Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-01 / 283. szám, hétfő

LAKÓHELYI TESTNEVELÉS 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ I I Hogyan sportolnak a komáromi (Komárno) hajógyárban? ÚJ SZÚ 5 1986. XII. 1. Mindenkit tárt karokkal fogadnak A nők egy csoportja gyakorlatozás közben „Ha lenne tornatermünk...“ A Komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyár mintegy 5000 embert foglalkoztat. Ott-jártunkkor arra voltunk kíváncsiak, vajon az üzemben milyen lehetőségük van a dolgozóknak a rendszeres sportolásra. Amikor ez év májusában !> Érsekújvárott (N. Zámky) '! a 12 000 lakosú Nyitra-parti \ i lakótelepen megalakult a vá­'' ros tizenegyedik sportegye­i sülete, sokan tiszavirág életet I jósoltak neki. Nos, a 40 tag­[! gal induló Elán ma már több 0 mint százzal rendelkezik, \ s hétről hétre egyre többen i' csatlakoznak a rendszere­zi sen sportolók táborához. Az II Elán a járás egyetlen lakóhe­1 lyi sportegyesülete, itt nem 11 az eredmények, a bajnoki 'I pontok a fontosak, hanem • a rendszeres (de nem ver­'[ senyszerű) sportolás, moz­I > gás, a testnevelés népszerű­II sítése a lakótelepen és a vá­• i rosban. Jó kezekben van az Elán. Ke­vés olyan ízig-vérig fanatikus sportember van Érsekújvárott, mint a lakóhelyi sportegyesület mindenese, Danihel József. Már 33 éve foglalkozik a Nyitra-parti városban až alapozó testnevelés­sel, a szabadidősporttal. Vala­mennyi spartakiádon részt vett, eleinte mint gyakorlatozó, az utób­bi két évtizedben pedig a férfiak gyakorlatának kerületi vezetője. Hosszú ideig az Elektrosvit sport­egyesületében a szabadidősportot irányította, vezette. Fél éve „át­igazolt“ az Elánhoz, ahol a tőle megszokott lendülettel dolgozik.- Már régóta foglalkoztunk az­zal a gondolattal: Érsekújvárott jó volna, ha lenne egy lakóhelyi sportegyesület. Ez az ötlet, elkép­zelés a CSSZTSZ járási bizottsá­ga, a jnb és a vnb közös kezdemé­nyezésének köszönhetően az idén májusban valóra vált. Az volt az elképzelésünk: mindenki ott sportoljon, ahol lakik. Ez nem je­lenti azt, hogy aki a város másik végéből jön a Nyitra-parti lakóte­lep iskolájának tornatermébe, az zárt kapukra talál. Bárki bárhon­nan tagja lehet az Elánnak. Hang­súlyozom; olyan embereket sze­retnénk megnyerni az ügynek, akik eddig még nem voltak tagjai egy sportegyesületnek sem. Szó sincs arról, hogy egyik-másik klubból elvinnénk a sportolókat, hiszen az Elán kizárólag szabad­idősporttal foglalkozik, tagjai ver­senyeken, bajnoki küzdelmeken nem vesznek részt - mondta Vö­rös Tibor, az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság alelnöke. Jelenleg az újvári lakótelepi sportegyesületben öt csoport mű­ködik. Van aerobic a felnőtteknek és a gyerekeknek, tornászsuli az óvodásoknak és a haladóknak, egy-egy férfi és női röplabdacsa­pat. A sportolni, mozogni kívánók hetente háromszor, hétfőn, ked­den és csütörtökön (délután és este) igénybe vehetik a Nyitra­parti lakótelep alapiskolájának kis és nagy tornatermét.- Ez az öt csoport rendszere­sen sportol, gyakorol, s amit öröm­mel állapíthatunk meg: számuk hétről hétre növeszik. Rövidesen az Elán rendezésében háztömb közötti bajnokságra kerül sor lab­darúgásban és röplabdázásban. Reméljük, minél több csapat ne­vez majd be a versenybe. Novem­berben két sikeres természetjáró túrát szerveztünk, amelyeken egész családok is rész vettek. Azok, akik egyszer velünk tartot­tak, úgy gondolom, máskor is eljön­nek. Mindenkinek szüksége van a mai rohanó világban egy kis mozgásra, sportolásra, hiszen ez­zel legfőbb kincsét, az egészségét védi - hangsúlyozta Danihel Jó­zsef. Az országszerte elismert sport­ember mindig valami újjal, érde­kessel rukkol ki; a tömeges testne­velés, a szabadidősport igazi nép­szerűsítője. Sokéves áldozatos sporttevékenységéért már több ki­tüntetést kapott. Most a téli hóna­pokban egynapos túrát szervez az Elán a Kovácspataki (Kováčovo) hegyekbe, az év végén pedig kul­túrműsorral egybekötött turisztikai napra kerül sor a Berekben. Az új évre merész tervet készített az Elán sportegyesület: havonta egy­szer nagyszabású természetjáró túrára várja a város és a környék lakosságát. Júniusban pedig egyedülálló dolog lesz Érsekújvá­rott: első ízben rendezik meg a la­kóhelyi olimpiát. A siker kulcsa tehát a lakosok kezében van...- A lakótelepi sport fejlődésé­hez városunkban minden feltétel adott, csak ki kell használni. Ahol segítséget, támogatást kerestünk, meg is kaptuk. Érsekújvárott több zöldövezetre, sportolásra alkal­mas helyre, térre lenne szükség. A vnb minden ilyen kezdeménye­zést teljes mértékben támogat. Merész távlati terveink vannak a tömeges testnevelés fejleszté­sével kapcsolatban. Receptet azonban senkinek sem adhatunk, hogyan és mit sportoljon. Éppen ezért a közeljövőben ankétot szer­vezünk, itt mindenki véleményt mondhat, kéréssel fordulhat a la­kóhelyi sportegyesülethez a tö­megsporttal kapcsolatban. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Kétyi József irányításszerve­zési előadó a gyárban, s egyben a SZISZ üzemi bizottságának a sportfelelőse. Agilis, ambiciózus, jó szervező készségekkel rendel­kező fiatalember. De a lehetetlen­re ő sem képes. Például a hely­hiány megoldására. Keresnek, ku­tatnak, néha sikerül sportpályá­hoz, tornateremhez jutniuk, néha nem. Nem ünneprontásnak szántuk, de úgy éreztük, ennek az égető problémának a felvetése mindjárt az elejére tartozik, még az ered­mények vázolása elé. Mert egy ekkora gyár vezetősége nyilván találhatna állandó megoldást. Hogy ne kelljen hetente hol itt, hol ott kilincselni a befogadásért.- Nyolc éve folyik a hajógyári kispályás futball-liga. Az idén húsz csapat nevezett a versenybe, de a lebonyolítás komoly problémák­ba ütközött. Hogy hetente játsz- hassuk a fordulót, hol egyik, hogy másik iskolához fordulunk segít­ségért. Ismeretség titján néhány órára valahol csak kapunk helyet- mondja beszélgető partnerem.- Általában a Komenský utcai alapiskolában fogadnak be ben­nünket, ott edz a ZŤS idén alakult nő röplabdacsapata is. Tudtommal a városnak van egy sportcsarnoka is...- Igen ám, de oda nem jutunk be... Nehéz elfogadni a választ. Alig hihető, hogy ne lehetne - ha már sportcsarnokban nem is - meg­egyezés alapján hetente bizonyos előre megszabott időpontra bérbe venni iskolai tornatermet. Mert ha mindaz igaz, amit a gyárban tett látogatásunkkor megtudtunk, ér­deklődő akadna bőven. S a SZISZ igyekszik is akciókat szervezni számukra. Az év elején kosárlab­da-bajnokságot indítottak - első ízben. Aggályokkal kezdődött a sorozat, de a végén jól zárult. A nívós tornán hat csapat indult. Az anyagi fedezetet a szakszerve­zet nyújtotta. Február végén ha­gyományosan megrendezik a ha­jógyáriak a Februári Győzelem fu­tóversenyt.- Elégedetlenek vagyunk a nők részvételével - panaszolja Kétyi József csak ketten jöttek el. Lehetőség pedig lenne, hogy sportoljanak, de nehéz őket ,,el­csábítani". Ha jól tudom, a SZISZ üzemi bizottságában mind a három sportfelelős férfi. Nekik sem megy?- Pontosan ez az. Úgy hisszük, a konferencián át kell szervezni a bizottságot, s egy nőt is beiktatni sportfelelósként, talán majd job­ban szót ért a gyengébb nem képviselőivel, jobban ismeri elkép­zeléseiket. Az is probléma nálunk, hogy a nók egymástól távol eső munkahelyeken dolgoznak s ne­héz összehozni őket. Ennek a megállapításnak lát­szólag ellent mond az a tény, hogy a legsikeresebb rendezvényen a nők is képviseltették magukat. Sőt, gyermekek, öregek is. A CSKP XVII. kongresszusa tisz­teletére rendezett huszonnégy órás nonstop váltófutásnak 430 résztvevője volt, a legidősebb 67, a legfiatalabb pedig 5 éves. Az atlétika, a sportlövészet, az evezés mellett a sakk is népszerű a hajógyáriak körében. A villám­tornára tízen neveztek be, köztük idősebbek is. November 26-án rajtolt a gyári tekebajnokság. Amikor a szakszervezet képvi­selője, Páti Nagy Sándor megje­lent, megismételtem azt a monda­tot, amelyet beszélgetésünk kez­detén a SZISZ sportfelelősétől hallottam: ,,Sajnos az a tapaszta­latunk, hogy a harminc körüliek még csak eljönnek, de a huszon­évesek egyéb dolgaikkal vannak elfoglalva, ugyanúgy, mint a har­mincon felüliekPáti Nagy Sán­dor helyeslően bólogatott.- Valahogy nincs igényük a rendszeres sportolásra, inkább elmennek nyáron strandra, télen meg tornaterembe. Nók és férfiak is, de inkább akkor, amikor az nekik megfelel. Például az uszoda iránt viszont sokan érdeklődnek, de kevés a jegy... Komáromban hagyományai vannak az úszásnak. Ezzel is ma­gyarázható, hogy a városok közti úszóváltóban harminc dolgozójuk (három nő is) állt rajthoz. A röplab­da is sokakat vonz. Tíz éve folyik röplabdabajnokság az üzemben, a november-decemberben zajló új idényben tíz csapat indul. A fér­fiak járási bajnokságot nyertek, így a kerületi versenyben is részt ve­hetnek. Az idén a nők is össze­szedték magukat, külön csapatot indítottak. A legnépszerűbb mezónyú tor­na a vállalati minifoci-liga 21 együttessel és 300 résztvevővel. Áprilistól októberig folyik nyári szünettel. Száznyolc mérkőzést játszanak a csapatok, amelyek az egyes munkarészlegeket képvise­lik. Az üzemben dolgozó külföldiek- kubai és vietnami munkások- körében igen népszerű az ese­ménysorozat. Kétyi Józsefnek még valami nyomja a lelkét:- A SZISZ egyes alapszerveze­teinek sportfelelőseivel gondok vannak. A tizenkilenc szervezet­ben akad olyan, akit nem is isme­rek, mert még egyszer sem jelent meg a kéthavonként egybehívott ülésünkön. Az asztalosoktól pél­dául az elnök sem jött el a legutób­bi bizottsági ülésre, úgy küldte el a beszámolót, amelyben a követ­kező állt:,, örvendetes, hogy javult a sporttevékenység Néhány sportszerető ember igyekszik felkarolni a hajógyár dol­gozóinak sporttevékenységét. Úgy érezzük, ha a vezetés a sportpálya, vagy a tornaterem biztosításával segítségünkre siet­ne, nagy terhet venne le a válluk­ról. S talán a következő látogatás­nál már arról számolhatnánk be, hogy valamennyi korosztály rend­szeresen sportol a hajógyárban. URBÁN KLÁRA Varga Gábor negyvenöt éves; a Komenský Egyetem Testneve­lési Kara torna tanszékének ad­junktusa, a Slávia UK torna csa­patának szakvezetője, példás edző. Amikor versenyzett, a leg­jobbak köté tartozott az ország­ban, elsó osztályú minősítést nyert, a válogatottság küszöbéig jutott. Élete elválaszthatatlan a sporttól, de a sportolástól is. Heti, havi és évi egészségápolá­si tervét következetesen betart­ja. Hetenként kétszer fut, kétszer súlyzózik, de az általa vezetett edzéseken is sokat mozog, ma­ga mutatja be tanítványainak a gyakorlatokat. Rendszeresen részt vesz a tornászveteránok versenyein. Látott már dupla- szaltózni hatvanéves, a gyűrűn óriáskereket csinálni hetven- esztendös ,.öregfiút"! Ő ugyan nem mondja, de életfelfogásából csakis ez következhet — ő is ilyen mozgékony, rugalmas, egészséges szeretne maradni idősen! íme, egyik napjának menet­rendje: - Reggel harminc percet futok. Bratislavában, a ligetfalusi (Petržalka) lakótelepen élek, egy erdő közelében, tehát a termé­szetben töltöm ezt a fél órát. Nem rohanok, csupán arra tö­rekszem, hogy a pulzusom 120 és 160 között mozogjon. Szere­tem ezeket a reggeli iramláso­kat, mert ilyenkor párbeszédet folytatok magammal. A futás be­fejeztével otthon még tornázom; izom feszítő és lazító gyakorlato­kat végzek, ezekhez nem szük­séges tornaszer. A zuhanyozás után megreggelizem, általában tojást és túrót eszem, nyugod­tan, a szieszták hangulatában, szertartásosan. Erre a zavarta­lanságra, csendre, magányra szükségem van - ekkor zárom le a futás alatt elkezdett gondolat­menetet. A reggeli után a ma­gam gyűjtötte gyógynövények­ből - hársból, csalánból - készí­tett teát fogyasztom. Mire elindu­lok a munkahelyemre, kiegyen­súlyozottan, jól érzem magam, és ez a környezetemre is kihat, nem csapkodom ingerülten, nem dohogok, nyugodtan látok mun­kához. Délelőtt csak vizet kor­tyolgatok, rendszeresen szedem a B, a C, az E vitamintablettákat, sok sárgarépát, káposztát, almát eszem. Természetesen nem do­hányzom, szeszes italt nagyon ritkán iszom. Üzemi konyhán ebédelek. Sohasem vacsorá­zom délután öt után, estére hal­féleségeket fogyasztok. Szere­tem a sört, de nem élek vele. Mert egy korsónál aligha tudnék megmaradni, s ha söröznék, füstbe menne az esti foglalatos­ságom. Ilyenkor olvasgatok, sportelmélettel foglalkozom, rendszeresen közreműködöm a különböző szakkönyvek írásá­ban és szerkesztésében. Ezt csakis tiszta fejjel tudom tenni! Vajon miért alakult így Varga Gábor életstílusa?-Szakember vagyok; tanul­tam, hogy az egészség fogalma koronként változott, a középkor­ban például az volt a normális, ha valakinek akkora volt az ere­je, hogy jókat tudott sújtani a kardjával. Ma az is elég, ha forgatni bírjuk kocsink kormány­kerekét. Tudom: egészséges csak az lehet, aki mozog, hiszen ,,funkció teszi a szervet." Aki nem mozog rendszeresen, az gyengébben lélegzik, a tunya­ság kihat idegrendszerére, a vérkeringésére. A szervezet mindig mint egész működik! Ah­hoz, hogy a húszon túl is jól tudjam forgatni a fejem, meg­őrizzem testem rugalmasságát, fenntartsam reflexeim gyorsasá­gát, rendszeresen dolgoztatnom kell a megfelelő izmokat és ina­kat. Minderre az iskolai képzés folyamán elég lehetőség nyílik, annak befejezése után viszont mindenki magára marad. Ma­napság, amikor gyökeresen megváltozott az életünk, amikor a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nem másztak fát, nem viháncol- tak a réteken, nem dobáltak kö­veket, nem úszkáltak a folyók­ban, a mozgás létkérdéssé vált az ember egészsége szempont­jából. Biológiai lények vagyunk, nem bújhatunk ki egyik pillanat­ról a másikra egyedi fejlődésünk jellegzetességeinek törvényei alól! Az embernek kötelessége törődni magával, nem hanyagol­hatja el az egészségét a társa­dalmi követelmények miatt sem; csak a szívós, munkabíró egyén állíthatja teljes mértékben tehet­ségét a közösség szolgálatába. Aki mindezt megérti, csatát nyert. De saját magának kell megtalálnia a módját, hol, mikor és mennyit mozogjon, miként él­jen. Én jól érzem magam: van hozzá erőm, hogy száiz kilót fel­emeljek, de ha kell, bírom az éjszakai többletmunkát is. Nyu­godtan alszom, nem okoz gon­dot a vérnyomásom, nem fájnak az ízületeim, a hátam. Hiszem, hogy jó úton járok, s ezt az életvitelt ajánlom másoknak is. Mindenekelőtt azoknak persze, akik az egészséget tartják leg­főbb kincsüknek. BATTA GYÖRGY Jól érzem magam! A tornászsuli legkisebb növendékei (Virág Tibor felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom