Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-07 / 236. szám, kedd
Levelezőink írják Teljesítették exportfeladatukat Az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Ipari Vállalatnál sikeresen teljesítik a nyolcadik ötéves tervidőszak elsó évére szóló tervfeladataikat. Mérték után ruhákat varrnak, cipöjavítást, bőrkikészítést vállalnak, megrendelésre bútort készítenek. A fogyasztók körében egyre keresettebbek a különféle szórófejek és más öntözéshez szükséges termékeik. A vállalat sport-, szabadidő és munkaruhák szállítója a szocialista és nem szocialista országokba. A kapitalista és fejlődő országokba irányuló exporttervüknek már sikeresen eleget tettek. Az exportfeladatok teljesítéséből főleg a szocialista munkabrigádok veszik ki a részüket. A kivitel teljesítésében döntő része az érsekújvári üzem 53-as számú készruha részlegen dolgozó Ka- nyicska Béla vezette és a štúrovói üzem 55-ös számú készruha részlegen dolgozó Varga Ferenc vezette kollektívának volt. Balázsy Zsuzsa Betakarítják A Galántai (Galanta) járás legnagyobb mezőgazdasági üzemeinek egyike, a Sládkovičovói Mag- termesztó Állami Gazdaság, több mint nyolcezer hektár területen gazdálkodik. A növény- és állattenyésztési részleg igényes feladatai teljesítésén kívül nagy figyelmet szentelnek a takarmánytermelésnek. Martin Žilinčík mérnök, a gazdaság fóagronómusa elmondta, hogy e célból 1217 hektáron termelnek egyéves és további 1383 hektáron pedig évelő takarmányValaiskól ételkülönlegességek bemutatóját és kóstolóját rendezték meg Karlovy Varyban a Moszkva Szállóban. Az érdeklődök több mint 14-féle meleg ételt, többféle kolbászt, levest, előételt és hidegtálat kóstolhattak meg, melyeket az ostravai Interhotel szakácsai készítettek. A felvételen a pincérek valaáskól népviseletben szolgálják fel az ínyencségeket. Kovács Árpád felvétele a takarmányt fajtákat. A gazdaság dolgozói az elmúlt hónapokban sikeresen végeztek az első és második kaszálással, s jelenleg harmadszor kaszálják a herét, s vágják a keverékeket. Már több mint 600 tonna száraztakarmányt és 2 ezer 200 tonna szénát tárolnak télire, s 550 hektár területről betakarították a vetőmagherét. Az idfei száraz időjárás befolyásolta a takarmányhozamokat is, annak ellenére, hogy 500 hektár területen a takarmányt rendszeresen öntönzték. Oláh Gyula Vegyészek versenye Már tizedik éve folyik a granulált és cseppfolyós műtrágyát gyártó vegyészek országos szocialista munkaversenye, melyet a Vegyipari, Fa-, Üveg- és Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Bizottsága szervez. A szocialista munkaverseny 1968 első félévének eredményét a napokban Piešťanyban hirdették ki. A salétromgyártók közül a legsikeresebb a Miroslav Hejduk vezette 90 tagú kollektíva a vágsely- lyei (šaľa) Duslo vállalatból, akik az elsó félévben 200 ezer korona kiváló minőségű nitrogénműtrágyát gyártottak. A második helyen a lovošicei Szlovák Vegyipari Üzem dolgozói, a harmadikon pedig az ostravai Morvaországi Vegyipari Üzem dolgozói végeztek. A cseppfolyós műtrágyát gyártók versenyében az első Oto Achs 40 tagú kollektívája lett ugyancsak a Duslo vállalatból, a DAM-390- es termékével. Az értékelt időszakban a Nyugat-szlovákiai és a Dél-morvaországi kerület mezőgazdászainak több mint 100 ezer tonna műtrágyát szállítottak, s termékeik iránt nagy az érdeklődés az NSZK-ban és Svédországban. A második helyen a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyipari Művek Harmavit termékét értékelték, a harmadik pedig a pardubicei vegyiművek DAM 390-es terméke lett. Milan Ai'akša Figyelemreméltó ötlet Hol maradtak? Losonc (Lučenec) legrégebben épült Pionírberek I lakótelepén az óvoda és a kazánház közti területen már tavaly elkészült egy szabadtéri sakktábla. A lakók érdeklődéssel várták a sakkfigurák megjelenését, melyre nemrégiben került sor. A figyelemreméltó ötlet szerzője és kivitelezője Horváth Zoltán, a Jednota fogyasztási szövetkezet dolgozója, a városi sakkcsapat tagja volt. Sok türelmet igénylő munkával egy évig dolgozott a sakkfigurák elkészítésén. Munkájához nagy segítséget kapott a buzitai (Buzita) mezőgazdasági szaktanintézet igazgatójától, aki rendelkezésére bocsájtotta az iskola esztergapadját. Munkáját klubtársa, Gottreich Péter is segítette, támogatta. Remélhetőleg az új szórakozási lehetőséggel élnek majd a lakóteNem ülnek ölbe tett kézzel a fiatalok Perbenyíken (Pribeník). A napokban egész estét betöltő szórakoztató műsort mutattak be a SZISZ és a Csemadok helyi szervezetének tagjai. Klönösen a kabarészámok és a villámjelenetek nyerték meg a nézők tetszését, de sok tapsot kaptak a Golf Együttes tagjai és a modern táncot előadó lányok is. Sikerük volt a fiataloknak, de elkeserítő volt a foghíjas nézőtér látványa. Hol maradt a lakosság többsége? Kázsmér Éva Az Állattenyésztők Szlovákiai Szövetségének perbetei (Pribeta) helyi szervezete Basternák Imre elnök Irányításával hatodszor rendezett kiállítást, melyen 149 fajtiszta állat került bemutatásra. Hetven darab, kilencfajta nyúl várta a szigorú.értékelőbizottság bírálatát. Legtöbb pontot Czetmayer Imre, Szabó Viktor, Szetel Ernő és Ondrej Čacho szelíd négylábúi kaptak. A 17 fajta galamb közül a legszebbeknek Czetmayer Imre és Illés István galambjai bizonyultak. A baromfiak népes családját 30 fajtiszta példány képviselte. A jól sikerült, alaposan megszervezett kiállítás nagy visszhangra talált nemcsak a falu lakossága, hanem a hnb vezetői körében is. Dikácz Domonkos A felvételen a kiállítás egy része. Skotnár József felvétele Szüreti mulatság Állatkiállítás lepiek. A játék mindenkinek készült. A ráfordított munkáért a legnagyobb jutalom az lesz, ha a figurák állandóan a sakktáblán lesznek, s a vállalkozók izgalmas csatákban mérik össze tudásukat. A felvételen (balról) Gottreich Péter és Horváth Zoltán játszma közben. Kép és szöveg: Puntigán József Nagyszabású szüreti mulatságot rendezett Kürtön (Strekov) a Csemadok helyi szervezete. A hagyományos szüreti felvonulást a csikóslegények bemutatója, valamint a lányok népi tánca tette még színesebbé. A helyi sportpályán a népművészet kedvelőit a Csemadok helyi szervezetének kultúrcsoportja, a helyi alapiskola diákjai és a szímói (Zemné) Rozmaring énekcsoport szórakoztatta. A délután fénypontja az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Tánc- együttes fellépése volt. Ezzel egyidöben kiállítás nyílt az ifjúsági klubban, melyen a kertbarátok helyi szervezetének tagjai legszebb gyümölcs- és zöldségtermését tekinthették meg az érdeklődők. Lévárdy Rudolfné Közlekedési baleset kártalanítása M. L.: Tavaly szeptemberben elütött egy személygépkocsi (magánszemély vezette). Mindkét lábam eltört. Ezzel kapcsolatban kétszer műtötték meg. 1986. június 6-ig voltam kórházban, de még azután is sokáig munkaképtelen voltam. Fűtő vagyok. Táppénzként ezer koronával kaptam kevesebbet, mint amennyi a havi átlagkeresetem volt. Azt szeretném tudni, helyes voit-e ez, s ha igen, ki fogja kiegyenlíteni a táppénz és az átlagkeresetem közti különbséget - a betegsegélyzó vagy a személygépkocsi vezetője? A betegségi biztosításból valóban csak a táppénzt folyósíthatták önnek. A baleset előtti átlagkeresete és a táppénz összege közti különbözet az önt ért kár egy része, amelyet a kár okozója köteles megtéríteni. Kártérítést a személygépkocsi vezetőjétől (illetve üzemeltetőjétől) csak akkor követelhet, ha az vétkes volt a baleset előidézésében. Amennyiben ön is hozzájárult a baleset előidézéséhez, a gépkocsi vezetőjének felelőssége (s a kártérítés összege is) a közreműködési arányában csökken. Az egészségben esett kárt egyszeri térítéssel kártalanítják az elszenvedett fájdalom címén (fájdalomdíj), és ha a sérülésnek maradandó következményei vannak, akkor a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítéssel is. Az említett kártalanítás összegének tekintetében döntő szerepet játszik az orvosi szak- vélemény. Az orvos pontokban határozza meg a fájdalomdíjat, s ha ez indokolt, a társadalmi életben való részvétel megnehezüléséért járó térítést is. Ha csak a személygépkocsi vezetője volt vétkes, akkor minden egyes pontért 15 korona jár önnek. A fájdalomdíjon és az említett térítésen kívüli további térítéseket is követelhet. Elsősorban azt, amit a munkaképtelensége idején vesztett havi jövedelmén (vagyis az átlagkeresete és a táppénz közti különbözetet). Továbbá a dologi kár és a gyógyítással összefüggő célszerű költségek megtérítését. Az elévülési határidő két év. Igaz, hogy részigényei különböző időpontokban kezdenek elévülni, mégis azt ajánljuk, forduljon minél előbb ügyvédhez, aki majd megteszi a szükséges lépéseket az ügyében. Vagyonjogi rendezés M. L.: 1985-ben, miután elváltam a feleségemtől, eladtuk a közösen felépített családi házunkat 270 ezer koronáért. Százezer koronát visszafizettünk a banknak, s a megmaradt pénz felét a feleségem elvitte, hogy az összeg neki jár. A ház építéséhez azonban nem csupán a bankból vettünk fel pénzt, hanem a munkáltatómtól is 45 ezer korona stabilizációs hozzájárulást, amelynek az egyik feltétele az volt, hogy a házat ne adjuk el. Mondtam a feleségemnek, hogy ezt a 45 ezret vissza fogják követelni, s ezért a 170 ezerből vonjuk le ezt az összeget és a maradékon osztozkodjunk, de ő nem engedett. Igaz, aláírt egy papírt, hogy ha a munkáltatóm visszakérné a stabilizációs kölcsönt, ő vissszafizet nekem a pénzből, amit elvitt. Egy év telt el, míg a munkáltatómtól megkaptam a felszólítást, hogy a 45 ezret fizessem vissza. Szeretném tudni, hogy ezt a pénzt válás esetén is vissza kell-e fizetnem? A stabilizációs hozzájárulást valóban vissza kell fizetnie, hiszen megszegte a hozzájárulás megadásának egyik feltételét. A hozzájárulás visszatérítéséről kérjen igazolást. A volt feleségét ajánlott levélben szólítsa fel a hozzájárulás felének visszafizetésére, s a leveléhez csatolja az igazolás fénymásolatát is. Ha a volt felesége a felszólítás ellenére sem hajlandó megfizetni a 45 ezer korona felét, az igazolással valamint a felesége által aláírt elismervénnyel forduljon ügyvédhez, hogy az az illetékes járásbíróságon perindítványt nyújtson be a volt felesége ellen. A bírósági eljárásról L. T.: Van egy 17 éves fiam. Tavaly novemberben elvitte a bátyja motorkerékpárját, bár jogosítványa még nem volt és gyakorlata sem. Este, amikor hazafelé jött, elütött egy házaspárt. A bácsi a kórházban meghalt, a felesége pedig hét napig gyógyuló sérüléseket szenvedett. A biztosító kifizette a kártérítést, de megmondták, hogy egy bizonyos százalékát majd visszakövetelik. Májusban behívatták a fiamat azzal, hogy az asszony beadott egy orvosi igazolást, és fájdalomdíjat követel, mert el volt törve a válla. Megkérdeztük az ügyvédet, ő azt mondta, hogy semmit se engedjünk kifizetni, mert ez már közönséges zsarolás. Ezért a biztosítónál letiltottuk a kártalanítás kifizetését. Szeptemberben értesítést kaptunk egy ügyvédnőtől, hogy a bíróság megítélte a 600 koronát. Mi azonban semmiféle tárgyaláson nem voltunk. Egy ilyen kérdésben nélkülünk is dönthet a bíróság? Szeretném leszögezni, hogy nem a pénz miatt háborgunk. Fél évig azonban szó sem volt arról, hogy a néninek el lett volna törve a válla, s most mégis ezen a címen követel kártérítést. A bírósági tárgyalás kontradik- tórikus. Ez azt jelenti, hogy két egyenrangú fél áll a bíróság előtt, mindegyik szabadon terjesztheti elő állításait, a másik szabadon cáfolhatja azokat. A feleket egyenlő eljárási jogok illetik meg. A bíróság köteles meghallgatni mindkét felet, mindkettőnek köteles módot nyújtani álláspontja kifejtésére. Ezért mindkét félnek, illetve ügyvédjeiknek idézést kell kapniok a tárgyalásra (a bíróság csak akkor tárgyalhat valamelyik fél távollétében, ha az idézést és a perindítványt bizonyíthatóan kikézbesítette a posta az alperesnek), sőt az ítéletet is ki kell kézbesíteni a feleknek vagy megbízott ügyvédjeiknek ahhoz, hogy az ítélet jogerőre emelkedhessen. Az tehát elképzelhető, hogy a bíróság a távollétükben döntött, de ebben az esetben sem a felperes ügyvédjének leveléből kellett volna értesül- niök, hanem az írásban megküldött ítéletből. Az említett szabályok miatt nem tartjuk valószínűnek, hogy a bíróság ítéletet hozott volna már a fájdalomdíj ügyében. Nyilván félreértették az ügyvéd levelét. Várják ki tehát a bíróság tárgyalását és a döntésének kikézbesítését. Az ítéletet a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel támadhatják meg. Harminc év után U. V.: A szüleim 1952-től a helyi szövetkezet 400 birkáját gondozták négy éven át. A saját telkükex és gazdasági épületeiket használták fel, sót még hozzá is építettek ezekhez. A munkába a család minden tagját befogták, mert a birkák körül elég tennivaló volt. Fizetést mégis csupán az édesapám kapott. Az aktokat csak az 1957- es évben számolták fel. A szövetkezet használati díjat nekünk nem fizetett. Szeretném tudni, kérhetünk-e valamilyen térítést és hogyan? Ha a levelét jól értettük, idestova harminc év telt el azóta, hogy birkákat gondoztak a saját telkükön és a saját gazdasági épületeiket felhasználva. Ha néhány évtizeddel korábban teszi fel kérdéseit, talán még érdemben foglalkozhattunk volna velük, de ma már nem, hiszen esetleges követeléseik már rég elévültek. /m_n \ lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll ÚJ szó 6 1986. X. 7.
