Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám, hétfő
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megtartották a szovjet - amerikai munkacsúcsot Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan eszmecseréi az izlandi fővárosban Négy forduló a Hofdi kastélyban • Két munkacsoport éjszakai tárgyalásai • Teljes hírzárlat a megbeszélések idején SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA K0ZP0NTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A termelési alapok ésszerű kihasználásával Gazdaságunk sokoldalú intenzifikálásának az irányvonala többek között azt is megköveteli, hogy ésszerűbben használjuk ki a rendelkezésünkre álló erőforrásokat. Amint azt a CSKP XVII. kongresszusa célul tűzte, alapvető gazdasági feladatunk arra irányul, hogy a nemzeti jövedelem ebben az ötéves tervidőszakban 18-19 százalékkal, vagyis évi átlagban legalább 3,5 százalékkal növekedjen. Ezt a növekedést alapjában véve a nyers- anyag-, az energetikai és az alapanyag-források jelenlegi szintjén akarjuk elérni, tehát ezek lényegesen jobb hasznosítása útján. Elengendő lehetőségünk van e feladat teljesítéséhez? A kongresszus pozitív választ adott erre a kérdésre, s felhívta a figyelmet a gazdaságunkban rejlő jelentős tartalékokra: más iparilag fejlett államokhoz viszonyítva nálunk még mindig kisebb mértékben használjuk ki a termelési alapokat, nagyobb a termelés anyag- és energiaigényessége, s számottevő tartalékaink vannak a munkaidő kihasználásában is, a munka- és a termelési folyamatok szervezésében, valamint az egész irányítási rendszerben. Ezekben a lehetőségekben rejlik a nemzeti jövedelem növelésének legjobban kihasználható forrása. Az elmúlt ötéves tervidőszakok folyamán alapvető mértékben megnőtt országunk gazdasági teljesítőképessége. Számos új gyár épült, amelyek jelentős része magas műszaki színvonalon termel. A termelés anyagi-műszaki alapjának felújítására és kibővítésére, valamint a nem termelési szféra fejlesztésére az elmúlt tizenöt év alatt 2 billió 300 milliárd koronát fordítottunk, ebből az ipari beruházások értéke 582 milliárd, a mezőgazdasági beruházásoké pedig 301 milliárd korona volt. Ebben az időszakban a népgazdaság állóalapjának az értéke 3 billió 173 milliárd koronát ért el, ezen belül a termelési állóalapok értéke 1 billió 861 milliárd koronára növekedett. A termelési állóeszközök volumenének állandó növekedésével szemben ezek hatékonysága nem javult, sőt a 7. ötéves tervidőszak éveiben folyamatosan csökkent. Ezt a kedvezőtlen irányzatot a 8. ötéves tervidőszak éveiben okvetlenül meg kell állítani, annál is inkább, mert további 800 milliárd koronát fordítunk a beruházásokra. Annak érdekében, hogy gátat vessünk az állóeszközök hatékonyságában tapasztalt kedvezőtlen fejlődésnek, elsősorban a müszakszámot kell növelni. A drága és nagy teljesítményű gépeket még az újonnan létesített gépipari és elektrotechnikai üzemekben sem használják ki megfelelő mértékben, habár itt kellene elérni a legmagasabb müszakszámot. Ezekben az ágazatokban ugyanis különösen gyors ütemű a műszaki haladás, s ezzel összefüggésben a gépek és berendezések erkölcsi elavulása is gyorsabb. A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fó irányai értelmében a 8. ötéves tervidőszakban 80 százalékkal több gépet és berendezést számolunk fel, mint a megelőző tervidőszakban, a gépiparban pedig kétszer többet. Ez az eljárás csökkenteni fogja a javítási és karbantartási költségeket, emellett iparunk új területekhez is jut a fejlesztési programok keretében bevezetésre kerülő progresszív gépek és berendezések elhelyezéséhez. Az állóalapok gazdaságosabb és ésszerűbb kihasználásával együtt a forgóalapokkal való gazdálkodásra is nagyobb gondot kell fordítani. Elsősorban a nyers- és az alapanyagok, valamint az energia takarékosabb hasznosításáról van szó. Ebben a vonatkozásban tovább kell fejleszteni az elmúlt tervidőszakban elért kedvező eredményeket, amikor a termelés fajlagos energia- és anyagigényességét sikerült csökkenteni. A nemzeti jövedelem termelésére vonatkoztatva a tüzelőanyag-energetikai források felhasználása például a tervezett 0,9 százalék helyett 1,7 százalékkal csökkent. Az 1980-tól 1985-ig terjedő időszakban a kőolaj, a kőszén, a vasérc, a hengerelt anyagok, a természetes kaucsuk, a cement, a színesfémek és egyes más alapanyagok fogyasztása abszolút értelemben is csökkent. A 7. ötéves tervidőszakban az anyagráfordítási költségek hányada az egész termelési értékben évi átlagban 1,2 százalékkal csökkent, miközben a terv 0,8 százalékos csökkenéssel számolt. Ezek vitathatatlanul értékes eredmények, de a jelenlegi tervidőszakban tovább kell lépnünk. Az egész társadalmi termelési értékben például a termelői fogyasztás részarányát legalább 5 százalékkal kell csökkentenünk. Az elmúlt tervidőszakhoz viszonyítva ez háromszor gyorsabb ütemű haladást jelent. Ezzel a céllal összhangban csökkenteni akarjuk a nemzeti jövedelem termelésének energiaigényességét is, mégpedig az egész tervidőszak alatt 16 százalékkal, ami kétszerese az elmúlt tervidőszakban elért ütemnek. A 7. ötéves tervidőszakban évi átlagban 2,5 százalékkal csökkent a szürkefémek felhasználása, ebben az ötéves tervidőszakban 3,5 százalékos csökkenést akarunk elérni. Ez azt jelenti, hogy összesen 2,5 millió tonna szürkefémet és 70 ezer tonna színesfémet kell megtakarítanunk. A Fő irányok szerint az egész termelési értékben az anyagráfordítási költségek hányadát évente 1,5 százalékkal kell csökkentenünk. Nagy feladatok állnak előttünk az említett vonatkozásokban, amelyek teljesítését az eddigi módszerekkel nem lehet elérni. Igen jelentős szerepük lesz ebben azoknak a szerkezeti változtatásoknak, amelyek lehetővé teszik az anyagráfordítási szükségletek csökkentését. Elsősorban a sok tüzelőanyagot, energiát, nyersanyagot igénylő ipari ágazatok fokozatos korlátozásáról van szó. Ezzel párhuzamosan növelni kell a termelést olyan szakágazatokban, amelyekben nagyobb hozzáadott érték érhető el, s amelyek műszaki-gazdasági színvonala magasan átlagon felüli. Rudé právo HÉTFŐ 1986. október 13. XXXIX. évfolyam 241. szám ★ Ára 50 fillér (ČSTK) - Reykjavíkban a hót végén lezajlott a munkajellegú szovjet-amerikai csúcstalálkozó. Az egész világ rendkívül nagy érdeklődéssel figyelte MIHAIL GORBACSOV és RONALD REAGAN tárgyalásait. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök összesen négyszer folytatott megbeszélést, tehát beiktattak egy terven felüli találkozót is. Ez a negyedik eszmecsere a vasárnap esti órákig elhúzódott. Amíg a tárgyalások folytak, teljes volt a hírzárlat. Az Izlandi fővárosban dolgozó újágírók körében azonban derülátó volt a hangulat. A csúcstalálkozó befejezése után Mihail Gorbacsov sajtóértekezletet tartott, s a tervekben szerepelt Goerge Shultz amerikai külügyminiszter találkozója is az újságírókkal. Ronald Reagan ma esti televíziós beszédében tájékoztatja az amerikaiakat a csúcstalálkozó eredményeiről. A tárgyalások első része szombaton délelőtt fél tizenegykor kezdődött. Hét perccel azelőtt érkezett a Hofdi kastélyba Ronald Reagan, a kíséretében volt George Shultz külügyminiszter és Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti főnöke. A szovjet küldöttség gépkocsijai hat perccel később érkeztek a színhelyre, ahol Mihail Gorbacsovot az amerikai elnök üdvözölte. Az SZKP KB főtitkárát elkísérte Eduard Sevardnadze külügyminiszter, valamint Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai. A két vezető államférfi köszöntötte a jelen levő újságírókat, s a tudósítóktól türelmet kértek. Az első megbeszélésen Mihail Gorbacsovon és Ronald Reaganén kívül csak a két tolmács vett részt. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök két órán át tanácskozott. A szombat délutáni találkozó fél négykor kezdődött és valamivel több mint két óráig tartott. A második forduló előtt a Hofdi kastély bejáratánál Mihail Gorbacsov üdvözölte Ronald Reagant. Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője szombaton este közölte, a Szovjetunió és az USA legfelJókívánságok Spanyolországba (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött I. János Károly spanyol királynak Spanyolország nemzeti ünnepe alkalmából. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter jókívánságait fejezte ki Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszternek. sőbb képviselői megállapodtak abban, hogy két különleges munkacsoportot hoznak létre, amelyek az izlandi találkozó legfőbb kérdéseivel fognak foglalkozni. Az egyik csoport tanácskozásának napirendjén a fegyverzetcsökkentós és -ellenőrzés kérdései szerepeltek. A másik csoport humanitárius, regionális ós a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdésekkel foglalkozott. A két munkacsoport több mint 10 órán át tanácskozott, s munkájuk eredményét Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan vasárnap délelőtti harmadik találkozóján tekintette át. A két államférfi kíséretében levő szakértők és szóvivők ugyan konkrétumokat nem közöltek, de például Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási osztályának vezetője szombaton este a találkozó elsó napját értékelve kijelentette, ,,jó érzés“ tölti el. Ugyancsak szombaton este közölték Reykjavíkban, hogy a csúcstalálkozó baráti munkalégkörben folyik. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélései a harmadik fordulóval vasárnap délelőtt, közép-európai idő szerint 11 órakor folytatódtak. Ez a találkozó az eredetileg tervezettnél egy órával tovább tartott. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök abban (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a Hofdi kastély dolgozószobájában (Telefoto - ČSTK) Kézfogás az elsó forduló előtt (Telefoto - ČSTK)
