Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-04 / 260. szám, kedd

Levelezőink írják Kiállítás a kastélyban Kétszáz vendég jelenlétében Csicsón (Čičov) a felújított és helyreállított kastély toronyhelyi­ségében kiállítás nyílt, melyet a csallóközi hivatásos és amatőr képzőművészek munkáiból - olaj­festmények, pasztellek, tus­rajzok, fotók - ál­lítottak össze. A vernisszá- zson jelen voltak a komáromi (Ko­márno) és duna- szerdahelyi (Du­najská Streda) járási pártbizott­ság képviselői és más közéleti személyiségek. Németh Gyu­la, a Csemadok komáromi járási titkára (a felvéte­len) ünnepi beszédében méltatta azt a lelkesedést és megköszön­te azt az önfeláldozó munkát, melyet a Csicsón élő Nagy Géza, amatőr képzőművész kezdemé­nyezett. Az 1632-ben épült és év­századok. folyamán romossá vált kastélyt ügyes szervezéssel és összefogással néhány hónap alatt tatarozták, rendbe hozták. A felújí­Gazdag választék A Magas-tátrai Szolgáltató Vál­lalat Starý Smokovec-i cukrász- üzemében 24 tagú szocialista bri­gád dolgozik Peter Genszki és Jana Mikurdová irányításával. Nyáron naponta hétezer 38-féle süteményt, 150 tejszínhabos gyü­mölcsöspoharat, 50 pohár négyfé­le pudingot készítenek és száz liter alapanyagból ötféle fagylaltot kí­nálnak. Elegendő mennyiségű friss és jó minőségű specialitásokkal látják el a Magura vidékét, valamint Poprád és Svit néhány cukrászdá­ját és a szanatóriumokat is. A lakos­ság alkalmi megrendeléseinek is eleget tesznek. A kollektíva további igényes munkával és a választék bővítésével pályázik a szocialista munkabrigád-mozgalom aranyjel­vényére. Jolana Nováková Őseink hagyatéka Matúškovóban áll egy ma már műemlékké nyilvánított, vályogfa­lú, nádfedeles ház, amelyet 1847- ben építettek. A Galántai (Galan- ta) Járási Honismereti Múzeum az enyészetnek kitett házat rendbe hozatta, és tájház jelleggel a népi lakáskultúra bemutatására szol­gáló múzeummá alakította át (a felvételen). A három helyiségből álló ház­U 1 nak, a festett gerendás mennye­zetű első szobájában rendezték be egy módosabb matúškovói gazda tisztaszobáját a századfor­dulóra jellemző bútordarabokkal. A falakra akasztott korabeli fény­képek még jobban emelik a szé­pen berendezett szoba hangu­latát. A konyhában elhelyezett egy­szerű használati tárgyak, a nyitott tűzhelytől jobbra álló tányéros, a kémény alatti kópadka szép em­tási munkákban részt vettek a tö­megszervezetek tagjai, a falu la­kossága, a képzőművészek és a képzőművészetet pártolók. A helyi szövetkezettől anyagi tá­mogatást kaptak. A kiállító-helyiségen kívül kiala­kítottak műtermet és dolgozószo­bákat is. így, a kastély egy része gyón szép, értékes és hasznos munkát végzett a ház rendbeho­zatalánál és berendezésénél. Ó dolgozta ki a múzeumban talál­ható érdekesen, színesen, közért­hetően összeállított két nyelvű tá­jékoztatót is. Órás Katalinnak, a ház gondnokának elmondása, valamint a példásan vezetett ven­dégkönyv bejegyzése alapján egy év alatt 700-an nézték meg a nép­művészetet őrző múzeumot. Kép és szöveg: Panylk Ernő nemcsak a nyári alkotótábor ide­jén ad otthont a művészeknek, hanem egész éven át. A kiállítást majd átrendezik, újabb alkotások­kal töltik fel, s mint állandó galériát tartják fenn. Ezzel megőrzik a régi kastély építészeti és kulturális ér­tékét. Csörgő Zsuzsa Szücs Jenő felvétele nyitották meg a könyvtár zenei részlegét, ahol 190 lemezből válo­gathatnak az érdeklődők. Könyvállományuk a megalaku­lástól hetvenszeresére nőtt, 80- féle folyóiratot és újságot járatnak, s 1900 olvasójuk van. Balázs Judit Gondoskodnak róluk Felsószeliben (Horné Saliby) sokoldalúan gondoskodnak az idősekről. Azoknak, akik már nem tudják a háztartási teendőket ellát­ni, jutányos áron az efsz konyhá­ján főznek ebédet, amit házhoz is szállítanak. Időnként egészség­ügyi nővér is meglátogatja őket, megméri vérnyomásukat, szükség esetén orvoshoz rendeli be őket. A jubileumukat ünneplő idősek­nek a hnb dísztermében rendsze­resen ünnepséget rendeznek, megajándékozzák őket. Legutóbb a nyugdíjasklub vezetősége tea­délutánt rendezett a helyi művelő­dési házban, ahol az idős asszo­nyok legszebb kézimunkáiból nyílt kiállítás. Az egybegyűlteket a helyi alapiskola diákjai szórakoztatták gazdag műsorral. A sokoldalú gondoskodást az idősek társadalmi munkával kö­szönik meg. A több mint 220 tagú nyugdíjasklub vezetőségének az irányításával kétszer a temetőt hozták rendbe, kétszer pedig a helyi földműves-szövetkezetnek segítettek a termésbegyújtés- nél. Takács Ferencné Tájismeret és sport Tavaly Szógyénben (Svodín) a Honvédelmi Szövetség és a szövetkezeti klub kezdeménye­zésére turisztikai szakkör alakult. A szakkör a napokban gazdag programot készített tagjainak. Ke­rékpártúrán vettek részt štúrovó- ban és Esztergomban (Magyaror­szág). A hét második felében az őszi természettel ismerkedtek, s egyben tájékozódási versenyt is rendeztek. A legközelebbi kerék­pártúrát Bénybe (Biňa) tervezik, ahol megnézik a rotundát, majd Kéménden (Kamenín) megkoszo­rúzzák az elesett hősök emlék­művét. A turisztikai szakkör igen nép­szerű a fiatalok körében. A szer­vezők remélik, hogy a tájismeret és a sport mellett rendszeres munkával a fiatalok szabad ideje hasznos kihasználásának segítője lesz. Hinzellér László Lakáshasználat V. B.: Hosszú évekig laktunk öten egy háromszobás lakásban. A lányaim idővel férjhez mentek (mindkettejüknek van lakása). Az édesanyám halála után ketten maradtunk a férjemmel. Nemrég azonban 6 is meghalt. A lakás természetesen még a férjem ne­vén van. Ennek ellenére szeret­ném a lakásomat fenntartani, ill. továbbra is benne lakni, mert hat unokám van, akik gyakran tartóz­kodnak nálam. Pontosabban az egyikük (13 éves) nálam is lakik, tőlem jár iskolába. A férjem halála óta idegenek és ismerősök is zak­latnak lakáscsere végett. Szeret­ném tudni, hogy fenntarthatom-e a lakást, hivatkozhatok-e valami­lyen törvényre, hogy a lakásom­ban ne háborgassanak. A Polgári Törvénykönyv 185. §-a a Lakásgazdálkodási Törvény 38. §-a alapján a helyi nemzeti bizottság megszüntetheti a lakáshasználati jogot, ha a la­kás, a bérlő (használó) és háztar­tásának tagjai szükségleteit tekint­ve túlméretezett. Saját tehát sze­mélyi tulajdonban lévő vagy szö­vetkezeti és szolgálati lakások esetében ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni csak azoknál az állami tulajdonban lévő lakások­nál, melyeket a törvény szerint elsősorban a „kisjövedelmű és a többgyermekes családok" la­kásszükségleteinek kielégítésére kell felhasználni. Túlméretezett a lakás akkor, ha a bérlőre, s a háztartása minden további tagjára fejenként több, mint 18 négyzetméternyi lakóterü­let jut. Ehhez még további hat négyzetmétert kell hozzászámíta­ni, feltéve hogy a bérlő nem lakik egyedül a lakásban. Vagyis kétta­gú háztartás esetében (ha elfo­gadjuk, hogy a 13 éves unokája az ön háztartásában él) 36+6=42 négyzetméternyi lakóterület jár. A lakóterületbe a lakószobák alap­területét kell beszámítani, illetve a konyha alapterületének a 12 négyzetmétert meghaladó részét is. (Részletesebben a túlmérete- zettség számítását illetően lásd még a 177/1964. sz. rendeletet és a Lakásgazdálkodási törvény 38. és 64. §-ait.) A helyi nemzeti bizottságnak nem kötelessége megszüntetni a bérlő számára túlméretezett la­kás használati jogát. Ezt minden egyes esetben egyéni elbírálás tárgyává kellene tennie. Ha elha­tározza, hogy megszünteti a la­káshasználati jogot, a 177/1964. sz. rendelet 2. §-a alapján három havi határidőt biztosít számára (ezt a túlméretezettség létrejötté­től számítják), hogy megfelelő cserepartnert kereshessen magá­nak. Ha viszont a bérlő három hónapon belül nem cseréli el a la­kást, illetve nem tesz javaslatot a lakáscserére a nemzeti bizott­ság megszüntetheti lakáshaszná­lati jogát. Az ilyen határozat meg­támadható fellebbezéssel. Üdülési és anyasági szabadság U. M.: Várandós vagyok. 1987. március közepére várom a szü­lést. Azt szeretném tudni, hogy az anyasági szabadságom előtt kive- hetem-e az üdülési szabadságo­mat, vagyis kérhetem-e a munkál­tatómtól az 1987-es évre járó 15 nap kiadását az előtt, hogy ledol­goznám a 75 napot. Természetesen jogában áll kér­ni, hogy a munkáltatója adja ki a teljes évi szabadságát. A sza­badság kiadásának időpontját azonban a munkajogi szabályok szerint a munkáltató illetékes meghatározni az erre vonatkozó terve szerint, melyet a dolgozók érdekeinek figyelembevételével kell összeállítania (lásd a Munka Törvénykönyve 106. §-ának 1. be­kezdését). A dolgozók érdekeivel különlegesen indokolt esetekben természetesen nincs akadálya an­nak sem, hogy ettől a tervtől eltér­jenek. A szabadság kiadásának gya­korlatilag csupán egy feltétele van: az úgynevezett várakozási idő fel­tételének teljesítése, tehát az, hogy a munkaviszonya legalább 5 hónapja tartson megszakítás. nélkül. A munkáltatónak nem kell a szabadság kiadásával addig várnia, míg a dolgozó a naptári évben ledolgozza a 75 napot, mi­vel ezt a feltételt csupán a naptári év végéig kell teljesíteni. Ha vi­szont a dolgozó az év végéig sem dolgozná le a 75 napot (pl. katonai alapszolgálat, betegség vagy gyermekgondozási szabadság miatt) vissza kellene téríteni a munkáltatójának a szabadsága idejére kifizetett munkabérmegté­rítést, mivel az adott naptári évben egyáltalán nem keletkezett jogigé­nye üdülési szabadságra (lásd a Munka Törvénykönyve 106. §-a 3. bekezdését). Mindettől függetlenül nem ajánljuk, hogy a szülés előtt vegye ki évi üdülési szabadságát. A Munka Törvénykönyve 158§- ának 1. bek. szerint az anyasági szabadságát korábban is meg­kezdheti, mint négy héttel, de leg- maharabb 8 héttel a szülés várha­tó időpontja előtt. Inkább azt ajánljuk, hogy az üdülési szabadságot csak az anyasági szabadsága leteltével kérje úgy, hogy közvetlenül kap­csolódjanak egymásra. Ebben az esetben a munkáltatója még csak nem is mérlegelheti, hogy kiadja-e a szabadságát vagy sem, mert a szabadság kiadására kötelezi a Munka Törvénykönyvének 106. § 5. bekezdése. Ekkor már mindenképpen teljesíteni fogja a 75 napi munkavégzés feltételét is, függetlenül attól, hogy valójá­ban hány napot dolgozott le az 1987-es évben. A Munka Tör­vénykönyve végrehajtására kia­dott 54/1975. sz. kormányrendelet 64. §-a szerint ugyanis munka­végzésnek kell tekinteni (az üdülé­si szabadság szempontjából) az üdülési és az anyasági szabadsá­gon töltött időt is. A fizetetlen gyer­mekgondozási szabadság ideje viszont nem tekinthető munkavég­zésnek. Ezért a gyermekgondozá­si szabadságon töltött első száz munkanapért egy tizenketteddel, s minden további 25 munkanapért további egy tizenketteddel rövidítik az üdülési szabadságot. Ez a rövi­dítés azonban nem fogja önt érin­teni abban az esetben, ha az üdü­lési szabadságát még a gyermek- gondozási szabadsága előtt kive­szi (lásd a végrehajtó rendelet 16. § 1. bek.). Esővíz F. P.: Az esővizet eddig a szomszéd telken át vezettük el az árokba. Az én telkemen ugyan­is egy olyan teknőszerú bemélye­dés van, hogy a felgyülemlő esővi­zet nem lehet másként elvezetni. A szomszédom nemrég megaka­dályozta a víz elfolyását. Azt sze­retném tudni, kötelezhető-e arra, hogy az esővizet, úgy mind eddig, az ő telkén át vezethessem el? Az esővíz elvezetése azok közé az ún. dologi terhek közé tartozik, melyeket a Polgári Törvénykönyv szabályozott újra 1982-ben. A do­logi teher lényege az, hogy valaki másnak a javára korlátozza az ingatlan tulajdonosát úgy, hogy az köteles valamit eltűrni, valamit el­végezni vagy valamilyen tevé­kenységtől tartózkodni. A leveléből nem állapítható meg, hogy önt megilleti-e ilyen jog vagy pedig éppen ön sértette-e meg a szomszédjogokat azzal, hogy eddig a szomszédja telkére vezette át az esővizet. Ezért első­sorban azt ajánljuk, igyekezzen a saját lehetőségein belül megol­dani az esővíz elvezetését (pl. a mélyedés feltöltésével), s csak abban az esetben forduljon ügy­védhez, ha ez nem lehetséges. A dologi teher joga ugyanis meg­szerezhető elbirtoklással is - tíz­évi zavartalan és jóhiszemű joggya­korlással. A jóhiszeműséget (t. i. hogy abban a tudatban volt, hogy megilleti az esővízelvezetés joga) olyan konkrét körülményekkel is meg kell indokolnia, melyek iga­zolnák, hogy valóban indokoltan volt meggyőződve jogosultságá­ról. Amennyiben a bíróság megál­lapítaná, hogy elbirtoklással meg­szerezte az esővíz elvezetésének jogát, úgy védelmet is nyújtana önnek a szomszédjával szem­ben. (m-n.) Harmincöt éves könyvtár Szepsiben (Moldva nad Bod- vou) szerény körülmények között 35 évvel ezelőtt alapították meg a városi könyvtárat. Abban az idő­ben 504 könyve és 42 olvasója volt. Létrejötte után egy évre járási könyvtár lett. A könyvek száma meghaladta a háromezret, az ol­vasók száma pedig háromszoro­sára növekedett. A könyvtárban' író-olvasó találkozókat rendeztek felnőtteknek és gyerekeknek egy­aránt. 1962-ben Példás Könyvtár ki­tüntetést kaptak az oktatási és kulturális minisztériumtól. 1967- ben központi könyvtárnak jelölték ki, a Kassa (Košice)-vidéki járás­ban a környék tíz könyvtárát csa­tolták hozzá. 1979 decemberében a könyvtár a régi otthonából a mű­velődési központ épületébe költö­zött át, ahol további szép eredmé­nyeket ért el. A könyvek öt helyi­ségben vannak elhelyezve, öt éve lékei a környék korabeli lakáskul­túrájának. A hátsó szobában, mivel 1947- től a faluban Magyarországról ha­zatelepült szlovákok is laknak, egy szlovák szobát is bemutatnak a szá­zadforduló idejéből származó bú­torokkal, a 30-as éveket idéző té­rítőkké!, ágyneművel. Szanyi Mária, a Járási Honis­mereti Múzeum néprajzosa na­D J SZÚ 6 1986. XI. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom