Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-18 / 298. szám, csütörtök

A Tanulságok hagyatéka és ösztönző ereje ÚJ SZÚ 3 % 1986. XII. 18. M unkánk eredményeinek ér­tékelésében döntő mérce a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött célok megvalósítása. „Kulcsfontosságú kérdés, amelyet belpolitikai és nemzetközi szem­pontból elénk állít a fejlődés jelen­legi szakasza - társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésé­nek meggyorsítása, a népgazda­ság teljesítőképességének és ha­tékonyságának lényeges növelé­se. Ehhez hatékonyabban kell mozgósítanunk egész anyagi és szellemi potenciálunkat. Az ebből eredő feladatokat egész forradal­mi jellegükben kell értelmeznünk, olyan fő harci területként, ahol a szocializmus további sikereiről döntünk majd. Teljesítésük érinti mind a termelést, mind pedig a fel­építményt, a párt és a szocialista állam, a gazdasági szervek, a szakszervezeti mozgalom, az egész Nemzeti Front, a nemzeti bizottságok és szocialista hazánk valamennyi állampolgárának munkáját1* - hangsúlyozza a köz­ponti bizottság politikai beszámo­lója, amelyet a CSKP XVII. kong­resszusán Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő. A kongresszusi porgramnak tu­dományos, objektív alapja van. Al­kotó választ ad társadalmunk to­vábbi fejlődésének szükségleteire, a 80-as és 90-es évek távlatainak viszonylatában a haladás időszerű követelményeire, a nemzetközi fejlődéssel, a forradalmi világfo­lyamatban végbement változások­kal, a tudományos-műszaki forra­dalom gyors előrehaladásával kapcsolatos szükségszerűségek­re. Társadalmunk további fejlődé­se programjának megfogalmazá­sát és kitűzését a szocialista tár­sadalmi gyakorlat egyedülálló ki­bontakoztatása, a társadalmi je­lenségek elemzése és értékelése dialektikus, marxista módszerei­nek alkalmazása tette lehetővé. A program megfelel társadalmunk valamennyi tagja érdekeinek, az időszerű és a távlati szükségletek dialektikus egységéből indul ki. Ez lehetővé tette, hogy felismerjük a társadalmi fejlődés törvénysze­rűségeit, pontosan meghatároz­zuk a forradalmi világfolyamat alapvető jellemvonásait, kifejez­zük és megfogalmazzuk a távlati, dinamikus, fejlődőképes irányza­tokat. Előretekintés, az utak és meg­oldások szorgalmas keresése, az emberi tényezőnek, az egész tár­sadalom alkotó erejének mozgósítá­sa a társadalmi és gazdasági fej­lődés gyorsítását célzó stratégia megvalósítására - így jellemez­hetnénk napjainkat, azt a kort, amelyben élünk. Egész társadal­munkat, valamennyi területét di­namikus változások jellemzik. Ott, ahol nem nyilvánulnak meg ké­zenfekvőén, ott is érezzük szüksé­gességüket. A valóság már nem­csak tankönyvszerűen, a folyma- tok és jelenségek általános össze­függéseiről és feltételezettségéről szóló tézisekben, hanem reálisan is, belsőleg összefüggő dinamiku­san összekapcsolt egészként áll előttünk. Napjaink legigényesebb feladata feltárni a fejlődés kulcs- fontosságú tényezőit, azokat, amelyek lehetővé teszik számos probléma megoldását, azokat, amelyek ha nem ismerjük fel őket, akadályozzák a megoldásokat. Ebben a folyamatban ki kell használnunk a nemzetközi kom­munista mozgalomnak és Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának, mint a forradalmi proletariátus él­csapata fennállásának 65 éve alatt, a tőkés rendszer ellen folyta­tott több évtizedes harcában, a szocializmus építésének és tö­kéletesítésének éveiben szerzett ismereteit és általánosított tapasz­talatait. „Feltételeinkből és törté­nelmi tapasztalatainkból kiindulva - írta a moszkvai Pravdában Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a központi bizottság tit­kára - visszatérünk az alapvető tanulságokhoz, ismét elemezzük azoknak az álláspontoknak, kon­cepcióknak és fogalmaknak az ér­telmét és érvényességét, amelye­kei mindennapi munkánkban dol­gozunk. Egyesek a fejlődés során a gyakorlattól elszakadva, az új szükségletek iránti közömbösség miatt sablonokká váltak és elvesz­tették eredeti tartalmukat. Jelentő­ségük »felélesztése« csakis az eddigi tevékenység bíráló értéke­lése, a társadalmi tudatnak, a tár­sadalom reális fejlettségi szintjé­nek rendszeres elemzéséből kiin­duló szintézis és a specifikus szükségletek megértése alapján képzelhető el. Ehhez a munkához megbízható kritériumokat találunk a tudományos kommunizmus megalapítóinak, főleg Vlagyimir II- jics Leninnek a munkáiban, a gon­dolkodás marxista, dialektikus módszerében, amelyet pl. alkotó- an érvényesít az SZKP új szer­kesztésű programja és az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszuson előterjesztett poli­tikai beszámolója.“ Munkánk alapvető irányvonalá­nak, mély lenini tartalmának szempontjából rendkívüli jelentő­sége van A CSKP XIII. kongresz- szusa után a pártban és a társa­dalomban kialakult válság tanul­ságai c. dokumentumnak, valamint a pártegység időszerű kérdéseivel foglalkozó határozatnak, amelyet a CSKP Központi Bizottsága 1970 decemberében hagyott jóvá. Olyan dokumentumokról van szó, amelyeket jogosan történelmi je- lentőségűeknek nevezünk. Törté­nelmi jelentőségük van az adott korban betöltött szerepük miatt, valamint azért is, mert fontossá­guk révén messze túlmutatnak az adott korszakon. Történelmi jelen­tőségűek azért, mert jelentősen befolyásolták nemzeteink további fejlődését, azért, mert a bennük felvetett gondolatok és eljárások gyakorlati megvalósítása révén napjaink elválaszthatatlan részévé váltak. Alkotó érvényesítésük ki­zárja a bárminemű „alkalmi“, jubi­leumi vagy pragmatikus felhasz­nálásukat. É ppen azért, mert a CSKP forradalmi küzdelmei egész eddigi történetének tanul­ságait összegezték, irányt mutat­nak és alapot jelentenek mai és jövőbeli problémáink megoldásá­hoz. Következtetéseik érvényes­ségét nem csökkentette a keletke­zésük óta eltelt idő. Éppen ellen­kezőleg, azt mondhatjuk, hogy a Tanulságok és a határozat gon­dolatait megerősíti és időszerüsíti a kommunista párt lenini gyakorla­ta, a fejlett szocialista társadalom építésének gyakorlata. Időszerü- síthetőségük következetes mar- xista-leninista hozzáállásukból következik. A Tanulságok követ­keztetései azért érvényesíthetők az új történelmi feltételek között, mert a dokumentum következete­sen és alkotóan marxista-leninista módszerrel elemzi a társadalmi jelenségeket, a bonyolult, igényes helyzetek megoldása módjának keresését, a társadalmi mozgás irá­nyításának képességét, az alap­vető fejlődési irányzatok előrejel­zését. „A valósághűség mellett, amely abból adódik, hogy kifejezi a törté­nelmi fejlődés logikáját“ - írta Ľu­dovít Pez/ár elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára A CSKP történel­mi tanulságai és a tömegtájékoz­tató eszközök c. gyűjtemény elő­szavában, - „a Tanulságok ereje alkotó jellegében rejlik, amely a marxizmus-leninizmus egyik alapvető vonása. Ez a dokumen­tum nyíltan beszél azokról a hi­bákról, amelyeket az előző pártve­zetőség elkövetett. Közülük talán a legnagyobb a szubjektivizmus, a fejlődés egyes lépcsőfokainak átugrására irányuló kísérlet, a kí­vánságoknak valóságként való feltüntetése volt. A Tanulságok meggyőző ereje a párton és társa­dalmon belüli mély válság okai tanulmányozásának történelmi módszerében rejlik, de figyelmét a jövő felé fordítja: a marxizmus -leninizmus elméletének alkotó érvényesítésével indokolja meg a kivezető utakat és társadalmunk fejlődésének útjait.“ Amikor a Tanulságok lenini, dia­lektikus tartalmát hangsúlyozzuk, mindenekelőtt a stratégiai célok és konkrét megvalósításuk módjai­nak egységére gondolunk. A szo­cialista társadalom építése alap- „ vető, távlati céljainak megvalósítá­sa során az osztályszempontú elvszerűségre, a tudományos pontosságra és a kommunista for- radalmiságra gondolunk. A józan­ságra, a tárgyszerűségre, a kon­cepciós jellegre, a pragmatikus prakticizmustól mentes eljárások­ra, mivel a prakticizmus egy bizo"- nyos ideig hatékonynak tűnhet, de a valóságban nem oldja meg, ha­nem ellenkezőleg halmozza és bonyolítja a problémákat. A Tanulságok az ösztönzések forrása időszerű problémáink megoldása során. Megköveteli, hogy a kommunisták szüntelenül, bírálóan értékeljék saját munkáju­kat, ellenőrizzék a választott eljá­rások helyességét. Dinamikus programokat és koncepciókat kell kidolgoznunk, amelyeket állandó­an tovább kell fejlesztenünk és gazdagítanunk. Olyan koncepció­kat, amelyek nemcsak számolnak az emberek, a kommunista párt, minden párttag aktivitásával, ha­nem belső alapként magukban is foglalják ezt az aktivitást, ösztön­zik, kikényszerítik a tudomány és a tudományos ismeretek fejleszté­sét, a feltételek megteremtését a tudományos eredmények gya­korlati alkalmazásához. Ezzel összefüggésben sokszor hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi folyamatban respektálnunk kell a szubjektív és az objektív dialek­tikáját. Ebben az esetben sincs szó másról, mint a marxista dia­lektikának az emberi tényezőnek a forradalmi változások folyamatá­ban betöltött döntő szerepére vo­natkozó egyik legfontosabb tézi­sének teljes kihasználásáról és konkretizálásáról. Napjainkban azonban teljesen új' feltételek között hajtjuk végre a forradalmi változásokat. A CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítése az emberi té­nyező teljes aktivizálásától függ, miközben tekintettel a megválto­zott feltételekre és az intenzifikálá- si folyamat teljes kibontakoztatá­sának szükségességére, ennek az aktivitásnak a társadalmi élet valamennyi területén - a terme­lésben, a politikai-szervező mun­kában, az irányításban és nem utolsósorban az ideológiai munká­ban - a tevékenység állandó ré­szét kell képeznie. „Rendkívül fontos a dolgozók részvételének fokozása a társa­dalmi és gazdasági feladatok megoldásában“ - hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 4. ülésén. - „A gazdasági mecha­nizmus előkészített átalakítása, főleg a vállalatok jogkörének mó­dosítása és a vállalatok áttérése az önelszámolásra, jobb feltétele­ket teremt ahhoz, hogy a munka­kollektívák részt vegyenek a válla­lat, az üzem, a műhely gazdálko­dására vonatkozó döntésekben. Már most is ki kell használni a je­lenlegi lehetőségeket arra, hogy fokozódjon a dolgozók részvétele az irányításban.“ Ezzel kapcsolatban a CSKP KB 4. ülése kiemelte, hogy hatáso­sabb harcot kell folytatni a szocia­lista törvényesség, erkölcs és fe­gyelem szabályainak megsértése ellen. Minden területen a pártnak kell a motor szerepét betöltenie a kongresszusi határozatok meg­valósításában. A pártszerveknek és szervezeteknek az eddiginél határozottabban kell elsajátítaniuk és továbbfejleszteniük az irányítás politikai módszereit, a nem formá­lis, szakképzett politikai szervező­munkát, a dolgozókkal való élő kapcsolatot, mindenütt magasabb mércéket, igényességet és a bírá­ló hozzáállást kell érvényesíteni­ük. Csak ez teszi lehetővé, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak a dolgozókra. A Tanulságok határozottan fi­gyelmeztetett, hogy szembe kell helyezkedni a szocializmus ellen­ségeinek összpontosított támadá­sával. Napjainkban ezek a táma­dások az ideológiai és gazdasági agresszió formáját öltötték ma­gukra, amely a politikai zsarolás­sal párosul. Céljuk a nagyszabású építőprogramok megvalósításá­nak megakadályozása, a társadal­mi, gazdasági és kulturális fejlő­dés ütemének lelassítása, a szo­cialista társadalom intenzív fej­lesztésére való áttérés megnehe­zítése és a szocialista országok egységének megbontása. N apjainkban az imperializ­mus, a szocialista orszá­gok viszonyainak aláásására töre­kedve, a nyílt, közvetlen, szocia­listaellenes és kommunistaellenes tevékenység mellett a jobboldali opportunizmussal is számol. Ezért továbbra is időszerű az ellene folytatott küzdelem. Szüntelenül nő a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés jelentősége. El kell mélyítenünk s javítanunk a nevelést, nem for­mális, komplex hozzáállásokat al­kalmazva. Figyelembe kell venni a gyakorlat szükségleteiből kiindu­ló politikai, gazdasági, jogi és er­kölcsi szocialista tudat egységét. A gyakorlati tevékenység kiinduló­pontjaként kell a tudatot formálni, a gyakorlat ösztönző erejével továbbfejlesztve és gazdagítva azt. Nem becsülhetjük le a katolikus politikai klerikalizmusnak a nép eszmei-politikai egységének gyengítésére irányuló fokozódó törekvéseit. Ebben a folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a klerikális politikai emigrációnak. Napjainkban még szorosabb kap­csolatban áll az antikommunista központokkal, erejét készsége­sen, feltételek nélkül, a létező szo­cializmus elleni harc szolgálatába állította. Ezek az erők eddigi ta­pasztalataik alapján arra a követ­keztetésre jutottak, hogy nem ér­hetnek célt a szocialista állam po­litikáját kétségbe vonó, elégedet­lenséget keltő taktikával. Állam­polgáraink döntő többsége, köztük a hívők is, pozitívan fogadják a szocializmus értékeit, aktívan ezek megsokszorozására töre­kednek. Ezért a klerikális antikommuniz- mus a „behatolások“ útját vá­lasztja, a szocialista valóság ún. neuralgikus pontjait keresi, ilyen például a szocialista államnak az egyházakkal szemben folytatott politikája, a felekezeti hitvallás szabadsága, az emberi jogok kér­dése. A hívők állítólagos elnyomá­sáról beszélnek, miközben támo­gatják az illegális egyházi struktú­ra tevékenységét és a Pacem in Terris, a katolikus papság elköte­lezett társulása ellen uszítanak Céljuk nyilvánvaló: problémaként akarják feltüntetni a vallási kér­dést, meg akarják hiúsítani, hogy az állam és az egyházak között konstruktív kapcsolatok alakulja­nak ki. Ez a hozzáállás egyúttal kifejezi csalódottságukat és elége­detlenségüket amiatt, hogy Cseh­szlovákiában az egyház szerepe a társadalmi életben nem felel meg a militáns politikai klerikaliz­mus elképzeléseinek. „A múltban elért sikereink és előrehaladásunk is szorosan összekapcsolódik a szocialista forradalom első országával - a Szovjetunióval. Segítsége nél­kül nem tudnánk megoldani az olyan bonyolult feladatokat, mint amilyeneket országunkban a szo­cialista fejlődés követelt és követel meg. A múltból tanulva szemünk fényeként védelmezzük nemzete­ink haladó erőinek hagyatékát és a Szovjetunióval való szövetsé­günket, nemzeti, szociális és álla­mi biztonságunk szavatolóját“ - hangsúlyozza a Tanulságok A Szovjetunióval való szövet­ség és együttműködés örök jelen­tőségét kiemelte a CSKP XVII kongresszusa is. Rámutatott, hogy a kölcsönös, mély tiszteleten és megértésen, kommunista párt­jainknak az alapvető kérdésekkel kapcsolatos teljes nézetazonos­ságán alapszik. Számunkra nem­csak forradalmi hagyaték, hanem élő tapasztalat, olyan biztonság, amelyre terveinket és távlatainkat építjük. Csehszlovákia Kommunista Pártja és egész népünk forrón üd­vözölte az SZKP XXVII kongresz- szusának alkotó szellemét, elmé­leti és gyakorlati következtetéseit. Problémáink megoldásában ösz­tönző erőt merítünk abból a hoz­záállásból, amelyet a szovjet kom­munisták tanúsítanak a szovjet társadalom élete és tevékenysége valamennyi oldalának forradalmi átalakítása során. A CSKP KB 4. ülése a CSKP XVII. kongresszusának irányvona­lából, a KGST-országok legfel­sőbb pártképviselői moszkvai ta­lálkozójának eredményeiből kiin­dulva kiemelte, hogy tovább kell mélyíteni gazdasági kapcsolatain­kat, s a szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégi­ájának eredményes megvalósítá­sa érdekében alkalmaznunk kell a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttmüködés új, haladó formáit. Sokoldalú együttműkö­désünk megszilárdítását a Szov­jetunióval kulcsfontosságú kér­désnek tekintjük külgazdasági kapcsolatainkban. A gazdasági in­tegráció új szakasza minőségi szempontból új tartalmat és új táv­latokat ad a Szovjetunióval folyta­tott együttműködésünknek. A na­gyobb lehetőségek azonban na­gyobb igényeket is támasztanak az irányítás színvonalával, a ter­mékek minőségével és a kötele­zettségek teljesítésével szemben. A CSKP XIII kongresszusa után a pártban és a társa­dalomban kialakult válság tanul­ságaiban megfogalmazott követ­keztetések a kommunista párt munkájának és szocialista társa­dalmunk életének valamennyi alapvető területére vonatkoznak Előrehaladásunk alapját és kiindu­lópontját képezik. „Ma, amikor visszatérünk ehhez a dokumen­tumhoz“ - mondotta Vasil Bil'ak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a Tanulságok elfogadása 15. évfordulója alkal­mából - „nem azért tesszük ezt, hogy a kidolgozását megelőző eseményekről beszéljünk, hanem azért, hogy a benne általánosított tapasztalatok és a fejlődés során szerzett új tapasztalatok alapján szüntelenül szem előtt tartsuk a fejlődés marxista-leninista érté­kelésének szükségességét, azt, hogy harcot kell folytatni a külön­böző fogyatékosságok ellen, hatá­rozottabban kell megoldani az új feladatokat a fejlett szocialista tár­sadalom építésének útján.“ TEODOR HUDEČEK A Rakovniki Szer­számgépgyár dol­gozói a Prágai Szerszámgépipari Kutatóintézettel együttműködve lerövidítették az IPR-8 integrált ipari robotok fej­lesztésének és gyártásának ide­jét. Az új hidrauli­kus robotok esz­terga és más szerszámgépek kiszolgálására al­kalmasak. A mun­kadarabot képe­sek a gépbe he­lyezni, s meg­munkálása után kivenni, így az ember az automa­tizált gyártási fo­lyamatban csak programozóként szerepel. A képen a műhely látható, melyben az IPR-8 típusú robotokat gyártják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom