Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám, csütörtök

A béke számunkra a legfontosabb prioritás Aj szú 1986. X. 2. (Folytatás az 1. oldalról) Ez a jó hír mintha az egész nemzetközi közösség kívánságának visszhangja lenne. Teljes mértékben összhangban van tanácskozásunk konstruktív légkörével is. Főleg azokkal az új jelenségekkel és tendenciákkal, amelyek az ülésszak eddigi tanácskozásában oly szembeötlően megnyilvánultak. Elnök úr, a világ sorsdöntö választás előtt áll. Minden ezektől a döntésektől függ: letérünk-e a nukleáris pusztulás felé vezető útról, vagy győz az új politikai gondolkodásmód, Földünkön az élet megőrzésére irányuló törekvések. Mi, Csehszlovákiában rendületlenül azt az álláspontot valljuk - bármennyire is eltérnek egymástól társadalmi rendszerek, politikai nézetek - győznie kell a konfrontáció elhárítására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló akaratnak. Ez a háború elutasítását jelenti a politika javára, mivel az elkövetkező háború minden politika végét jelentené. Nem szabad megengedni, hogy a jövőt a katonai technológiák programozzák. A sokrétű, gyakran ellentmondó érdekeket úgy kell irányítani, hogy az egyén és a népek is nyugodtan élhessenek, nem tartva a holnaptól. Ehhez döntő mértékben hozzájárulhat a nemzetközi béke ós biztonság komplex rendszerének létrehozása. Ez a rendszer magában foglalná a katonai, politikai, gazdasági és humanitárius szférát- feltételezi anyagi ós politikai-jogi, valamint erkölcsi-lélektani garanciák elfogadását, amelyek kizárnák az erő alkalmazását; lehetővé tenné politikai eszközökkel a mindenki számára egyenlő biztonság elérését. Éppen ebben rejlik a szocialista országok idei közgyűlés elé terjesztett közös javaslatának lényege. Ez a javaslat elégségesen ösztönöz arra, hogy új módon elgondolkodjunk afelett, hogyan lehetne az ENSZ Alapokmányának céljait ós elveit átfogóan megvalósítani ós a gyakorlatban fejleszteni. Ma mindenki a békéről beszél, az elképzelések róla azonban teljesen eltérőek. Sok helyütt csak fegyvernyugvásnak tekintik. Mások azt állítják, hogy a háború elhárítása a nukleáris eszközökre való támaszkodást jelenti, s ebből kiindulva egyoldalúan „igényt" tartanak a meglévő fegyverzetkorlátozási megállapodások aláásására. Sőt, a neoglobalizmus doktrínája továbbra is számol a katonai erővel, az agreszszióval, a gazdasági zsarolással és önkényes diktátummal más országokkal és népekkel szemben. Ez a filozófia erkölcstelen ós nincs jövője. Káros az egész emberiség számára! Ami minket illet, azt a nézetet valljuk, hogy a feltartóztatást, a megfélemlítést és a válaszcsapással való fenyegetést helyettesíteni lehet a bizalom szilárd garanciáival. A békés egymás mellett élés a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb univerzális elve lehet és azzá kell válnia. A biztonságot mint közös ós oszthatatlan tulajdont kell értelmezni. Az alapvető egzisztenciális normák ilyen egységében látjuk a megbízható kivezető utat korunk legbonyolultabb problémáiból. Történelmi előrelátással így fogalmazta meg ezeket az SZKP XXVII. kongresszusa. így azonosult velük a CSKP XVII. kongresszusa is. Ezeket tartjuk - jelentette ki Gustáv Husák. a CSSZSZK einöke - a békéért és haladásért vívott küzdelem hatalmas ösztönzőinek. Teljes mértékben csatlakoztunk az idei nemzetközi békeév központi felhívásához ós konkrétan hozzájárultunk annak megvalósításához. Értékes tapasztalatokat szereztünk, amelyek megerősítették, hogy megvan minden feltétel a népek, kormányok ós az egész világközössóg alkotó béketörekvései további fokozásához. Elnök úr, a lépések között, amelyek elvezethetnek a politikai légkör javításához és a kölcsönös biztonság megszilárdításához, nincs sürgetőbb, mint a lázas fegyverkezés korlátozása. Feltétlenül meg kell állítani a Földön a nukleáris és a hagyományos fegyverkezés fenyegető folyamatát. Meg kell ezt akadályozni a világűrben, amíg van rá idő, bár idő nincs éppen túl sok. Igen, az emberiség sorsának kérdése ma teljesen újszerűen vetődik fel. A nukleáris arzenálok olyan abszurd méretekig növekedtek, hogy már nem szolgálják eredeti céljukat.További gyarapításuk közelebb hozza azt a pillanatot, amikor a stratégiai paritás is megszűnik a katonai-politikai feltartóztatás tényezőjévé lenni. A kölcsönös elrettentés önmaga ellentétjévé v$lik. Ez a helyzet már magában cáfolja a régi politikai gondolkodásmód filozófiáját - ezen fegyverek további halmozásának szükségessége melletti érvelést. Sajnos, egyes nyugati országoknak a fegyverkezés korlátozásához való hozzáállásában még mindig fellelhető az a nyilvánvaló törekvés, hogy a dolgokat csak halogassák. Nem tanúskodik talán erről a bécsi tárgyalások helyzete, ahol 13 év, 40 forduló után a szocialista országok 26 javaslata ellenére sem sikerült semmit elérni? Valóban, sokan azok közül, akik szóban a haladást szorgalmazzák, tetteikkel azt bizonyítják, hogy mégiscsak a katonai erő felé hajlanak. A konfrontációs irányvonal melletti elkötelezettségben olyan messzire mennek, hogy a világűrből akarják körülzárni bolygónkat. Felvetődik a kérdés, valójában mire kell ez a „hadászati forradalom", amikor minden oldalról a leszerelés terén követelik a forradalmat? Ürügyként az előrehaladás megakadályozására sokmindent felhasználnak. Például az ellenőrzés állandóan hangoztatott és eltúlzott kérdését. Mintha nem is akarnák tudomásul venni, hogy a szocialista országok teljes mórtékben készek megoldani ezt a kérdést is, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket, ahogyan azt kinyilvánították Stockholmban. Hiszen mi sem fogadhatnánk el soha leszerelési szerződéseket szigorú és egyenjogú ellenőrző intézkedések nélkül. Ez azonban azt feltételezi, hogy legyen mit ellenőrizni. Megköveteli továbbá a tárgyalásokat ós a megállapodást valamennyi nukleáris fegyver fokozatos felszámolásáról, a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról és a gazdag napirend más halaszthatatlan kérdéseiben. Meggyőződésünk, hogy éppen a Mihail Gorbacsov által javasolt január 15-i program kínálja a nukleáris leszerelés kérdései egész komplexumának megoldása felé vezető utat - hadászati fegyverzet, az európai közepes hatótávolságú rakéták, és a harcászati-hadműveleti eszközök terén. Az előrelépés eddig előterjesztett bázisai közül ezt tartjuk a legjobban kidolgozottnak és a legkonkrétabbnak. Megfelelően tiszteletben tartja valamennyi ország - nukleáris vagy nem nukleáris állam - biztonságának jogos érdekeit. Valóban történelmi lehetőséget kínál a nukleáris pusztítás veszélyének elhárítására. Lehetővé teszi az emberi civilizáció számára a harmadik évezeredbe való biztonságos, békés belépést. Teljes mértékben támogatjuk ezt. Az ENSZ munkája számára is központi irányadó ponttá kellene válnia. Elnök űr, a lázas fegyverkezés szinonimájának tekintjük a folytatódó nukleáris kísérleteket. A legnagyobb felelősségtudat bizonyítékát látjuk a Szovjetunió döntésében, hogy meghosszabbította több mint 400 napra az év végóig a valamennyi nukeáris robbantásra vonatkozó egyoldalú moratóriumát. Saját biztonsága szempontjából ez a nem könnyű lépés világszerte elismerést váltott k;. Ez esetben valóban követésre méltó, igazi felhívásról van szó. Hiszen ezt bizonyította ebben a teremben felhangzott spontán taps, amikor Sevardnadze miniszter beszédében említést tett erről a lépésről. Igen, ez a példa még egy lehetőséget ad. Új lehetőséget ad az elgondolkodásra. A hozzáállást ehhez a kérdéshez a békeszerető szavak őszintesége kritériumának tekintjük. Nagyra értékeljük azt az aktivitást, amit ebben a fontos ügyben négy kontinens hat országának csoportja és az el nem kötelezettek egész mozgalma fejt ki. Azt kívánjuk, hogy felhívásukat ismételten hallgassa meg az amerikai fél is. Ez lenne a legtermészetesebb, a legkönnyebb és legolcsóbb módja a nukleáris potenciál növekedése megállításának. Kizárnák a kísérletek által előidézett konfrontációt. Megnyitnák az utat más,jelentős, a nukleáris háború elhárítását célzó intézkedések felé, összhangban a genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozón született megállapodással. Odvözöljük a Szovjetunió készségét, hogy bármikor hajlandó aláírni a megállapodást az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról. Ha erre a történelmi jelentőségű lépésre éppen itt kerülne sor, az szervezetünk e gondolat iránti odaadásának szimbóluma lenne. Azonosulunk azzal az állásponttal is, miszerint a hadászati nukleáris rendszerek radikális korlátozásának alapvető feltétele, hogy ezek a fegyverek ne kerüljenek a világűrbe. A józan ész azt sugallja: nem lenne-e egyszerűbb, takarékosabb és főleg sokkal biztonságosabb felszámolni a nukleáris fegyvereket, minthogy úgymond védekezni ellenük? Méghozzá ilyen bonyolult. költséges ós emellett nagyon kockázatos úrpajzzsal? Bizonyára így van. Éppen ezért követeljük e fegyverek felszámolását Egyértelműen támogatjuk a világűr békés kihasználására irányuló közös gyakorlati lépések reális programjának kidolgozását és elfogadását. A népek csak így egyesithetik erőiket bolygójuk, annak atmoszférája és bioszférája megvédésére. Úgy véljük, hogy az általános biztonság megszilárdítása és a bizalom erősítése függ az atom békés kihasználásának megbízhatóságától. Ezért támogatjuk az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének létrehozását, mint minden egyes ország ós valamennyi állam együttes univerzális kötelezettségét. Valójában órtékes tapasztalataink vannak. A maga nemében az első ilyen egyedülálló dokumentum az 1982-es csehszlovák—osztrák megállapodás a nukleáris berendezésekkel összefüggő kérdések rendezéséről. Jól szolgált a csernobili baleset után. Meggyőző bizonyítéka annak, hogy az IAEA keretében megoldható a nukleáris biztonság kérdése, tekintet nélkül az érdekelt államok társadalmi rendszerére. Síkraszállunk azért, hogy a világ különböző részeiben atommentes és békeövezetek jöjjenek létre: KözépEurópában, Észak-Európában, a Balkán félszigeten, Afrikában, az Indiaióceán és a Csendes-óceán térségében. Szorgalmazzuk a vegyi fegyverek készleteinek, valamint a gyártásukra szolgáló berendezéseknek a világméretű felszámolását. Az NDK-val közösen előterjesztett javaslataink szellemében készen állunk a jövőben is elősegíteni a vegyi fegyverek általános betiltására irányuló erőfeszítéseket, mégpedig egy közép-európai vegyifegyvermentes övezet létrehozásával is. Sajnálatosnak tartjuk azt a huzavonát, amely a leszerelési és fejlesztési konferencia összehívását kísérte. Síkraszállunk azért, hogy mai világunk eme szorosan összefüggő problémáiról a jövő évben tárgyalások kezdődjenek. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a genfi leszerelési konferenciának. Olyan rendkívül szükséges, egyedülálló fórumnak tartjuk ezt a konferenciát, amelyen még a részmegállapodások is sokoldalú szerződések formáját ölthetik. Szorgalmazzuk a konferencia produktivitásának fokozását. Elnök úr, - a világ békés elrendezéséért vívott harc legfőbb területe továbbra is az európai kontinens. Itt húzódik a legmegsemmisítőbb fegyverfajtákkal rendelkező két katonai-politikai tömörülés határa. Ugyanakkor itt bontakozott ki az enyhülési politika, amely a realitások közös megértésére támaszkodik. Ez a politika minden útjában álló akadály, a neki felállított csapda, a bizalmatlanság ós a szkepszis ellenére bebizonyította, szilárdak az alapjai. Életképességót a stockholmi konferencia első szakaszán született megállapodások is bizonyítják. A Stockholmban elfogadott dokumentumot az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítését célzó folyamat keretében rendkívül fontos megállapodásként értékeljük. Egyelőre a feszültség enyhítéséhez ós az európai politikai légkör javításához vezető úton a helsinki Záróokmány elfogadása óta a legnagyobb sikert jelenti. A stockholmi konferencia eredményei továbbfejlesztik a helsinki Záróokmány ide vonatkozó megállapításait és szolid alapot teremtenek a katonai enyhülésről és a leszerelésről szóló tárgyalások további területein is. A Stockholmban végzett, maximális politikai jószándókot követelő nem könnyű munka így a józan ész, a politikai realizmus és az Európa további sorsáért viselt felelősségérzet győzelmévé vált. Fontos körülmény, hogy az elfogadott döntések valamennyi résztvevő államórdemeként jöttek létre. Ez a tény tovább ösztönzi az összeurópai folyamat eredményes folytatását. A kor azonban többet követel. A katonai tevékenységet a kontinensen, valamint a csapatátcsoportosításokat Európába tovább kell korlátozni. Létre kell hozni a katonai erő alkalmazásáról való lemondás és a békés kapcsolatok fenntartása szempontjából elengedhetetlen, szilárd és anyagilag is alátámasztott kötelezettségek rendszerét. A katonai koncepcióknak és doktrínáknak kizárólag a védelmen kell alapulniuk. -Ezt javasolták a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-országokhoz ós valamennyi eruópai országhoz intézett felhívásukban, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület idén júniusi budapesti ülésén fogadtak el. A fegyveres erők létszámának radikális, mindkét oldalon félmilliós csökkentése ós fegyverzetük csökkentése programjáról van szó. Vonatkozik ez az ezer kilométeren belüli hatótávolságú harcászatihadműveleti nukleáris rakétákra is. Az Atlanti-óceántól az Uraiig. Hatékony, közösen végrehajtható ellenőrzés mellett. Készen állunk tárgyalni ezekről az intézkedésekről, bármilyen közösen lefektetett platformon. Ez a kérdés valóban sürgetően új ösztönzést Igényel. Budapesten teljesen egyértelműen állást foglaltunk az Európában levő szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták rendkívül fontos kérdésének megoldása mellett. Ha ez a probléma megoldódik, akkor Csehszlovákia és az NDK területéről is kivonják a szovjet harcászati-hadműveleti rakétákat. Igaz, ahogy azt ezen a fórumon is hallottuk, különböző megoldások képzelhetők el. Az a véleményünk, hogy minden út, amely e fegyverek teljes felszámolásához vezet Európában, nemcsak az európaiak, hanem az egész emberiség érdekeit is szolgálják. Ami a bécsi utókonferenciát illeti, a Belgrádban és Madridban szerzett tapasztalatok alapján konstruktív fórumnak kell lennie. A világban kialakuló kedvező légkörre való tekintettel a bécsi találkozó valóban megkezdhetné az enyhülési politika új szakaszát, új határkő lehetne a Helsinkiben megkezdett úton, s meghatározhatná a stockholmi konferencia második, leszerelési szakaszának a mandátumát. Szeretnénk azonban aktívabban hozzájárulni az összeurópai folyamat valamennyi aspektusához, mert ez a folyamat kontinensünkön ma a politikai tudat elválaszthatatlan része. Megkülönböztetett figyelmet szeretnénk fordítani a kereskedelmi és gazdasági téren folytatott együttműködés fejlesztésére. További haladást kell elérni a kultúra, a művelődés, a kontaktusok, a tájékoztatás és a humanitárius kérdések területén. Természetesen vétók ós obstrukciók nélkül, amelyek Bernben meghiúsították a sikert. Amikor erről a témáról beszélünk, mindig a konkrét, reális emberi jogokra is gondolunk, azok teljes skálájában és gazdaságában Nem elegendő csupán kinyilatkoztatni ezeket a jogokat és másokat kioktatni. Egészen másra van szükség. Olyan gyümölcsöző együttműködésre, amely mindenütt ós mindig biztosítja az emberek jogát a békés életre, biztosítja számukra az állandó állampolgári, szellemi, kulturális és szociális jogokat. Elnök úr, a nemzetközi viták és konfliktusok békés rendezését az általános biztonság alapvető feltételének tartjuk. Sajnos, ezekben a feszültséggócokban az idén sem csökkent a láz. Az a véleményünk, hogy a KözelKeleten sem Tel Aviv aroganciájával, sem a részmegoldásra irányuló kísérletekkel nem lehet biztosítani a tartós és igazságos békét. A palesztinok jogát az önrendelkezésre, Igy önálló államalapítás! jogukat maradéktalanul el kell ismerni. Továbbra is síkraszállunk egy olyan nemzetközi konferencia összehívásáért, amelyen valamennyi érdekelt fél részt venne, köztük a PFSZ, mint a palesztin nép egyedüli törvényes képviselője. A konferencia megszervezését elősegítő jelentős impulzusként értékeljük azt a szovjet javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjaiból hozzanak létre egy előkészítő bizottságot. Kezdettől fogva szorgalmazzuk, hogy az iraki-iráni háború békés tárgyalások útján mielőbb véget érjen. Hívei vagyunk annak, hogy a Földközi-tenger a tartós béke és együttműködés övezetévé változzon, s annak, hogy ebből a térségből vonják ki az Egyesült Államok ós a Szovjetunió haditengerészeti flottáit. Elitéljük a Líbiával szembeni állami terrorizmus durva meg ny il vánulásait. Állást foglalunk amellett, hogy az ENSZ égisze alatt hívjanak össze nemzetközi konferenciát Ciprusról. Ez békés úton biztosítaná ennek az el nem kötelezett országnak a függetlenségét, szuverenitását, egységét ós területi épségét. Támogatjuk a nicaraguai kormánynak az ország függetlensége és védelme megerősítésére irányuló igazságos erőfeszítéseit. Támogatjuk továbbá a közép-amerikai feszültség csökkentését célzó lépéseit. Elítéljük a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos magatartás kétféle normáját: szavakban vehemensen elítélik ezt a terrorizmust, ugyanakkor a demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére szolgáló dollármilliókkal élesztik azt. Nagyra értékeljük a kialakult helyzet békés rendezésére törekvő Contadora-csoport tevékenységét. Csehszlovákia olyan országként, mint amely függetlenségét áldozatos küzdelemben vívta ki, nem hagyhatja figyelmen kivül a fajüldözők kegyetlen megtorlásait a namíbiai néppel szemben, s úgyszintén azt sem, hogy ez a nép durva gyarmati kizsákmányolás áldozata. Ugyancsak egyértelműen kell elitélnünk az apartheid szégyenletes politikáját. Szomorú, hogy néhány ENSZ-tagállam, köztük a Biztonsági Tanács egyes tagjai, továbbra is a világszervezet döntéseivel ellentétben járnak el. Szavakban ugyan elítélik a dél-afrikai rezsimet, ugyanakkor mintha megfeledkeznének a legfontosabbról: nem támogatják a kötelező érvényű ós hatékony szankciókat, amivel Pretoriát gyakorlatilag segítik, sőt, meg is vétózzák ezeket a szankciókat, ahogy azt ezekben a napokban is hallhattuk. Tehát akarják vagy nem akarják, így rájuk hárul a felelősség a namíbiai nép természetes jogainak a megtagadásáért. Teszik ezt annak ellenére, hogy az idén a Párizsban és Bécsben megrendezett konferenciákon, s itt, az ENSZ-közgyűlós nemrég lezajlott rendkívüli ülésszakán, akárcsak az el nem kötelezettek hararei csúcsértekezletén, a nemzetek közösségének a túlnyomó része az ö álláspontjukkal szembehelyezkedő akaratát demonstrálta. Elnök úr, Csehszlovákiának őszinte érdeke az ázsiai tartós béke és biztonság. Üdvözöljük mindazokat a lépéseket, amelyek ebbe az irányba vezetnek. Elsősorban az ázsiai ós csendes-óceáni térség biztonságának, az itt levő államok együttműködésének, a köztük fennálló bizalom erősítésének ós a fegyverkezés csökkentésének a szóles körű koncepcióját kell megemlíteni, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő július 28-án Vlagyivosztokban. Ilyen lépésnek tartjuk azt a megállapodást is, hogy Kambodzsából 1990-ig kivonják az összes vietnami egységet. Ugyanakkor ilyen lépést jelentenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktív kezdeményezései a katonai konfrontáció enyhítésére, a koreai félsziget atommentes övezetté nyilvánítására ós az ország békés, idegen beavatkozás nélküli, demokratikus alapokon történő egyesítésére. Hasonlóan ide sorolhatók azok a javaslatok ós konstruktív erőfeszítések, amelyeket az afgán kormány tesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezésére. E tekintetben alapvető követelmény az ország elleni felforgató banditaakciók, a külföldről ösztönzött és sokoldalúan támogatott Afganisztán-ellenes tevékenység megszüntetése. Nagyra értékeljük az el nem kötelezett országok mozgalmának szerepét a békéért és a haladásért, az igazi függetlenségért vívott küzdelemben. A mozgalom elvi állásfoglalásaival, és kiemelkedő kezdeményezéseivel rendkívül nagy mórtékben járul hozzá az atomháborús veszély elhárításához és mai világunk kiélezett problémáinak megoldásához. Az el nem kötelezettek nemrég megtartott 8 csúcskonferenciája ezt megerősítette Elnök úr, az általános biztonság ós a megbízható béke elválaszthatatlan a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapvető javításától, e kapcsolatok igazságos és demokratikus átalakításától és a fejlődés szociális kérdéseinek a megoldásától. Éppen ezek figyelmen kivül hagyásából erednek gyakran a viták és a konfliktusok. Ma már a gazdaságban sem biztosithatja senki hosszú időre saját biztonságát és prosperitását más számlájára. igy csinálták ezt az egykori gyarmati metropolisok ós igy szeretnék ezt folytatni ma a neoglobalizmus keresztesei.,Ók is kihasználják a nemzetközi munkamegosztás deformálódott és alapvetően igazságtalan struktúráit. Éppen ezért fejlesztették ki és léptették működésbe az eladósodás szindrómáját. A multinacionális bankok közvetítésével - ós ha kell, megfélemlítéssel is - fenntartják maguknak a jogot, hogy a fejlődő országok sorsáról döntsenek. Ezt igen világosan mutatta meg az ENSZ-közgyúlés idei rendkívüli ülésszaka, amely Afrika kritikus gazdasági helyzetéről szólt. Határozottan ellenezzük, hogy az eladósodás a kizsákmányolás új nemzetközi mechanizmusának a törvényesí tósét jelentse. Elnök úr. Szeretném befejezésül arról biztosítani a közgyűlést, hogy Csehszlovákia - szervezetünk céljaihoz ós elveihez híven - nem hagy fel az ENSZ tevékenysége hatékonyságának fokozására irányuló erőfeszítésekkel. Arra fogunk törekedni, hogy a világszervezet leküzdje az útjában álló akadályokat, hogy hatalmas potenciálja ne merüljön ki a pénzügyi és ügyrendi problémák buktatóiban. Ezért valóban érdemes lenne fontolóra venni azt a gondolatot, hogy az ENSZ tevékenységével kapcsolatos számos sürgető kérdésről rendkívüli ülésszakot kellene összehívni. Az ENSZ-nek, ennek az alternatíva nélküli, egyedülálló egyetemes fórumnak a lehetőségeit teljes mértékben az új politikái gondolkodás megszilárdítása, az együttműködés és a békés egymás mellett élés érdekében kell kihasználni. „A háború és a béke kérdéseit - ahogy az kormányunk programnyilatkozatában áll - külpolitikai erőfeszítéseink során azzal a tudattal helyezzük az első helyre, hogy a béke számunkra az élet legfontosabb prioritása".