Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám, kedd

Arjai, egyesüljetek; Gustáv Husák és Alvaro Cunhal baráti eszmecseréje (ČSTK felvétele) Gustáv Husák fogadta Alvaro Cunhalt Küzdeni kell a világbékéért SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Történelmi fordulópontok Történelmieknek nevezzük a társadalmi élet olyan esemé­nyeit, amelyek egy bizonyos fejlődési szakasz kicsúcsosodását jelentik, döntő módon meghatározzák a további fejlődés jellegét és határkővé válnak a társadalmi haladás folyamatában. Ezek­ben a napokban emlékezünk meg a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 68., az államosítási dekrétum jóváhagyásának 41., valamint a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmá­nyos törvény aláírásának 18. évfordulójáról. A nagy októberi szocialista forradalom, a szovjet nép példája fellendítette a nemzeti felszabadító mozgalmat Csehországban és Szlovákiában. A nagy október hatása megnyilvánult a csehszlovák állam megszületésekor, de főleg a szociális és osztályjellegéért folyta­tott harcok során. Az állam megalakulása kétségtelenül azt jelentette, hogy javultak a csehek és szlovákok nemzeti létének feltételei. Ám a burzsoá köztársaság nem tudta szavatolni a nemzetek és nemzetiségek egyenjogú fejlődését. A húszas évek folyamán az első szocialista forradalom esz­méinek ösztönös hatását a leninizmus növekvő befolyása gaz­dagította. A forradalom lenini elmélete, amelynek gyakorlati része volt az újtípusú párt - Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak megalakítása, döntő volt munkásmozgalmunk további fejlő­désében. A cseh és a szlovák proletariátus marxista-leninista pártja a dolgozók jogainak védelmére kelt. Fennállásának ideje alatt a köztársaság a nép egyetlen alap­vető szociális problémáját sem oldotta meg. Az ellentmondások elmélyültek. Ez a folyamat logikus és törvényszerű volt. A har­mincas években a gazdasági válság súlyos következményei, a hitleri agresszió veszélye elleni harcban a kommunisták álltak a munkáért és kenyérért, a dolgozók létérdekeiért és jogaiért, a demokrácia és a köztársaság megvédéséért folytatott küzde­lem élére. Csehszlovákia Kommunista Pártja alkotó módon alkalmazta a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának határozatát és megalakította a fasizmus és a háborúellehes küzdelem egységes népfrontját. A fasiszta megszállók elleni küzdelem élére állt. A nagy történelmi erőpróbákból a kommunista párt mint a legjelentősebb, a nép által elismert fasisztaellenes hazafias erő került ki. A kommunisták bátor, elvszerű eljárása, a tragikus müncheni események tanúsága következtében alapvető válto­zások mentek végbe a széles néprétegek tudatában. A nagy társadalmi-politikai változások kezdetét jelentette az államosítási dekrétum ünnepélyes kihirdetése 1945. október 25- én. A nép kezébe kerültek a bankok, pénzintézetek, a kulcsfon­tosságú ipar és a nagy ipari vállalatok. Ez a folyamat azoknak az alapvető társadalmi-politikai, forradalmi és demokratikus válto­zásoknak volt az eredménye, amelyek a nemzeti felszabadító küzdelemben születtek meg. Fontos határkövet jelentett a nem­zeti és demokratikus forradalom meggyorsításában. Az 1948 februárjában kicsúcsosodó történelmi fejlődés nem volt véletlenszerű. A kommunista párt következetes forradalmi politikájának, a marxizmus-leninizmus alkotó érvényesítése alapján, a Klement Gottwald vezette CSKP által kidolgozott stratégia eredménye volt. Csehszlovákia Kommunista Pártja tevékenységének fontos része volt a nemzetiségi kérdés megoldása. A CSKP megalaku­lása óta a szociális kérdésekkel párhuzamosan a nemzetiségi problémák következetes megoldását is szorgalmazta azzal a céllal, hogy megszilárdítsa a proletariátus és az összes dolgozó internacionalista egységét. A CSKP által vezetett antifa­siszta ellenállás egyik célja volt a nemzetek egyenjogúsága. A kommunisták azt akarták, hogy a fasizmus fölött aratott győzelem után a csehek és szlovákok államában lenini módon oldják meg a nemzetiségi kérdést. Nemzeteink kapcsolataiban fontos fejezetet képezett a szlo­vák nemzeti felkelés. Az SZLKP illegális központi vezető­ségének javaslatára megalakult Szlovák Nemzeti Tanács már 1943 végén a karácsonyi megállapodásban majd a Szlovák Nemzeti Tanács 1944 szeptemberi nyilatkozatában állást foglalt a Csehszlovák Köztársaság, „a csehek és szlovákok közös államának“ felújítása mellett. A szocialista építés folyamán sikerült leküzdeni Szlovákia gazdasági elmaradottságát, de az államjogi rendezés nem ala­kult kielégítően a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmá­nyos törvény elfogadása előtt. Az a helytelen elképzelés uralko­dott, hogy a dolgozók hatalmának megteremtésével és a gazda­sági különbségek megszüntetésével automatikusan megoldód­nak a két nemzet közti viszony más kérdései is. A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmányos törvény elfogadása pozitívan befolyásolta a politikai és társadalmi fejlő­dést és kezdettől konszolidációs tényezőként hatott. Kiküszö­bölte az ellentétek és feszültségek forrását a nemzetiségi viszo­nyokban. A történelmi tapasztalatok megerősítették: a szocializ­mus építése megköveteli az általános marxista-leninista elvek következetes érvényesítését a társadalmi élet valamennyi terü­letén, beleértve a nemzetiségi kérdést is. Nemzeteink élete jelentős eseményeiről a CSKP megalakulá­sának 65. évfordulója évében emlékezünk meg. Ebben az évben kezdjük megvalósítani társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsításának programját, amelyet a XVII. párt- kongresszus tűzött ki. A fejlődés meggyorsításának programja új igényeket támaszt az egész társadalommal, minden egyénnel szemben. A történelem tanulságul szolgál mindazoknak, akik tanulni akarnak belőle. A visszatekintés a múltba nem lehet ok az önelégültségre, az aktivitás, a tettrekészség forrásává kell vál­nia. Bizonyosságot kell merítenünk a múltból, hogy képesek leszünk megoldani napjaink összetett és igényes feladatait. (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap fogadta Alvaro Cun­halt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát prágai látogatása alkal­mából. A fogadáson részt vett Va­sil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára. A baráti találkozón Gustáv Hu­sák elvtárs tájékoztatta Alvaro Cunhalt azokról az eredmények­ről, amelyeket Csehszlovákia dol­gozó népe a CSKP vezetésével a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusán el­fogadott határozatok teljesítése terén elért. Cunhal elvtárs tájékoz­tatott a portugál kommunisták által a dolgozók jogaiért, az áprilisi for­radalom vívmányainak védelméért és a demokratikus alternatíváért folytatott küzdelemről. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről eszmecserét folytatva a felek kiemelték, hogy minden békeszeretó és haladó erőnek fo­kozott erőfeszítéseket kell tennie a vil^gbékéért ós a nukleáris konf­liktus veszélyének elhárításáért vívott harcban. Hangsúlyozták, hogy határozott küzdelmet kell folytatni a lázas fegyverkezés megfékezéséért és az Egyesült Államok imperialista erői által a vi­lágűr militarizálására tett kísérle­tek meghiúsításáért. Husák és Cunhal elvtárs kiemelte azon messzemenő kezdeményezések és javaslatok történelmi jelentősé­gét, amelyeket a Szovjetunió ne­vében Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a reykjavíki csúcsta­lálkozón tett, s amelyek új ösztön­zést adnak az imperializmus mili­tarista törekvései elleni harc foko­zásához. A kommunista ós munkásmoz­galom helyzetéről eszmecserét folytatva a felek hangsúlyozták, hogy tovább kell erősíteni e moz­galom egységét és akcióképessé­gét a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a szocializmusért és a békéért vívott harcban. Hu­sák elvtárs mély megelégedéssel nyilatkozott a CSKP ós a Portugál KP együttműködésének, interna­cionalista szolidaritásának és sok­oldalú kapcsolatainak magas színvonaláról. Nagyra értékelte a Portugál Kommunista Párt elvhű álláspontját, amely a marxizmus- -leninizmus és a proletár nemzet­köziség elveire támaszkodik. Cunhal elvtárs kifejezte a portu­gál kommunisták nagy elismeré­sét azon eredményekkel kapcso­latban, amelyeket Csehszlovákia népe a CSKP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építésében elért, és további sok sikert kívánt a CSKP XVII. kongresszusán kitú­zött feladatok teljesítéséhez. KEDD 1986. október 28. XXXIX. évfolyam 254. szám ★ Ára 50 fillér Jozef Lenárt Krivoj Rogban (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap háromnapos munkalátogatásra az Ukrán SZSZK-ba utazott. A Ruzy­néi repülőtéren František Chlád, a CSKP KB osztályvezető-helyet­tese és Viktor Lomakin, a Szov­jetunió csehszlovákiai nagykövete búcsúztatta. Megérkezésekor Kri­voj Rogban Viktor Bojko, az SZKP dnyepropetrovszki területi bizottsága elsó titkára és Miroslav Zavadil, Csehszlovákia szovjetu­nióbeli nagykövete fogadta. Jozef Lenárt Krivoj Rog-i tartózkodása alatt a bányaipari és ércdúsító kombinát építésének munkálatai­val ismerkedik meg. Vendéglátói­val továbbá megtárgyalja a kohá­szati együttmúködés időszerű kér­déseit. (Folytatása2. oldalon) Munka Érdemrendek átadása (ČSTK) - Vladimír Janický- nak, a Kohászati Másodtermelési Konszern vezérigazgatójának 60. születésnapja alkalmából a szo­cialista társadalom építésében elért rendkívüli munka- és politikai eredményeiért a köztársasági el­nök a Munka Érdemrendet ado­mányozta. Jaroslav Zajícnak, a Cseh Épí­tőipari Minisztérium káder- és sze­mélyzeti főosztálya igazgatójának 60. születésnapja alkalmából munkaeredményeiért és a szocia­lista társadalom építése során ta­núsított politikai elkötelezettségé­ért a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket tegnap Josef Haman, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, a KB titkára adta át a jubilánsoknak. A faanyagok komplex hasznosításáról (ČSTK) - Megkezdődött tegnap Smolenicében a KGST-tagorszá­gok és Jugoszlávia faanyagok komplex hasznosításával foglal­kozó megbízottjai tanácsának 20. ülése. A tanácskozáson Bulgária, Jugoszlávia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia küldöttsége, va­lamint a KGST Titkárságának kép­viselője vesz részt. Az október 31 -ig tartó ülés résztvevői intézkedéseket tesznek a kutatás területén 1981 és 1985 között elért eredmények gyakorlati felhasználására. A KGST-tagor­szágok 2000-ig terjedő komplex tudományos-múszaki fejlesztési programja alapján áttekintik az 1986-1990-ik évi tudományos- múszaki fejlesztési tervek teljesí­tése terén követendő eljárást, es szervezik az érintett intézmények közvetlen kapcsolatait. BIZTONSÁGOSABB JÖVŐT - MINDENKI SZÁMÁRA Mihail Gorbacsov válasza a szófiai írótalálkozó szervezőinek (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára válaszolt a 6. szófiai nemzetközi írótalálkozó szervezőinek arra a kérdésére, amely így hangzik: hogyan tekint ön földünk, az emberiség és a civilizáció jövőjére? Mihail Gorbacsov válaszában rámutat: ez a kérdés nyilvánvaló­an korunk legfontosabb kérdése. Már maga a megfogalmazása de­rűlátásról tanúskodik. Mi ugyan­csak meg vagyunk győződve ar­ról, hogy lesz jövő. A jövőnek azonban mindenek­előtt mindenki számára biztonsá­gosnak kell lennie. Ehhez egyet­len utat látok - bővíteni a bizalmat a népek és az országok között. Ehhez feltétlenül új politikai gon­dolkodás szükséges, amely az emberiség globális problémáinak megoldására irányul, nem pedig a fegyverkezési hajszára, olyan gondolkodás, amely az emberiség rendelkezésére álló eszközök és alkotó erők békés felhasználására irányul. Találkozójuk jelszava: ,,A béke - földünk reménye“. E jelszó ne­mes értelme igen közel áll hoz­zám. Éppen ez hatja át a bizton­ság mindenki számára történő szavatolásának szovjet koncep­cióját, amely mindenekelőtt a fegyverzet csökkentését és a le­szerelést tételezi fel. Felhívást tet­tünk arra, hogy az emberiség tö­megpusztító fegyverektől mente­sen lépjen a 2000. évbe. Már több mint egy éve nem hajtunk végre kísérleti atomrobbantást. Reykjavíkban a szovjet fél olyan kölcsönösen összefüggő javasla­tokat terjesztett elő, amelyek gon­dosan kiegyensúlyozottak a tár­gyalások résztvevői és az egész világközösség érdekeinek szem­pontjából. Sok mindenben enged­tünk emellett a Nyugatnak és arra számítottunk, hogy a Nyugat ugyanilyen készséget nyilvánít. A reykjavíki találkozó utáni helyzet, tekintet nélkül az amerikai kormány ismert provokációs ak­cióira és az izlandi találkozó durva elferdítésére, még mindig magá­ban foglalja a megoldás keresésé­nek lehetőségeit. Tudatában vagyunk annak, hogy abban a helyzetben, amikor különböző társadalmi rendszerek léteznek, eszményeink és a jövő­ről alkotott elképzeléseink nincse­nek mindenki ínyére. Különböző lehet a szociális értékek felfogása is. De ezeket a probémákat ál­szentség és spekulációk nélkül, olyan kísérletek nélkül kell elbírál- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom