Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-08 / 264. szám, szombat
ÚJ szú 3 1986. XI. 8. Stockholmban tanácskozik a svéd kommunisták kongresszusa A CSKP küldöttségét Mikuláš Beňo vezeti (ČSTK) - Stockholmban tegnap megkezdődött a Svéd Munkáspárt-kommunisták (APK) XXVIII. kongresszusa. A tanácskozáson a pártszervezetek 150 küldötte, valamint a testvérpártok és a nemzeti felszabadító mozgalmak képviselői vesznek részt. A CSKP küldöttségét Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára vezeti. A párt tevékenységéről szóló, ,,Az atomfegyvermentes világért, a munkáért és a fejlődésért“ című jelentést Rolf Hagel, a párt elnöke ismertette. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban még jobban kiéleződött a harc a béke és a háború erői között. Az imperializmus leg- agresszívabb körei továbbra is a konfrontációra és a fegyverkezési hajsza folytatására, a katonai fölény megszerzésére törekednek. A Szovjetunió ezzel a politikával szemben széles körű békeprogramot terjesztett elő, amelyet támogatnak a világ békeszerető és reálisan gondolkodó erői. Ezt újból meggyőzően bizonyította az izlandi csúcstalálkozó. Az USA ragaszkodott az ún. stratégiai védelmi kezdeményezés programjához és ezáltal el- szalasztotta a történelmi lehetőséget az atomfegyverek lényeges korlátozásának elérésére Reykja- víkban. Ez a politika ellenkezik valamennyi nemzet érdekeivel a nukleáris katasztrófa kirobbanásának veszélyéhez, a fegyverkezési hajsza újabb fordulójához, valamint egyre újabb fajta tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztéséhez vezet. Ezért a népek harca a „csillagháborús“ program ellen a békéért vívott küzdelem kulcskérdése. Rolf Hagel hangsúlyozta, hogy pártja teljes mértékben támogatja a svéd kormánynak az atomfegyvermentes övezetek létesítésére tett javaslatait és Svédország tevékenységét az ún. delhi hatok keretében. Az APK elnöke figyelmeztetett arra, hogy a jobboldali és katonai körök Svédországban újabb fegyverkezési kiadásokat követelnek úgymond az ország biztonságának növelésére. Rolf Hagel nagy figyelmet szentelt a párt ideológiai munkájának. Hangsúlyozta, hogy a svéd kommunisták tevékenységükben a létező szocializmus országainak példájából merítenek erőt, amelyek a svéd munkásosztálynak alternatívát mutatnak a válságokkal és a háborús fenyegetéssel szemben. Rámutatott, hogy az APK a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerves része. A Svéd Munkáspárt-kommunisták kongresszusán tegnap felszólalt Arkagyij Bolszkij, az SZKP KB küldöttségének vezetője, az SZKP KB osztályvezetője. Az SZKP és a párt központi bizottsága nevében testvéri üdvözleteket tolmácsolt a kongresszus küldötteinek és a párt valamennyi tagjának. Felolvasta az üzenetet is, amelyet az SZKP KB intézett a XXVIII. kongresszushoz. Shultz párizsi tárgyalásai (ČSTK) - A szovjet-amerikai kapcsolatok Reykjavík után és a „nemzetközi terrorizmus“ problematikája - ezek voltak a fő témái azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap folytatott Párizsban Jacques Chirac francia miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok diplomáciájának vezetőjét, aki Bécsből jövet állt meg a francia fővárosban, ezt követően fogadta Francois Mitterrand elnök. A Chirackal folytatott megbeszélését Shultz „őszintének“ nevezte. A francia kormány, mint ismeretes, nem ért egyet London és Washington állásfoglalásával, miszerint Szíriának „terrorista szerepet tulajdonítanak“. Az AFP hírügynökség által idézett francia forrás szerint Chirac közölte Shultz-cal, hogy nem szándékszik megszakítani diplomáciai kapcsolatát Damaszkusz- szal. Ami a szovjet-amerikai tárgyalásokat illeti, a miniszterelnök ugyanezen forrás szerint Gorbacsov találkozóját Reagannal „előrelépésnek“ nevezte, de megismételte kormánya ismert „aggodalmait“ az amerikai atomfegyverek Európából történő kivonásával kapcsolatban. A Reagan-kormányzat növeli a katonai kiadásokat (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Reagan-kormányzat a katonai kiadások további növelésére fog törekedni. Meggyőződését fejezte ki, hogy a jövő évtől a demokraták ellenőrzése alá kerülő kongresszus sem fogja akadályozni ezt. Hozzáfűzte, a most előkészületben levő jövő évi katonai költségvetési tervezetben a Pentagon legalább 3 százalékos növekedést fog kérni, az inflációt leszámítva. Mindenekelőtt további 50 interkontinentális ballisztikus rakéta gyártásához és rendszerbe állításához szeretné megszerezni a szükséges összegeket. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS különleges politikai bizottságának ülésén több fejlődő ország képviselői bírálták a nyugat monopolhelyzetét a tájékoztatás területén. A négy fő nyugati hírügynökség ellenőrzi a világba áramló mindennapos tájékoztatások 80 százalékát. A küldöttek felszólították az ENSZ-t, segítse elő egy új, igazságosabb nemzetközi tájékoztatási rendszer bevezetésében. AZ OLASZ SZENÁTUS csütörtökön törvényt hagyott jóvá, amely 12 hónapról 18 hónapra hosszabbítja meg azon vádlottak vizsgálati fogságának idejét, akiket a maffiával való kapcsolattal, kábítószerkereskedelemmel és terrorizmussal vádolnak. A SPANYOLORSZÁGI Toledó- ban, a Santa Barbara fegyvergyárban tegnap reggel öt robbanás következett be, amelyeknek egy halálos és több sebesült áldozata van. Ezt a hírt a madridi rádió közölte. A baleset okainak kivizsgálása folyamatban van. TÖRÖKORSZÁG déli részén folyik az amerikai légierő Quantum Jump nevű hadgyakorlata, amelyen részt vesznek F-15-ös repülőgépek is. Megfigyelők rámutatnak, hogy a Szíria közelében folyó hadgyakorlatot éppen abban az időben tartják, amikor Washington és London kiterjedt Szíria-ellenes kampányt indított. AZ ADELANTE, az illegális Paraguayi Kommunista Párt lapja közölte, hogy Stroessner rezsimje a jövő évi költségvetés 40 százalékát a hadsereg és a rendőrség megerősítésére akarja fordítani. A rezsim a hadsereg és a rendőrség útján tartja fenn az országban a félelem légkörét és elnyomja a demokrácia felújításáért küzdő mozgalmat. LYONBAN ismeretlen tettesek csütörtökön egy éven belül már harmadszor felgyújtották a Francia-szovjet Társaság helyi szervezetének épületét. A rendőrségi vizsgálat eredményei kétségtelenül bizonyítják, hogy szándékos gyújtogatásról van szó, éppúgy, mint az előző két esetben. A SIEMENS nyugatnémet elektrotechnikai konszern nem vesz részt az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezés“ programjában. Karl-Heinz Kaske, a Siemens vezetőségének elnöke egy japán tévétársaságnak adctt nyilatkozatában leszögezte, az SDI katonailag és politikailag egyaránt ellentmondásos jellege miatt mondták le a részvételt. A japán tévétársaság ezzel kapcsolatban hozzáfűzte, hogy a Siemens döntése bizonyára hatással lesz a japán társaságokra is. A National cég már korábban lemondta részvételét a „csillagháborús“ programban. A béke és a haladás szolgálatában A haladó ifjúsági és diák- mozgalom november 10-ét már hagyományosan az ifjúság nemzetközi világnapjaként ünnepli. Ezen a napon alakult meg az 1945-ös londoni első ifjúsági világkongresszuson a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. A szervezett nemzetközi ifjúsági mozgalom kezdetei azonban már 1941. szeptemberéig nyúlnak vissza, amikor Moszkvában nemzetközi ifjúsági konferenciára került sor. Ez a fórum bonyolult nemzetközi helyzetben tanácskozott, mivel a Szovjetuniót a hitleri támadás fenyegette. A szovjet komszomolisták kezdeményezésére egy évvel később Londonban találkoztak harminc nemzet képviselői, ahol létrehozták az Ifjúsági Világtanácsot. Ez az első nemzetközi diákszervezet az ,,Egyesüljetek! Harcoljatok! Támadjatok! Győzzetek!" jelszavával a Hit- ler-ellenes koalíció győzelméért folytatott harcra mozgósította a világ ifjúságát. A DÍVSZ megalakulása óta a békeharcosok első soraiban küzd a békéért, a nemzetközi együttműködésért és társadalmi haladásért, a feszültség csökkentéséért, a gyermatosí- tás és az apartheid ellen. Fennállásának 41 éve alatt számos nemzetközi összejövetelt, szemináriumot rendezett az ifjúság elidegeníthetetlen jogainak megvédésére, köztük az 1953-as bécsi konferenciát, amely jóváhagyta az ifjúság jogainak chartáját, vagy a Közel-Keleten lévő idegen katonai támaszpontok ellen fellépő 1967-es kairói szemináriumot, továbbá az 1979-ben Párizsban lezajlott, Dél-Afrika diákságával és nemzeteivel szolidaritást vállaló konferenciát. A DÍVSZ fórumain minden alkalommal fontos, nemzetközi jelentőségű dokumentumokat hagytak jóvá. Az 1974-es várnai közgyűlésen határozatot fogadtak el a békéről, biztonságról és együttműködésről, továbbá kampányt indítottak ,,Ifjúság az imperialistaellenes szolidaritásért, a békéért, és a fejlődésért“ jelszó jegyében. Az 1982-ben Prágában tartott 11. közgyűlésen a nukleáris háború veszélyéről fogadtak el határozatot és jóváhagyták ,,A nyolcvanas évek - a tettek ideje“ elnevezésű politikai programot. A csehszlovák fiatalok szintén bekapcsolódnak a DÍVSZ sokrétű tevékenységébe és elküldik képviselőiket a legfontosabb rendezvényekre. Prága volt egyébként a házigazdája 1947-ben az első Világifjúsági Találkozónak. A világ több mint hetven oszágának 17 ezer küldöttjét látta vendégül, s a széles körű diákmozgalom kibontakozását tulajdonképpen innen számíthatjuk. A csehszlovák fiatalok a SZISZ közvetítésével kapcsolódnak be a DÍVSZ nemzetközi akcióinak megszervezésébe. Egy legfrissebb példa erre: a múlt hónapban került sor Koppenhágában a béke-világkongresszusra, ahol hazánk fiataljai szintén képviseltették magukat és aktívan bekapcsolódtak az egyes bizottságok munkájába, tolmácsolták ifjúságunk békevágyát. (č-fm) Negyedszázada alakult meg az FSLN Nicaragua megvédi forradalmát A Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front (FSLN) megalakulásának mára eső 25. évfordulóját olyan helyzetben ünnepli, amely létrejötte óta talán a legnehezebb. Az Egyesült Államok egyre erősödő nyomása a sandinista Nicaragua létét fenyegeti, s az országban igen bonyolultak a gazdasági körülmények is. A 25. évfordulót tehát Nicaraguában a kiélezett feszültség jellemzi. Managua utcáin azonban elsősorban az az elszántság érezhető, hogy Nicaragua az FSLN vezetésével megvédelmezi a forradalom vívmányait, mindazt, amit a Somoza- diktatúra megdöntése óta elért. A sandinista front megalakulása azoknak a tarthatatlan körülményeknek a törvényszerű következménye volt, amelyek az országban a Somoza-klán uralma nyomán jöttek létre, s nagy szerepet játszott az a felismerés is, hogy ezeket a körülményeket kizárólag fegyveres harccal lehet megváltoztatni. Ez a harc, amely a tömegek körében végzett politikai munkával párosult, 18 évig tartott, s a front legkiválóbb vezetői közül sokan életüket is áldozták e küzdelemben, így Carlos Fonseca Amador, a front alapítója is. Halálának 10. évfordulójáról a front megalakulásának évfordulójával egyetemben emlékeznek meg Nicaraguában. A sandinisták győzelme 1979 júliusában lezárta a harc egyik szakaszát és megnyitotta következőt, s ebben a szakaszban a fő jelszó az ország megújulásáért, a nyomor ellen, a szociális igazságtalanságok felszámolásáért vívott küzdelem. Ennek a harcnak az eszközévé vált a bankok államosítása, a Somoza-család vagyonának a kisajátítása, a földreform és más olyan intézkedések, amelyek a nicaraguai lakosság többségét alkotó szegény rétegek sorsának javítását célozzák. Az Egyesült Államok fokozódó ellenséges akciói ugyanakkor az ország védelmi képességének erősítésére kényszeritették a sandinista vezetést. Sok mindent sikerült elérni - a földreform eredményesen folytatódik, javult az egészségügyi ellátás, biztosított a művelődéshez való jog, stb. A forradalom rendkívül fontos eredménye a nicaraguaiak nemzeti öntudatának az erősödése. De ha napjaink Nicaraguájában már első pillantásra világos, hogy nem sikerült mindent elérni, s az ország súlyos nehézségekkel küzd, akkor az nem a forradalom hibája, bár a sandinisták beismerik, hogy számos tévedést követtek el. Ez mindenekelőtt az új harc - a túlélésért vívott harc következménye. A sandinista Nicaraguának kezdettől fogva szembe kellett szállnia az Egyesült Államokkal, amely Somoza távozása után legfeljebb egy polgári reformista rendszert lett volna hajlandó elfogadni, s nem egy forradalmi kormányt, amely Washington elképzeléseivel ellentétben az önmaga választotta úton halad. Az USA ezért gyakorol azóta is diplomáciai, gazdasági és katonai nyomást is Nicaraguára, s nyilvánosan bevallott célja a sandinista kormányzat felszámolása. Ennek az agresszív politikának a következményei ismeretesek: 30 ezer halott (köztük azok a somozisták, akik segítségével Washington meg akarja dönteni a sandinista kormányt), mély válságban levő gazdaság, ellátási nehézségek, feszültség az egész közép-amerikai térségben. Washingtonnak azonban nem sikerül Nicaraguát letéríteni a forradalom útjáról, s ezért felvetődik a kérdés, milyen további lépésre szánja el magát, ha bebizonyosodik, hogy az ellenforradalmi csoportok az újabb „dollárinjekciók“ ellenére sem lesznek képesek sikert aratni. A CIA képviselői az ellenforradalmárok közvetítésével folytatott „hosszú háború“ lehetőségéről beszélnek, ugyanakkor folytatják az előkészületeket az amerikai egységek közvetlen beavatkozására. Az ehhez vezető első lépés a Managuával való diplomáciai kapcsolatok megszakítása lehetne, amiről az utóbbi napokban sok szó esik. Amint azt a Barricada című sandinista napilap írta, a Nicaragua körüli helyzet komoly, s már csak a formális hadüzenet hiányzik. A z FSLN megalakulása 25. évfordulójának ünnepségei ilyen körülmények között felhívást jelentenek arra, hogy Nicaraguán belül minden erőt mozgósítani kell a forradalom védelmére. Egyben felhívást arra is, hogy a világ demokratikus erői fejezzék ki szolidaritásukat a nicaraguai néppel és követeljék az Egyesült Államok agresszív politikájának megszüntetését. (č) A sandinista hadsereg járőre - valahol Nicaraguában (ČSTK felvétele) A brit döntés sérti a nemzetközi jogot (ČSTK) - Felipe González spanyol kormányfő latin-amerikai újságírókkal találkozva Madridban kijelentette, a brit kormány döntése, miszerint kiterjeszti a Malvin (Falkland)-szigetek körüli halászati övezetet, ellentétben áll a nemzetközi joggal. Spanyolország kizárólag Argentína felségjogait ismeri el a szigetek felett, s támogatja Argentína jogát területi egységének helyreállítására. González megerősítette, a spanyol halászhajók nem fognak engedélyt kérni Nagy-Britanniától az egyoldalúan kiterjesztett övezetben való halászáshoz. Nagy-Britannia egyébként 1982, vagyis a Malvin-háború óta jelentős összegeket fordít a szigetek katonai kihasználására. A következő egy évben 650 millió dollárt érnek el a brit katonai beruházások. A szigeteken erős katonai egységek állomásoznak, bombázók, rakéták és helikopterek vannak elhelyezve. Körülöttük két cirkáló, nagyobb mennyiségű hadihajó és egy tengeralattjáró rendszeresen járőrözik.
