Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-13 / 216. szám, szombat

ÍJ szú 3 36. IX. 13. SZOVJETUNIÓ A hadseregek Határozat az építőipar irányításának együttműködéséről további tökéletesítéséről (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet miniszter- tanács határozatot fogadott el az építőipar irányításának további tö­kéletesítéséről. A dokumentum leszögezi, hogy az SZKP XXVII. kongresszusának határozataival összhangban egy­felől intézkedések történnek az egységes építőipari komplexum központosított irányításának erő­sítésére, másfelől kibővítik az egyes köztársaságok miniszterta­nácsainak és helyi tanácsainak jogkörét. Ezek nagyobb mérték­ben lesžnek felelősek a beruházá­sok tervének teljesítéséért, az épí­tőipar műszaki bázisa színvonalá­nak emeléséért. Döntés született arról, hogy az építésügyi állami bizottságot fel­váltja a Szovjetunió építőipari álla­mi bizottsága, amelynek hatáskö­rébe tartoznak az egyes köztársa­ságok. Ez az intézmény a szovjet minisztertanács állandó szerve lesz. A bizottság felelős lesz a párt- és kormányhatározatok tel­jesítéséért a beruházások, a tudo- mányos-múszaki vívmányok al­kalmazásának, a haladó munka- szervezési módszerek bevezeté­sének, a hatékonyság fokozásá­nak a terén, továbbá a termelőka­pacitások és objektumok, lakóhá­zak időben történő átadásáért. (ČSTK) - Heinz Kessler hadse­regtábornok, az NDK nemzetvé­delmi minisztere befejezte hivata­los baráti látogatását Lengyel- országban, amelyre lengyel kollé­gájának, Florian Siwicki hadse­regtábornoknak, lengyel nemzet- védelmi miniszternek a meghívá­sára került sor. Eszmecseréiken elsősorban a két ország hadsere­gei együttműködésének megszi­lárdításáról volt szó. Heinz Kess- lert látogatásának zárónapján fo­gadta Wojciech Jaruzelski len­gyel államfő is. A salvadori rezsim és a partizánok előzetes tárgyalásai Beteg a tőzsde (ČSTK) - A New York-i bör­zén tegnap rekordnagysággal csökkent a részvények árfolya­ma. Egyetlen nap leforgása alatt az úgynevezett Down Jo- nes-féle index, amely a tőké­sek aktivitásának egyik muta­tója - mintegy 87 ponttal zu­hant, ami 4,8 százalékos csök­kenésnek felel meg. Az emlé­kezetes 1929-es pánikot oko­zó tőzsdei összeomlás idején az index 12,9 százalékkal zu­hant. „Megbetegedett a tőzsde“ - vélték az amerikai vállalko­zók és az UPI hírügynökség ehhez hozzáfűzte, hogy az ár­folyamzuhanást az amerikai gazdasági helyzet alakulása iránti bizalmatlanság idézte elő. (ČSTK) - Panamában köze­lebbről meg nem határozott he­lyen tegnap kezdődött meg az elő­zetes tárgyalások második fordu­lója a Duarte-rezsim és a salvado­ri partizánok képviselői között. Ezeken a megbeszéléseken ké­szítik elő a párbeszéd harmadik fordulóját a Salvadorban dúló fegyveres belviszály beszünteté­sének lehetőségeiről. A Duarte-rezsimet a megbe­széléseken az alelnök, az oktatás­ügyi miniszter és a belügyminisz­ter-helyettes képviseli, míg a sal­vadori hazafiak FMLN-FDR koalí­cióját egy háromtagú delegáció. A hazafiak azt követelik, hogy a salvadori rezsim szüntesse be a fegyveres akciókat Sesori falu környékén, ahol a párbeszéd har­madik fordulóját kellene megtarta­ni. Az eddig megtartott két tárgya­lási forduló az Amerika-barát Duarte-rezsim irreális