Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-24 / 277. szám, hétfő

ÚJ szú 5 1986. XI. 24. Egy iskola röplabdahagyományai Útban a Perbetei (Pribeta) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolába a községben már sze­münkbe tűnt az épülő új sportcsarnok. Hencz Ervin, az iskola tornatanára társaival együtt éppen indulóban volt, hogy segédkezzen a munkálatoknál.- Szeretnénk, ha jövőre elkészülne a sport- létesítmény, hiszen az edzéslehetőségeink ezzel sokat javulnának - mondja elöljáróban a fiatal tanár, aki tavaly került a tantestülethez s vette át Szetei Ernőtől a röpblabdázók irányítását. - A sportágat tíz évvel ezelőtt Szetei kolléga honosította meg az iskolánkon. Először csak lánycsapat volt, tavaly már a fiúk is kerületi versenyt játszottak. Tegyük hozzá: nem is rosszul. A 3. és 9. hely, falusi iskoláról lévén szó, szép ered­mény. S ebben része van a volt edzőnek - jelenleg a helyi nemzeti bizottság elnökének tisztét látja el -, aki manapság is szívesen ad tanácsot fiatal utódjának. A helyi Slávia sportegyesületben asztalite­nisz-, alapozó testnevelési és karate-szakosz­tály is működik. A röplabdázókat négy együt­tes - férfi, középiskolás lány- és fiú-, illetve lánycsapat - képviseli. Eddig legtöbbet a fiata­labbak hallattak magukról, pedig talán éppen velük legnehezebb a munka. Mire az edző ütőképes gárdát hoz össze, akkorra a gyere­kek távozni kényszerülnek, mert kinőtték kor­csoportjukat. Sokan mondhatják: a dolog nem is olyan bonyolult, hiszen az egyesületben más korosztályban folytathatják. Csahogy az alapiskola elvégeztével szétszélednek a gye­rekek, s egyesek ugyan még a középiskolákról is hazajönnek az edzésekre, de eléggé rend- szertelenül, s így a komoly heti háromszoros edzés megszervezése problémákba ütközik.- Már a negyedikesekkel kezdjük a munkát. Az újoncok előbb természetesen a labdakeze­lést tanulják, hatodiktól kezdve pedig már edzésekre járnak. A lelkesedés fóleg a kiseb­beknél nagy, év elején sokan jönnek, s mi senkit nem küldünk el, mert a lemorzsolódás menet közben természetes módon megoldó­dik. Labdarúgással és röplabdával is foglalko­zunk egyszerre, s ki miben tehetségesebb, azt a sportágat választja. Nem vonzza jobban a fiúkat a labdarúgás?- Konkurrenciának erős ugyan a futball, de az igazság az, hogy az ügyesebb gyerekek mindkét sportágban otthonosan mozognak. A perbetei alapiskolások az idén is bene­veztek a kerületi versenybe. Itt a tornarend­szerben folyik a küzdelem, kéthetenként talál­koznak a csapatok a területek szerint elosztott négyes csoportokban. Miután mindenki min­denkivel megmérkőzött, a csoportok elsó két helyezettje jut a legjobb nyolc közé, a második kettő pedig a 9-16. helyért játszik a tavasszal sorra kerülő helyosztókon.- Felkészülésünk keretében minden év őszén tornát rendezünk Perbetén. Az idén a komoly színvonalat képviselő szegedi Mezó Imre Általános Iskola, az almásfüzitóiek, a ko­máromi (Komárno) és a lévai (Levice) gyere­kek vettek részt a viadalon. A győzelmet a szegediek szerezték meg iskolánk elótt. A tanév végén jutalomkiránduláson vettek részt a csapat tagjai Deákin (Diakovce), amit edzőtáborozással kötöttünk egybe. A bemele­gítő után úszás, futás, torna szerepelt a műso­ron, ami rendkívül jól segítette az erőnléti felkészülést. Délutánonként röplabdatornákat rendeztünk a nagymácsédi (Veľká Mača) alapiskola tanulói ellen. Egy fecske nem csinál nyarat - tartja a mondás. Természetesen a fiatal edzőnek is szüksége van a segítségre, az iskola igazga­tósága, a tantestület többi tagjai minden tólük telhetőt megtesznek. Farkas György és Su- kola Mihály pedagógusok szívesen elkísérik a csapatot a mérkőzésekre, hiszen az edző nem szakadhat kétfelé, márpedig a gyerekek mellé kíséret kell. Ottjártunkkor a lányok Érsekújvárba (Nové Zámky) készültek a megújított csapattal, amelynek gerince tavaly távozott a korcsoport­ból a középiskolások közé. Most a volt B- csapat játszik, a fiatalabbak: Szórád Kati (a csapatkapitány), Lacza Mónika, Kovács Mária és Magda, Húka Zsuzsa, Uzsák Erika, Anikó és Mária, Pátrovics Adri, Morvái Ni­koletta, Borvák Angi, Kálazi Hajnal és Ja­kab Mónika. Most rajtuk a sor, hogy bizonyít­sanak. Annál is inkább, mert a fiúk - Lazckó Roman, Malatinsky Misi, Dikácz Tamás, Kálazi Pali, Bélán Gyuri, Sukola Zsolt, Ma­darász Gyuri, Klobucsnyik Imre, Zahorcsek Szebasztian, Pa luk Pisti és Török Pisti - egyre jobban belelendülnek... URBÁN KLÁRA Minden honvédelmi versenyen részt vesznek Lóverseny az Ipoly mentén Lázban volt a kis falu apraja- nagyja, mindenki a rendkívüli ese­ményre készült. Nem csoda, hi­szen ilyen még nem volt Ipolyvar- bón (Vrbovka). Lóversenyre készült a helyi Vörös Csillag Efsz mellett nemrég alakult lovasszakosztály. A szombat tehát a nagy várako­zás napja volt. Délben már tódult a nézősereg a szövetkezet telepe közelében létesített versenypálya felé. Fiatalok, idősek egyaránt kí­váncsiak voltak, érdeklődéssel szemlélték az akadályokat. A lovasszakosztály háza táján látszólagos nyugalom volt, ám az érdekeltek hangján érződött az iz­galom. Nem volt kivétel ez alól Danuša Semczuková mérnök, a szövetkezet állattenyésztési ágazatának vezetője, a lovas­szakosztály létrehozója, a verseny szorgalmazója sem.- Premier előtt állunk, érthető az izgalom - vallotta be. - Azt szeretnénk, ha rendezvényünkön nem látszanának a tapasztalatlan­ság nyomai. Az idő kedvez, ver­senyzők szép számmal érkeztek, nagy számú közönséget várunk. Remélem, a rendezvény sikeres lesz.- A versenyzők már melegíte­nek, szinte megtelik velük a pálya. Honnan és hányán érkeztek?- Tizenegy lovasszakosztály több mint ötven lóval indul a mai és a holnapi versenyen - mondta, miután gyors számvetést végzett. - Szinte egész Szlovákia képvi­selve van. Indul Rimaszombat (Rím. Sobota), Galsa (Holiša), Lip­tovský Ondrej, Veľké Ripňany, To­poľčany, Veličná és innen a Nagy­kürtösi (V. Krtíš) járásból a záva- dai szakosztály lovasa. Érdekes versenyre van kilátás.- A hazaiakat hová sorolja?- Szakosztályunk ugyancsak fiatal ahhoz, hogy jelentősebb si­ker reményében induljon, nem egészen egy éve alakult csupán.- Mi adta az ötletet a lovas­szakosztály létesítéséhez és ho­gyan jutottak el a megvalósításig?- Lovasunk, Jancsó Flórián, aki korábban a závadai szakosz­tály versenyzője volt, vetette fel a szakosztály alakításának gon­dolatát. Az ötletet támogattuk, és 1985. november 30-án meg is va­lósítottuk. Az érdeklődést bizonyít­ja, hogy az alapító tagok száma egy híján harminc volt. Vásárol­tunk két versenylovat és egy fiatal csikót. Mivel az utánpótlás nevelé­sére is gondoltunk, két pónit is beszereztünk.- A szakosztály létrehozását megelőzően több problémát kellett megoldaniuk. Például a lovak ré­szére is istállót kellett építeniük.- Igen, egy romos, elhanyagolt, kihasználatlan épületet szemel­tünk ki, és alakítottunk át a célnak megfelelően. Több száz óra társa­dalmi munkával és természetesen a szövetkezet hathatós támogatá­sával építettük fel a tíz ló elhelye­zését szolgáló istállót és a szüksé­ges egyéb helyiségeket. Igyeke­zetben nem volt hiány. Remélem, ez a kétnapos verseny tovább nö­veli az Ipoly Kupa iránti érdeklő­dést, a tenni akarást. Segíti majd szakosztályunk bővítését. Megkezdődött a verseny, befe­jeztük a beszélgetést. Az emberek nagy érdeklődéssel szemlélték a lovak és lovasok küzdelmét. Kü­lönösen akkor tetőzött az izgalom, amikor a hazai versenyzők nevét mondta be a hangosanbeszélő; csak a Flóri gyerek lovaglását fi-., gyelték. Szinte hibátlanul vette az akadályokat, sikeresen fejezte be gyakorlatát. Nagy tapssal, hangos kiáltásokkal köszöntötték, amikor célba ért. A kétnapos rendezvény sikere­sen lezajlott. A hazaiaknak nem­csak két lovuk, Nik és Gajus sze­repelt jól. Jelesre vizsgázott a fia­tal szakosztály is: nagyszabású, jól szervezett versenyt rendezett. Sikeres volt tehát bemutatkozá­suk. Jöhet a folytatás. A szorgal­mas munka és annak nyomán az egyre jobb eredmények, sike­rek. BÖJTÖSJÁNOS Jancsó Flórián a nyeregben (A szerző felvételei) A komáromi gimnáziumban már hagyományos az évente egyszer megrendezésre kerülő honvédel­mi sportnap, amelyen az iskola valamennyi diákja részt vesz. E vetélkedőt a gimnázium a SZISZ járási bizottságával és a helyi Honvédelmi Szövetséggel együtt rendezi. Ismerkednek a pályával a lovak és a lovasok van a járási Honvédelmi Szövet­ség és az égisze alatt működő autósiskola vezetősége - folytatta a testnevelő tanár. Az iskola diákjai az elmúlt ne­gyedszázadban mindössze há­romszor nem jutottak a honvédel­mi többpróbaverseny kerületi finá­léjába. Az idén tavasszal sorra került járási viadalon hajszálon múlott a továbbjutás, az együttes ugyanis csak a harmadik helyen végzett.- Az idei iskolaév végén ismét szeretnénk a kerület legjobbjai kö­zött versenyezni, s erre, ügy gon­dolom, az iskolai viadalok után minden esélyünk meg is van. A negyedikes diákok közül ket­ten is készségesen válaszoltak a honvédelmi neveléssel kapcso­latos kérdésekre. Házi Aranka: - Sokan azt hi­szik, könnyű tantárgy a honvédel­mi nevelés, ám nem így van. Ná­lunk kezdettől fogva szigorúan vették, s lehet, hogy ezért meg­szerettük. Főleg az ötnapos gya­korlat és az úszásoktatás volt na­gyon érdekes. Ekkor szerettem meg a sportolást, és ennek kö­szönhetően most is elég gyakran kocogok és úszom. Minden évben rendszeresen részt veszek a Rá- termettségi jelvény versenyein; az utóbbi két évben bronzérmet sze­reztem. Németh István: - Kedveltem a honvédelmi nevelés elméleti óráit és a tájfutó versenyeket is. Ezeken rendszerint valami újat ta­nulhat az ember. Mindig nagy iz­galommal készülök a versenyek­re, fóleg a lövészet iránt érzek vonzalmat. Még a mai napig is szívesen emlékszem a Paton ren­dezett ötnapos honvédelmi gya­korlatra, ahol felejthetetlen vízitú­rán vettünk részt. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ- Tanulóink nagy érdeklődés­sel várják a harmadik évfolyam végén sorra kerülő ötnapos hon­védelmi gyakorlatokat, amelyeket Paton (Patince) a termáfürdőben rendezünk. A honvédelmi nevelés gyakorlati részén kívül nem kis hangsúlyt fektetünk az úszásokta­tásra és az igen népszerű vízitu­risztikára. Sajnos, eddig tanulóink­nak több mint a fele nem tudott úszni. Ez annak tudható be, hogy Komá­A honvédelmi nevelés fontos gyakorlati része a lövészet (Windmühl József felvételei) Amióta érvényben van középiskoláinkon az új tanterv, azóta jóval érdekesebb és vonzóbb tantárgy lett a honvédelmi nevelés. Ezt bizo­nyítja a Komáromi (Komárno) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium honvédelem-testnevelés szakos tanárával, Windmühl Józseffel és negyedikes diákjaival folytatott beszélgetésünk is. Az első két évfolyam­ban a heti egy honvédelmi nevelés óra mellett több, a tantárggyal kapcsolatos gyakorlati órán és versenyeken vesznek részt a tanulók.-A gimnázium tanulói a tanév folyamán a középiskolák számára rendezett valamennyi versenyen indulnak - kezdi a beszélgetést Windmühl József. - Az elsősök és a másodikosok számára kötelező a honvédelmi sokoldalúsági ver­seny. Először az iskolai fordulóra kerül sor, ezután a legjobbak a já­rási, majd a kerületi viadalon ve­hetnek részt, amelyet a Honvédel­romban nem volt fedett uszoda. Most már alaposan változott a helyzet, s reméljük e téren is változás lesz - mondta Vindmühl József. A közelmúltban adták át a Du- na-parti városban a 25 méteres modern fedett uszodát, ahol no­vember elejétől hetente két órán át a komáromi gimnázium negyedik Vízitúrára indulnak a komáromi (Komárno) gimnazisták mi Szövetség szervez a közép- iskolások számára. A harmadikos és negyedikes diákjaink rendsze­resen indulnak a járási és a körzeti lövészversenyeken, ahol az utóbbi időben két csapatot indítottunk. Ezek az együtteseink váltakozó sikerrel szerepeltek, többnyire az élmezőnyben végeztek. osztályos tanulói is elsajátíthatják az úszás alapjait.-A honvédelmi nevelés kere­tén belül az elsősök havonta egy­szer a közlekedési szabályok ok­tatásán vesznek részt. Ebben nagy mértékben segítségünkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom