Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám, szombat

ÚJ szú 3 1986. X. 11. IZRAEL Kohl-üzenet Moszkva - San Francisco tévéhíd Őrségváltás a kormány élén Gorbacsovnak Megérteni egymást (ČSTK) - Simon Peresz izraeli kormányfő tegnap formálisan megvált tisztségétől, hogy lehető­vé tegye a korábban megállapo­dott személycserét a kormány élén. Az izraeli miniszterelnöki tisztséget október 14-től Jicchak Samir eddigi külügyminiszter tölti be. Ebben a szokatlan váltásban 1984-ben állapodtak meg, mert nem láttak más kiutat a parlamenti választások után előállt helyzet­ből. Sem a Peresz vezette Munka­párt, sem pedig a jobboldali cio­nista pártok Sami vezette Likud- blokkja nem szerezte meg a saját kabinet létrehozásához szüksé­ges többséget. A kormányban je­lenleg éppen ezért mindkét párt képviselve van és az ország politi­kájának meghatározása szem­pontjából döntő fontosságú kor­mányfői mandátumot két félidőre osztották, s ennek a megállapo­dásnak az értelmében adja át he­lyét 25 hónapos kormányzás után Peresz Samirnak. A Közel-Kelet országai a Tel Aviv-i őrségváltást aggodalommal várják, mivel alighanem a cionista állam agresszív irányvonalának további éleződésével kell számol­ni. A két vezető izraeli párt külpoli­tikai elképzelései alig különböz­nek. Pereszt azonban mégis vala­mivel reálisabb politikusnak tart­ják, míg Samir közismerten az erópolitika híve. A palesztin moz­galom éppen ezért azzal számol, hogy a Samir-érában fokozódik majd ellene a terror. xxx A tisztségétől most megváló Peresz egy nappal korábban tért haza párizsi látogatásáról. A pári­zsi Le Monde baráti gesztusnak nevezi azt, hogy a távozó kor­mányfő ebben a tisztségében utol­só látogatását éppen Párizsban tette. Pereszt szerdán valóban rendkívüli biztonsági intézkedések mellett fogadta Chirac kormányfő és találkozott Mitterrand elnökkel is. Peresz látogatása valamiféle újabb vízválasztónak tűnik az egy­re összekuszáltabb francia közel- keleti diplomáciában. Közismert, hogy Franciaország támogatja a térség kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia összehí­vását a PFSZ és a Szovjetunió részvételével, Izrael viszont halla­ni sem akar erről. (ČSTK) - Eduard Sevardna­dze, az SZKP KB PB tagja, szov­jet külügyminiszter tegnap előtt Moszkvában saját kérésére fo­gadta Jörg Kastl-t, az NSZK szovjetunióbeli nagykövetét. A nyugatnémet diplomata átadta Helmut Kohl kancellárnak Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtit­kárához intézett szóbeli üzenetét. A megbeszéléseken áttekintet­tek néhány nemzetközi problémát, különös tekintettel a reykjavíki Gorbacsov-Reagan találkozóra. A JKSZ KB ülése (ČSTK) - Belgrádban tegnap megkezdődött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bi­zottságának 3. ülése, amely a kommunisták feladatával és helyzetével foglalkozik a Jugosz­láv Dolgozók Szocialista Szövet­ségében. Az ülésen elfogadott ha­tározatok javaslatait nyilvános or­szágos vitára bocsájtják és végle­ges változatukat az év végén hagyják jóvá. A JKSZ KB tegnap megvitatta a jövő évi munkatervet is. (ČSTK) - Megérteni egymást, megtalálni a megoldást, szót érte­ni - ez volt a jelszava a Moszkva és San Francisco között létesített egyórás tévéhídnak. A szovjet te­levízió csütörtökön este sugározta felvételről az egyórás műsort. Az átfogó vita célja az volt, hogy figyelmeztessenek a tudományos- múszaki haladásnak az emberi­ség jövőjére gyakorolt negatív kö­vetkezményei megelőzésének le­hetőségeire. A műsorban meg­szólaltak ismert szovjet ós ameri­kai tudósok, szakemberek, diákok, képviselők és a közvélemény kép­viselői is három világrész tíz váro­sában működő tíz stúdióban. Az összekötettést közöttük hat táv­közlési műhold biztosította. Tévénézők milliói rendkívül élénk vita szemtanúi lehettek. Mindkét ország szakemberei arra hívták fel a figyelmet: sok közös akcióra van szükség ahhoz, hogy csökkentsék az atom-, vagy az ökológiai katasztrófa kockázatát. Valerij Legaszov szovjet akadé­mikus ismertette a csernobili atomerőmű-balesetet és a követ­kezmények felszámolását célzó intézkedéseket. Robert Gale amerikai professzor, aki a szeren­csétlenség után a Szovjetunióba érkezve részt vett a sérültek meg- mútésében, kijelentette, hogy gyó­gyításuk rendkívül igényes volt, de a páciensek állapota javul és ál­landó ellenőrzés alatt vannak. Úgy vélte, szükséges, hogy a két or­szág tudósai együttműködjenek. Pretoria hadjárata az ellenzékiekkel szemben A CIA ügynöke volt a Nicaragua fölött lelőtt repülőgép pilótája Az USA nagykövetségének átadták a két amerikai holttestét (ČSTK) - A nicaraguai kormány képviselői az USA managuai nagykövetségén csütörtökön este átadták annak a két amerikainak a holttestét, akik egy Nicaragua fölött a hét elején lelőtt C 123-as repülőgépben vesztették életüket. A két pilóta egyébként különböző források szerint többször vett rész nicaraguai terület fölötti illegális repülésben, s számos alkalommal közreműködött a nicaraguai ellen­forradalmárok utánpótlásában. A managuai biztonsági szervek információi szerint az ehhez ha­sonló akciókban 34 amerikai ál­lampolgárságú személy vett részt. A Nicaraguában élő amerikai állampolgárok egy csoportja a két pilóta földi maradványainak átadá­sa idején az USA nagykövetsége előtt tüntetést rendezett Washing­ton közép-amerikai politikája ellen. * Az esettel kapcsolatban egyéb­ként újabb tények látnak napvilá­got. Bebizonyosodott például, hogy Eugen Hasenfus, az élet­ben maradt és őrizetbe vett pilóta a CIA ügynöke volt. Ez cáfolja az amerikai vezetők azon állításait, miszerint a washingtoni hivatalos köröknek semmi közük sincs az ügyhöz. Hasefus maga is beismerte, hogy kapcsolatban áll a CIA-vel. Az ügyet vizsgáló nicaraguai szer­veknek elmondta, idén júniusban kapott megbízatást arra, hogy fegyvert és lőszert szállítson a hondurasi nicaraguai határ tér­ségében tevékenykedő ellenforra­dalmi csoportoknak. A fegyver­szállítmányokat leggyakarabban a salvadori llopango katonai bá­zisról küldték. Hasenfus azt is el­mondta. hogy 1960 és 1965 között az amerikai tengerészgyalogság tagja volt, s később, a vietnami háború idején egy délkelet-ázsiai légitársaságnak dolgozott, amely a CIA tulajdonában volt. (ČSTK) - A dél-afrikai ellenzék folytatja a fajüldöző rezsim elleni küzdelmet annak ellenére, hogy a pretoriai kormány nem hagy fel a vele szemben foganatosított megtorló lépésekkel, hangsúlyoz­ta az ellenzéki erőket tömörítő Egységes Demokratikus Front (UDF) egyik vezetője, Azhar Ca- chalia. Egy másik UDP-kópviseló - aki a rendkívüli állapot kihirdeté­se óta illegalitásba vonult - kije­lentette, hogy a kormány e héten hozott rendelete, miszerint a front külföldi szervezetektől nem fogad­hat el pénzbeli támogatást, ugyan árt a szervezetnek, azonban tevé­kenységét semmi esetre sem töri meg. A front megtalálja azokat az új formákat, amelyekkel hatéko­nyan harcolhat az apartheid-rend­szer ellen - szögezte le Murphy Morobe. A Nobel-békedíjas Desmond Tutu érsek a front ellen meghirde­tett „szankciókat“ szintén élesen elítélte. Úgy vélte, hogy ez a lépés „ingerült emberek kis csoportjá­nak a reagálása, akik nem hajlan­dók semmiféle jótéteményre az állam javára“. Szerinte erkölcste­len akcióról van szó, amely azt bizonyítja, hogy a dél-afrikai kor­mány nem fog habozni drákói in­tézkedések alkalmazásával sem, hogy elfojtsa az apartheid-ellenes mozgalmat. Honecker - Messner megbeszélések (ČSTK) - Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke csütörtö­kön Berlinben fogadta Zbigniew Messnert, a LEMP KB PB tagját, a lengyel minisztertanács elnökét, aki NDK-beli hivatalos baráti láto­gatáson tartózkodik. A találkozón áttekintették a két párt és a két ország közötti kap­csolatok alakulását és megelége­déssel szögezték le, hogy azok tovább bővülnek és mélyülnek. El­sősorban azt értékelték nagyra, hogy sikeresen valósul meg a két ország közötti, 2000-ig szóló tudo­mányos-múszaki és termelési együttműködési program, amely hozzájárul mindkét ország nép­gazdaságának intenzifikálásához. A nemzetközi helyzet áttekintése során a két államférfi teljes támo­gatásáról biztosította a Szovjet­unió békejavaslatait ós méltatta az egyoldalú szovjet atommoratórium újbóli meghosszabbítását. Remé­nyüket fejezték ki, hogy a hétvégi szovjet-amerikai csúcstalálkozó sikeresen zárul. A lengyel kormányfő tegnap hi­vatalos eszmecseréket folytatott Willi Stophfal, az NDK Miniszter- tanácsának elnökével. Zbigniew Messner több magas lengyel álla­mi kitüntetést adott át az NDK vezetőinek. Csehszlovák felszólalás az IPU-konferencián (ČSTK) - Buenos Airesben folytatódott az Interparlamentáris Unió 76. konferenciája, amelyen Bohuslav Kučerának, a Szövetségi Gyűlés alelnökének a vezetésével csehszlovák küldöttség is részt vett. A tanácskozáson elsősorban arról folyik a vita, hogy a parla­mentek miként járulhatnak hozzá a gyarmatosítás maradványainak felszámolásáért és a béke megőr­zéséért folyó harchoz. A szónokok többsége elítélte a dél-afrikai fajül­döző rezsim politikáját és teljes függetlenséget követelt Namíbia számára, amelyet Pretoria tör­vénytelenül megszállva tart. Szá­mos bírálat hangzott el az Egye­sült Államok címére is, amely több országban katonai támaszponto­kat épít és fokozza a lázas fegy­verkezést. A konferencia résztvevői üze­KISLEXIKON IZLAND Izland elég ritkán szerepel a hír­adásokban, s most egyszerre az egész világ figyelme rá összpon­tosul, pontosabban a ma kezdődő reykjavíki szovjet-amerikai csúcs- találkozóra. A felfokozott érdeklő­désből Izlandnak is bőven kijut. A szigetország az északi sark­kör közelében fekszik, területe 103 ezer négyzetkilométer, lako­sainak száma tavalyi becslés sze­rint 240 ezer. (99 százalékuk iz­landi, a fennmaradó részt dánok, németek és norvégek kisebb cso­portjai teszik ki). Az ország pénz­neme a korona, amely 100 aurar- ral egyenlő (1 amerikai dollár 40,5 izlandi korona). A szigetet sokáig senki sem lakta, bár létezéséről tudtak. A 8. században ír misszionáriusok lá­togatták, s őket követték a vikin­gek. A normannok 874 óta teleped­tek le itt, mivel nem akarták magu­kat alávetni a mai Norvégia terüle­tén működő központi királyi hata­lomnak. Izlandnak van a világon a legrégibb parlamentje: az Althin- got 930-ban alapították, s rövid megszakítással egészen máig működik. Az Althing hivatalosan 1000-ben fogadta el a keresztény­séget. A későbbi évszázadokban Izland norvég uralom alá került, majd 1380-tól egészen 1944-ig a dán állam része volt. Teljes függetlenségét 1944. június 17-én kapta meg, s Izlandot köztársa­sággá kiáltották ki. A második vi­lágháború idején brit csapatok szállták meg a szigetet, majd őket az amerikaiak követték. Az Egye­sült Államok 1946-ban szerezte meg a jogot arra, hogy Keflavik- ban katonai támaszpontot építsen (ez ma a NATO bázisa). Izland a háború után csatlako­zott a nyugat-európai integrációs törekvésekhez, 1949-ben alapító­ja lett a NATO-nak. A tömbnek csak politikai értelemben tagja, a katonai szervezet tevékenysé­gében nem vesz részt, mivel nincs hadserege. Izland és az USA 1951 -ben kötötte meg azt a szer­ződést, amely alapján az Egyesült Államok csapatokat állomásoztat a szigetországban. Ezeknek az egységeknek a létszámát 1974- ben csökkentették. Az izlandi par­lament 1985. májusában egyhan­gúlag atomfegyvermentes övezet­nek nyilvánította az országot. Izland halászország, s exportjá­nak 75 százalékát a hal és halké­szítmények teszik ki. A kormány arra törekszik, hogy csökkentse gazdaságának ezt az egyoldalú­ságát. A halászattal kapcsolatos Izland konfliktusa Nagy-Britanniá- val: az ún. tőkehalháború annak idején elég nagy figyelmet keltett. 1976-ban sikerült tárgyalások út­ján rendezni a konfliktust, s azóta a sziget körüli 200 mérföldes zó­nát Izland saját kizárólagos halá­szati vizeinek tekinti. Izland rendkívül gazdag ener­Reykjavík látképe giaforrásokban: a lakásokat, az üvegházakat mind a föld mélyéből feltörő forró vízzel fűtik. Reykjavík- ba még a közelmúltban 20 kilomé­teres távolságból szállították cső­vezetéken a forró vizet, azonban a kutatók megállapították, hogy az egész város lényegében egy ha­talmas forró föld alatti tavon áll. 600-2400 méteres mélységben 130 fokos a víz, s ezt az energia- forrást ma már ki is használják. Izland iparilag fejlett tőkés or­szág, s mint már említettük, gaz­daságának tartópillére a halászat és a halfeldolgozás. Az ország csaknem ezer halászhajóval ren­delkezik, konzerveket, hallisztet stb. állít eló. A többi ipari ágazat közül a könnyűipar és az élelmi­szeripar jelentősebb, de megtalál­hatók itt a bőripari, textilipari üze­mek is. Az utóbbi időben gyorsan fejlődik a műanyaggyártás. Ugyancsak új ágazat az alumíni­umkohászat. Ezeket az ágazato­kat külföldi cégek segítségével fej­lesztik, amelyeket az olcsó ener­gia ösztönöz a beruházásokra. A mezőgazdaságban az állatte­nyésztés van túlsúlyban, húsból és tejből Izland önellátó. Az üveg­házakban megterem a zöldség. Izland legfőbb kereskedelmi part­nerei a közös piaci országok, vala­mint a Egyesült Államok, de pél­dául kőolajat a Szovjetunió is szál­lít a szigetországnak. (p- g) netet intéztek Mihail Gorbacsov­hoz és Ronald Reaganhez és sok sikert kívántak nekik a ma kezdődő reykjavíki csúcstalálko­zójukhoz. Az Interparlamentáris Unió kon­ferenciájának tegnapi ülésén az általános vitában felszólalt Bohuslav Kučera, a csehszlovák küldöttség vezetője, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének alelnöke. Nemsokára egy éve lesz annak, hogy Genfból szárnyra kelt a re­mény hangja. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagen, az USA elnöke találkozó­juk végén megállapították, hogy konkrét lépéseket kell tenni a szovjet-amerikai kapcsolatok és az egész világ helyzetének javítá­sa érdekében, mondotta Bohuslav Kučera. A továbbiakban rámuta­tott azokra az erőfeszítésekre, amelyeket e cél eléréséért a két fél tett. Á Szovjetunió már ez óv janu­árjában javasolta az atomfegyve­rek e század végéig történő fel­számolásának komplex tervét. Reagen terve ezzel szemben a vi­lágűr militarizálására irányul. Az USA a genfi találkozó után űrfegy­verkezési erőfeszítéseit nemcsak- hogy nem korlátozta, hanem meg is gyorsította. Bohuslav Kučera rámutatott, Csehszlovákia bekapcsolódik azokba az erőfeszítésekbe, hogy a jelenlegi nemzetközi légkört részkezdeményezésekkel javítsák meg. A CSSZSZK kormánya az NDK kormányával együtt az NSZK, Belgium, Hollandia, Norvé­gia, Dánia, Luxemburg, Lengyel- ország és Magyarország kormá­nyainak vegyifegyvermentes-öve- zet létesítését javasolta. Cseh­szlovákia támogatja atomfegyver­mentes övezetek létrehozását Eu­rópa különböző részein és a vi­lág más körzeteiben is. Nekünk, a parlamentek képvi­selőinek kétségtelenül nagy a fe­lelősségünk azért, hogy teljesítsük választóink követelését - a békés élet biztosítását. xxx Victor Martinez, az argentin szenátus elnöke Buenos Airesben fogadta Bohuslav Kučerát. A meg­beszéléseken áttekintették a nem­zetközi helyzetet és a két ország parlamentjének együttműködését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom