Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-07 / 263. szám, péntek
üozef Lenárt elvtárs válaszai a Rude právo és a Pravda kérdéseire Határidő előtt és jó minőségben Építőink példás helytállása a Krivoj Rog-i Ércjövesztő és Dúsító Kombinát gyorsított ütemü internacionalista építésén # Az építkezés befejező szakaszában csaknem 6000 csehszlovák építő és szerelő vesz részt az építkezésen # Közös szocialista kötelezettségvállalást tettek az építési határidő lerövidítésére 9 A Krivoj Rog-i kombinát építése az internacionalista együttműködés iskolája Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének a tagja, az SZLKP KB elsó titkára néhány nappal ezelőtt a Szovjetunióban tett munkalátogatása alkalmából azokkal a csehszlovák építőipari dolgozókkal is találkozott, akik a Szovjetunióban folyó egyik jelentős integrációs építkezésen, a Krivoj Rog-i Ércjövesztő és Dúsító Kombinát építésének kivitelezésében vesznek részt. E látogatás befejezése után a Rudé právo és a Pravda szerkesztősége néhány kérdést intézett Lenárt elvtárshoz. Az alábbiakban ezeket a kérdéseket és a válaszokat közöljük. • Lenárt elvtárs, ön a szovjetek országában meglátogatta az egyik legjelentősebb Internacionalista építkezésünket. Milyen Jelentősége van ennek az építkezésnek nemcsak a ml népgazdaságunk, hanem a többi KGST-ország gazdaságának a fejlődése szempontjából Is?- Gazdasági együttműködésünkben, főleg a KGST-országok 1984-es felső szintű gazdasági tanácskozását követően, minőségi változásokra kerül sor. Az együttműködés sokoldalú fejlesztése jelenleg a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000- ig szóló komplex programjából, valamint a Szovjetunió és a Csehszlovákia közti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig terjedő hosszú távú programjából indul ki. E programok keretében, szem előtt tartva népgazdaságunk intenzifikálásának, valamint gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsításának szükségleteit, nélkülözhetetlenné vált, hogy hosszú távon is garantáltan és előnyösen gondoskodjunk az olyan sokoldalúan hasznosítható nyersanyagokról, amilyen a vasérc, a kőolaj, a földgáz stb. Ennek alapján került sor arra a döntésre, melynek értelmében Csehszlovákia is részt vesz egyes integrációs létesítmények közös építésén. Ezek közé tartozik a távolsági gázvezeték építése Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa között, az Uráli Gázipari Komplexum" építése, valamint a Krivoj Rog-i Ércjövesztő és Dúsító Kombinát építése. Ezek mind valóban internacionalista építkezések, amelyek a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Magyarország és Románia részvételével valósulnak meg. Hogy ennek milyen jelentősége van a mi népgazdaságunk számára? Megemlíthetem például, hogy a Dolinszká mellett épülő vasérckombinátban a legújabb, nagy hatékonyságú technológiai eljárásokkal kerül majd sor a vasérc elsődleges feldolgozására, s az itt gyártott nagy vastartalmú pellet alapvető mértékben csökkenti a szállított kohászati alapanyag tömegét, növeli a szállítás hatékonyságát, nem is beszélve a számokban nehezebben kifejezhető, de lényegesen kedvező környezeti hatásokról a kohóipari termelésben. Ha az érckombinát építése befejeződik, s elkezdődik itt a termelés, a résztvevő országok évi népgazdasági hasznát százmilliós értékekben lehet majd mérni. Ez tehát azt jelenti, hogy a Krivoj Rog-i érckombinát internacionalista építésében való részvételünk, amely a beruházás teljes értékében 13,7 százalékos arányt képvisel, előnyös feltételeket nyújt a hatékony intenzifikáláshoz. Amint arról a helyszínen is meggyőződhettünk, építőipari dolgozóink ezen az építkezésen példásan teljesítik, sőt túlteljesítik a feladataikat. A jelenleg itt dolgozó, több mint 1600 tagú kollektíva szocialista munkaversenyt bontakoztatott ki, s olyan gyors ütemű és jó minőségű munkát végez, hogy már ma is reális lehetőség nyílik az eredetileg előirányzott 8,5 éves építkezési idő lényeges lerövidítésére, mégpedig úgy, hogy a pelletezés a vasércporból már az építés kezdetétől számított ötödik évben, vagyis 1990-ben elkezdődhessen ebben a hatalmas kombinátban. Annak ellenére, hogy igen jelentős a munkák terjedelme, hiszen egy 672 m hosszú, 160 m széles és helyenként 45 méter magas csarnok építéséről van szó. Olyan hatalmas csarnok ez, mintha csaknem 20 futballpá- lya kerülne egyetlen közös tető alá. Itt kapnak helyet a vasércet aprító, őrlő berendezések, a mágneses szeparátorok és a további szükséges gépek. A korszerű technikai berendezések felszerelése után évente több mint 14 millió tonna vasérckoncentrátumot és csaknem 13 millió tonna melal- lizált pelletet fognak gyártani ebben a csarnokban. • A Krivoj Rog-I érckombinátnak öt KGST-ország közös munkájával kell felépülnie. Az építkezés meggyorsítására és jó minőségű kivitelezésére irányuló közös szocialista kötelezettségvállalás kedvező tapasztalatai alapján nem lenne célszerű, ha építőink kezdeményezői lennének egy Internacionalista szocialista kötelezettségvállalásnak Is?- A Dolinszkában tartott pártós gazdasági értekezleten a vitában felszólalók javaslatként többször is felvetették ezt a kérdést. Egy ilyen irányú döntésnek csak örülhetnénk. Az a tény, hogy építőipari dolgozóink ezzel a lehetőséggel is foglalkoznak, azt bizonyítja, hogy tudatosítják ennek a fontos nyersanyagnak, az eddig szállított vasércnél kétharmad résznyivel több vasat tartalmazó pelletnek, s az építési idő csaknem három és fél évvel való lerövidítésének nagy gazdasági és politikai jelentőségét. Bizonyára az építkezésen résztvevő partnereinknek ugyanilyen érdekük fűződik a termelés mielőbbi beindításához. Ezért az építkezés minden feladatának teljesítéséhez internacionalista együttműködésre, kölcsönös igényességre és baráti segítségnyújtásra lesz szükség. Úgy vélem, hogy építőink kezdeményezése egy olyan közös internacionalista szocialista kötelezettségvállalás elfogadására, melynek célja az építkezés 1990 végére történő befejezése, kedvező választ kapna a többi szocialista országból résztvevő építőktől. Különösen akkor, ha a kommunisták haladnának a dolgozók alkotó kezdeményezésének az élén, hiszen Dolinszkában több mint négyszázan vannak építőink sorában. Természetesen arról sem feledkezhetünk meg, hogy e nemzetközi jelentőségű építkezés gyorsabb ütemű befejezéséhez rendkívüli szervezési, irányítási, koordinációs és anyagellátási intézkedésekre van szükség, beleértve az anyagi érdekeltséget is. Különösen nagy felelősség hárul ebben az irányban a vezető dolgozókra, hogy nagy körültekintéssel, háló- grafikonos módszerrel irányítsák a munkát, s elkerüljék az olyan hibákat és fogyatékosságokat, amelyek otthoni beruházásainknál szoktak előfordulni. A Krivoj Rog-i érckombinátot építő dolgozóink kibontakozó alkotó kezdeményezéséhez bizonyára csatlakozni fognak a múszaki berendezések gyártói is, akik a 2,5 centiméter átmérőjű vasérctörmeléket milliméternyi vastagságú vasércporrá őrlő malmokat, valamint a vasércport elkülönítő mágneses szeparátorokat szállítják. A közös szocialista kötelezettségvállaláshoz tehát bizonyára társulni fognak a Spišská Nová Ves-i Vasércbányászati Gépgyárak dolgozói is, akik a mágneses szeparátorokat gyártják. Bízunk benne, hogy sikeresen elsajátítják ezek gyártási technológiáját a szovjet tervdokumentáció alapján, ami a szakemberek véleménye szerint nemzetközi csúcsszínvonalon történő gyártást jelentene. Az építkezésen résztvevő dolgozóinkat azonban elvtár- silag figyelmeztetni kell egy alapvető követelményre, arra, hogy még látszólag se adjanak helyet a formalitásnak az alkotó kezdeményezés fejlesztésében, s úgy szervezzék a kötelezettségvállalásokat, hogy az egyes szakaszokon dolgozó egyének és kollektívák meggyőződjenek ezek célszerűségéről, szükségességéről és reális jellegéről. Ez év végén Dolinszkában csaknem kétezerre növekszik építőipari dolgozóink száma. Véleményünk szerint célszerű lenne, ha a pártszervezet és a vállalat vezetősége egy helyi újság kiadásáról is gondoskodna, sót egy helyi hangosanbeszélőt is kellene létesíteni. Mi a véleményük e probléma megoldásáról? Egy üzemi újság kiadására ugyanis a Krivoj Rog-i érckombinát építkezésén határozottan szükség lenne. Jó lenne, ha a szerkesztőségekben, a mi Pravdánknál is elgondolkoznának ezen, és segítséget nyújtanának a dolinszkai építkezésen a pártbizottságnak az üzemi újság kiadásának megszervezéséhez. Az is jó lenne, ha a Pravda kiküldené saját szerkesztőjét hosszabb idejű helyi munkára, s más szerkesztőségek dolgozói is szervezetten társulhatnának hozzá. Ebben az irányban tehát lehetőség nyílik hasznos újságírói kezdeményezésre, vagy ha úgy tetszik, a szerkesztőségek közös kötelezettségvállalására... • ön a Csernobili Atomerőműbe is ellátogatott. Milyen tapasztalatokat szerzett, s hogyan ítéli meg a további fejlődést az atomerőművek építésében?- A választ talán azzal kell kezdenem, hogy a Csernobilben bekövetkezett szerencsétlenség történelmi figyelmeztetés volt arra a veszélyre, amely az atomfegyverekben rejlik. Csernobilben az atomenergia egy őrizetlenül hagyott pillanatban csupán kifutott, mégis óriási szerencsétlenséget okozott. Elképzelhető, hogy mekkora katasztrófát okozna az atombombák felrobbanása, amelyekkel elsősorban az Egyesült Államok árasztja el a világ minden részén elhelyezett rakétakilövő állásaikat, folytatja az atomrobbantásokat, s eddig nem járult hozzá az atomfegyverek fokozatos felszámolásának a koncepciójához. A csernobili szerencsétlenség újból, meggyőzően és határozottan bizonyította annak szükségességét, hogy el kell fogadni a szovjet javaslatokat a tömegpusztító fegyverek gyártásának beszüntetésére, s az évezred végéig minden atomfegyver megsemmisítésére. Ma már elmondhatjuk, hogy a központi és a helyi párt- és állami szervek rendkívüli gondoskodásának köszönhetően a szerencsétlenség következményeit alapjában véve felszámolták. A veszélyeztetett területekről az állampolgárokat új lakóhelyekre, minden szempontból teljesen ellátott új falvakba költöztették át. Ukrajna fővárosában, Kijevben is 7500 új lakást építettek a számukra. A szerencsétlenség tanulságairól, az azt előidéző okokról, a következmények felszámolására irányuló munkák menetéről, valamint az atomerőművek üzembiztonságát növelő, nemzetközi vonatkozású intézkedésekre tett javaslatokról a szovjet szakemberek részletesen tájékoztatták a Bécsben működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget. Az e szervezet keretében folytatott tárgyalásokból kitűnt, hogy a szerencsétlenség és a következmények felszámolása új ismeretek forrását képezte az atomenergetikában, a biológiában, a fizikában, a higiéniában, az orvostudományban és más tudományos szakágazatokban. Ezek olyan ismeretek, amelyek alátámasztják az atomenergia békés célú felhasználásának további fejlesztését. Miként az egész világon, így annak szocialista részében is céltudatosan valósul meg az atomerőmüvek építési programja. A KGST-orszá- gokban például, a Szovjetunión kívül, az atomerőművek összteljesítménye az évszázad utolsó évében eléri az 50 000 MW-ot, a jelenlegi mintegy 8000 MW helyett. A Szovjetunióban az atomerőművekben termelt villamos energia részaránya 11 százalékról 30 százalékra növekszik, s elkezdődik az atomenergetikai fűtőművek építése is. Mára Csernobilben már olyan mértékben sikerült csökkenteni a sugárzást, hogy elkezdődhetett az egyes energetikai blokkok újbóli üzembe helyezése. Az elsó energetikai blokkban már termelnek, a másodikban pedig olyan ütemben haladnak az előkészítési munkák, hogy a legközelebbi napokban itt is sor kerülhet a beindításra. A harmadik energetikai blokkot a jövő év első felében helyezik üzembe. Olyan irányú döntés is született, hogy tovább folytatják az újabb - ötödik és hatodik - energetikai blokkok építését. • Kijevben az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája Kibernetikai Intézetét Is meglátogatta. Milyen lehetőségeket lát a csehszlovákiai Intézetek és e nagy tudományos-kutatási központ együttműködésének a fejlesztésében, a komplex programban előirányzott feladatok szempontjából?- Az említett intézet a Szovjetunió legnagyobb tudományos-kutatási központja, ahol kibernetikai és informatikai kuttással foglalkoznak, s az elért eredmények szempontjából is a legfejlettebb külföldi tudományos-kutatási intézményekhez hasonlítható. Nálunk a kijevi kibernetikai intézettel kialakult kapcsolatok Gluskov akadémikus nevéhez fűződnek, aki alapítója és hosszú ideig igazgatója volt ennek az intézetnek, s közvetlen kapcsolatai voltak a bratislavai kibernetikai és informatikai akadémiai munkahelyekkel. Meggyőződhettünk róla, hogy ez az intézet nemcsak az elméleti és az alkalmazott kutatás egész területét öleli fel a kibernetika, a számítástechnika és az informatika szakaszán, há- nem a tudomány és a gyakorlat közvetlen összekapcsolása jegyében önálló elszámolású szervezetként konstrukciós részlegeket is kialakított a számítógépek, különböző programozási eszközök gyártására, s egy kísérleti mikroelektronikai üzemmel is rendelkezik. Teljes mértékben kihasználják az elméleti és az alkalmazott kutatásban élenjáró dolgozók tapasztalatait az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására, s az intézet saját konstrukciós munkahelyei, mérnöki lermelési részlegei állami dotációk nélkül gazdálkodva gondoskodnak a kutatási eredmények gyors ütemű gyakorlati hasznosításáról. Ezeket a szervezési formákat, amelyek kezdeményezője az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiájának Paton akadémikus nevét viselő Villamoshegesztési Kutatóintézete volt, bizonyára a mi tudományos akadémiánk keretében is sikeresen lehetne alkalmazni. Habár elégedetten értékelhetjük a Szlovák Tudományos Akadémia Múszaki Kibernetikai Intézetének az együttműködését a kijevi intézettel, amely most a szakosított célprogramos, jelfeldolgozó számítógépek, adatbankokban alkalmazott számítógépek és intelligens szerelőrobotok fejlesztésére is kiterjed, ennek ellenére további lehetőségek is mutatkoznak. A kijevi kibernetikai intézet például a komplex program egyik kiemelt feladatának, a népgazdaság elektronizálásának is a fó munkahelyévé vált. Eddigi tapasztalatainkból kiindulva szükségesnek látjuk, hogy az SZTA Múszaki Kibernetikai Intézete mellett más főiskolai és kutatóintézeti munkahelyek is bekapcsolódjanak a céltudatos ós rendszeressé váló együttműködésbe ezzel az intézettel. Tudatosítanunk kell, hogy a csehszlovák és ezen belül a szlovákiai kutatók számára csak úgy alakulhatnak ki reális feltételek a kibernetikai és informatikai tudományos kutatáshoz, az új nemzedékhez tartozó számítógépek kifejlesztéséhez, ha szerves együttműködés bontakozik ki ezeken a területeken. Ez lényeges mértékben elősegítené és meggyorsítaná a mikroelektronika és a számítástechnika fejlesztését Csehszlovákiában. • Kijevi munkalátogatása alkalmából baráti beszélgetésen kilenc olyan partlzánparancsnokkal Is találkozott, akik a szlovák nemzeti felkelésben harcoltak.- Ez nemcsak harcostársakkal való baráti találkozás volt, hanem a mi részünkről köszönetünket is kifejeztük mindazért, amit a mi osztálytestvéreink a legnehezebb időszakban - a nemzeti és szociális szabadságért folytatott küzdelemben - nemzetünkért tettek. Azt is meg akartuk ismerni, hogy miként élnek ma a partizáncsoportok szervezői és parancsnokai, s hogyan vélekednek a szocialista társadalom építésében elért sikereinkről. örömmel vettük tudomásul sokoldalú érdeklődésüket a nálunk folyó munkáról, azt, hogy jól ismerik problémáinkat és sikereinket, a párt feladatait a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésében. Kijelentették, hogy büszkék az eredményeinkre. Mivel a Szovjetunióban a televízió programjában nemrég szerepelt a Felkelési történet címú film, így a szovjet elvtársak figyelme a beszélgetés során erre a filmre is kiterjedt. A bevezető részekhez fűzött észrevételeik mellett elismerően szóltak a kommunista párt szerepének igazságos ábrázolásáról a szlovák nemzeti felkelés előkészítésében, s népünk hősies helytállásáról a fasizmussal folytatott harcban. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy e kiváló film után egy újabb sorozat is elkészül, amely azt fogja szemléltetni, hogy a szlovák nemzeti felkelésben miként bontakozott ki a hősies partizánharc, amely a felkelés kicsú- csosodását jelentette, s a dicső szovjet hadsereg által az ország felszabadításával fejeződött be. • Befejezésül mit szeretne még elmondani olvasóinknak?- Mindazt, amit a Dolinszkában megvalósuló internacionalista építkezésen láttunk, továbbá amit a KGST-országok további integrációs beruházásai keretében építünk, a népgazdaság fejlesztésében megnyilvánuló egyéb integrációs kapcsolatok elmélyítését, amelyek a komplex program teljesítésében való részvételünkből következnek, beleértve a szocialista országok vállalatai és intézményei közti közvetlen kapcsolatok újszerű fejlesztését, úgy kell értelmeznünk, mint a szocialista internacionalizmus anyagi építéséhez való hozzájárulásunkat. Ezzel a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítását is elősegítjük a csehszlovák nép és az egész szocialista közösség érdekében. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia kommunista pártjainak központi bizottságai és kormányai által hozott döntések után még sok bonyolult problémát kell megoldanunk a két ország vállalatai és intézményei közti közvetlen termelési kapcsolatok fejlesztésében, az eddiginél sokkal céltudatosabban, koncepció- zusabban, bátrabban és határozottabban kell eljárni az. ilyen jellegű hatékony együttmüködés elmélyítésében, főleg a Szovjetunióval. Erre kellene irányítani az üzemekben és az intézményekben működő pártszervezetek figyelmét is mindennapi tevékenységükben.
