Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám, hétfő
Meddig terjedhet egy vállalati igazgató hatásköre? ÚJ SZÚ 3 1986. X. 13. A durva hibák nem maradhatnak következmények nélkül „A mindenféle fogyatékosságok elleni harc megköveteli, hogy a párt szervei és szervezetei ne csak tárgyaljanak az állami és a pártfegyelem megsértésének az eseteiről, hanem határozottan és elvszerúen járjanak ezek végére, következetesek legyenek a felszámolásukban, s vonják le a megfelelő következtetéseket. Az alapszabályok értelmében vonjanak felelősségre minden olyan kommunistát, aki viselkedésével és tetteivel csökkenti a párt tekintélyét. Különösen nagy igényeket kell támasztania a vezető dolgozókkal szemben az irányítás minden szintjén..." (A CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényességre, az erkölcsre és a fegyelemre vonatkozó Leveléből) Ladislav Bambúch mérnök több mint egy éve vált a žilinai Acél- szerkezeti Művek vállalati igazgatójává. Azelőtt nem sok tapasztalatot szerzett az irányítási munkában, mégis nagy buzgalommal kezdte betölteni új munkakörét. Azonban az elsó lépésektől kezdve durva hibákat követett ei. Olyan hibákat, amelyeket a mi társadalmunkban senki sem nézhet el egy vezető dolgozónál. Ezek a hibák tevékenységének csaknem minden területén felhalmozódtak. Az első hiba - nagyzási hóbort Amikor Ladislav Bambúch lett a vállalat igazgatója, az irodaépület - a belső berendezést is beleértve - még csak négy éve létezett. Az új igeizgató számára azonban nem volt megfelelő, ezért az első döntései közé tartozott az igazgatói iroda, a titkárság és a tanácsterem berendezéseinek a kicserélése. Mindez a kimutatások szerint 257 329 koronába került. Arról nem is kell beszélni, hogy milyen hatást gyakorol a dolgozókra, amikor az igazgató saját munkahelyének a felújítását tekinti a legsürgősebb feladatok egyikének. Különösen akkor, amikor a berendezés még teljesen új volt. A helyiségek falait mennyezetig érő, bordó színű plüsskárpit borítja, ami itt aránytalanul nagy luxusként hat. Az igazgató azonban szerénynek tartja a berendzést. A helyettesei állítólag félmillió koronás költségre akarták rábeszélni, ő azonban negyedmillió koronával olcsóbb megoldás mellett foglalt állást. Amikor a tisztségét elfoglalta, a vállalat éppen évfordulós ünnepségekre készült. A helyiségek átrendezése tehát az évfordulóval függött össze, s mivel a falakon repedezett volt a vakolat, ezért inkább plüsskárpittal takarták be. Ünnepségre azonban másodszor is sor került. Az igazgató röviddel a kinevezése után ötvenedik születésnapját ünnepelte. Hogy a gratulálókat ne olyan helyiségekben fogadja, amelyek falait csak csupasz faliszőnyegek borítják, ezért vállalati gépkocsival eredeti festményeket hoztak Bratisla- vából, Zdeno Horecký festőművész alkotásait, kizárólag azzal a céllal, hogy díszesebb környezetben kerüljön sor a születésnapi jókívánságok átadására. Ezután a képeket visszavitték a művésznek, aki az előzetes megállapodás szerint arra számított, hogy a vállalat megvásárolja azokat. Bizonyára fontolóra vették, a vállalat nem fordíthat aránytalanul nagy összeget arra, hogy az igazgatói és a titkársági irodát képtárrá változtassák át. A második hiba - a koncepció hiánya A žilinai Acélszerkezeti Művek nemzeti vállalat dolgozói már hosszú ideje rendszeresen teljesítették a tervezett feladatokat, a vállalat a járás legjobb üzemei közé tartozott. T ermészetesen problémák is előfordultak, az új igazgató azonban alapjában véve nyugodt, eredményesen működő vállalatba érkezett. Mint bárhol más helyen, itt is voltak még tartalékok, elhanyagolt területek. Az új igazgatót azonban személyi ambíciói arra vezették, hogy semmit sem találjon jónak a vállalatnál, ezért mindent meg akart változtatni. Amikor a vállalatnál jártunk, az igazgató elvtárs számos vörös borítású iratcsomót helyezett elénk, amelyek a robbottechnikát és az elektronizálást hasznosító termelési program új koncepcióját tartalmazták. Elmondta, milyen nagy munkát jelentett a számára ennek a koncepciónak a kidolgozása. Néhány beszélgetés alapján azonban rá kellett jönnünk, hogy ez a koncepció szembetűnően hasonlít a kerület egy másik termelési-gazdasági egységéhez tartozó nagyvállalat koncepciójához, s ráadásul a vállalati pártbizottágra vonatkozó feladatokat is rosszul másolták le. Az Acélszerkezeti Műveknél ugyanis nincs vállalati pártbizottság, hanem csak alapszervezeti pártbizottság működik. A koncepcionális irányzatokat még jóvá sem hagyták a vállalatnál, az igazgató azonban ennek ellenére úgy lépett fel a nyilvánosság előtt, mintha kész dologról lenne szó, az elgondolásokat konkrét intézkedésekként tárta mindenki elé. Nekünk is úgy mutatta be ezeket a dokumentumokat, mint amelyek megfontolt, határidőkhöz kötött feladatokat tartalmaznak. Ezek a határidők azonban többségükben az elmúlt év végére, vagy legfeljebb az 1986-os év elejére vonatkoztak. Amikor teljesítésük értékelése iránt érdeklődtünk, az igazgató ezzel nem tudott szolgálni... Az ilyen hozzáállás ellenére az új koncepció bizonyos feltételek mellett hasznos is lehetne, ha az igazgató nem játszaná a „megváltó“ szerepét, ha a vállalatnál korábban elért pozitív eredményekre építene, ha nem úgy viselkedne, mintha minden az ó hivatalba lépésével kezdődött volna, s ha az elgondolásokat tények támasztanák alá. A harmadik hiba - a káderpolitikában Ladislav Bambúch egy év alatt kicserélte az üzemigazgatókat és saját helyetteseit, kivéve kettőt, a termelési, valamint a káder- és személyzeti ügyekkel foglalkozó helyettesét. Az előbbi azonban már három felmondást is kapott az idén, az utóbbi pedig két elmarasztaló bírálatot, ami azt jelenti, hogy ők is soron vannak... Egyes személyi cserék szükségesek és hasznosak voltak, helytelen volt viszont az az eljárás, ahogy ezeket végrehajtották. Az emberek egymás között már nem személyi cserékről, hanem „népirtásról“ kezdtek beszélni. A változtatásokra szidalmazások, fenyegetések, vulgáris kifejezések közepette került sor. Az igazgató a „célba vett“ vezető dolgozóknak minden kicsiséget felrótt. A legkisebb fogyatékosság is okot szolgáltatott az elmarasztaló, büntető intézkedésekre. Igor Schmidt üzemigazgató esetében, akinek szintén el kellett mennie, a vállalati igazgató nem tárgyalta meg az elbocsájtás ügyét a járási pártbizottsággal, habár ez a beosztás annak a hatáskörébe tartozik, s olyan értékeléssel vált meg tőle, hogy azzal semmiféle, a legkevésbé fontos vezető beosztásba sem vehetnék fel. Az igazgató az értékelésen csak a járási pártbizottság közbenjárása után változtatott. Az új igazgató belépését követő kádermozgásra az volt a jellemző, hogy figyelmen kívül hagyták mind a vezérigazgatóság, mind pedig a vállalat káderügyi munkarendjét. František Janec termelési igazgatóhelyettest például az igazgató ez év áprilisában mentette fel a funkciójából. A felmentésre vonatkozó javaslatot a vezérigazgatóság írásos beleegyezése nélkül terjesztette a pártbizottság elé. A beleegyezést csak utólagosan kérte ki, amikor a helyettest már felmentették, s a vezérigazgatóság csak júliusban adta a beleegyezését. A bíróság azonban érvénytelennek minősítette a felmentést. Közvetlenül ezután másodszor is felmentési eljárást indítottak František Janec ellen, de nem egészen két hónap elteltével ezt maga az igazgató szüntette be. A harmadik felmentésre ez év október elsején került sor. A bíróság erről még nem tárgyalt. Ebben a szokatlan helyzetben jelenleg egy középiskolai végzettségű személy tölti be a termelési igazgató- helyettes funcióját. Ebben az a furcsa, hogy az igazgató azzal az érveléssel indokolja a személyzeti változtatásokat, hogy a régi vezetők már nem képesek az elektronizálással és a robotizálás- sal járó feladatokat ellátni. Az igazgató František Janec termelési igazgatóhelyettest azonnal felmentette a pártbizottságon történt tárgyalás után, mielőtt még a taggyűlés elé terjesztették volna az ügyet, jóllehet ez a funkció a pártalapszervezet hatáskörébe tartozik. A szakszervezeti szervek sem fűztek hozzá véleményt. A vállalatnál a bizalmatlanság, a félelem légköre vált úrrá. A káderügyekben elkövetett hibákért azonban a pártbizottságot is felelősség terheli. A negyedik hiba - a párton belüli demokrácia korlátozása A pártalapszervezetek jegyzékébe tartozó funkcióknál a káderügyi intézkedések alapelvei világosan kimondják, hogy az adott dolgozót ebból a tisztségből csak a taggyűlés véleményezése után lehet felmenteni. Az Acélszerkezeti Művek kommunistái azonban nem kaptak alkalmat arra, hogy az ilyen javaslattal kapcsolatban kifejezzék a véleményüket. Az új igazgató belépése után a pártélet helytelen irányban kezdett fejlődni. Az igazgató rendszeresen részt vett a pártbizottság tárgyalásain, azok teljes terjedelmében, tehát nemcsak olyan esetekben, amikor az ellenőrzési jog érvényesítésével összefüggésben szükség volt a meghívására. Funkciójából kiindulva mindenhez hozzászólt, ugyanezt tette a taggyűléseken is. Rendszerint ó maga zárta be a vitát. A pártbizottság a fellépéseit nem kifogásolta. Ennek ellenére Zora Klima- šovskának, a tervezési osztály vezetőjének a felszólalása alkalmat adott arra, hogy a pártbizottság rendkívüli ülésen tárgyalja meg a felvetett problémát. A pártbizottság az igazgató részvételével, aki magnetofonra vette fel az egész tárgyalást, öt órán át próbálta meggyőzni Klimašovská elvtársnőt, hogy vonja vissza a felszólalását. A pártbizottság végül is törölte ezt a felszólalást! A következő taggyűlésen valóban ott szerepelt a pártbizottság tájékoztatásában, hogy Klimašovská elvtársnő felszólalását törölték. A párton belüli demokráciának ilyen jellegű korlátozásával eddig még nem találkoztunk! A pártalapszabályzat olyan mértékű megsértéséről van szó, amely ellentétben áll a pártmunka legfontosabb alapelveivel. Mindez azért történt, mert Zora Klimašovská elvtársnő bírálta az igazgatót, valamint annak jobbkezét, Milan Kurnocik mérnököt, gazdasági igazgatóhelyettest. Mindezek után Klimašovská elvtársnő elment a vállalattól, s így a pártbizottságból is. A panasz alapján az SZLKP KB illetékes osztálya négytagú bizottságot hozott létre, amely felülvizsgálta a Ladislav Bambúch igazgató eljárására vonatkozó észrevételeket. A bizottság többek között megállapította, hogy František Janec azonnali felmentése összefüggésben volt a pártalapszervezet áprilisi ülésén elhangzott felszólalásával. Ez bírálóan irányult egyes szervezési kérdésekre a vállalatnál, s építő jellegű volt. Közvetlenül a gyűlés utáni napon az igazgató vulgárisán szidalmazta a felszólalót, a tagsági igazolvány megvonásával, s rendkívüli pártbizottság összehívásából fenyegette meg. A harmadik napon reggel fél nyolckor már elmarasztaló intézkedéssel súlytotta, s negyed kilenckor felmentette a funkciójából. Az ötödik hiba - erkölcsi és pénzügyi Alig három hónap telt el Ladislav Bambúch igazgatóvá való kinevezése óta, amikor Prágában igazgatói értekezletet tartott az Építőipari Gépek és Könnyűszerkezeti Elemek termelési-gazdasági egység vezérigazgatósága. Ladislav Bambúch parancsot adott ki, hogy Žilinából személyautón egy Babeta mopedet vigyenek Prágába, amit névnapja előtt két nappal a vezérigazgatónak akart ajándékozni. A vezérigazgató természetesen visszautasította az ajándékot. A személyautóval lebonyolított szállítás csaknem kétezer koronába került. Arra viszont mindmáig nem derült fény, hogy a mopedet milyen pénzügyi forrásból vásárolták. Az SZLKP KB bizottsága azt is felderítette, hogy a Tatra 613-as és a Dacia személygépkocsikat az igazgató jogtalanul vette igénybe a munkahelyre való utazásra és onnan vissza, amivel 45 000 korona értékű jogtalan anyagi előnyhöz jutott. Nem vonatkozott rá ugyanis az SZSZK Pénzügyminisztériumának a kivétele, s lakóhelyéről, Považská Bystricáról naponta utazott Žilinába és vissza. Az igazgató nagyvonalúan, de jogtalanul járt el a rendkívüli jutalmak elosztásánál. A bizottság jegyzőkönyvében számos ilyen eset szerepel. Ezek közül megemlíthetjük például azt, hogy a titkárság dolgozóinak hétezer korona értékben utaltak ki rendkívüli jutalmat „az igazgatói iroda és a titkárság új berendezéssel való ellátásáért“. Emellett ezt a munkát egy ipari szövetkezet végezte el a vállalat termelési részlegének a dolgozóival. A bizottság figyelmét azok a jogtalan előnyök sem kerülték el, amelyekben az igazgató legközelebbi munkatársa, Milan Kurnocik gazdasági igazgatóhelyettes részesült. A vállalat október óta fedezte személyi telefonállomásának a költségeit, a vezérigazgató jóváhagyása nélkül. Az igazgató- helyettes fizetése valóban figyelemre méltó volt. Az 5100 koronás alapfizetéséhez még 2325 koronás rendkívüli személyi bérkiegészítést is kapott. Ilyen munkabért az előírások szerint csak sokéves, rendkívül áldozatos munkáért lehet kifizetni. Milan Kurnocik viszont a rendkívüli személyi bérkiegészítés megadásakor mindössze tizennégy napja volt a vállalatnál! Ladislav Bambúch igazgató az előírásokkal ellentétben jóváhagyta, hogy helyettese rendkívüli áron vásárolhasson a vállalattól egy üvegházat a saját kertjébe. Az igazgatóhelyettes így az üvegház elszállítási költségeivel együtt több mint tizenkétezer korona értékű jogtalan anyagi előnyhöz jutott. Ezt a lépést különböző hamis érvelésekkel próbálták megvédeni. Amikor az olcsóbb alapanyagra való hivatkozás, vagy az a hazugság, hogy az üvegház az Agrokomplex kiállításon is szerepelt, csődöt mondott, az igazgató ezekkel a szavakkal védekezett: „Bűnös vagyok én azért, hogy a helyettesnek van egy olcsó üvegháza? Tehetek én róla?“ Milyen tanulságokat vonhatunk le az esetből? Hibából több is akadt. Nincs helyünk arra, hogy mindet felsoroljuk. Egyes fogyatékosságok csak most kerülnek a felszínre. Figyelmet érdemel például až is, hogy a vállalati kimutatások szerint minden tervmutatót sikeresen teljesítenek, ugyanakkor a vállalati szakszervezeti konferencia beszámolójában az szerepelt, hogy az idei év első nyolc hónapja alatt az egyik legfontosabb mutatót, a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek gyártásának a tervét csak 29,28 százalékra teljesítették. Felmerül a gyanú, hogy a terv teljesítésére vonatkozó kimutatások nem felelnek meg a valóságnak. Ladislav Bambúch igazgató egy esztendei tevékenysége alatt tehát elég sok visszásság halmozódott fel a vállalatnál. Deformálódott az irányítási munka, amit nem lehet észrevétlenül hagyni. Habár az igazgató bizonyos igyekezetet fejtett ki a vállalat szervezési viszonyainak megváltoztatására, ezt az igyekezetét olyan rossz irányítási eljárásokkal ós túlkapásokkal tette érdemtelenné, amelyek kifejezően csökkentették irányítói munkájának a tekintélyét, s rombolóan hatottak a dolgozók szocialista tudatának a formálódására. Az SZLKP KB bizottsága által végrehajtott vizsgálatnak köszönhetően aránylag idejében sikerült a komoly hibákat feltárni a több mint háromezer embert foglalkoztató vállalat igazgatójának a munkájában. A tények feltárása folyamatban van. Most arra van szükség, hogy az illetékes szervek (az adott esetben elsősorban az SZLKP Középszlovákiai Kerületi Bizottsága) levonják a szükséges következteté- seket- ĽUBOŠ KRÍŽ A vitkovicei Klement Gottwald Vasmű 3-as számú nehézmechanikai üzeme évente 900 millió korona értékű árui termel, s a legnagyobb hajóépítő-berendezéseket gyártó üzemeink közé tartozik. E téren sikeresen együttműködik a Csehszlovák Hajónyilvántartó Szervezet ostravai részlegével. A képen: Stanislav Marek (jobbról) a minőségellenőrzési osztály dolgozója és Václav Sukenik mérnök, a román megrendelésre gyártott hajótengelyt vizsgálja. (Petr Berger felvétele - ČTK)
