Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-23 / 302. szám, kedd

ÚJ szú 5. 1986. XII. 23. Hogy senki se rejtse véka alá véleményét ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSRE KÉSZÜLNEK Szó m széd j og o k Vajon mit értünk el abból, amit célul tűztünk ki? Milyen szubjektív és objektív okai vannak annak, hogy nem mindent sikerült megva­lósítanunk elképzeléseinkből? Ho­gyan tudnánk az eddigieknél is jobban hatni az emberekre? Mi­ként javíthatnánk munkánkat? Ilyen és hasonló kérdések fog­lalkoztatják ezekben a napokban, hetekben az évzáró taggyűlésükre készülő pártalapszervezetek tag­jait. Ószintén beszélnek erről a pártcsoportok, a pártbizottságok ülésein. A pártbizottságok végig­hallgatják a csoportgyűléseken el­hangzó észrevételeket, hiszen azok jól felhasználhatók az elmúlt időszakban végzett tevékenység elemzésekor, az új feladatok kitű­zésekor, s főleg a feladatok telje­sítéséhez vezető út megjelölése­kor. A pártbizottságoknak tehát érdekük, hogy minél több ember véleményét megismerjék, hogy a szervezet tagjai a csoportgyúlé- seken, de lehetőleg a taggyűlése­ken is elmondják észrevételeiket. Erre törekszik a Zsigárdi (Žiha- rec) Efsz és a község közös pártalapszervezete is. Annál is inkább, mivel az alapszervezetnek egyaránt kell foglalkoznia termelé­si-gazdasági kérdésekkel és a község életével.- Az utóbbi időben megnöveke­dett a tanácskozásokon felszóla­lók száma, de mi azt szeretnénk, ha még többen mondanák el észrevételeiket, javaslataikat - tu­dom meg Kovács Ferenctől, az alapszervezet elnökétől, akivel a nemzeti bizottságok háromne­gyed évi szocialista versenyének értékelése, a pártoktatás és a leg­közelebbi, szombati társadalmi munka szervezési kérdéseit vitat­tuk meg - mondja Kiss Ferenc. - Gondot jelent pártszervezetünk korösszetétele. Sürgető feladat te­hát a pártszervezet fiatalítása. Tagjaink közül hatan 65-70 év közöttiek. Ha egészségi állapotuk engedi, részt vesznek a taggyűlé­seken. Ha nem tudnak eljönni, Farkas Sándor, fiatal, aktív veze­tőségi tagunk felkeresi és tájékoz­tatja őket az elhangzottakról. Meg­különböztetett figyelmet szente­lünk a fiatalok nevelésének. A leg­jobb, legöntudatosabb SZISZ-ta- gokat készítjük fel a párttagságra. Minden alkalmat megragadunk, hogy megismerjük a fiatalokat. Szombatra társadalmi munkát szerveztünk, s ez kiváló lehetőség arra, hogy figyelemmel kísérjük, ki hogyan végzi munkáját. Persze a társadalmi munka csak egyik formája a tömegekkel való kap­csolatteremtésnek. Pártszerveze­tünkben hagyománnyá vált, hogy taggyűléseinkre - mindig az aktu­alitásnak megfelelően - meghív­juk valamelyik társadalmi szerve­zet elnökét, természetesen mi is részt veszünk az ő összejövetelei­ken, ahol nemcsak elért eredmé­nyeikről, hanem gondjaikról is ér­munkahelyén, az efsz központi irodájában beszélgetek. - Azt sze- * retnénk elérni, ha minden problé­ma ,.előjönne“. Éppen ezért az úgynevezett kis dolgoknak is nagy fontosságot tulajdonítunk. Pártbi­zottságunk szerint ezeknek a meghallgatása és intézése ered­ményezheti a leginkább azt, hogy senki se rejtse véka alá észrevéte­lét. Ezért bátorítjuk az embereket, hogy javasoljanak új megoldáso­kat, mondják el panaszaikat, szó­laljanak fel a gyűléseken.- És az eredmény? - kérdem. Két konkrét, meggyőző példát is elmond.- Februárban, amikor a tej mi­nősége leromlott, azaz az első osztályú helyett másodosztályú lett, az állattenyésztésben dolgo­zók pártcsoportja javasolta, hogy egy embert bízzunk meg a minő­ség ellenőrzésével. Ennek is kö­szönhetően márciusban már újból első osztályú lett a tej. Sőt az évi átlagmennyiség (beleértve a feb­ruárit is) 92 százaléka első osztá­lyú... A másik konkrét példa az egyik műhely fűtésére vonatko­zott. Név szerint Ürge Dezső gépjavító javaslata volt. Azóta már meg is oldottuk a műhely fűtését, illetve folyamatban van a végleges megoldás. Ha az emberek látják, hogy felszólalásuk nem hiábavaló, máskor is elmondják véleményü­ket. Ürge elvtárs is felszólalt már azóta. Az is a célunk, hogy ne csak mindig ugyanazok beszél­jenek. A pártbizottság beszámolója az tesülünk. Lehetőségeinkhez mér­ten igyekszünk hozzájárulni prob­lémáik megoldásához. BODZSÁR GYULA évzáró taggyűlésen tehát megál­lapíthatja, hogy a felszólalások száma növekszik, de még koránt­sem lehetnek elégedettek a gyűlé­sek vitáival. Elhatározták azt is, hogy a vá­lasztási programnak tartalmaznia kell az új orvosi rendelő építését, de ez egyelőre nem valósul meg. A járási szerveknél ugyan elintéz­ték, hogy utólag belekerüljön az építkezés a programba, de idő­közben járási viszonylatban is csökkent a fejlesztésre fordítható pénz, így a zsigárdi orvosi rendelő és lakás építése is meghiúsul. Mi több, a bevásárlóközpont egy ré­sze sem épül fel. Hogy mivel gyarapszik a község, azt Rácz Jánostól, a hnb-elnökétől kérdez­tem meg.- Vízvezeték-hálózat már van a faluban, de ezt 1987-ben szeret­nénk rákötni a központi hálózatra, melyet a szomszédos Farkasdról (Vlčany) vezetnek ide. Eddig arté­zi víz folyt az itteni csapokból. Eddig is szépen gyarapodott a község. Sokan vették ki részüket a közös munkából például a fut- ballpálya építésénél, az óvoda külső javításánál, a magyar tanítá­si nyelvű iskola pionírklubjának felújításánál. Most javítják a mű­velődési ház épületét. Egy 900 literes hűtőt is vettek a művelődési házba. Ennek az ott megtartott lakodalmak alkalmából veszik kü­lönösen nagy hasznát. A faluszé­pítésben a lakosság szívesen vesz részt. A munkákat a 16 helyi társadalmi szervezet tagjainak a bevonásával szervezik.- Községünk fejlesztése első­sorban a pártszervezet jó munká­jának köszönhető - vélekedik Rácz elvtárs. - A helyi nemzeti bizottságon létesült egy pártcso­port. A pártbizottságon a hnb munkájáról negyedévenként be­számoló hangzik el. Külön ki szeretném emelni az efsz és a hnb szoros együttműködését is. A szö­vetkezet anyagi támogatást nyújt a községfejlesztéshez. A falu nyugdíjasainak étkeztetését a szövetkezet segítségével oldjuk meg. Körülbelül 70-80 nyugdíjas kosztosunk van. Az efsz-be járnak kosztolni a két napközi otthonból a gyerekek, valamint a tanítók is. A hatvanhét tagú pártalapszer­vezet évzáró taggyűlésén a köz­ségfejlesztés és az egységes föld­műves-szövetkezet eredményeit egyaránt értékelik. A pártbizottság bízik benne, hogy a tagság mind az efsz, mind pedig a község életével kapcsolatban rámutat azokra a tartalékokra, amelyek kihasználásával az eredmények tovább javíthatók. FÜLÖP IMRE A szomszédok közti viszo­nyok rendkívül érzékeny részét képezik az általában vett emberi kapcsolatoknak, hiszen az em­ber elsősorban a családtagjai­val, a munkatársaival és a szom­szédjaival kerül érintkezésbe. Jogrendünk egészen a közel­múltig (1982-ig) nem tartalma­zott erre vonatkozólag egyedi szabályozást. Abból indult ki, hogy ezeket a viszonyokat nem kell jogi normákkal, vagyis álla­milag kikényszeríthető magatar­tási normákkal szabályozni. Elu­ralkodott az a nézet, mely szerint nem szükséges, hogy az állam a kényszerítő hatalmával avat­kozzon ezekbe a viszonyokba. Szükség van a jogi szabályozásra Bebizonyosodott azonban, hogy a szomszédok közti kap­csolatok, a felmerülő problémák és viták sokkal bonyolultabbak és sok esetben nem oldhatóak meg az önkéntesen követett, és megtartott normákkal - a szocia­lista erkölcs szabályaival. Ezért a Polgári Törvénykönyv (Ptk) novellizálásával, tehát kie­gészítésével és módosításával 1982-ben, a 131/1982. sz. tör­vénnyel, 1983. április 1-i hatály- lyal szabályozva lettek bizonyos szomszédviszonyok. Azok a szomszédok közti vi­szonyok, melyek a Ptk 130 a. íj­ában kerültek szabályozásra így jogviszonyokká váltak, úgyhogy a megtartásukat, illetve a meg­tartásuk kikényszeríthetóségét az államhatalom biztosítja. Más szavakkal: az, aki a szomszédja magatartása miatt sértve érzi magát a Ptk 130 a. §-a által szabályozott kérdésekben, a bí­róságra fordulhat jogai védel­mében. A szomszédjogoknak az egész rendszerét az az alapvető jogi hozzáállás határozza meg, hogy a szomszéd, mint a dolog tulajdonosa (főként ingatlantulaj­donosról van szó) vagy más, vele egyenlő elbírálás alá helye­zett személy (használó) elvben szabadon rendelkezhet a tulaj­donával, dolgával, de mindig csak úgy, illetve azzal a korláto­zással, hogy ezzel ne zaklassa a szomszédjait vagy ne fejtsen ki kedvezőtlen befolyást a birto­kukban lévő dolgokra. A másik oldalon viszont a jogrend lehető­vé teszi a szomszédnak, mint a föld vagy az építmény tulajdo­nosának, hogy a legszüksége­sebb mértékben felhasználja a szomszédját megillető dolgot (földet, építményt), ha erre az őt megillető dolog (föld, építmény) karbantartása és rendes hasz­nálata érdekében elkerülhetetle­nül szüksége van. Az összes ilyen jog és kötelesség gyakorlá­sa azonban a Polgári Törvény- könyv VI. cikkelye értelmében összhangban kell hogy legyen a szocialista együttélés szabá­lyaival, méghozzá úgy, hogy senki sem élhet vissza jogaival mások rovására és senki sem gazdagodhat mások, tehát a szomszédai kárára sem (Ptk. VII. cikkely). Mi sérti a szomszédjogokat? A Ptk 130 a §-a arra kötelezi a szomszédot, hogy tartózkod­jon az olyan tevékenységtől, mellyel a körülményekhez mér­ten aránytalanul zaklatna máso­kat és az olyan tevékenységtől is, mellyel komolyan veszélyez­tetné mások jogainak gyakorlá­sát. Az említett rendelkezésben több ilyen tevékenység is fel van sorolva példaként. A föld tulajdo­nosa például nem végezhet olyan kiigazításokat a földjén vagy az építményén, melyek ve­szélyeztetnék a szomszédos építményeket vagy a szomszé­dos telkeket. A tulajdonos továb­bá nem zaklathatja a szomszéd­jait zajjal, porral, hamuval, füst­tel, gázzal, gőzzel, szagokkal, szilárd és folyékony hulladékkal, árnyékkal stb. Természetesen a föld vagy az építmény normális kezelése során nem kerülhetöek el az ilyen áthatások, ezért a tör­vény elrendeli, hogy ezek az áthatások nem haladhatják meg a körülményekhez mérten ará­nyos mértéket. Hogy ez ponto­san mit jelent, azt a törvény nem határozhatja meg. Ez az adott, konkrét helyzettől, illetve jogvita esetén a körülményeknek a bí­róság általi konkrét megítélésé­től függ. Itt elsősorban az egyik fél belátására és a másik fél megértésére kell apellálni, mert ha a bíróság ítélete megoldja is a konkrét kérdést, a gyűlölet, a rosszindulat továbbra is meg­marad a szomszédok közt. A tulajdonos továbbá nem en­gedheti az állatait a szomszéd telkére áthatolni. Elvben mind­addig, míg a tulajdonos nem szegi meg az adminisztratív jogi (főként közegészségügyi) előí­rásokat, tarthat a földjén állato­kat, de a szomszédjog szem­pontjából csak úgy, hogy ezzel ne zaklassa a szomszédjait a földjük és az építményeik ren­des használatában. Hogy az adott helyzetben ez a szomszéd jogaiba való beavatkozásnak minősül-e, az ismét csak az adott konkrét eset megítélésétől, a szomszéd ( a tulajdonos) igye­kezetétől, az áthatás ellen az adott körülmények közt megtett intézkedéseitől függ. A föld tulajdona nem csupán a föld felszínére vonatkozik, de arra is, ami a föld alatt van, s vonatkozik a föld felszíne fölött levő térségre is. Ezért áthatás­nak minősül az is, ha a tulajdo­nos fájának gyökerei átnőnek a szomszéd telek földjébe, s ágai áthajlanak a szomszéd telek légterébe. Ezt nem is lehet teljesen megakadályozni. Az a szomszéd, akinek ilyen módon avatkoznak be tulajdonába (át­hajtó ágakkal, gyökerekkel), elv­ben jogosult arra, hogy eltávolít­sa a gyökereket a földjéből, illet­ve levágja a földje légterébe át- hajló ágakat. A jogszabály azon­ban úgy rendelkezik, hogy ezt csak erre alkalmas évszakban és csak óvatosan teheti meg, úgy, hogy a legkevésbé károsít­sa a szomszéd fáit. A Ptk 130 a §-a rendelkezik a telek bekerítésének kötelessé­géről is. A bekerítést a tulajdo­nosnak elrendelheti a bíróság, ha ezt a konkrét jogvitában szükségesnek látja, s ha ez nem zavarja a szomszédos földek és építmények célszerű kihaszná­lását. Meg kell azonban monda­ni, hogy az ilyen bírósági ítélet nem helyettesítheti az építésü­gyi törvény rendelkezéseit és a nemzeti bizottság, mint építési hivatal ilyen irányú határozatát. Abban az esetben, ha a bíróság döntése után az építési hivatal nem adna engedélyt a kerítés megépítésére, a bíróság ítélete hatályát vesztené. A tulajdonosnak elvben nem kell eltűrnie, hogy mások, az ő jóváhagyása nélkül beavat­kozzanak tulajdonjogába. Az említett paragrafus 3. bekezdé­se azonban a föld tulajdonosá­nak kötelességévé teszi, hogy lehetővé tegye a szomszédjá­nak, hogy az belépjen az ó föld­jére, ha ezt elkerülhetetlenül megkívánja a szomszédos telek vagy a rajta elhelyezett épít­mény karbantartása és megmű­velése. Gyakorlati példaként megemlíthető a kerítés átfesté­se. Az ilyen belépést és a mun­kákat azonban csak a legna­gyobb óvatossággal szabad el­végezni. Ha ezzel kapcsolatban mégis kár keletkezne, a szom­szédnak, aki a telekre belépett és kárt okozott, kötelessége ezt a kárt megtéríteni. Ezzel a jogi és egyben bírósá­gi úton kikényszeríthető szabá­lyozással meg lettek teremtve azok az előfeltételek, melyek megakadályozzák, hogy még ott se győzhessen a belátástalan- ság, ahol a szomszédok közti viszonyok már jelentősen meg­romlottak. Ezek után abban re­ménykedünk, hogy a szomszé­dok közti nézeteltérések többsé­gében a kölcsönös megértés és egymás jogainak tiszteletben tartása fog győzedelmesked­ni. Dr. KAROL RYBÁRIK docens A bratislavai Postai Filatéliai Szolgálat szervezi meg a szlovákiai bélyeggyűj­tők országos ellátását. Bolthálózatán - amely 11 üzletből áll - kívül a Postai Hírlapszolgálat standjait is ellátja bélyegcsomagokkal. A Szlovákiai Bélyeg­gyűjtők Szövetsége tagjainak rendszeresen tájékoztatókat küld a csehszlo­vák és a szocialista országokban kibocsátott újdonságokról. A képen Anna Semmerová (jobboldalt) és Emília Lengyelová küldeményeket állít össze. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) A PÁRTSZERVEZET FIATALÍTÁSA Közvetlenül az Ipoly mellett fekvő Csalár (Ce- láry) a maga 350 lakosával a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás apró falvai közé tarto­zik. Hlinica László hnb-el- nökkel folytatott gyakori be­szélgetéseinkből tudom, hogy dolgos, szorgos em­berek lakják a községet, és kiveszik részüket a társa­dalmi munkából. A helyi pártszervezet ve­zetőségi üléséről Kiss Fe­renc, a szervezet elnöke tájékoztatott.- A soron levő taggyű­lést készítettük elő. Sikeres lefolyását sohasem bízzuk a véletlenre, s ezért a párt- bizottság tagjai konkrét fel­adatokat kapnak. Mai ülé­sünkön többek között Kiss Ferenc, a helyi pártszervezet elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom