Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-06 / 262. szám, csütörtök

Közlemény a KGST 42. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról) reskedelem volumene 3,2 száza­lékkal emelkedett. A termelés növekedésében döntő tényező volt a munka ter­melékenységének emelkedése, ennek révén biztosították az ipar­ban az összes többlettermék több mint 80 százalékát. A testvéri országok kommunista és munkáspártjainak 1984-86- ban tartott kongresszusain hang­súlyozták annak fontosságát, hogy elmélyítsék a gazdasági együttmúködést és új formákat al­kalmazzanak a társadalmi terme­lés tudo'mányos-múszaki haladá­son alapuló intenzifikálása érde­kében, a nagy gazdasági haté­konyság biztosítása és a népek jólétének emelése céljából. A KGST-tagországok tudomá­nyos-műszaki haladásának 2000- ig szóló komplex programja alap­ján nagy horderejű nemzetközi tu­dományos-termelési kooperáció bontakozik ki. Ez a program - amely a kölcsönösen összehan­golt egyezmények és szerződések rendszerében ölt testet - a KGST keretében folyó tudományos-mű­szaki kooperáció alapja, az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció további el­mélyítésének és tökéletesítésé­nek egyik fő szervező ereje lett. A program elősegíti a szakosítás és a kooperáció széles körű fej­lesztését a tudomány, a technika és a termelés terén, továbbá a kül­kereskedelem növekedésének gyorsítását. Az ülésszak megállapította, hogy e feladatokat gyorsított ütemben kell megoldani. A jelenlegi ötéves tervidőszakra szóló népgazdasági tervek koordi­nációja eredményeinek vizsgála­takor megállapították, hogy az elő­segítette az országok lehetőségei­nek jobb kihasználását és kölcsö­nös együttműködésük erősítését az egyes országok és a KGST- tagországok összessége gazda­ságának dinamikus és harmoni­kus növekedése céljából. A terv- koordináció során az együttműkö­dés fejlesztéséről elért megállapo­dások valóra váltása elő fogja se­gíteni a KGST-tagországok gaz­dasága hatékonyságának foko­zását. A tervdokumentáció során nagy figyelmet fordítottak a felsőszintű gazdasági értekezlet határozatai­nak teljesítésére, a KGST-tagor- szágok közötti szilárd hosszú távú gazdasági és. tudományos-mű­szaki kapcsolatok kialakításá­ra. Az országok aláírták vagy elő­készítették a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló kétoldalú hosszú tá­vú programjait. Az ülésszak felhív­ta a figyelmet arra, hogy - az előző tervkoordináció során egyeztetett szinthez viszonyítva - további lehetőségeket kell feltár­ni a kölcsönös áruszállítások nö­velésére, különösen a világszín­vonalnak megfelelő élvonalbeli technika, valamint a fűtőanyag, az energia, a nyersanyagok, a külön­féle vegyipari termékek, jóminősé- gú közszükségleti cikkek és élel­miszerek körében. Az ülésszak megbízást adott a következő ötéves időszakra szóló tervkoordináció programjai­nak kidolgozására, széles körű komplex intézkedéseket irányozva elő a programban. A tagországok szándéka, hogy kibontakoztassák a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken a gazda­ságpolitika egyeztetését, a szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítá­sát célzó munkát, mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladást meghatározó területeken. Felada­tul tűzték ki azt is, hogy a kölcsö­nösen szállított áruk világszínvo­nalúak legyenek. Intézkedéseket kell tenni a KGST-tagországok műszaki-gazdasági sebezhetet- lenségének erősítésére. Az ülésszak megállapította, hogy a testvéri országok gazdasá­gi növekedésének gyorsítását, az együttműködés és a szocialista gazdasági integrációs folyamatok elmélyítését előmozdítja a kiemelt irányokkal kapcsolatos számos nagy horderejű többoldalú egyez­mény valóra váltásának megkez­dése. Ide tartozik a Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa kö­zötti gázvezeték építésében, a földgáz közlekedési eszközök üzemanyagként történő felhasz­nálásában való együttműködés, a rugalmas gyártó-rendszerek előállításának nemzetközi szako­sítása és kooperációja, beleértve a robotok, az automatizált terve­zési rendszerek gyártását és nép- gazdasági alkalmazását, a fény­vezető információátviteli eszközök egységes rendszerének létreho­zását. Megállapították, hogy nagy fi­gyelmet fordítanak a gépipari együttműködésre. A gyártássza­kosítási és kooperációs egyezmé­nyek alapján növekedtek a gépek és berendezések kölcsönös szállí­tásai. A KGST-országok gépipari exportjának 1985. évi mennyisé­gében a szakosított termékek ará­nya 40 százalék volt. Számos gépipari ágazatban létrehozták az egyes technológiai folyamatok mikroprocesszoros automatizált irányítási rendszereit. A fűtőanyag-nyersanyag prob­léma megoldása során a KGST- tagországok folytatták az együtt­múködést számos nagy objektum építésében, közös erővel növelték az atomeróművi kapacitásokat, valamint egyeztetett együttműkö­dési intézkedéseket tettek az anyag- és energiatakarékosság céljából. Az ülésszak rámutatott az együttműködés számos hiányos­ságára, azt a feladatot tűzve a Ta­nács szervei elé, hogy következe­tesen teljesítsék a felső szintű gazdasági értekezlet határozatait, teljesebb mértékben használják ki a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeit. Külö­nös figyelmet fordított a kölcsönö­sen szállított termékek műszaki színvonalának és minőségének emelésével kapcsolatos felada­tokra, valamint az országok által vállalt együttműködési kötelezett­ségek időben való teljesítésére. Rámutattak annak szükségessé­gére, hogy hatékonyabban végez­zék a beruházások koordinálását az egyeztetett együttműködési te­rületekkel és objektumokkal kap­csolatban. Ezzel összefüggésben az ülésszak az együttműködés haté­konyságának javítását célzó szá­mos intézkedést irányzott elő. Ajánlották, hogy fordítsanak foko­zott figyelmet a tudományos-mű­szaki haladás komplex programja fejlesztési eredményeinek beve­zetésére és széles körű hasznosí­tására, a több- és a kétoldalú termelési szakosítás és kooperá­ció elmélyítésére. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szakaszban az egyik legfontosabb együttműkö­dési feladat a termelési szakosítás és kooperáció további elmélyítése olyan korszerű együttműködési formák alapján, mint a KGST-tag­országok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok a tu­domány és a termelés területén, az érdekelt államok által önálló gazdasági elszámolású közös vál­lalatok, egyesülések, tervező iro­dák, tudományos szervezetek és egyéb nemzetközi kollektívák lét­rehozása. Ebből a célból számos KGST-országban intézkedéseket tesznek a gazdálkodó és a tudo­mányos-műszaki szerveztek ha­táskörének bővítésére, közvetlen együttműködésük feltételeinek megteremtésére, elsősorban a tu­dományos-műszaki haladás komplex programja valóra váltá­sának meggyorsítása végett. Az ülésszak nagy jelentőséget tulajdonított a KGST-országok atomenergetikai együttműködése további fejlesztésének. Jóváhagyta az atomerőművek és atomfűtőmű- vek építésének 2000-ig szóló programját. Előirányozta az atom- erómúvi kapacitások üzembehe­Ľubomír Štrougal nyilatkozata (ČSTK) - A KGST 42. ülésszakának befejezése után Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, a csehszlovák küldöttség vezetője azokkal a csehszlovák újságírókkal találkozott, akik Bukarestből tájékoztatták a nyil­vánosságot erről a jelentős nemzetközi eseményről, és válaszolt kérdése­ikre. Arra a kérdésre, milyen teret biztosít a KGST most befejeződött 42. ülés­szaka a vállalatok és más gazdálkodó szervezetek gazdasági együttműködé­sének és kezdeményezésének fejlesz­téséhez, és milyen feladatok hárulnak ebből gazdaságunkra, Ľubomír štrou­gal ezt felelte: Az 1986-1990. évi népgazdasági tervek egyeztetése szempontjából meg kell állapítani, hogy nem sikerült megfelelő dinamikát elérnünk a KGST- tagállamokkal fenntartott külgazdasági kapcsolatok és kölcsönös kereskede­lem fejlesztésében. Külkereskedel­münknek legalább egynegyedével kell növelnie forgalmát, a tervegyeztetés viszont az áruforgalom 20 százalékos növelését irányozza elő, ami kevés. Vállalataink és szervezeteink alap­vető feladata az, hogy igyekezzenek kiterjeszteni az árucserét a KGST-tag- államokkal, a klasszikus árucsere for­májában és az együttműködés maga­sabb formáiban, a kooperáció és a szakosítás útján egyaránt. Az ülés­szakon ezekről a kérdésekről nemcsak mi beszéltünk, hanem mások is. További problémát jelent az a köve­telmény, hogy a megrendeléseket kö­vetkezetesen a megszabott minőség, műszaki színvonal és a lefektetett ha­táridők alapján kell teljesíteni. Ezzel kapcsolatban önbíráló és bíráló szava­kat kell mondanunk partnereink címé­re, e téren mindannyiunknak jeletös fogyatékosságaink vannak. Ezért lé­nyegesen javítani kell a központi szer­vek és a gazdálkodó szervezetek tevé­kenységét. A tanácskozás fontos napirendi pontja további atomerőművek építése volt, ez elsősorban a Szovjetuniót és Csehszlovákiát, mint fő termelőket és védnököket érinti. Bizonyos lemaradás keletkezett az atomeróművi berende­zések szállításában, ami érint bennün­ket, mert összefügg az e berendezé­sek gyártását szolgáló kapacitásaink kihasználásával. Számítunk arra, hogy ezt a programot tovább folytatjuk, még­pedig úgy, hogy 2000-ben az elektro­mos energia 50 százalékát atomerő­művekben termeljék. Amint erre az ülésszak vitája is utalt, most bizonyos módon felülvizsgálják az egyes orszá­gokban az atomerőművek építése te­rén keletkezett lemaradást, amit öröm­mel fogadunk. Nyílt és bíráló szellemű vita folyt a KGST-tagállamok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki haladá­sa programjának megvalósításáról. Ez érthető, mivel stratégiai jelentőségű programról van szó. Nem hallgathatjuk el megvalósításának késlekedését. To­vábbi kérdés a komplex programban kitűzött műszaki paraméterek megtar­tása. E téren lépést kell tartanunk a nemzetközi fejlődéssel. Elmondhat­juk, hogy egyes feladatokat megolda­nak a kutatás és a fejlesztés területén, esetleg a konstruktőri munkában, de a termelésben még csak valahol a kez­detnél tartunk. A termelés kész elsajá­títani a kutatás és a fejlesztés eredmé­nyeit, de műszaki és gazdasági háttér­re, konkrét konstruktőri megoldásokra van szüksége, hogy eldönthesse, mi hatékony és perspektivikus. A termelés fázisa ezért mindeddig a komplex programban kitűzött feladatok teljesíté­sének leggyengébb láncszeme. Néze­tem szerint ez a legátfogóbb doku­mentum, amelyet a KGST valaha is elfogadott. Ezért következetesen kell teljesíteni és végrehajtani. Az ülésszak folyamán a Szov­jetunióval egyezményekét kö­töttünk közös vállalatok létesítéséről és a gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolatainak megteremtéséről. A közvetlen kapcsolatok összefügge­nek az integrációs mechanizmus és folyamatok tökéletesítésével. Az aláírt dokumentumok nálunk számos gaz­dálkodó szervezetet, termelési-koordi- nációs társulást, valamint a szakem­berek és a tudósok közös kollektíváit érinti. De nem a számuk, hanem, és elsősorban, tevékenységük tartalma a legfontosabb. E téren a kezdetnél tartunk, s más KGST-tagállamokkal is hasonló megállapodásokat szeretnénk kötni. Az alapvető feladat mindenekelőtt az, hogy felszámoljuk a szocialista in­tegráció fejlődésének útjában álló aka­dályokat. És ennek érdekében céltuda­tosan és következetesen módosítani kell a gazdasági mechanizmust és a KGST ösztönzőit az egyes tagorszá­gokban. . lyezésének növelését, az atom­erőművek berendezéseinek nem­zetközi kooperáción alapuló bizto­sítását. Komplex intézedések ki­dolgozását irányozták elő, ame­lyek megfelelnek az atomenergeti­ka biztonságos fejlesztése nem­zetközi rendjének létrehozásával kapcsolatban a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség által jóváha­gyott programnak. Következtesen valóra váltva a felső szintű gazdasági értekez­leten Vietnam, Kuba és Mongólia népgazdaságának gyorsabb üte­mű fejlesztésére és hatékonysá­gának fokozására, a szocialista nemzetközi munkamegosztásba való szélesebb körű részvételükre elfogadott irányvonalat, az európai KGST-országok intézkedéseket irányoztak elő a Vietnammal, Ku­bával és Mongóliával folytatott együttműködés további tökéletesí­tésére fő népgazdasági ágazataik fejlesztése céljából. Megelégedéssel állapították meg, hogy mélyültek a kapcsola­tok a KGST és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság között. Kifejezték azt a határozott szándékukat, hogy a KGST-tagor­szágok a jövőben is következete­sen fejlesztik a gazdasági együtt­működést a többi szocialista ál­lammal. A fejlődő és az el nem kötelezett államokkal való kapcso­latok erősítésére irányuló elvi politikát folytatva a KGST-tagor- szágok támogatják igazságos har­cukat, amelyet a függetlenség erősítéséért és a társadalmi hala­dásért, az új világgazdasági rend megteremtéséért, a külső el­adósodás problémájának átfogó és igazságos rendezéséért, a gyarmatosítás és a fajüldözés maradványainak felszámolásáért vívnak. Nagyra értékelik az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfői hararei konferenciájának a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a leszerelésért, az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, a fajüldözés és az apartheid ellen folytatott küz­delem kérdéseiről hozott határo­zatait. Ugyancsak nagyra értékelik a népeknek az önálló fejlődéshez való joguk biztosításáért, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok igaz­ságos alapokon történő átszerve­zéséért vívott küzdelmet. Tovább fejlődött a KGST és tagországai, valamint Nicaragua, Mozambik, Mexikó és Irak együttműködése az ezekkel az államokkal aláírt egyezmények alapján. A Tanács ülésszaka megerősítette a KGST és az Angolai Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia, valamint a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság közötti együttműködési egyezményeket. A KGST-tagországok a jövőben is gazdasági és tudományos-műszaki segítséget nyújtanak a fejlődő államok számára ezek népeinek érdekében. A KGST-tagországok fejleszteni kí­vánják a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a fejtett tőkés országokkal. A gyümöl­csöző együttműködés példájául szol­gálhat a KGST-tagországok és a Finn Köztársaság közötti sokoldalú együtt­működés. Az ülésszak kedvezően értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az Európai Gazdasági Kö­zösség, valamint az egyes KGST-tag­országok és az Európai Gazdasági Közösség között a hivatalos kapcsolat­felvétel terén az utóbbi időben tapasz­talható előrehaladást. A testvéri orszá­gok megerősítették meggyőződésüket, hogy a további előrehaladás előmozdí­taná a KGST-tagországok és az EGK között a kölcsönös megértés és a biza­lom javítását, a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági és tudomá- nyos-műszaki kapcsolatok bővítését, valamint Európában és az egész vilá­gon a politikai és gazdasági kapcsola­tok normalizálását. Kifejezték reményüket, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet résztvevő államai képviselői­nek Bécsben megkezdődött találkozó­ja fontos mérföldkő lesz az összeuró­pai együttműködés továbbfejlesztésé­ben valamennyi területen, kedvezően hat az egész nemzetközi légkörre. Az európai KGST-tagországok a maguk részéről készek konstruktív módon hozzájárulni a politikai légkör normali­zálását, az enyhülés újjászületését, a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentését, a kontinen­sen a bizalom és a biztonság erősíté­sét előmozdító konkrét megállapodá­sok eléréséhez. Következetesen fel­lépnek a gazdasági, a tudományos és műszaki, valamint környezetvédelmi együttműködés bővítéséért, e területe­ken a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését akadályozó diszkrimináci­ós politika és gyakorlat felszámolásá­ért. Síkraszállnak az államok közötti kapcsolatokban a bizalom erősítésé­ért, a kulturális és humanitárius terüle­teken a széles körű együttműködésért, az emberi jogoknak az államok szuve­renitása tiszteletben tartásának min­den területen való biztosításáért és különösen azért a jogért, hogy min­denki a béke és a szabadság feltételei között élhessen. Megállapítva, hogy a KGST-tagor­szágok gazdasága és kölcsönös együttműködése az elmúlt ötéves idő­szakban és 1986-ban feszült nemzet­közi légkörben fejlődött, a testvéri szo­cialista országok komoly aggodalmu­kat fejezték ki a fegyverkezési verseny, elsősorban a nukleáris fegyverkezési verseny erősödése miatt, amelyet az Egyesült Államok és a NATO cseleke­detei idéztek elő. Ezek az erők nem kívánnak a fegyverkezési verseny megfékezésének, a világűrre való ki- terjesztése megakadályozásának, az atomfegyverkísérletek beszüntetésé­nek útjára lépni. A KGST-országok teljes mértékben támogatásukról biztosították a Szovjet­unió konstruktív állásfoglalását a Reykjavíkban megtartott felső szintű szovjet-amerikai találkozón, nagyra értékelték a leszerelésért, a nukeáris háború veszélyének elhárításáért folyó küzdelem valamennyi területén áttörés elérését célzó nagy horderejű szovjet javaslatokat. Az ülésszak résztvevői kifejezték or­szágaik eltökéltségét a párbeszéd foly­tatására, a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetéséért, a nemzetközi biztonság és béke átfogó rendszeré­nek megteremtéséért való további ak­tív harcra. A KGST-tagországok abból indulnak ki, hogy a kormányok és a né­pek, valamennyi realista módon gon­dolkodó ember és a békeszerető erők közös akcióival biztosítani lehet korunk alapkérdésének megoldását - a fegy­verkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési verseny be­szüntetését, a leszerelést, a nukleáris katasztrófa elhárítását. Az ülésszak résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a tömegpusz­tító fegyvereknek az évszázad végéig történő felszámolása nemcsak elhárí­taná a civilizáció létét fenyegető ve­szélyt, hanem felszabadítaná az em­beriség égető társadalmi-gazdasági problémáinak megoldásához szüksé­ges hatalmas anyagi eszközöket is. Az ülésszak megállapította, hogy nagy jelentőségűek a Varsói Szerző­dés tagállamainak budapesti felhívá­sában foglalt, az európai hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az államok katonai kia­dásainak megfelelő mérséklésére vo­natkozó javaslatok. A KGST-tagországok nagyra érté­kelik a stockholmi konferencia első szakaszának eredményeit. Megállapít­ják, hogy a politikai akarat, az értelem és a kölcsönös megértés olyan megál­lapodások elérését tette lehetővé, amelyek a bizalom és a biztonság erősítése szempontjából nagy jelentő­ségűek. A KGST-tagországok hangsúlyoz­zák, hogy a mai nemzetközi helyzet­ben egyre fontosabbá és sürgetőbbé válik a nemzetközi gazdasági kapcso­latok mentesítése mindenféle mester­séges akadálytól és korláttól, olyan nemzetközi gazdasági biztonság meg­teremtése, amely egyformán védi min­den állam érdekeit. A KGST-tagországok kiemelik an­nak fontosságát, hogy az ENSZ kere­tében minden ország részvételével tár­gyalásokat kell folytatni a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák átfo­gó, igazságos megoldása végett. Állást foglalnak egy olyan világfórum össze­hívása mellett, amelyen komplex mó­don meg lehetne vitatni a világgazda­sági kapcsolatokat nehezítő ténye­zőket. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a bonyolult és ellentmondásos nem­zetközi helyzetben különösen fontosak az együttműködés és a szocialista gaz­dasági integráció elmélyítése céljából hozott döntései. Kifejezte meggyőző­dését, hogy ezek elősegítik a KGST- tagországok gazdaságának további fejlődését, pozícióik erősítését a világ­ban, valamint a szocializmus által a vi­lág fejlődésének egész menetére gya­korolt befolyás növekedését. 4 A KGST ülésszaka az egység, a testvéri barátság, a kölcsönös tiszte­let és megértés légkörében zajlott le. ÚJ SZÚ 2 1986. XI. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom