilag irányított gazdasági szervezet volt veszteséges, s veszteségeik együttvéve elérték a 10,3 milliárd koronát. Közülük 74 vállalatban elemezték ennek okait, s lényegében a jól ismert tényeket Szocialista államunk nagy figyelmet szentel az egészségügyi ellátás fejlesztésének, s ilyen jellegű célokra az eddiginél 5,3 százalékkal többet irányoznak elő. Az egészségügyre fordított nem beruházási jellegű kiadások összvo- lumene eléri a 28,9 milliárd koronát. A lakásépítésre és lakásgazdálkodásra fordítandó tételek meghaladják a 29 milliárd koronát, miközben az ötéves tervidőszakra vonatkozó állami lakáspolitikával összhangban növekedik a szövetkezeti lakásépítéshez való állami hozzájárulás volumene. Az állami költségvetésből a felsoroltakon kívül további tételeket fordítanak a lakosság életszínvonalát befolyásoló célokra. Például jövőre a távfűtési költségek fedezéséhez a költségvetés 1,6 milliárd koronával járul hozzá. további célkitűzései erősítette meg az ellenőrzés. A legfőbb okok közé tartozik mindenekelőtt a termelőkapacitások kihasználásának alacsony foka, a nem eléggé hatékony export, a tüzelőanyagra és energiára fordított magas kiadások, a jelentős összeget elérő bírságok, büntetések, munkák és károk. Az okok többsége tehát az irányító munka alacsony színvonalában gyökerezik. Komoly, úgy is mondhatnám, aggasztó az a körülmény, hogy számos olyan üzem vezető beosztású dolgozója, amely már több éve veszteséggel zárja az évet, ezt a helyzetet normális állapotnak tekinti és mindössze arra összpontosít, hogy a veszteségek ne lépjék túl a tervezett nagyságot, s ugyanakkor mindenekelőtt a vállalaton kívül keresi a hiány felszámolásának lehetőségeit. Éppen ezért alapvetően változtatni kell a vállalatoknak és felettes szerveiknek a veszteséges gazdálkodáshoz való hozzáállásán és olyan intézkedéseket kell elfogadni, amelyek korlátoznák azt a lehetőséget, hogy a termelési-gazdasági egységek keretében gyakorlatilag a pénzügyi eszközök újrafelosztásával passzívan egyenlítsék ki a veszteségeket. Ez az eljárás gyengíti az önelszámolási elveket és kedvezőtlenül befolyásolja a hatékonyan gazdálkodó vállalatok érdekeltségét eredményeik további javításában. A szónok a továbbiakban kitért arra, hogy e problémák megoldásakor nem mehetünk el szó nélkül a közétkeztetés és a fizetett szolgáltatások szférája mellett sem, mivel látni kell, hogy itt is sok a veszteséges szervezet, miközben itt a kiskereskedelmi árak nem alacsonyak. A vendéglátóipari és közétkeztetési vállalatok tavaly együttvéve 166 millió koronás veszteséget mutattak ki, ezért e területen is a gazdálkodási rendszer ésszerűsítésére lesz szükség. A szövetségi pénzügyminiszter végezetül rámutatott arra, hogy a gazdasági egyensúly, a népgazdaság folyamatos fejlesztésének és a lakossági szükségletek kielégítésének a következetes biztosítása szükségessé teszi, hogy csak annyi eszközt osszunk fel, ameny- nyihez létrehozzuk a szükséges forrásokat. A pénzügyi források nagysága évről évre emelkedik gazdaságunk tartós előrelépéséhez kapcsolódva. A CSKP XVII. kongresszusának határozataival összhangban ez tükröződik és biztosított a jövő évi állami költségvetési tervezetben is. „Az 1987-es állami költségvetés tervezetét, valamint egyes fejezeteinek javaslatát megvitatták a Szövetségi Gyűlés illetékes szervei. A vita tükrözte azt a törekvést, hogy aktívan hozzájáruljanak népgazdaságunk továbbfejlesztésének biztosításával összefüggésben a kulcsfontosságú pénzügyi és költségvetési-gazdálkodási kérdések egész sorának a megoldásához. Ebből az alkalomból köszönetét szeretnék mondani alkotó és kezdeményező hozzáállásukért“ - szögezte le Jaromír Žák.
