Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-15 / 270. szám, szombat
ÚJ szú 5 1986. XI. 15. Klement Gottwald és a CSKP agrárpolitikája A munkásosztály hatalomért folytatott harca idején és a szocialista építés kezdeti szakaszában a munkás-paraszt szövetség megteremtése és szilárdítása elválaszthatatlanul összefonódik a kommunista párt tevékenységével. Azoknak a kérdéseknek a megoldása, amelyek együtt jártak a munkásosztálynak a fő szövetségeséhez, a parasztsághoz való viszonya alakulásával, szerves része volt a CSKP gottwaldi vezetéséhez kötődő alkotó szellemű, elmélet és gyakorlat egységére épülő politikának. Ennek az alkotó tevékenységnek előfeltételei a CSKP V., a gottwaldi irányvonal győzelmével végződő kongresszusa ytán jöttek létre. Klement Gottwald 1931-ben, a CSKP VI. kongresszusán elemezte a csehszlovákiai agrárkérdést. Feltérképezte a mezőgazdaság válságának jellegét és megnyilvánulásait, a mezőgazdasági problémák megoldásában a kommunista párt átmeneti kiindulópontját és végső célját. A nincstelenek és a legszegényebb középparasztok szövetségét szorgalmazva, azok részköveteléseiért folytatott harcot hangsúlyozottan összekapcsolta a proletárdiktatúra megteremtésével összefonódó jelszóval, valamennyi, nagybirtok kártérítés nélküli kisajátításával és a földnélküliek, kisgazdák és középparasztok közötti felosztásával. A gazdasági válság előidézte a parasztság mérhetetlen nyomorát. Szaporodott a végrehajtások száma, csődbe jutottak az eladósodott parasztgazdaságok. A dolgozó parasztok a saját tapasztalataik alapján ismerték meg a kapitalizmus kegyetlen arculatát és a korábbinál gyakrabban a brutalitását is, amikor a parasztok ellen fegyveres hatalmát is alkalmazta. A kosúti (Košúty), a polom- kai stb. csendőrsortűz, köztársa- ság-szerte az éhségmenetek és a végrehajtások elleni akciók a burzsoá kormányt arra kényszerítették, hogy egy ideig leállítsa a végrehajtásokat. Csehszlovákia egyenjogúsítására, a népi szervek és a haladó szervezetek jogainak bővítésére és nem utolsósorban a Szovjetunióval való kapcsolatok elmélyítésére. A kommunista pártnak a széles alapokon nyugvó népfront megteremtését szorgalmazó irányvonala a dolgozó nép széles körű támogatására talált és kiindulópontja lett a párt tevékenységének az antifasiszta és a nemzeti felszabadító harc éveiben. A szlovák nemzeti felkeléssel elkezdődött nemzeti és demokratikus forradalom országossá válása nyomán, a Gottwald vezette CSKP által a többi politikai párt elé terjesztett kormányprogram szellemében, mérhetetlen jelentősége volt- a munkás-paraszt szövetség további szilárdítása szempontjából- a több szakaszban megvalósuló földreformnak. A kommunisták érvényt szereztek annak, hogy az elkobzott földet a nemzeti bizottságok osszák fel, karöltve a zsellérekből és a kisparasztokból alakult parasztbizottságokkal. Szlovákiában azonban viszonylag kevés volt a felosztható föld és így a cseh országrészekhez képest kisebb lehetőség nyílt a földéhség kielégítésére. Ezen túlmenően a helyzetet bonyolította a Demokrata Párt vezetősége, amely különféle ürüggyel fékezte a nagybirtokok felparcellázását. KlementrfGottwald egyik vitathatatlan érdeme, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövése folyamatában a kommunista párt képesnek bizonyult szilárdítani a forradalmi néphatalmat - a munkásosztály szövetségeseinek gaz- gasági helyzetével összefüggő nek keretében tisztázták a mező- gazdaság további fejlődésének konkrét kérdéseit, valamint az egyes paraszti rétegek iránti osz- tályszemléletü viszonyt is, új szakasza a munkás-paraszt szövetség fejlődésének. Klement Gottwald a CSKP Központi Bizottságának 1948 novemberi ülésén hangsúlyozta. ,,... politikánknak Kommunista Pártja a nagy gazdasági válság idején a munkanélküliek és az éhező parasztok mozgalma alapján értékes tapasztalatokra tett szert és ezeket általánosította a nemzetközi kommunista mozgalom számára. K lement Gottwald 1936-ban, a CSKP VII. kongresszusán elhangzott főbeszámolója magába foglalta a fasizmus veszélyével szemben a köztársaság védelmének új politikai irányvonalát. Ez a mindennapi követelményekért folytatott harcot egybeötvözte a belső és a külső fasizmussal szemben felsorakoztatható valamennyi demokratikus, a szocializmus eszméjével még nem azonosuló erő összefogásával. A széles alapokon nyugvó népfront megteremtésének előfeltétele az volt, hogy demokratikus, a polgári demokrácia viszonyai között megvalósítható intézkedéseket tegyenek a dolgozó parasztság érdekében is. A CSKP ennek programját, mely a „Csehszlovákia kisparaszti és falusi népe megmentésének“ programjaként vált ismertté, már 1935-ben előterjesztette. Persze, a köztársaság következetes védelme további gyökeres változásokat követelt a munkásosztály egyesítésére, a fasisztáktól és a reakciósoktól megtisztított politikai rendszer demokratizálására, a nemzetek és nemzetiségek (Archív-felvételek) konkrét kérdések megoldásával - hogy így megnyerje a nép többségét. A hatásos mozgósításnak és az önmagát lejárató burzsoázia ellen alulról gyakorolt nyomásnak taktikája, valamint Klement Gott- waldnak és az állami, a képviseleti és a gazdasági szervekben a CSKP további képviselőinek határozott magatartása gyöngítette a burzsoá pártok befolyását az ország politikai életére. A hatalom kérdését a munkás- osztály és élcsapata javára eldöntő 1948. februári események örök időkre Klement Gottwald nevéhez fűződnek. A parasztbizottságok kongresszusa Vencel téri mani- fesztációján 1948. február 29-én általa megfogalmazott jelszó - „a munkás a parasztért, a paraszt a munkásért és ez az egész erő a nemzet többi dolgozó rétegével együtt munkára lendül az egész nép boldogságáért és jólétéért, drága köztársaságunk kivirágzásáért“ - ma sem veszített időszerűségéből. Február után a földreformnak és a dolgozó parasztság javát szolgáló egyéb demokratikus intézkedéseknek befejezése nem jelentette a kommunista párt által a falu jobb életéért vezetett harc betetőzését, hanem a szocialista átalakulások kibontakozását. A szocialista építés fő irányvonalának megfogalmazása, - amelyA támaszkodnia kell a kisparasztok- ra, szövetségre lépve a középparasztsággal és elszigetelve, tőkés fejlődésükben fokozatosan korlátozva és háttérbe szorítva a gazdag parasztokat.“ CSKP IX. kongresszusa 1949 májusában a szocialista építés fő irányvonalának részeként rögzítette azt, hogy a paraszti kisüzemi termelést szövet- kezetesíteni kell. Ez kifejezésre jutott a gottwaldi jelszóban: „nem lesz nálunk szocializmus a falu szocializmusra való átmenetele nélkül“. Ez az átalakulás a politikai, gazdasági, szociális és kulturális változások bonyolult folyamata volt. Az első ötéves tervidőszak rövid ideje alatt Szlovákiában a kis- és középparasztok egyharmada. tért rá a közös gazdálkodás útjára. Ez a folyamat a leggyorsabb volt Dél- és Kelet-Szlovákia termékeny vidékén. Az Ifjúsági Falu (Dedina mládeže) mellett, amely az ötvenes évek derekán jó gazdasági eredményeivel példaképe volt a szocialista gondolkodási módnak, fokozatosan további egységes földműves-szövetkezetek alakultak az ötvenes évek végén. Klement Gottwald életében nem fejeződött be a gazdasági szocialista építés és átépítés első ötéves tervidőszakban megkezdett művének megteremtése. Ez a folyamat sikeresen folytatódott 1953-ban bekövetkezett halála után is, főleg a második ötéves tervidőszak éveiben. Lényegében 1960-ban zárult ez a szakasz s ezt követően előtérbe kerültek a termelőerők és a termelési viszonyok további minőségi fejlesztésének kérdései. A megalakult egységes földműves-szövetkezetek megteremtették a jelen nagyüzemi mezőgazdasági termelése fejlesztésének politikai és szervezési előfeltételeit, mégpedig a mezőgazdasági termelésnek a tudomá- nyos-müszaki haladásra épülő iparosításával. A szövetkezeti parasztság osztályának létrejöttével megváltozott a munkás-paraszt szövetség tartalma is. A szövetkezeti parasztság szocialista osztállyá való átalakulására döntő hatással voltak azok az anyagi körülmények, melyek változásokat idéztek elő a szakképzett munka tartalmában, hányada növekedésében, a munka javadalmazásának formáiban és mértékében. A szövetkezeti parasztság szociális feltételeinek kiegyenlítődése a munkásosztály és a többi dolgozó szociális feltételeivel, a fizikai és a szellemi munka közti különbségek csökkenése a szocialista építés jelentős sikerei közé tartozik. N | apjainkban a mezőgazdaság és a falu alapvető átalakulása, s ennek eredményei politikai, gazdasági, szociális és kulturális területen a kommunista párt vezette dolgozó tömegek óriási műve. Ezek az eredmények annak köszönhetőek, hogy kommunista pártunk tovább járta a Klement Gottwald által megkezdett forradalmi utat. MICHAL ŠTEFANSKÝ Tizenegymillió látogató Huszonöt éves a bratislavai Csehszlovák - Szovjet Barátság Háza A csehszlovák-szovjet barátság bratislavai székháza (a Štúr téren) működésének huszonöt éve alatt bevonult a köztudatba. 1961. november tizenhetedikén nyílt meg, s megszervezésében olyan személyek segítettek, mint Vasil Biľak' Jozef Lenárt, Rudolf Strechaj, Karol Šavel. A Ház gyakorta és rendszeresen vendégül látta a soknemzetiségű Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális szférájának ismert képviselőit: írókat, tudósokat, képzőművészeket, színészeket, lehetőséget adva nemcsak a főváros, hanem egész Szlovákia lakosságának a szovjet emberek életének, munkájának megismerésére, a két nép közötti kapcsolatok szorosabbá tételére. Huszonöt év munkájának rövid értékelése során elkerülhetetlen néhány száraz - mégis jelentős- statisztikai adat felsorolása. A rendezvények száma évente 1300; a látogatók száma - ugyancsak évente - 400 ezer. A huszonöt év alatt 30 ezer akció megrendezésére került sor; a szovjet valamint hazai kiállítások száma 600; 11 ezer szovjet filmet vetítettek: 438 ezer könyvet, lemezt, folyóiratot kölcsönöztek ki; s a rendezvényeken összesen 11 millióan vettek részt. A számok mögött kemény, tudatos munka rejlik, amit 1982-ben a csehszlovák-szovjet kapcsolatok szilárdításáért a Kiváló munkáért kitüntetéssel jutalmaztak. A Štúr téri székház volt Bratislavában - sőt egész Szlovákiában- az első specializált kulturálisnevelő intézmény a maga nemében. S hogy a csehszlovák-szov- jet barátság székháza az egykori Berlin kávéház lett - szimbolikus. Ugyanis ezen a helyen alakult meg 1928. február 2-án az Oroszországgal Gazdasági és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Társaság bratislavai szervezete. A Háznak kezdetben mindössze két kiállítóterem, moziterem, színházterem és a libresszó állt rendelkezésére, három évvel később alakult meg az orosz és szovjet irodalom könyvtára, amely az évek során 13 ezer kötetes könyvtárrá és tájékoztatási központtá alakult. A filmtár 1967-ben kezdett működni- jelenleg mintegy 1000 dokumentum- illetve játékfilmet tartanak nyiiván és kölcsönöznek. Hetvenötben kezdte meg tevékenységét az orosz nyelvi kabinet - mely azóta tanfolyamok tucatjait szervezte és működése egész Szlovákiára kiterjed. xxx Ennyi dióhéjban a múlt. A jelen: sokkal nehezebb körülmények között igényesebb munkát végezni. A nehéz körülményeket az átépítéssel járó kényelmetlenségek okozzák. A Štúr tér és a Vajanský rakpart sarkán álló épület erősen megrongálódott. A száztíz éves épület beázik, a villany- és vízvezeték elavult, és életveszélyessé vált. A felújítás - nem túl gyors tempóban - másfél éve tart. A Ház negyven alkalmazottja valóban áldatlan körülmények között, a lib- resszóban összezsúfolva dolgozik.-Tevékenységünket nem szakíthattuk meg - mondja az igazgató, Milan Pálka mérnök. - Egyetlen megoldás kínálkozott, mégpedig az, hogy felvettük a kapcsolatot más intézményekkel, szervezetekkel, s rendezvényeinket náluk tartjuk. Pálka elvtárs sorolja az ideiglenes otthont nyújtó intézményeket: az első, a második, a harmadik és a negyedik bratislavai körzeti művelődési központ, a Szlovák Nemzeti Galéria amfiteátruma, a Technika Háza, legutóbb nagysikerű kiállítás színhelye, a minőségnövelésről három szovjet intézmény, valamint lektorok részvételével. A témákkal kapcsolatos 32 előadás hangzott el közvetlenül szlovákiai intézményekben. Ezzel azonban még korántsem teljes a „vendéglátó“ intézmények sora. Az igazgató külön kiemeli a városi pártbizottság politikai nevelés házát, amely ideiglenes otthont adott a Ház állandó kiálításának, az Október útjának, a Mozart-terem pedig a szocialista országok baráti estjeinek. Új színfolt ez a tevékenységükben- s mint Milan Pálka mondja, az emberek megkedvelték, akárcsak a neves személyiségeket vendégül látó, Üdvözöljük közöttünk című rendezvényt. Hogy a város sok pontján tartják rendezvényeiket, illetve kiállításaikat, jó is, meg rossz is. Kétségtelen pozitívum, hogy a Ház más intézményekkel is kapcsolatba kerül, és az együttműködés szorosabbá válik, azonban van ennek hátránya is, nem is kicsi: előfordulhat), hogy - bár a barátság háza rendezi-szervezi az érdekes akciót -, a sikert a „befogadó“ intézmény aratja. A látogatók nem regisztrálják, hogy ki is a rendezője egyik-másik érdekes kiállításnak. De ezen egyelőre nem lehet segíteni - mivel pontos dátum még nincs a visszaköltözésre. Egyelőre ezért szünetel a kedvelt rajzos filmvetítés is. A tatarozás megkezdése előtt havonta egy alkalommal a gyerekek - képzőművész irányításával - a filmvetítés után lerajzolták, amit láttak. Az idei barátsági hónapban- amelyet már harminchat éve megrendeznek -, a Ház olyan gazdag választékot kínál a látogatóknak, mintha dolgozóinak munkakörülményei a legideálisabbak volnának. Tevékenységükben nemhogy szünetet nem tartanak, de nem is lazítanak. Még magasabb színvonalú rendezvények sora várja a látogatókat, mint más években, barátsági estek, vetélkedők, egyszemélyes színház, irodalmi műsorok, hangversenyek, az azerbajdzsán kultúra napjai, melynek keretében azerbajdzsán népi együttes szerepel hazánkban és még számos egyéb formája a vonzó módon szervezett művelődésnek, szórakozásnak. A sokrétű tevékenység minden területet érint: kultúrát és sportot, tudományt és gazdaságot, szű- kebb kört érdeklő szakelőadásokat és tömegeket vonzó vetélkedőket, versenyeket. A negyedszázad alatt az akadályokat leküzdő szívós munkával a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Háza elérte, hogy a főváros jelentős kulturális-nevelő intézményei között tartják számon, s a bratislavai Házzal együtt azt a tizennyolc barátságházat is, amely Szlovákiában ez idő szerint működik. KOPASZ CSILLA Milan Pálka mérnök (baloldalt) a tízezredik látogatót fogadja a minőségnövelést bemutató kiállításon (Karol Dlugolinsky felvétele)