magatartá­sa miatt nem járt eredménnyel. Új-Zéland nem szigetelődön el (ČSTK) - Új-Zéland tegnap visszautasította azokat az állításo­kat, hogy antinukleáris politikája miatt elszigetelődött. „Abszurd dolog ezt állítani csak azért, mert mi az atomfegyverek felszámolá­sáért küzdünk“ — mutatott rá évi jelentésében Frank O’Flynn had­ügyi államminiszter. Új-Zéland az ANZUS-paktum egyik alapító tagja, de az év elején az Egyesült Államok gyakorlatilag kizárta a paktumból, mivel a wellingtoni kormány állást foglalt az atom­Nakaszone programnyilatkozata (ČSTK) - Nakaszone Jaszuhi­ro japán kormányfő tegnap a par­lament rendkívüli ülésén ismertet­te programnyilatkozatát. A nyilatkozatnak a szovjet-ja­pán kapcsolatokról szóló részé­ben a kétoldalú politikai párbeszé­det sürgette és síkraszállt a Szov­jetunióhoz fűződő, kölcsönös bi­zalomra épülő kiegyensúlyozott kapcsolatok megteremtése mel­lett. Beszédéből azonban az is kiviláglott, hogy Tokió változatla­nul területi igényeket támaszt a Szovjetunióval szemben és ezek teljesítésétől teszi függővé a kétol­dalú kacsolatok fejlesztését. Nakaszone a továbbiakban ál­lást foglalt a japán-amerikai kato­nai-stratégiai szövetség megszi­lárdítása mellett és magyarázni próbálta Japánnak a Reagan-féle úrháborús programhoz való csat­lakozását. xxx Japán katonai hivatalok tegnap a kormány vezető tisztségviselő­inek ülésén azt követelték, hogy bocsássanak a rendelkezésükre újabb pénzügyi támogatást a hadi- technika bővítésére és a fegyve­res erők létszámának növelésére. események margójára ▼ Japán „igen Nagy-Britannia, az NSZK és Iz­rael után Japán negyedikként döntött úgy, hogy részt vesz az Egyesült Államok „csillaghábo­rús“ programjával összefüggő ku­tatásokban. Ez az elhatározás nem keltett meglepetést, hiszen minden jel arra vallott, hogy Tokió eleget tesz a Reagan-kormányzat egyre türelmetlenebb sürgetései­nek. Nakaszone kormányfőnek csak a nyári parlamenti választá­sokat kellett kivárnia - tehát gya­korlatilag újraválasztását - ahhoz, hogy hivatalosan is nyugodtan be­jelenthesse kormányának ezt a szándékát. Ez irányú terveit koc­kázatos lett volna még a választá­sok előtt a közvélemény elé tárni, hiszen a nukleáris fegyverkezést és az úrháborús terveket egyaránt ellenző japánok nagy része eset­leg elfordult volna tőle. A bejelentés azért sem keltett izgalmat, mert a múlt héten USA- beli látogatáson járt japán hadügy­miniszter (japán szóhasználat szerint a nemzetvédelmi hivatal igazgatója) egyenesen kijelentet­te: Weinberger kollégájával folyta­tott tárgyalásain nem is pocsékol­ják az időt erre a kérdésre, hiszen a részvétel már szinte eldöntött tény, az pedig a szakértők dolga, hogy megegyezzenek a japán be­kapcsolódás részleteiben. A távol-keleti országban a tőkés körök vegyes érzelmekkel fogad­ták a bejelentést. Kisebb hánya­duk lelkesedett és busás hasznot remélt az úrüzlettól, a józar\abbul gondolkodó többség viszont jogo­san attól tart, hogy a Pentagon kisajátítja a japán csúcsszintú technológiát, amit a későbbiekben tilos lesz alkalmazni a békés célú termelésben. A közvélemény és az ellenzéki pártok már a tokiói döntés napján rendkívül erélyesen követelték a kormánytól, hogy változtassa meg ezt a tervét. A Nakaszone- kabinet főtitkárának nyilatkozata szerint az elhatározás azonban már végérvényes és visszavonha­tatlan. A japán kormány a közeljö­vőben megkezdi a tárgyalásokat Washingtonnal a kutatási prog­ramhoz való csatlakozás konkrét feltételeiről. A Szovjetunió csütörtökön az ún. stratégiai védelmi kezdemé­nyezés programjában való részvé­tel veszélyeire hívta fel Tokió fi­gyelmét. A szovjet külügyminisz­tériumba kérették Japán moszkvai nagykövetét és a neki átnyújtott nyilatkozatban szovjet részről hangsúlyozták: az amerikai úrhá­borús tervek megnehezítik és bo­nyolultabbá teszik a reális leszere­lés esélyeit, és Japán keddi dönté­sével tulajdonképpen társfelelős­séget visel ezért. Szovjet részről azt is értésre adták, hogy ilyen értelemben a japán kormány fele­lős e politika esetleges következ­ményeiért, s a döntés szükség­szerűen negatívan befolyásolja a szovjet-japán kapcsolatokat. (-pve-) fegyverek felszámolása mellett. Új-zélandi részről azt is megerősí­tették, hogy a szövetség nem szolgálja az ország biztonsági ér­dekeit. A washingtoni ingerültséget az váltotta ki, hogy David Lange kor­mánya nem engedte meg, hogy amerikai atommeghajtású vagy fedélzetükön nukleáris fegyvere­ket hordozó hadihajók kikössenek az új-zélandi partoknál. Patriot-kísérlet (ČSTK) - Az Egyesült Államok teg­nap kísérletet hajtott végre a Patriot típusú rakéta egyik új alkotóelemével. A Pentagon illetékese közölte, hogy Új-Mexikó államban levő White Sands kísérleti telepről bocsátották fel a kor­szerűsített Patriot rakétát, amelyet ed­dig kizárólag az ellenfél repülőgépei­nek megsemmisítésére használtak. Most első ízben volt a célpont egy repülő Lance típusú rakéta. Az AP hírügynökség szerint a kísérlet része volt annak az ellenfél taktikai rakétái megsemmisítését célzó programnak, amelyet a Pentagon 1984-tól kezdve hajt végre. Görög - román közös nyilatkozat (ČSTK) - Andreasz Papand­reu görög kormányfő hivatalos ba­ráti romániai látogatásának befe­jeztével Bukarestben közös nyilat­kozatot adtak ki, amelyben mind­két részről nagyra értékelik a szovjet egyoldalú atommoratóri­um meghosszabbítását. A doku­mentum megállapítja, hogy Ro­mánia és Görögország felszólítot­ta az Egyesült Államokat a szovjet atomrobbantásokra elrendelt mo­ratóriumhoz való csatlakozásra. Ni- colae Ceausescu és Andreasz Papandreu a tárgyalásokon síkra­szállt a balkáni atom- és vegyi- fegyver-mentes övezet létrehozá­sáért. Fülöp-szigetek Felújítják a Ver-pert (ČSTK) - A Fülöp-szigetek leg­felsőbb bírósága úgy határozott, hogy felújítják a bírósági eljárást Fabian Ver tábornok, a fegyveres erők egykori vezérkari főnöke és további 25 vádlott ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt Benigno Aquino, a jelenlegi Fülöp-szigeteki államfő, Corazon Aquino férjének meggyilkolá­sában. Perük tavaly decemberben fe­jeződött be, s akkor valamennyiü- ket felmentették a vád alól. A leg­felsőbb bíróság most arra a követ­keztetésre jutott, hogy a per eredményét Ferdinand Marcos, az időközben elmenekülni kény­szerült akkori államfő manipulálta. Benigno Aquino szenátort há­rom évvel ezelőtt gyikolták meg a manilai repülőtéren. UNIFIL Lőni vagy nem lőni? Már 1978. március 19-én, ami­kor megszületett az ENSZ Bizton­sági Tanácsának 425. számú ha­tározata a Libanonban állomásozó ideiglenes ENSZ-erők (UNIFIL) létrehozásáról, nyilvánvaló volt, hogy az 5800 kéksisakos sorsa, szerepe és küldetésének haté­konysága a BT-ülések állandó na­pirendi pontjává válik. Azt azon­ban csak a javíthatatlan pesszi­misták gondolták, hogy még nyolc év múltán is el kell látniuk az ütközőerók hálátlan és cseppet sem veszélytelen feladatát. Nem az a baj, hogy rosszul teszik, amit tenniük kell, hanem az, hogy a cselekedni hivatóttak ahányan, annyifelé húzzák Libanon rozoga szekerét. Eredetileg azt a feladatot kap­ták, hogy ellenőrizzék a létrehozá­sukról született döntést megelőző­en Libanonba betört izraeli csapa­tok kivonulását és segítsék a bej­rúti kormányt a Dél-Libanon feletti ellenőrzése helyreállításában. Sem az egyik, sem a másik célkitűzés nem valósult meg, így hát jogos­nak tűnik az UNIFIL mandátumá­nak félévenkénti meghosszabbítá­sa. De célszerú-e? Az ENSZ-eróket francia, íror­szági, finn, fidji, ghanai, svéd, ne­páli, norvég és olasz katonák al­kotják. Meghatározó az 1400 fős francia kontingens egyrészt lét­száma, másrészt Franciaország hagyományos libanoni elkötele­zettsége miatt. Párizst ugyanis még mindig nagyon sok szál fűzi egykori mandátumterületéhez, ahonnan csak negyven éve távoz­tak az utolsó francia katonák. Pá­rizs „gyengéd“ érzésének viszon­zása azonban több, mint kemény: kegyetlen. A libanoni konfliktus már száz francia életet követelt, ebből huszonegy ENSZ-katona volt. összesen 129 kéksisakos vesztette életét Libanonban, a se­besültek számbavételével már senki sem bajlódik. A „közös múlt“ más tekintetben is nehezíti Párizs helyzetét. Egy­részt a különböző szélsőséges szervezetek emberrablói vadász­nak a Libanonban tevékenykedő franciákra, másrészt Franciaor­szág nagyvárosaiban, de elsősor­ban Párizsban gyakoriak az olyan merényletek, melyek mögött - ez már több ízben bebizonyosodott- arab szélsőséges szervezetek állnak. Ennek illusztrálására szep­tember első napjainak „leltára“: 4-én három ENSZ-katona vesz­tette életét egy távirányítású akna felrobbanásakor Tyr kikötőváros közelében; 8-án bomba robbant a párizsi városháza épületében levő postahivatalban, egy személy meghalt, 18 megsebesült, az anyagi kár tetemes; a jelek szerint a tettes „az arab ós közel-keleti politikai foglyokkal szolidáris bi­zottság“ (CSPPA), amely az év eleje óta már hat párizsi merényle­tért vállalta a felelősséget; jelent­keztek a libanoni emberrablók, hogy kivégzik túszaikat, ha Párizs nem teljesíti követeléseiket, me­lyek között olyanok is szerepel­nek, amelyekbe Franciaországnak nagyon kevés beleszólása van. A közvélemény - érthetően- azt követeli, hogy vonják ki a francia kontingenst Libanonból. Ezt mind Mitterrand, mind Chirac elutasítja, bár nem titkolják, hogy vannak fenntartásaik az UNIFIL jelenlegi küldetését illetően. Fela­datuk, hogy ne csak Izrael dél­libanoni térnyerését próbálják megakadályozni, hanem szétvá­lasszák az ellenséges libanoni mi- líciákat is. (gy, több kő között őr­lődve, az ENSZ-katonák jelenlétét szinte kezdettől fogva ellenző izra­eliek és a Lahad-féle ún. dél­libanoni hadsereg koldusai mellett a helyi síita lakosság és a síita milíciák is ellenük fordultak. Ez utóbbiak megváltozott álláspontját az idézte elő, hogy míg az 1982- es izraeli invázió idején és azt követően éppen a francia katonák nagyon határozottan léptek fel az agresszorokkal szemben, mára eljutottak oda, hogy egyik fő fela­datuknak tartják a muzulmán milí­ciák és a palesztinok mozgásának ellenőrzését, hogy megakadályoz­zák az izraeliek elleni kommandó­akciókat, lényegében a dél-libano- ni ellenállási mozgalom kibontako­zását. A kéksisakosok, s elsősorban a franciák ellen szaporodó táma­dások miatt Párizs kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehí­vását. A testület az elmúlt pénte­ken megtartott ülésén elfogadott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy mivel az ENSZ-katonák te­vékenységének övezetében rom­lott a helyzet, mielőbb intézkedé­seket kell tenni nagyobb biztonsá­guk garantálása érdekében. A vi­lágszervezet főtitkárát bízták meg a megfelelő lépések megtételével. Mi is lesz ezek lényege, arról a nyilatkozat nem tesz említést. Tény, hogy a csak könnyűfegyve­rekkel rendelkező ENSZ-katonák feje fölött zajlanak immár nyolc éve az izraeli-libanoni konfliktus-Földközi - tenger és a libanoni polgárháború kisebb- nagyobb összecsapásai. Nagyobb biztonságukat csak egy módon le­hetne garantálni: az izraeli agresz- szorok Dél-Libanonból történő tel­jes kivonásával és a libanoni pol­gárháború végleges lezárásával, a nemzeti megegyezés elérésé­vel. Akkor viszont lényegében már nem lenne rájuk szükség... A libanoni helyzetet ismerve- az időről-időre megfigyelhető rendezési próbálkozások ellenére- ilyen fordulatra aligha lehet a kö­zeljövőben számítani. Amin Ge­majel államfő is kérte az UNIFIL maradását, ilyen a BT álláspontja is, így a kéksisakosok egyelőre maradnak. A „lenni vagy nem len­ni“ kérdése tehát megoldódott, a „lőni vagy nem lőni“ azonban távolról sem. Az ENSZ-főtitkár rendelkezésére álló - valljuk be- meglehetősen korlátozott lehe­tőségek és eszközök segítségével aligha lesz könnyű és egyszerű elérni, hogy ebben a nyugtalan térségben egyesek ne éppen a vi­lágszervezet katonáit tartsák fele­lőtlen lőgyakorlataik célpontjai­nak. GÖRFÖL ZSUZSA Neves amerikai személyiségek nyilatkozata Világméretű nukleáris leszerelést (ČSTK) - Több mint száz neves amerikai tudós, közéleti és vallási személyiség olyan gyakorlati lépé­seket sürgetett, amelyek hozzájá­rulnának az atomfegyverek 2000- ig történő felszámolásához. Realisták vagyunk, nem pedig fantaszták, akik úgy vélik, hogy létre lehet hozni a kozmikus paj­zsot a nukleáris rakétákkal szem­ben. Csakis a nukleáris leszerelés felel meg minden ország létérde­keinek, szögezte le washingtoni sajtóértekezletén Howard Hall­man, a nyilatkozat egyik társszer­zője, a polgári akció intézetének igazgatója. A világméretű nukleáris lesze­relésre szólító deklaráció többek között megállapítja: „Eljött az ideje annak, hogy megszabaduljunk az atomfegyverektől, csökkentsük a nukleáris katasztrófa kockáza­tát, és hogy bolygónkon megszűn­jön a háborús veszély“. A nyilat­kozat követeli a nukleáris robban­tások azonnali betiltását, továbbá az új típusú nukleáris fegyverek gyártásának és telepítésének, va­lamint a múholdromboló fegyverek kísérleteinek a tilalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom