Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-23 / 250. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 % ' 1986. X. 23 Tovább növeljük az önellátás mértékét (Folytatás a 4. oldalról) KOMMENTÁLJUK-— - - Színvonalas ellenőrzéssel A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóinak értekezletein egyre többen hangoztatják, hogy az ellenőrzést az irányítás szerves részévé kell tenni. Konkrét példák bizonyítják, hogy semmit sem érnek az olyan határozatok, amelyek csak papíron maradnak, s az íróasztalok fiókjaiban porosodnak. Az ellenőrző munka színvonalának javításáról az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Nyitrán (Nitra) rendezett értekezletén is sok szó esett. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak a jövőben alaposabb elemzéseket kell végezniük a mezőgazdasági vállalatoknál. Be kell vonniuk a csoportokba az egyes területekért felelős vezetőket, hogy érdemben állapíthassák meg, milyen mulasztások fordultak elő a vállalatoknál az egyes szakaszokon. A tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatoknál javult az ellenőrzések színvonala. Az intézkedések jelentős eredménye, hogy a jövőben az ellenőrök még kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak. Ez főleg abból következik, hogy a vezetők döntő többsége az ellenőrzést munkája elválaszthatatlan részének tekinti. Az is fontos körülmény, hogy az ellenőröket sokoldalúan készítik fel igényes munkájukra, tanfolyamokat szerveznek számukra, amelyeken az előadók konkrét példákkal szemléltetik, hogy az ellenőrzés egyes módszerei milyen mértékben járultak hozzá a problémák megoldásához. Ezeken az oktatásokon az ellenőrök arról is képet kapnak, hogy mire terjedhet ki a tevékenységük, hogyan működhetnek együtt a vállalati vezetőkkel. Számos mezőgazdasági vállalatnál, termelési-gazdasági egységeknél, valamint különböző intézményeknél belső ellenőrök is dolgoznak. Ezek rendszeres tájékoztatást adnak igazgatójuknak, vagy más felelős vezetőnek. Az egységes földműves-szövetkezetekben is működnek már belső ellenőrök, de a munka alapvető részét a zárszámadó közgyűlésen megválasztott ellenőrző bizottságok végzik. Ezek a szövetkezet taggyűlésén számolnak be észrevételeikről. A járási mezőgazdasági igazgatóságok ellenőrző és revíziós bizottságai már az új igényeknek megfelelően dolgoznak. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság ellenőrző osztálya például a föellenőr irányításával, és kidolgozott terv szerint végzi munkáját. Az állami gazdaságokban szakemberek bevonásával végzik el az ellenőrzést és javaslatokat is dolgoznak ki a gazdálkodás színvonalának javítására. A Gombai (Hubice) Állami Gazdaságban végzett elemzés eredményeit például figyelembe vették a magasabb színvonalú gazdálkodási program kidolgozásánál. Ebben a járásban a csilizradványi (Čilizská Radvaň) Csilizköz Efsz-ben és a somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz-ben, valamint a járási agrokémiai vállalatnál belső ellenőrök is segítik a vezetők munkáját. A jövőben a szerzett tapasztalatok alapján még jobban tökéletesítik az ellenőrzést. Az értékelések szerint az ellenőrzés színvonala tehát javul. Az elmúlt évben a 7. ötéves tervidőszak első időszakához viszonyítva sokkal több visszaélést, mulasztást tártak fel az ellenőrök. Ennek ellenére ezen a téren még sok a tennivaló. Az irányítás középső szintjein a vezetők még mindig nem tekintik az ellenőrző munkát az irányítás szerves részének. Félnek a konfliktusoktól, az egyes problémák megoldásától, pedig az előrehaladásnak ez az egyik feltétele. Ezért arra kell törekednünk, hogy az ellenőrzés minden mezőgazdasági vállalatnál egyre színvonalasabbá váljon. BALLA JÓZSEF ígéretes kezdet - és a folytatás? Jugoszláv luxusáru a SÁVÁ-ban gazdasági-élelmiszeripari komplexumban, beleértve a nemzetközi tudományos-múszaki és gazdasági együttműködés lehetőségeinek szélesebb körű kihasználását. A tudományos-kutatási alap célirányos aktivizálásának jelentős eszköze volt a tudományos-mü- szaki fejlesztés egységes tervének a kidolgozása a mezőgazda- sági-élelmiszeripari komplexumban, amely a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatokból indult ki. Gondoskodni kell róla, hogy az irányítási szervek rendszeresen ellenőrizzék ennek a tervnek a teljesítését, s folyamatos innoválását. A tudományos kutatás fejlesztésében alapvető jelentőséget tulajdonítunk a KGST-országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának, főleg ennek egyik kiemelt irányzatának, a biotechnológiai eljárások fejlesztésének. Részvételünk a biotechnológiai eljárások fejlesztésében teljes összhangban van a konkrét szükségleteinkkel, valamint az ismeretek elért színvonalával. A biotechnológiai program magában foglalja a gén- és a sejtsebészetet, az új növényvédelmi rendszereket, az állattenyésztési biotechnológiai eljárásokat, a biológiailag aktív anyagok kihasználását, az új állategészségügyi eljárások ki- fejlesztését, az élelmiszeripari biotechnológiai eljárásokat stb. Ezen a területen jelentős A mezőgazdasági vállalatoknál a gazdaságosság és a hatékonyság követelménye nem vonatkozhat csupán a növénytermesztésre és az állattenyésztésre. A melléküzemági termelésre is rendkívüli figyelmet kell fordítani, ahol jelenleg mintegy 60 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s a termelési érték eléri az évi 16 milliárd koronát. Ez társadalmilag hasznos tevékenység, amely vitathatatlanul hozzájárul a belső tartalékok hatékony kihasználásához, a munkaerő-el- látás stabilizálásához, s egyúttal bizonyos társadalmi szükségleteket is kielégít. Társadalmi szempontból főleg annak van jelentősége, hogy ezen az úton hiánycikknek minősülő mezőgazdasági gépeket és berendezéseket is gyártanak a mezőgazdasági termelés intenzifikálásához. A melléküzem- ági termelés társadalmi elismerésére azonban kedvezőtlenül hatnak a fegyelmezetlenség és az érvényes előírások megsértésének az esetei. A hatékony intenzifikálás nem valósítható meg az irányítás színvonalának javítása nélkül. A tudományos irányításhoz azonban jó minőségű információkra van szükség, ezért hatékonyabban ki kell használni a progresszív számítás- technikai és kommunikációs eszközöket. Jelenleg a mezőgazdasági vállalatok csaknem i 8 százalékánál összesen 720 mikroszámítógépet használnak ki irányítási célokra, az erre szakosított vállalatok szolgáltatásain kívül. A mezőgazdasági vállalatok egyharma- dánál a rádióösszeköttetést is bevezették. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista építés egyik legbonyolultabb feladata a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekek összehangolása. A pártós a társadalmi szervezeteknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk ezekre a kérdésekre. A kollektívák motiválásának legjelentősebb eszköze a vállalaton belüli önálló elszámolás, a brigádA gazdaságosság növelése érdekében a vezető dolgozóknak maximális figyelmet kell fordítaniuk a gazdasági elemzésekre. A hatékonyság szempontjait konkrétan meg kell határozni a vállalaton belüli tervekben. Következetesen meg kell vizsgálni, hogy a tényleges ráfordítások összhangban vannak-e a társadalmilag elfogadható termelési költségekkel. eredménynek számít, hogy Nyitrán (Nitra) elkezdte a tevékenységét a közös csehszlovák-szovjet állattenyésztési biotechnológiai laboratórium. A tudományos-műszaki haladás komplex érvényesítésében a biológiai és műszaki szolgáltató szervezetek mellett az élenjáró mezőgazdasági vállalatok, a növénytermesztési technológiai rendszerek gazdái is fontos szerepet játszanak. Jelenleg ezeket a rendszereket a szemes kukoricánál 48 200 hektáron, a burgonyánál csaknem 1000 hektáron, a repcénél 30 000 hektáron, a lencsénél 5000 hektáron, a szójánál 1920 hektáron alkalmazzák. Az anyagi-műszaki feltételek gyorsabb kialakításával tovább kell szélesíteni ezeket a rendszereket. A mezőgazdasági vállalatok többségénél kedvező légkör alakult ki a tudományos-műszaki ismeretek széles körű érvényesítéséhez. A szövetkezetek és az állami gazdaságok növekvő mértékben vesznek részt a progresszív mezőgazdasági technika, az elektronika, valamint az új vegyszerek alkalmazásában. Húsz mezőgazdasági vállalatnál például különböző elektronikai berendezéseket is gyártanak. A Veiké Bilovce-i Efsz-ben tudományos-termelési társulást hoztak létre a technológiai folyamatok irányításának automatizálására. A legújabb tudományos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati hasznosítására további tizenkét tudományos-termelési társulás is törekszik. rendszerű munkaszervezés és javadalmazás. Az élenjáró vállalatok és kollektívák eredményei, például a Šumava Állami Gazdaságban, a Chebi Állami Gazdaságban, a petŕvaldi Moravan Efsz- ben és máshol meggyőzően bizonyítják, hogy ebben'•az irányban még sok lehetőséget használhatunk ki. Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy mi fékezi e progresszív munkaszervezési forma szélesebb körű elterjedését. Az ok és a megoldás elsősorban abban rejlik, hogy a brigádforma nem létezhet valamilyen „mintaszerű“, elvonatkoztatott értelemben. Ez a vállalaton belüli önálló elszámolás logikus betetőzését jelenti, s bevezetéséhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A tapasztalatok arra utalnak, hogy e feltételek kialakításához a gazdasági és termelési vezetők egy évig is eltartó intenzív munkájára van szükség, szoros együttműködésben a párt- és a szakszervezeti szervekkel, vagy pedig a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezetével. A vállalaton belüli önálló elszámolás leggyengébb pontját a személyi anyagi érdekeltség területe képezi. Itt elengedhetetlen feltétel a vállalati terv jó minőségű lebontása, pontos normák, szabványok és kalkulációk alapján. A brigád- rendszerű munkaszervezés és javadalmazás különösen nagy igényeket támaszt ebben az irányban. A brigádformát sikeresen alkalmazó kollektívákban szoros összefüggés alakul ki a termelési eredmények és a kereseti színvonal között. Ez elsősorban a minőségre és a gazdaságosságra vonatkozó prémiumok célszerű érvényesítéséből következik, ami a kollektívákat a belső tartalékok és források intenzívebb kihasználására ösztönzi. Igényesebbé válik a vállalat gazdasági vezetése is, főleg a brigáddal szemben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából. A termőtalaj, az álló- és a forgóalapok kihasználását rendszeresen figyelemmel kell kísérni. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az anyagráfordítási költségekre, amelyek részaránya a termelési összköltségekben évről évre növekszik. Számos járásban, például a Hodoníni, a Prostéjovi járásban és máshol már több éve eredményesen alkalmazzák a tájékoztató költségnormatívumokat. Az automatizált teljesítmény-, költség- és jövedelemkalkuláció ezekben a járásokban jelentős eszközzé vált a termelés hatékonyságának növelésében. A 8. ötéves tervidőszakra előirányzott igényes feladatok konkrét intézkedéseket tesznek szükségessé a mezőgazdasági termelésben, a feldolgozó iparban, a termelési eszközöket előállító ágazatokban, valamint a biológiai és a műszaki szolgáltatásokat nyújtó szervezetekben. Az ésszerű gazdálkodás azonban nem jelenthet ésszerűtlen takarékoskodást. Ilyen rövidlátó „takarékossági“ intézkedés például a műtrágyák vásárlásának a korlátozása. A nagy hektárhozamok sok tápanyagot vonnak el a talajból, s ezeket teljes mértékben pótolni kell. A természetet nem lehet becsapni. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a műtrágyákat nem lehetne gazdaságosabban is felhasználni. Bátrabban kell keresni és alkalmazni a kevésbé anyag- és energiaigényes technológiai eljárásokat is, s következetesebben kell megoldani a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés anyagi- műszaki ellátásában fennálló fogyatékosságokat. A termelőeszközök gyártói termékeik használati értéke, minősége, anyag- és energiaigényessége által egyre nagyobb befolyást gyakorolnak az élelmiszer-termelés hatékonyságára. A mezőgazdasági termelés beruházási, alap- és anyagigényességének a csökkentése a 8. ötéves tervidőszak egyik legalapvetőbb feladata. Mezőgazdaságunk történetében először tűzünk magunk elé ilyen feladatot. Az elmúlt években az állóalapok hatékonysága állandóan csökkent, s az elmúlt tervidőszakban ezt a csökkenést csak mérsékelni tudtuk. Már megtettük az első lépéseket A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésében az idén már megtettük az első lépéseket. További haladást értünk el az állattenyésztés intenzifikálásában, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva javult a gazdasági állatok termelékenysége, amit a takarmányok hatékonyabb felhasználásával sikerült elérni. Az állattenyésztés elért színvonala lehetővé tette az állati termékek felvásárlási tervének folyamatos teljesítését. A növénytermesztésre negatívan hatott az időjárás kedvezőtlen fejlődése, így a gabonatermelés csekély mértékben elmaradt az előző ötéves tervidőszak évi átlagától. A terv teljesítésében mintegy 600 ezer tonnás hiány keletkezett. A tervezett termelést egyes további növényeknél sem sikerül elérni. A kiesések azonban nem befolyásolhatják az állattenyésztés tervezett feladatainak a teljesítését. Az irányítási szervek és a mezőgazdasági vállalatok intézkedéseket tettek a hiányok pótlására, például a forrólevegős szárítmányok mennyiségének növelésével, a silókukorica szemesként való betakarításával, az őszi vetésű gabonafélék vetésterületének növelésével, valamint az abrak- és tömegtakarmányok hatékonyabb kihasználásával. Ennek ellenére a takarmányszükségletek fedezésére az elmúlt évből származó tartalékok egy részét is fel kellett használni. Az előirányzott feladatok teljesítésében szerzett idei tapasztalataink újból bizonyították, hogy a pártmunkában olyan módszerekre és formákra van szükség, amelyek összhangban vannak az élelmiszertermelés igényes feladataival és az irányítási rendszer érvényesítésével. A mezőgazdaság területén a kongresszusi határozatok teljesítését mindennapi tömegpolitikai munkával, a kezdeményezés céltudatos fejlesztésével, következetes kádermunkával, valamint a pártellenórzés jogának széles körű érvényesítésével kell elősegíteni. Melyik divatot kedvelő és követő nő illetve férfi ne szeretné egyedi, különleges darabokkal kiegészíteni ruhatárát, hogy lépést tartson a legújabb divatáramlatokkal? A ruházkodásban még teljesítheti vágyát, ha megtalálja a megfelelő anyagot és szalonban megvarratja a kiválasztott modell szerint, ugyanis szegényes konfekciókínálatunk nem igen elégíti ki az igényesebbek kívánságait. A cipőkkel és egyéb kiegészítőkkel azonban rosz- szabb a helyzet. Az elmúlt években Szlovákia fővárosában nyitottak néhány luxusboltot, melyekben külföldi divatcikkeket árusítanak, de a vásárlóközönség többet várt ezektől. A megnyitáskor kígyózó sorok lassanként elfogytak, sót az érdeklődés is nagyon megcsappant, s ez egyenes összefüggésbe hozható a kínálat szűkülésével. Szeptember elején újabb luxusüzlettel gazdagodott a főváros. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma a gottwaldovi Obuv vállalat vezérigazgatóságával karöltve a divatos bőrruházat! cikkek és lábbelik választékát kívánta a hazai piacon bővíteni. Hasonló bolt működik Prágában Bosanka elnevezéssel, Bratislavában pedig a Palacký utcában a Sáva reklámtábla került a felújított ház falára.- A zágrábi Derma cég az üzlet szállítója és a prágai Exico kereskedelmi vállalaton keresztül rendeljük meg az árut - tájékoztatott Imrich Mokrý mérnök, a partizánskei cipőkereskedelmi vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. - öt cipőgyártól kapunk lábbelit, a bőrből készült ruházati cikkeket pedig négy cég szállítja. S hogy mi minden van az új butikban? Bőrkonfekció: kosztümök, nadrágok, zakók, kabátok. Divatos női alkalmi cipők 550-610 koronáért, illetve még drágábban. A csizmákat 1000 koronán felüli áron kínálják. Ezenkívül férficipók egészítik ki a kínálatot.- A megnyitáskor 5 millió korona értékű árunk volt, ebból 2 628 000-ért konfekció, 2 372 000-ért pedig lábbeli - folytatta a bolt bemutatását az igazgatóhelyettes. - Az érdeklődés nagy volt, erről tanúskodik a kedvező fogyasztói visszhangon kívül az elért kiskereskedelmi forgalom is. Természetesen az a céljuk, hogy a továbbiakban bővítsék a választékot, a divatos konfekción, lábbelin kívül bőrdíszműt és kiegészítőket is szeretnének a boltba betérőknek kínálni. Amint az igazgatóhelyettes tájékoztatott, már előzetesen kiválasztották az árut az 1987-es tavaszi-nyári idényre. Erre a belgrádi vásáron került sor, ahol további tíz gyártóval tárgyaltak az együttműködésről. A vállalat képviselője óvatosan nyilatkozott a további behozatal mennyiségéről. Ez ugyanis a kereskedelmi minisztérium és a külföldi partner jó együttműködésén kívül függ attól is, mikor és hogyan tudunk az áruért fizetni. Az igazat bevallva először csodálkoztam, hogy Jozef Paniak, a bolt vezetője a felsőbb szervhez küldött az információkért, végül is megértettem: ebben az esetben is kevés lesz az ő és beosztottjainak igyekezete. „Feljebb" fog eldőlni a Sáva butik jövője. Az viszont tény: a kereskedőnek elsősorban megfelelő mennyiségű és minőségű, folyamatosan szállított árura van szüksége ahhoz, hogy a vásárlók igényeit kielégítse. Ha már egyszer az érdeklődést felkeltették, nem volna szabad a hasznos kezdeményezésnek kárba vesznie és ezzel csalódást okozni a vásárlóknak. DEÁK TERÉZ A belső tartalékok hatékony kihasználásával A minél gazdaságosabb termelés követelménye
