Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 % ' 1986. X. 23 Tovább növeljük az önellátás mértékét (Folytatás a 4. oldalról) KOMMENTÁLJUK-— - - ­Színvonalas ellenőrzéssel A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóinak értekezletein egyre többen hangoztatják, hogy az ellenőrzést az irányítás szerves részévé kell tenni. Konkrét példák bizonyítják, hogy semmit sem érnek az olyan határozatok, amelyek csak papíron maradnak, s az íróasztalok fiókjaiban porosodnak. Az ellenőrző munka színvonalának javításáról az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Nyitrán (Nitra) rendezett értekezletén is sok szó esett. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy a kerületi és a járási mező­gazdasági igazgatóságoknak a jövőben alaposabb elemzé­seket kell végezniük a mezőgazdasági vállalatoknál. Be kell vonniuk a csoportokba az egyes területekért felelős vezető­ket, hogy érdemben állapíthassák meg, milyen mulasztások fordultak elő a vállalatoknál az egyes szakaszokon. A tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari vállalatoknál javult az ellenőrzések színvonala. Az intézkedések jelentős eredménye, hogy a jövőben az ellenőrök még kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak. Ez főleg abból következik, hogy a vezetők döntő többsége az ellenőrzést munkája elválaszthatatlan részének tekinti. Az is fontos körülmény, hogy az ellenőröket sokoldalúan készítik fel igényes munkájukra, tanfolyamokat szerveznek számukra, amelyeken az előadók konkrét példák­kal szemléltetik, hogy az ellenőrzés egyes módszerei milyen mértékben járultak hozzá a problémák megoldásához. Eze­ken az oktatásokon az ellenőrök arról is képet kapnak, hogy mire terjedhet ki a tevékenységük, hogyan működhetnek együtt a vállalati vezetőkkel. Számos mezőgazdasági válla­latnál, termelési-gazdasági egységeknél, valamint különböző intézményeknél belső ellenőrök is dolgoznak. Ezek rendsze­res tájékoztatást adnak igazgatójuknak, vagy más felelős vezetőnek. Az egységes földműves-szövetkezetekben is működnek már belső ellenőrök, de a munka alapvető részét a zárszámadó közgyűlésen megválasztott ellenőrző bizottsá­gok végzik. Ezek a szövetkezet taggyűlésén számolnak be észrevételeikről. A járási mezőgazdasági igazgatóságok ellenőrző és reví­ziós bizottságai már az új igényeknek megfelelően dolgoz­nak. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság ellenőrző osztálya például a föellenőr irányításával, és kidolgozott terv szerint végzi munkáját. Az állami gazdaságokban szakemberek bevonásával végzik el az ellenőrzést és javaslatokat is dolgoznak ki a gazdálkodás színvonalának javítására. A Gombai (Hubice) Állami Gazda­ságban végzett elemzés eredményeit például figyelembe vették a magasabb színvonalú gazdálkodási program kidol­gozásánál. Ebben a járásban a csilizradványi (Čilizská Rad­vaň) Csilizköz Efsz-ben és a somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz-ben, valamint a járási agrokémiai vállalatnál belső ellenőrök is segítik a vezetők munkáját. A jövőben a szerzett tapasztalatok alapján még jobban tökéletesítik az ellenőr­zést. Az értékelések szerint az ellenőrzés színvonala tehát javul. Az elmúlt évben a 7. ötéves tervidőszak első időszakához viszonyítva sokkal több visszaélést, mulasztást tártak fel az ellenőrök. Ennek ellenére ezen a téren még sok a tennivaló. Az irányítás középső szintjein a vezetők még mindig nem tekintik az ellenőrző munkát az irányítás szerves részének. Félnek a konfliktusoktól, az egyes problémák megoldásától, pedig az előrehaladásnak ez az egyik feltétele. Ezért arra kell törekednünk, hogy az ellenőrzés minden mezőgazdasági vállalatnál egyre színvonalasabbá váljon. BALLA JÓZSEF ígéretes kezdet - és a folytatás? Jugoszláv luxusáru a SÁVÁ-ban gazdasági-élelmiszeripari komp­lexumban, beleértve a nemzetközi tudományos-múszaki és gazda­sági együttműködés lehetőségei­nek szélesebb körű kihasználását. A tudományos-kutatási alap cél­irányos aktivizálásának jelentős eszköze volt a tudományos-mü- szaki fejlesztés egységes tervé­nek a kidolgozása a mezőgazda- sági-élelmiszeripari komplexum­ban, amely a CSKP XVII. kong­resszusán elfogadott határozatok­ból indult ki. Gondoskodni kell róla, hogy az irányítási szervek rend­szeresen ellenőrizzék ennek a tervnek a teljesítését, s folyama­tos innoválását. A tudományos kutatás fejlesz­tésében alapvető jelentőséget tu­lajdonítunk a KGST-országok tu­dományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjá­nak, főleg ennek egyik kiemelt irányzatának, a biotechnológiai el­járások fejlesztésének. Részvéte­lünk a biotechnológiai eljárások fejlesztésében teljes összhangban van a konkrét szükségleteinkkel, valamint az ismeretek elért szín­vonalával. A biotechnológiai prog­ram magában foglalja a gén- és a sejtsebészetet, az új növényvé­delmi rendszereket, az ál­lattenyésztési biotechnológiai eljá­rásokat, a biológiailag aktív anya­gok kihasználását, az új állategészségügyi eljárások ki- fejlesztését, az élelmiszeripari biotechnológiai eljárásokat stb. Ezen a területen jelentős A mezőgazdasági vállalatoknál a gazdaságosság és a hatékony­ság követelménye nem vonatkoz­hat csupán a növénytermesztésre és az állattenyésztésre. A mellék­üzemági termelésre is rendkívüli figyelmet kell fordítani, ahol jelen­leg mintegy 60 ezer dolgozót fog­lalkoztatnak, s a termelési érték eléri az évi 16 milliárd koronát. Ez társadalmilag hasznos tevékeny­ség, amely vitathatatlanul hozzá­járul a belső tartalékok hatékony kihasználásához, a munkaerő-el- látás stabilizálásához, s egyúttal bizonyos társadalmi szükséglete­ket is kielégít. Társadalmi szem­pontból főleg annak van jelentősé­ge, hogy ezen az úton hiánycikk­nek minősülő mezőgazdasági gé­peket és berendezéseket is gyár­tanak a mezőgazdasági termelés intenzifikálásához. A melléküzem- ági termelés társadalmi elismeré­sére azonban kedvezőtlenül hat­nak a fegyelmezetlenség és az érvényes előírások megsértésé­nek az esetei. A hatékony intenzifikálás nem valósítható meg az irányítás szín­vonalának javítása nélkül. A tudo­mányos irányításhoz azonban jó minőségű információkra van szük­ség, ezért hatékonyabban ki kell használni a progresszív számítás- technikai és kommunikációs esz­közöket. Jelenleg a mezőgazda­sági vállalatok csaknem i 8 száza­lékánál összesen 720 mikroszá­mítógépet használnak ki irányítási célokra, az erre szakosított válla­latok szolgáltatásain kívül. A me­zőgazdasági vállalatok egyharma- dánál a rádióösszeköttetést is be­vezették. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szocialista építés egyik legbonyolultabb feladata a társa­dalmi, a vállalati és az egyéni érdekek összehangolása. A párt­ós a társadalmi szervezeteknek sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítaniuk ezekre a kérdésekre. A kollektívák motiválásának legje­lentősebb eszköze a vállalaton belüli önálló elszámolás, a brigád­A gazdaságosság növelése ér­dekében a vezető dolgozóknak maximális figyelmet kell fordítani­uk a gazdasági elemzésekre. A hatékonyság szempontjait konk­rétan meg kell határozni a vállala­ton belüli tervekben. Következete­sen meg kell vizsgálni, hogy a tényleges ráfordítások össz­hangban vannak-e a társadalmi­lag elfogadható termelési költsé­gekkel. eredménynek számít, hogy Nyit­rán (Nitra) elkezdte a tevékenysé­gét a közös csehszlovák-szovjet állattenyésztési biotechnológiai la­boratórium. A tudományos-műszaki hala­dás komplex érvényesítésében a biológiai és műszaki szolgálta­tó szervezetek mellett az élenjáró mezőgazdasági vállalatok, a nö­vénytermesztési technológiai rendszerek gazdái is fontos sze­repet játszanak. Jelenleg ezeket a rendszereket a szemes kukori­cánál 48 200 hektáron, a burgo­nyánál csaknem 1000 hektáron, a repcénél 30 000 hektáron, a len­csénél 5000 hektáron, a szójánál 1920 hektáron alkalmazzák. Az anyagi-műszaki feltételek gyor­sabb kialakításával tovább kell szélesíteni ezeket a rendszereket. A mezőgazdasági vállalatok többségénél kedvező légkör ala­kult ki a tudományos-műszaki is­meretek széles körű érvényesítésé­hez. A szövetkezetek és az állami gazdaságok növekvő mértékben vesznek részt a progresszív me­zőgazdasági technika, az elektro­nika, valamint az új vegyszerek alkalmazásában. Húsz mezőgaz­dasági vállalatnál például külön­böző elektronikai berendezéseket is gyártanak. A Veiké Bilovce-i Efsz-ben tudományos-termelési társulást hoztak létre a technológi­ai folyamatok irányításának auto­matizálására. A legújabb tudomá­nyos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati hasznosítására további tizenkét tudományos-termelési társulás is törekszik. rendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás. Az élenjáró vállala­tok és kollektívák eredményei, például a Šumava Állami Gazda­ságban, a Chebi Állami Gazda­ságban, a petŕvaldi Moravan Efsz- ben és máshol meggyőzően bizo­nyítják, hogy ebben'•az irányban még sok lehetőséget használha­tunk ki. Ezzel összefüggésben fel­merül a kérdés, hogy mi fékezi e progresszív munkaszervezési forma szélesebb körű elterjedését. Az ok és a megoldás elsősor­ban abban rejlik, hogy a brigádfor­ma nem létezhet valamilyen „min­taszerű“, elvonatkoztatott érte­lemben. Ez a vállalaton belüli önálló elszámolás logikus betető­zését jelenti, s bevezetéséhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. A tapasztalatok arra utalnak, hogy e feltételek kialakí­tásához a gazdasági és termelési vezetők egy évig is eltartó intenzív munkájára van szükség, szoros együttműködésben a párt- és a szakszervezeti szervekkel, vagy pedig a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége szervezetével. A vállalaton belüli önálló elszá­molás leggyengébb pontját a sze­mélyi anyagi érdekeltség területe képezi. Itt elengedhetetlen feltétel a vállalati terv jó minőségű lebon­tása, pontos normák, szabványok és kalkulációk alapján. A brigád- rendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás különösen nagy igé­nyeket támaszt ebben az irányban. A brigádformát sikeresen alkal­mazó kollektívákban szoros összefüggés alakul ki a termelési eredmények és a kereseti színvo­nal között. Ez elsősorban a minő­ségre és a gazdaságosságra vo­natkozó prémiumok célszerű ér­vényesítéséből következik, ami a kollektívákat a belső tartalékok és források intenzívebb kihaszná­lására ösztönzi. Igényesebbé válik a vállalat gazdasági vezetése is, főleg a brigáddal szemben vállalt kötelezettségek teljesítése szem­pontjából. A termőtalaj, az álló- és a forgó­alapok kihasználását rendszere­sen figyelemmel kell kísérni. Meg­különböztetett figyelmet kell fordí­tani az anyagráfordítási költségek­re, amelyek részaránya a termelé­si összköltségekben évről évre növekszik. Számos járásban, pél­dául a Hodoníni, a Prostéjovi já­rásban és máshol már több éve eredményesen alkalmazzák a tá­jékoztató költségnormatívumokat. Az automatizált teljesítmény-, költség- és jövedelemkalkuláció ezekben a járásokban jelentős eszközzé vált a termelés haté­konyságának növelésében. A 8. ötéves tervidőszakra elő­irányzott igényes feladatok konkrét intézkedéseket tesznek szüksé­gessé a mezőgazdasági termelés­ben, a feldolgozó iparban, a ter­melési eszközöket előállító ágaza­tokban, valamint a biológiai és a műszaki szolgáltatásokat nyújtó szervezetekben. Az ésszerű gaz­dálkodás azonban nem jelenthet ésszerűtlen takarékoskodást. Ilyen rövidlátó „takarékossági“ intézkedés például a műtrágyák vásárlásának a korlátozása. A nagy hektárhozamok sok tápa­nyagot vonnak el a talajból, s eze­ket teljes mértékben pótolni kell. A természetet nem lehet becsap­ni. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a műtrágyákat nem lehetne gazdaságosabban is felhasználni. Bátrabban kell keresni és alkal­mazni a kevésbé anyag- és ener­giaigényes technológiai eljáráso­kat is, s következetesebben kell megoldani a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés anyagi- műszaki ellátásában fennálló fo­gyatékosságokat. A termelőesz­közök gyártói termékeik használati értéke, minősége, anyag- és ener­giaigényessége által egyre na­gyobb befolyást gyakorolnak az élelmiszer-termelés hatékonysá­gára. A mezőgazdasági termelés beruházási, alap- és anyagigé­nyességének a csökkentése a 8. ötéves tervidőszak egyik legalap­vetőbb feladata. Mezőgazdasá­gunk történetében először tűzünk magunk elé ilyen feladatot. Az el­múlt években az állóalapok haté­konysága állandóan csökkent, s az elmúlt tervidőszakban ezt a csökkenést csak mérsékelni tudtuk. Már megtettük az első lépéseket A CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésé­ben az idén már megtettük az első lépéseket. További haladást ér­tünk el az állattenyésztés intenzifi­kálásában, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva javult a gazdasági állatok termelékeny­sége, amit a takarmányok hatéko­nyabb felhasználásával sikerült elérni. Az állattenyésztés elért színvonala lehetővé tette az állati termékek felvásárlási tervének fo­lyamatos teljesítését. A növénytermesztésre negatí­van hatott az időjárás kedvezőtlen fejlődése, így a gabonatermelés csekély mértékben elmaradt az előző ötéves tervidőszak évi átla­gától. A terv teljesítésében mint­egy 600 ezer tonnás hiány kelet­kezett. A tervezett termelést egyes további növényeknél sem sikerül elérni. A kiesések azonban nem befo­lyásolhatják az állattenyésztés ter­vezett feladatainak a teljesítését. Az irányítási szervek és a mező­gazdasági vállalatok intézkedése­ket tettek a hiányok pótlására, pél­dául a forrólevegős szárítmányok mennyiségének növelésével, a si­lókukorica szemesként való beta­karításával, az őszi vetésű gabo­nafélék vetésterületének növelé­sével, valamint az abrak- és tö­megtakarmányok hatékonyabb ki­használásával. Ennek ellenére a takarmányszükségletek fedezé­sére az elmúlt évből származó tartalékok egy részét is fel kellett használni. Az előirányzott feladatok teljesí­tésében szerzett idei tapasztalata­ink újból bizonyították, hogy a pártmunkában olyan módsze­rekre és formákra van szükség, amelyek összhangban vannak az élelmiszertermelés igényes fela­dataival és az irányítási rendszer érvényesítésével. A mezőgazda­ság területén a kongresszusi hatá­rozatok teljesítését mindennapi tö­megpolitikai munkával, a kezde­ményezés céltudatos fejlesztésé­vel, következetes kádermunkával, valamint a pártellenórzés jogának széles körű érvényesítésével kell elősegíteni. Melyik divatot kedvelő és követő nő illetve férfi ne szeretné egyedi, különle­ges darabokkal kiegészíteni ruhatárát, hogy lépést tartson a legújabb divat­áramlatokkal? A ruházkodásban még teljesítheti vágyát, ha megtalálja a megfelelő anyagot és szalonban megvarratja a kiválasztott modell sze­rint, ugyanis szegényes konfekciókíná­latunk nem igen elégíti ki az igénye­sebbek kívánságait. A cipőkkel és egyéb kiegészítőkkel azonban rosz- szabb a helyzet. Az elmúlt években Szlovákia főváro­sában nyitottak néhány luxusboltot, melyekben külföldi divatcikkeket árusí­tanak, de a vásárlóközönség többet várt ezektől. A megnyitáskor kígyózó sorok lassanként elfogytak, sót az ér­deklődés is nagyon megcsappant, s ez egyenes összefüggésbe hozható a kí­nálat szűkülésével. Szeptember elején újabb luxusüzlet­tel gazdagodott a főváros. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériuma a gottwal­dovi Obuv vállalat vezérigazgatóságá­val karöltve a divatos bőrruházat! cik­kek és lábbelik választékát kívánta a hazai piacon bővíteni. Hasonló bolt működik Prágában Bosanka elneve­zéssel, Bratislavában pedig a Palacký utcában a Sáva reklámtábla került a felújított ház falára.- A zágrábi Der­ma cég az üzlet szállítója és a prágai Exico kereskedelmi vállalaton keresz­tül rendeljük meg az árut - tájékoztatott Imrich Mokrý mérnök, a partizánskei cipőkereskedelmi vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese. - öt cipőgyártól kapunk lábbelit, a bőrből készült ruhá­zati cikkeket pedig négy cég szállítja. S hogy mi minden van az új butik­ban? Bőrkonfekció: kosztümök, nadrá­gok, zakók, kabátok. Divatos női alkal­mi cipők 550-610 koronáért, illetve még drágábban. A csizmákat 1000 koronán felüli áron kínálják. Ezenkívül férficipók egészítik ki a kínálatot.- A megnyitáskor 5 millió korona értékű árunk volt, ebból 2 628 000-ért konfekció, 2 372 000-ért pedig lábbeli - folytatta a bolt bemutatását az igaz­gatóhelyettes. - Az érdeklődés nagy volt, erről tanúskodik a kedvező fo­gyasztói visszhangon kívül az elért kiskereskedelmi forgalom is. Természetesen az a céljuk, hogy a továbbiakban bővítsék a választékot, a divatos konfekción, lábbelin kívül bőrdíszműt és kiegészítőket is szeret­nének a boltba betérőknek kínálni. Amint az igazgatóhelyettes tájékozta­tott, már előzetesen kiválasztották az árut az 1987-es tavaszi-nyári idényre. Erre a belgrádi vásáron került sor, ahol további tíz gyártóval tárgyaltak az együttműködésről. A vállalat képviselője óvatosan nyi­latkozott a további behozatal mennyi­ségéről. Ez ugyanis a kereskedelmi minisztérium és a külföldi partner jó együttműködésén kívül függ attól is, mikor és hogyan tudunk az áruért fi­zetni. Az igazat bevallva először csodál­koztam, hogy Jozef Paniak, a bolt vezetője a felsőbb szervhez küldött az információkért, végül is megértettem: ebben az esetben is kevés lesz az ő és beosztottjainak igyekezete. „Feljebb" fog eldőlni a Sáva butik jövője. Az viszont tény: a kereskedőnek elsősor­ban megfelelő mennyiségű és minősé­gű, folyamatosan szállított árura van szüksége ahhoz, hogy a vásárlók igé­nyeit kielégítse. Ha már egyszer az érdeklődést felkeltették, nem volna szabad a hasznos kezdeményezésnek kárba vesznie és ezzel csalódást okoz­ni a vásárlóknak. DEÁK TERÉZ A belső tartalékok hatékony kihasználásával A minél gazdaságosabb termelés követelménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom