Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-20 / 274. szám, csütörtök

új szá 3 % % 1986. XI. 20 ENSZ-közgyúlés Washington elszigetelődött BT-határozat a közép-amerikai békeerőfeszítésekröl A nemzetközi élet időszerű kérdéseiről Bohuslav Chňoupek „távolsági“ sajtóértekezlete A Rudé právo és a bratislavai Pravda szerkesztősége a múlt héten arra kérte fel az olvasókat, vegyenek részt egy „távolsági“ sajtóértekezleten Bohuslav Chňoupekkel, hazánk külügyminiszterével. A postán érkezett kérdésekre a válaszokat Bohuslav Chňoupek írásban küldte el a két szerkesztőségnek. Alább ezekből közlünk néhányat. (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés első bizottsága kedden befejezte a leszerelési kérdések megvitatá­sát. Az Egyesült Államok teljes elszigeteltségbe került, főként amikor szembeszállt az atomfegy­ver-kísérletek megállításával és betiltásával, s a világűr militari­zálásának elhárításával. A szavazásra bocsátott 46 ha­tározati javaslat közül Washington csak tizet támogatott, amelyek csupán mellékes kérdéseket érin­tettek. Az amerikai küldöttség 27 ízben ellenszavazatot adott le és a többi esetben tartózkodott a sza­vazástól. Az Egyesült Államok nyolc ízben teljes elszigeteltségbe került. Az ENSZ-közgyűlés 41. ülés­szakának plenáris ülése tegnap megtárgyalta a Líbia ellen elköve­tett ez év áprilisi katonai agresszi­ót. A határozati javaslat, amelyet az országok népes csoportja ter­jesztett elő, követeli, hogy az ENSZ az USA-nak ezt az akcióját ítélje el, mint az ENSZ-alapok- mánynak és a nemzetközi jogi normáknak a megsértését és szó­Békeaktivisták blokádja (ČSTK) - Száz nyugatnémet béke­védő tegnap újból eltorlaszolta a Ba- den-Württembergi mutlangeni amerikai rakétatámaszpont bejáratát. A háború­ellenes aktivisták kijelentették, hogy békés módon eltorlaszolva tartják a tá­maszpontot mindaddig, míg onnan nem távolítják el a Persing 2 atomraké­tákat. A békemozgalom képviselői hang­súlyozták, hogy nem rettennek meg az NSZK szövetségi alkotmánybíróságá­nak azon döntésétől, amely e békés blokádokat illegálisnak minősítette. A brit hatóságok és az amerikai parancsnokság fokozott biztonsági in­tézkedései ellenére a brit békemozga­lom aktivistái újból kinyomoztak és kö­rülzártak egy atomrakétákat hordozó konvojt, amikor hétfőn elindult a Lon­dontól nyugatra fekvő Greenham Com- mon-i amerikai támaszpontról gyakor­latozás céljából. Csehszlovák - kínai együttműködés (ČSTK) - A kínai fővárosban tegnap megkezdődtek a „Kínai csehszlovák együttműködés és kereskedelem napjai“, amelyek célja hozzájárulni a mélyrehatóbb kölcsönös 'megértéshez, a tapasz­talatok cseréjéhez és új kereske­delmi kapcsolatok felvételéhez. Az elkövetkező négy nap folyamán kínai szakemberek több mint húsz előadáson és szemináriumon vesznek részt, amelyeket neves csehszlovák ipari és kereskedelmi szakértők tartanak. A megnyitó előadást tegnap Josef Beneš, a tüzelőanyag- és energetikai ipari miniszterhelyet­tes, valamint Jaroslav Nykryn professzor tartotta, akik a követke­ző témával foglalkoztak: a CSSZSZK gazdaságának fejlő­dése és távlatai az 1986-95-ös években. Az akció ünnepélyes megnyitásán a pekingi Csao-lung szállodában, amelyen jelen volt Zdenko Cheben, hazánk kínai nagykövete is, több mint száz kí­nai szakember és mintegy negy­ven helyi újságíró vett részt. Salvadori partizánsikerek (ČSTK) - A salvadori partizá­nok az utóbbi két nap folyamán tokozták harci tevékenységüket az ország különböző részein és to­vábbi 15 kormánykatonát tettek harcképtelenné. Ezt kedden jelen­tették a salvadori hazafias erők sajtóügynökségei, a Salspress és a Notisal. Jelentéseik szerint a partizánok főként az ország kö­zépső és déli részén támadták a kormányalakulatok állásait. A partizánakciók részét alkották a villamoshálózat ellen elkövetett szabotázsakciók is, amelynek cél­ja megzavarni Jósé Napoleon Duarte elnök rezsimjének hadi- gazdálkodását. lítsa fel Washingtont, hogy tartóz­kodjék az erőszak alkalmazásától, vagy az erőszakkal való fenyege­tőzéstől Líbiával szemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este meghallgatott hét fel­szólalót Csádnak Líbia ellen emelt panaszával kapcsolatban. Maha- nat Ali Adoune csádi képviselő magyarázata szerint a líbiai akci­ók sértik országának területi integ­ritását. Ali Abdasz Szalam Triki líbiai képviselő kijelentette, hogy a csá­di panasz megvitatása a Tanács­ban nélkülözi az objektivitást. A csádi probléma belpolitikai jelle­gű, mert ebben az országban pol­gárháborúról van szó, amelynek gyökerei törzsi, etnikai és vallási jellegűek. A gyarmati hatalmaknak - Franciaországnak és az USA- nak - kell véget vetniük a Csád elleni intervenciónak. Alekszandr Belonogov szov­jet képviselő rámutatott a csádi probléma két lehetséges megkö­zelítésére. Az egyik elérni a nem­zeti megbékélést bármilyen külföl­di beavatkozás nélkül. A Szovjet­unió támogatja ezt az álláspontot. A másik megközelítés arra irányul, hogy a vita Líbia elleni szólamok hangoztatásává fajuljék. A csádi helyzet a nyugati hatalmak, min­denekelőtt az USA és Franciaor­szág beavatkozásának következ­ménye. xxx Az ENSZ-közgyűlés kedden felszólította a Contadora-csopor- tot, hogy továbbra is tegyen meg minden erőfeszítést a közép-ame- rikai békéért. A felhívást egy hatá­rozat tartalmazza, amelyet egy­hangúlag, szavazás nélkül fogad­tak el. Szovjet - amerikai megbeszélések (ČSTK) - New Yorkban október 28-ától november 18-ig tartott a szovjet-amerikai megbeszélé­sek negyedik fordulója a vegyi fegyverek általános és teljes betil­tásáról szóló hatékony és ellenő­rizhető nemzetközi konvenció megkötéséről. A szovjet küldött­ség a tárgyalásokon új javaslato­kat terjesztett elő annak biztosítá­sára, hogy a polgári ipar vegyi fegyvereket nem fog gyártani, va­lamint a helyszíni ellenőrzés prob­lémáira. Ellentétek az USA és Görögország között (ČSTK) - Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter washingto­ni látogatása során kedden tár­gyalt amerikai kollégájával, George Shultz-cal. Megbeszélésük tárgyát a nemzetközi terrorizmus és a kétoldalú kapcsolatok képez­ték. Bár mindkét fél bevallása sze­rint a tárgyalások „baráti és pozi­tív légkörben“ zajlottak, vitás kér­désekről lehetett szó, amire az enged következtetni, hogy a görög kormány nem csatlakozott a NA­TO külügyminiszterei által jóváha­gyott Szíria-ellenes megtorló in­tézkedésekhez. Vita tárgyát ké­pezték továbbá a görögországi amerikai katonai támaszpontok, melyektől Athén igyekszik meg­szabadulni. A róluk szóló szerző­dést kétévenként újítják fel, s a mostani megbeszélések a tá­maszpontok sorsát eldöntő követ­kező tárgyalások előkészítésére irányultak. Papandreu - Kiprianu tárgyalások Athénban (ČSTK) - Ciprus megosztottsá­gának a problémáját csak a török csapatok kivonása oldhatja meg - állapítja meg a Szpi- rosz Kirinau ciprusi elnök és Andreasz Papandreu görög mi­niszterelnök kétnapos athéni ta­nácskozásán elfogadott közös nyilatkozat. Mindkét államférfi hangsúlyozta, a két kormány ál­láspontja a ciprusi problémát ille­tően azonos, s az együttműködés folytatása mellett foglaltak állást J. PEKÁROVA, kassai (Košice) P. J. Šafárik Egyetem: Úgy gondolja, hogy az USA katonai-ipari komplexuma, amely mesés nyereségre tesz szert a fegyverkezési verseny által, valóban szigorúan megtartaná a szovjet-ame­rikai szerződéseket, amennyiben azo­kat Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan Reykjavíkban a Szovjetunió által javasolt formában irta volna alá?-Tegyük fel, hogy az amerikai kor­mány elfogadná a szovjet fél reykjavíki javaslatait és megállapodást írna alá a nukleáris fegyverek felszámolásáról és a világűr militarizálásának elhárítá­sáról. Ezáltal kötelezve lenne megtar­tására, ami nemcsak jelentős jogi, ha­nem erkölcsi-politikai értékkel is bírna. Ami az amerikai katonai-ipari komple­xumot illeti, ahogy a legreakciósabb politikai körök, fegyvergyárosok és ka­tonai vezetők reálisan létező szövetsé­gét szokták megjelölni, önmagában nincs sem törvényhozó, sem végrehaj­tó hatalma. Hivatalosan és közvetlenül tehát nem avatkozhat be a nemzetközi szerződések megalkotásának folya­matába, nem szólva azok betartásáról. A militarizmussal összefonódott, a lázas fegyverkezésből hatalmas ha­szonra szert tevő csoportok azonban, és ez nagyon fontos, jelentős politikai hatalommal, több hatékony gazdasági eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy befolyásolják a közvéleményt. Ezt a potenciált nem szabad túlbecsülni, ám a másik oldalon látni kell, hogy az amerikai politikai életben létező lobbyt, érdekcsoportot alkotnak, amely min­den erejével a fegyverkezés sikerét, a leszerelés és az enyhülés folyamatá­nak kudarcát elősegítő feltételek létre­hozására törekszik. Vonatkozik ez el­sősorban a „csillagháborús“ program­hoz való hozzáállásukra. A katonai-ipari komplexum nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy köz­vetlen befolyást gyakorolhasson az amerikai külpolitika fő irányzatának a meghatározására. Reykjavík előtt fo­kozta ez irányú nyomását, melynek eredményét ismerjük. Az amerikai fél sem Reykjavíkban, sem pedig a talál­kozó után nem hajlandó a megállapo­dásra a lézerfegyverek, az elektromag- netikus ágyúk és minden más, űrbeli telepítésre szánt katonai rendszerek betiltásáról. Amikor a Szovjetunió ha­tására beleegyezett az atomfegyverek megsemmisítésének lehetőségébe, rögvest azután ezt attól tette függővé, hogy párhuzamosan olyan újfajta koz­mikus eszközöket hozhasson létre, amelyek pusztító ereje az atomfegyve­rekéhez hasonló, vagy még nagyobb. A katonai-ipari komplexum képviselői tehát nem várták meg a szerződés aláírását, hogy ezután kényszerítsék ki annak megtorpedózását, mint ahogyan az a SALT-II szerződés esetében tör­tént. Mind ez idáig gondoskodtak arról, hogy Reykjavíkban semmilyen szerző­déses -jogi kötelezettségeket ne fogad­janak el. PAVEL MATUSKA, a Banská Bystrica-i, számítástechnikai üzem munkása: A Kínai Kommunista Párt képviselői milyen álláspontot foglaltak el a Mihail Gorbacsov által Reykjavík­ban előterjesztett szovjet békejavasla­tokkal kapcsolatban?- A Kínai Népköztársaságban üdvö­zölték a reykjavíki találkozót, mivel a szovjet-amerikai kapcsolatokat- más országokhoz hasonlóan- a nemzetközi helyzet egyik döntő tényezőjének tartják. Azt a nézetet vall­ják, hogy a párbeszéd jobb a konfron­tációnál. A kínai sajtóban nyomatéko­san aláhúzták a legújabb szovjet kez­deményezéseket és rámutattak azokra az okokra, amelyekből eredően a Szovjetunió nem hátrálhatott meg a „csillagháborúk“ kulcsfontosságú kérdésében. Ellenkezőleg: bírálták Washingtont azért, hogy a katonai erő­fölény megszerzésére irányuló folyta­tódó űrmilitarizálási törekvései miatt nem jött létre megállapodás a stratégi­ai fegyverekről és a közepes hatótávol­ságú rakétákról. Kína felszólította a Szovjetuniót és az Egyesült Államo­kat a párbeszéd folytatására és úgy foglalt állást, hogy most az Egyesült Államoknak kell „beleerősítenie“, mert különben veszély fenyegeti a párbe­szédet. Jól ismertek a kínai vezetőknek a fegyverkezési hajszát ellenző, a vi­lágűr militarizálásának elhárítását, az atom-, vegyi- és biológiai fegyverek általános betiltását és teljes megsem­misítését szorgalmazó állásfoglalásai. Különösen azt értékeljük nagyra, hogy Kína az atomkísérletekre meghirdetett moratórium támogatása mellett a Szovjetunióhoz hasonlóan kötelezte magát arra, hogy elsőként nem alkal­maz atomfegyvert. Meggyőződésem, hogy ez a maga­tartás a leszerelés és a béke világmé­retekben történő megőrzésének őszin­te érdekéből fakad. A kínai-nép jelen­leg bonyolult feladatokat old meg az ország sokoldalú korszerűsítésével összefüggésben, ezek teljesítéséhez objektiven békére és a valamennyi országgal való békés együttműködés­re van szüksége. ZDENÉK HUML nyugdíjas, Mari­ánské Lázné: Az NSZK milyen szere­pet játszik az Egyesült Államok neoglo- balista stratégiájában és úgynevezett ,,csillagháborús“ terveiben? Vajon a szövetségi köztársaságnak Wa­shington Európában nem hasonló sze­repet szán-e, mint Izraelnek a Közel- Keleten?- Az NSZK az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese Eu­rópában. A jelenlegi bonni kormány politikájában ez az Amerika-barát ori­entáció még inkább felerősödött. Több lépése, kezdve a közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták telepítésétől egé­szen a „csillagháborús“ terv támoga­tásáig (az NSZK Nagy-Britannia után március végén másodikként írta alá a megállapodást az Egyesült Államok­kal az űrháborús tervekben való rész­vételről), jól alátámasztja az NSZK és az USA kormánykörei érdekeinek egy­beesését. Az amerikai imperializmus antikom- munista stratégiájában jelentős helyet foglal el a szociális és területi revansiz­mus. Ezt az NSZK-ban hivatalos he­lyek támogatásával tartják életben. Kohl kancellár nemrég lezajlott wa­shingtoni látogatása ismét megerősí­tette az NSZK és az USA közötti nézet- azonosságot. A részleges különbsé­gek inkább taktikai jellegűek. Az ameri­kai neoglobalizmus érdekeinek elha­nyagolhatatlan tényezője a csaknem negyedmilliós főt számláló amerikai katonaság jelenléte az NSZK területén, a szomszédság két szocialista ország­gal, továbbá nukleáris és nem nukleá­ris katonai arzenálok mértéktelen fel­halmozása az NSZK területén. Feltétlenül látni kell azonban azt, hogy ebben az országban léteznek olyan befolyásos, reálisan mérlegelő erők, amelyek állást foglalnak az ellen, hogy az NSZK alávesse magát az USA kalandor politikájának, s ezek síkra- szállnak a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködésért. JAN NOVOSAD, közgazdasági szakközépiskola, Liberec: Várható-e, hogy az erőviszonyok módosulása az Egyesült Államok Kongresszusában legalább részben hozzájárul a nemzet­közi kapcsolatok megjavításához?- Az amerikai törvényhozásban kia­lakult új erőviszonyok külpolitikai terü­leten - és legfőképpen a Szovjetunió­val való leszerelési tárgyalásokkal összefüggő magatartásban - nyilván jelentősebben nem éreztetik hatá­sukat. Számolni lehet ugyan azzal, hogy a kongresszusi demokrata többség az egyes fegyverkezési tételek bizonyos fokú korlátozását fogja szorgalmazni, beleértve a „csillagháborús" progra­mot is (mindenekelőtt a hatalmas költ­ségvetési deficit csökkentése érdeké­ben), számolni lehet azzal, hogy szor­galmazza a nicaraguai ellenforradalmi bandáknak nyújtott támogatás leállítá­sát, határozottabb lépéseket fog szor­galmazni az amerikai kormányzat ré­széről a Dél-afrikai Köztársasággal szemben, azonban arra nem lehet szá­mítani, hogy ß nemzetközi kapcsola­tokban a globális kérdésekben elfoglalt amerikai álláspontban alapvetőbb vál­tozások történjenek. ZDENÉK SKOŔEPA mérnök, a Cseh Műszaki Főiskola alkalmazott­ja, Prága 5.: Mi idézte elő azt, hogy a hetvenes évek végén több nyugat­európai országban azok a jobboldali erők győztek a választásokon, amelyek támogatják a legkorszerűbb amerikai közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök európai telepítését? A hetvenes évek második felében egyes liberális nyugat-európai burzsoá kormányok vereségét mindenekelőtt eredménytelen gazdasági és szociális politikájuk okozta, amely nem tett ele­get a széles néptömegek elvárásainak. Nagy-Britanniában például a hetvenes években a szavazók jelentős része a válsághelyzet éleződését úgy fogta fel, mint a korábbi liberális reformista irányvonal helytelenségének a beiga­zolódását. Ennek az lett a következmé­nye, hogy megnövekedett a jelenlegi konzervatív ideológia és politika támo­gatása, és kézzel foghatóan ez a kon­zervatív párt választási győzelmében öltött testet. Az NSZK-ban az említett jelenségek felszámolására való képtelenség a párton belüli ellentétek kiéleződésé­hez vezetett az SPD-n belül, valamint az FDP-hez fűződő kapcsolataiban, majd pedig a kormánykoalíció széthul­lásához és új kormány megalakulásá­hoz. Ennyi a kérdés első részéhez. A kérdés második szakaszával összefüggésben látni kell, hogy olyan időszakban, amikor az amerikai köze­pes hatótávolságú rakéták nyugat-eu­rópai telepítéséről döntöttek, számos nyugat-európai országban már jobbol­dali kormányok voltak hatalmon. Az amerikai rakéták elhelyezésével kap­csolatos beleegyezést itt az említett kormányok az Egyesült Államokkal és a NATO-val szembeni politikai, katonai és gazdasági alárendeltségük és összefonódásuk következtében adták meg. A rakéták telepítésével összefüg­gésben helyeslő álláspontot foglalt el például a francia és a portugál szocia­lista párt, ezek a pártok, sajnos, most is ilyen magatartást tanúsítanak. ALENA SVOJANOVSKÁ mérnök, Brno: Hogyan választják ki külföldi szolgálatteljesitésre diplomatáinkat és milyenek a műveltségükkel szemben támasztott követelmények? Létezik speciális főiskola, amely ilyen irányú szakképesítést ad?- A Szövetségi Külügyminisztérium munkatársai iránt támasztott magas követelmények a szocialista diplomata munkájának jellegéből fakadnak. A külföldi szolgálatteljesítés megköve­teli a széles körű politikai és szakisme­reteket a szocialista állam életének, a nemzetközi kapcsolatoknak, a nem­zetközi jognak, a gazdasági, kulturális és történelmi fejlődésnek, az időszerű nemzetközi kérdések megoldásának számos területén stb. Ezenkívül a külü­gyi szolgálatra kiküldött személyekkel szemben magas.erkölcsi és jellembeli igényeket támasztunk. A Szövetségi Külügyminisztérium követelményeire és elvárásaira való tekintettel különbö­ző forrásokból történik a megfelelő kül­ügyi szolgálatra küldött jelöltek kivá­lasztása. Mindenekelőtt a közép- és főiskolát végzettek közül, akik majd a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében folytatják tanulmányaikat. Itt a társadalomtudományok terén, po­litikai, nyelvi és egyéb jellegű ismere­tekre tesznek szert. A külügyminisztéri­um elvárásainak megfelelően ők egyes területekre szakosodnak, s ezzel pár­huzamosan elsajátítják a megfelelő nyelveket. A Szövetségi Külügyminisztérium és más csehszlovák külképviseleti irodák személyzetét tovább töltik fel olyan, a pártapparátusban dolgozó munkatár­sakkal, akik sokéves gyakorlattal ren­delkeznek társadalmi életünk kulcsfon­tosságú területein. LUDEVÍT BENIAC műszerész, Par- dubice-Sentýn: A szocialista országok közötti kapcsolatokkal összefüggésben egyetlen dolog nyugtalanít. Nemrég a szomszédos kelet-európai országok­ba viszonylag egyszerűen tehettünk magánjellegű utakat. Jelenleg azon­ban a kölcsönös látogatások engedé­lyezése egyes esetekben bonyolul­tabb. Miért? — Csehszlovákiában az idegenfor­galom a lakosság életszínvonalának és életmódjának elválaszthatatlan ré­szévé vált. Növekvő politikai, gazdasá­gi és szociális jelentőségére való tekin­tettel objektív össztársadalmi jelenség­gé vált, amely jelentős mértékben érezteti hatását társadalmunk életének valamennyi területén. Ezt alátámaszt­hatom a következő adatokkal. 1985- ben 16,5 millió turista látogatott hoz­zánk és mintegy 8,4 millió állampolgá­runk, tehát az összlakosság megköze­lítőleg 57 százaléka utazott külföldre. Ez vitathatatlanul magas arány és hosszú távon érvényesülő irányzat. Ez az adat megállja a helyét, ha más országokkal hasonlítjuk össze. A Ma­gyar Népköztársaságban például ez a mutató 50,5 százalékot, Dániában és Finnországban több mint 20 százalé­kot ért el. Elmondható, hogy Csehszlo­vákia a turistaforgalom szempontjából a fejlett országok közé tartozik, s a vi­lágméretű turisztikai forgalom mintegy 1 százalékát bonyolítja le. Érvényes ez a szocialista országokkal való ilyen irányú kapcsolatainkra is. E vonatko­zásban előnyben részesítjük a szerve­zett turistaforgalom mennyiségi és mi­nőségi bővítését. A magánjellegű utazások bizonyos fokú szabályozása összefügg az egyes szocialista országok árpolitikájában ta­pasztalható különbözőségekkel, to­vábbá a cserekoeficiensekkel kapcso­latos egyps kérdésekkel. Minden szo­cialista ország dotációban részesít egyes árufajtákat, amelyek az ár szem­pontjából vonzóak a szomszédos or­szág állampolgárai számára és ezért az ún. bevásárlási turizmus tárgyává válnának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom