Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-18 / 298. szám, csütörtök
A Tanulságok hagyatéka és ösztönző ereje ÚJ SZÚ 3 % 1986. XII. 18. M unkánk eredményeinek értékelésében döntő mérce a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött célok megvalósítása. „Kulcsfontosságú kérdés, amelyet belpolitikai és nemzetközi szempontból elénk állít a fejlődés jelenlegi szakasza - társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítása, a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának lényeges növelése. Ehhez hatékonyabban kell mozgósítanunk egész anyagi és szellemi potenciálunkat. Az ebből eredő feladatokat egész forradalmi jellegükben kell értelmeznünk, olyan fő harci területként, ahol a szocializmus további sikereiről döntünk majd. Teljesítésük érinti mind a termelést, mind pedig a felépítményt, a párt és a szocialista állam, a gazdasági szervek, a szakszervezeti mozgalom, az egész Nemzeti Front, a nemzeti bizottságok és szocialista hazánk valamennyi állampolgárának munkáját1* - hangsúlyozza a központi bizottság politikai beszámolója, amelyet a CSKP XVII. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő. A kongresszusi porgramnak tudományos, objektív alapja van. Alkotó választ ad társadalmunk további fejlődésének szükségleteire, a 80-as és 90-es évek távlatainak viszonylatában a haladás időszerű követelményeire, a nemzetközi fejlődéssel, a forradalmi világfolyamatban végbement változásokkal, a tudományos-műszaki forradalom gyors előrehaladásával kapcsolatos szükségszerűségekre. Társadalmunk további fejlődése programjának megfogalmazását és kitűzését a szocialista társadalmi gyakorlat egyedülálló kibontakoztatása, a társadalmi jelenségek elemzése és értékelése dialektikus, marxista módszereinek alkalmazása tette lehetővé. A program megfelel társadalmunk valamennyi tagja érdekeinek, az időszerű és a távlati szükségletek dialektikus egységéből indul ki. Ez lehetővé tette, hogy felismerjük a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, pontosan meghatározzuk a forradalmi világfolyamat alapvető jellemvonásait, kifejezzük és megfogalmazzuk a távlati, dinamikus, fejlődőképes irányzatokat. Előretekintés, az utak és megoldások szorgalmas keresése, az emberi tényezőnek, az egész társadalom alkotó erejének mozgósítása a társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsítását célzó stratégia megvalósítására - így jellemezhetnénk napjainkat, azt a kort, amelyben élünk. Egész társadalmunkat, valamennyi területét dinamikus változások jellemzik. Ott, ahol nem nyilvánulnak meg kézenfekvőén, ott is érezzük szükségességüket. A valóság már nemcsak tankönyvszerűen, a folyma- tok és jelenségek általános összefüggéseiről és feltételezettségéről szóló tézisekben, hanem reálisan is, belsőleg összefüggő dinamikusan összekapcsolt egészként áll előttünk. Napjaink legigényesebb feladata feltárni a fejlődés kulcs- fontosságú tényezőit, azokat, amelyek lehetővé teszik számos probléma megoldását, azokat, amelyek ha nem ismerjük fel őket, akadályozzák a megoldásokat. Ebben a folyamatban ki kell használnunk a nemzetközi kommunista mozgalomnak és Csehszlovákia Kommunista Pártjának, mint a forradalmi proletariátus élcsapata fennállásának 65 éve alatt, a tőkés rendszer ellen folytatott több évtizedes harcában, a szocializmus építésének és tökéletesítésének éveiben szerzett ismereteit és általánosított tapasztalatait. „Feltételeinkből és történelmi tapasztalatainkból kiindulva - írta a moszkvai Pravdában Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a központi bizottság titkára - visszatérünk az alapvető tanulságokhoz, ismét elemezzük azoknak az álláspontoknak, koncepcióknak és fogalmaknak az értelmét és érvényességét, amelyekei mindennapi munkánkban dolgozunk. Egyesek a fejlődés során a gyakorlattól elszakadva, az új szükségletek iránti közömbösség miatt sablonokká váltak és elvesztették eredeti tartalmukat. Jelentőségük »felélesztése« csakis az eddigi tevékenység bíráló értékelése, a társadalmi tudatnak, a társadalom reális fejlettségi szintjének rendszeres elemzéséből kiinduló szintézis és a specifikus szükségletek megértése alapján képzelhető el. Ehhez a munkához megbízható kritériumokat találunk a tudományos kommunizmus megalapítóinak, főleg Vlagyimir II- jics Leninnek a munkáiban, a gondolkodás marxista, dialektikus módszerében, amelyet pl. alkotó- an érvényesít az SZKP új szerkesztésű programja és az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszuson előterjesztett politikai beszámolója.“ Munkánk alapvető irányvonalának, mély lenini tartalmának szempontjából rendkívüli jelentősége van A CSKP XIII. kongresz- szusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai c. dokumentumnak, valamint a pártegység időszerű kérdéseivel foglalkozó határozatnak, amelyet a CSKP Központi Bizottsága 1970 decemberében hagyott jóvá. Olyan dokumentumokról van szó, amelyeket jogosan történelmi je- lentőségűeknek nevezünk. Történelmi jelentőségük van az adott korban betöltött szerepük miatt, valamint azért is, mert fontosságuk révén messze túlmutatnak az adott korszakon. Történelmi jelentőségűek azért, mert jelentősen befolyásolták nemzeteink további fejlődését, azért, mert a bennük felvetett gondolatok és eljárások gyakorlati megvalósítása révén napjaink elválaszthatatlan részévé váltak. Alkotó érvényesítésük kizárja a bárminemű „alkalmi“, jubileumi vagy pragmatikus felhasználásukat. É ppen azért, mert a CSKP forradalmi küzdelmei egész eddigi történetének tanulságait összegezték, irányt mutatnak és alapot jelentenek mai és jövőbeli problémáink megoldásához. Következtetéseik érvényességét nem csökkentette a keletkezésük óta eltelt idő. Éppen ellenkezőleg, azt mondhatjuk, hogy a Tanulságok és a határozat gondolatait megerősíti és időszerüsíti a kommunista párt lenini gyakorlata, a fejlett szocialista társadalom építésének gyakorlata. Időszerü- síthetőségük következetes mar- xista-leninista hozzáállásukból következik. A Tanulságok következtetései azért érvényesíthetők az új történelmi feltételek között, mert a dokumentum következetesen és alkotóan marxista-leninista módszerrel elemzi a társadalmi jelenségeket, a bonyolult, igényes helyzetek megoldása módjának keresését, a társadalmi mozgás irányításának képességét, az alapvető fejlődési irányzatok előrejelzését. „A valósághűség mellett, amely abból adódik, hogy kifejezi a történelmi fejlődés logikáját“ - írta Ľudovít Pez/ár elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára A CSKP történelmi tanulságai és a tömegtájékoztató eszközök c. gyűjtemény előszavában, - „a Tanulságok ereje alkotó jellegében rejlik, amely a marxizmus-leninizmus egyik alapvető vonása. Ez a dokumentum nyíltan beszél azokról a hibákról, amelyeket az előző pártvezetőség elkövetett. Közülük talán a legnagyobb a szubjektivizmus, a fejlődés egyes lépcsőfokainak átugrására irányuló kísérlet, a kívánságoknak valóságként való feltüntetése volt. A Tanulságok meggyőző ereje a párton és társadalmon belüli mély válság okai tanulmányozásának történelmi módszerében rejlik, de figyelmét a jövő felé fordítja: a marxizmus -leninizmus elméletének alkotó érvényesítésével indokolja meg a kivezető utakat és társadalmunk fejlődésének útjait.“ Amikor a Tanulságok lenini, dialektikus tartalmát hangsúlyozzuk, mindenekelőtt a stratégiai célok és konkrét megvalósításuk módjainak egységére gondolunk. A szocialista társadalom építése alap- „ vető, távlati céljainak megvalósítása során az osztályszempontú elvszerűségre, a tudományos pontosságra és a kommunista for- radalmiságra gondolunk. A józanságra, a tárgyszerűségre, a koncepciós jellegre, a pragmatikus prakticizmustól mentes eljárásokra, mivel a prakticizmus egy bizo"- nyos ideig hatékonynak tűnhet, de a valóságban nem oldja meg, hanem ellenkezőleg halmozza és bonyolítja a problémákat. A Tanulságok az ösztönzések forrása időszerű problémáink megoldása során. Megköveteli, hogy a kommunisták szüntelenül, bírálóan értékeljék saját munkájukat, ellenőrizzék a választott eljárások helyességét. Dinamikus programokat és koncepciókat kell kidolgoznunk, amelyeket állandóan tovább kell fejlesztenünk és gazdagítanunk. Olyan koncepciókat, amelyek nemcsak számolnak az emberek, a kommunista párt, minden párttag aktivitásával, hanem belső alapként magukban is foglalják ezt az aktivitást, ösztönzik, kikényszerítik a tudomány és a tudományos ismeretek fejlesztését, a feltételek megteremtését a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásához. Ezzel összefüggésben sokszor hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi folyamatban respektálnunk kell a szubjektív és az objektív dialektikáját. Ebben az esetben sincs szó másról, mint a marxista dialektikának az emberi tényezőnek a forradalmi változások folyamatában betöltött döntő szerepére vonatkozó egyik legfontosabb tézisének teljes kihasználásáról és konkretizálásáról. Napjainkban azonban teljesen új' feltételek között hajtjuk végre a forradalmi változásokat. A CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítése az emberi tényező teljes aktivizálásától függ, miközben tekintettel a megváltozott feltételekre és az intenzifikálá- si folyamat teljes kibontakoztatásának szükségességére, ennek az aktivitásnak a társadalmi élet valamennyi területén - a termelésben, a politikai-szervező munkában, az irányításban és nem utolsósorban az ideológiai munkában - a tevékenység állandó részét kell képeznie. „Rendkívül fontos a dolgozók részvételének fokozása a társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában“ - hangsúlyozta Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 4. ülésén. - „A gazdasági mechanizmus előkészített átalakítása, főleg a vállalatok jogkörének módosítása és a vállalatok áttérése az önelszámolásra, jobb feltételeket teremt ahhoz, hogy a munkakollektívák részt vegyenek a vállalat, az üzem, a műhely gazdálkodására vonatkozó döntésekben. Már most is ki kell használni a jelenlegi lehetőségeket arra, hogy fokozódjon a dolgozók részvétele az irányításban.“ Ezzel kapcsolatban a CSKP KB 4. ülése kiemelte, hogy hatásosabb harcot kell folytatni a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem szabályainak megsértése ellen. Minden területen a pártnak kell a motor szerepét betöltenie a kongresszusi határozatok megvalósításában. A pártszerveknek és szervezeteknek az eddiginél határozottabban kell elsajátítaniuk és továbbfejleszteniük az irányítás politikai módszereit, a nem formális, szakképzett politikai szervezőmunkát, a dolgozókkal való élő kapcsolatot, mindenütt magasabb mércéket, igényességet és a bíráló hozzáállást kell érvényesíteniük. Csak ez teszi lehetővé, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak a dolgozókra. A Tanulságok határozottan figyelmeztetett, hogy szembe kell helyezkedni a szocializmus ellenségeinek összpontosított támadásával. Napjainkban ezek a támadások az ideológiai és gazdasági agresszió formáját öltötték magukra, amely a politikai zsarolással párosul. Céljuk a nagyszabású építőprogramok megvalósításának megakadályozása, a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés ütemének lelassítása, a szocialista társadalom intenzív fejlesztésére való áttérés megnehezítése és a szocialista országok egységének megbontása. N apjainkban az imperializmus, a szocialista országok viszonyainak aláásására törekedve, a nyílt, közvetlen, szocialistaellenes és kommunistaellenes tevékenység mellett a jobboldali opportunizmussal is számol. Ezért továbbra is időszerű az ellene folytatott küzdelem. Szüntelenül nő a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés jelentősége. El kell mélyítenünk s javítanunk a nevelést, nem formális, komplex hozzáállásokat alkalmazva. Figyelembe kell venni a gyakorlat szükségleteiből kiinduló politikai, gazdasági, jogi és erkölcsi szocialista tudat egységét. A gyakorlati tevékenység kiindulópontjaként kell a tudatot formálni, a gyakorlat ösztönző erejével továbbfejlesztve és gazdagítva azt. Nem becsülhetjük le a katolikus politikai klerikalizmusnak a nép eszmei-politikai egységének gyengítésére irányuló fokozódó törekvéseit. Ebben a folyamatban egyre jelentősebb szerepe van a klerikális politikai emigrációnak. Napjainkban még szorosabb kapcsolatban áll az antikommunista központokkal, erejét készségesen, feltételek nélkül, a létező szocializmus elleni harc szolgálatába állította. Ezek az erők eddigi tapasztalataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem érhetnek célt a szocialista állam politikáját kétségbe vonó, elégedetlenséget keltő taktikával. Állampolgáraink döntő többsége, köztük a hívők is, pozitívan fogadják a szocializmus értékeit, aktívan ezek megsokszorozására törekednek. Ezért a klerikális antikommuniz- mus a „behatolások“ útját választja, a szocialista valóság ún. neuralgikus pontjait keresi, ilyen például a szocialista államnak az egyházakkal szemben folytatott politikája, a felekezeti hitvallás szabadsága, az emberi jogok kérdése. A hívők állítólagos elnyomásáról beszélnek, miközben támogatják az illegális egyházi struktúra tevékenységét és a Pacem in Terris, a katolikus papság elkötelezett társulása ellen uszítanak Céljuk nyilvánvaló: problémaként akarják feltüntetni a vallási kérdést, meg akarják hiúsítani, hogy az állam és az egyházak között konstruktív kapcsolatok alakuljanak ki. Ez a hozzáállás egyúttal kifejezi csalódottságukat és elégedetlenségüket amiatt, hogy Csehszlovákiában az egyház szerepe a társadalmi életben nem felel meg a militáns politikai klerikalizmus elképzeléseinek. „A múltban elért sikereink és előrehaladásunk is szorosan összekapcsolódik a szocialista forradalom első országával - a Szovjetunióval. Segítsége nélkül nem tudnánk megoldani az olyan bonyolult feladatokat, mint amilyeneket országunkban a szocialista fejlődés követelt és követel meg. A múltból tanulva szemünk fényeként védelmezzük nemzeteink haladó erőinek hagyatékát és a Szovjetunióval való szövetségünket, nemzeti, szociális és állami biztonságunk szavatolóját“ - hangsúlyozza a Tanulságok A Szovjetunióval való szövetség és együttműködés örök jelentőségét kiemelte a CSKP XVII kongresszusa is. Rámutatott, hogy a kölcsönös, mély tiszteleten és megértésen, kommunista pártjainknak az alapvető kérdésekkel kapcsolatos teljes nézetazonosságán alapszik. Számunkra nemcsak forradalmi hagyaték, hanem élő tapasztalat, olyan biztonság, amelyre terveinket és távlatainkat építjük. Csehszlovákia Kommunista Pártja és egész népünk forrón üdvözölte az SZKP XXVII kongresz- szusának alkotó szellemét, elméleti és gyakorlati következtetéseit. Problémáink megoldásában ösztönző erőt merítünk abból a hozzáállásból, amelyet a szovjet kommunisták tanúsítanak a szovjet társadalom élete és tevékenysége valamennyi oldalának forradalmi átalakítása során. A CSKP KB 4. ülése a CSKP XVII. kongresszusának irányvonalából, a KGST-országok legfelsőbb pártképviselői moszkvai találkozójának eredményeiből kiindulva kiemelte, hogy tovább kell mélyíteni gazdasági kapcsolatainkat, s a szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsítása stratégiájának eredményes megvalósítása érdekében alkalmaznunk kell a gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködés új, haladó formáit. Sokoldalú együttműködésünk megszilárdítását a Szovjetunióval kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük külgazdasági kapcsolatainkban. A gazdasági integráció új szakasza minőségi szempontból új tartalmat és új távlatokat ad a Szovjetunióval folytatott együttműködésünknek. A nagyobb lehetőségek azonban nagyobb igényeket is támasztanak az irányítás színvonalával, a termékek minőségével és a kötelezettségek teljesítésével szemben. A CSKP XIII kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságaiban megfogalmazott következtetések a kommunista párt munkájának és szocialista társadalmunk életének valamennyi alapvető területére vonatkoznak Előrehaladásunk alapját és kiindulópontját képezik. „Ma, amikor visszatérünk ehhez a dokumentumhoz“ - mondotta Vasil Bil'ak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára a Tanulságok elfogadása 15. évfordulója alkalmából - „nem azért tesszük ezt, hogy a kidolgozását megelőző eseményekről beszéljünk, hanem azért, hogy a benne általánosított tapasztalatok és a fejlődés során szerzett új tapasztalatok alapján szüntelenül szem előtt tartsuk a fejlődés marxista-leninista értékelésének szükségességét, azt, hogy harcot kell folytatni a különböző fogyatékosságok ellen, határozottabban kell megoldani az új feladatokat a fejlett szocialista társadalom építésének útján.“ TEODOR HUDEČEK A Rakovniki Szerszámgépgyár dolgozói a Prágai Szerszámgépipari Kutatóintézettel együttműködve lerövidítették az IPR-8 integrált ipari robotok fejlesztésének és gyártásának idejét. Az új hidraulikus robotok eszterga és más szerszámgépek kiszolgálására alkalmasak. A munkadarabot képesek a gépbe helyezni, s megmunkálása után kivenni, így az ember az automatizált gyártási folyamatban csak programozóként szerepel. A képen a műhely látható, melyben az IPR-8 típusú robotokat gyártják.
