Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám, szerda

ÚJ szú 5 1986. IX. 10. Összhangban a követelményekkel EMELNI A PÁRTOKTATÁS SZÍNVONALÁT - FOKOZNI A HALLGATÓK AKTIVITÁSÁT A CSKP XVII. kongresszusa által a kommunisták elé kitűzött elsőrendű feladatok közé tartozik az ideológiai és a politikai nevelő munka további javítása. Ennek a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatos új követelményekkel összhangban kell foly­nia. A részletesen kidolgozott, konkretizált feladatokat a CSKP KB Titkárságának az 1986. július 3-ai határozata tartalmazza. Katonai műszaki kádereket nevelnek A határozat megállapítja, hogy a pártoktatásnak, amely az ideológiai munkában fontos helyet foglal el, a lehető legnagyobb hatékonysággal kell hozzájárulnia a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember neveléséhez, aki szocialista ha­zánk öntudatos polgára, személyi­sége minden tekintetben fejlett, eláajátította a marxista-leninista világnézetet, s a szocialista erköl­csi normákhoz igazodik. Olyan emberi tulajdonságokkal kell ren­delkeznie, amelyek megfelelnek a jelenlegi és jövőbeli társadalom­építési feladatoknak, amelyek szükségesek ahhoz, hogy társa­dalmunkban még inkább érvénye­süljön a párt vezető szerepe, nö­vekedjék akcióképessége, s az eddiginél is sokrétűbbé váljék a néppel való kapcsolata. Az említett emberi kvalitások csak a gazdasági és szociális fej­lesztésben való aktív, öntudatos részvétel útján alakulnak ki, amelynek során tovább szilárdul­nak és fejlődnek a szocialista tár­sadalmi és termelési viszonyok, s még inkább szocialista jelleget ölt a lakosság életmódja. Nagyon fontos, hogy az említett két dolgot dialektikus egységben lássuk, és sohase tévesszük szem elől, mennyire nélkülözhetetlen a gaz­dasági és társadalmi fejlődés összhangja. Nem véletlenül esik erről mostanában annyi szó. Tud­juk, hogy nem is olyan régen még nemegy gazdasági vagy más ve­zetőre volt jellemző az az elképze­lés - és sajnos ma is akadnak olyanok, akiknél továbbra is fellel­hető -, hogy a termelés fejlődésé­vel önmaguktól javulnak az élet- és munkakörülmények: mintha az öntudat és a jó emberi kapcsola­tok maguktól alakulnának ki! Né­melyek a szociális szféra fejlesz­tését másodrangú, marginális fel­adatnak tartják, amelyet elég ak­kor megoldani, ha növekednek a rá szánt eszközök. Ezeknek az elképzeléseknek a hátterében a termelés öncélúsága rejlik. így tulajdonképpen a raktárra való gyártás folytatását igyekeznek igazolni: az olyan termékek felhal­mozását, amelyek senkinek sem kellenek, amelyek iránt nincs ér­deklődés. A mi feladatunk éppen ellenkezőleg az, hogy olyan mun­kahelyi, szociális, lakás- és kultu­rális feltételeket igyekezzünk kia­lakítani, amelyek ösztönzik az emberek aktivitását. N épgazdaságunknak az in­tenzív fejlődés útjára törté­nő áttérése a rögződött sémák helyett új, politikailag érettebb gazdasági szemlélet kialakítását, a feladatok, problémák újszerű megközelítését s a vezetés min­den szintjén, valamint a nevelő­munka területén világos, egyértel­mű célok kitűzését követeli meg. A pártoktatás sok lehetőséget nyújt az emberekre való értelmi és- ezen keresztül történő - érzelmi ráhatáshoz. Ezáltal a pártoktatási intézmények aktívan részt vesz­nek a kommunisták munka- és társadalmi aktivitásának a növelé­sében. A pártoktatás lehetőséget nyújt társadalmunk gazdasági és kultu­rális fejlesztésével összefüggő fel­adatainak a teljesítésére, annak ösztönzésére, s ezek felhaszná­lása a kommunisták marxista-le­ninista világnézeti felkészítése to­vábbi tökéletesítésének az egyik alapkövetelménye. A pártoktatás szervezőinek, valamint az előa­dóknak és a propagandistáknak nem elég csupán elvileg elismer­niük és hangoztatniuk, milyen fon­tos a marxizmus-leninizmus ta­nulmányozásának a gyakorlattal való összekapcsolása: fel kell is­merniük, hogy a pártoktatás leg­fontosabb feladata, hogy általa- a tudományos világnézet kiala­kításán, valamint a kommunista meggyőződés megszilárdításán kívül - öntudatosságra, munka­szeretetre és aktivitásra neveljék a hallgatókat. Csak így állják ugyanis meg helyüket a politikai, társadalomalakítási és gazdasági feladatok teljesítése terén. A pártoktatásnak - áll a határo­zatban - segítenie kell a kommu­nistáknak, hogy helyesen tudjanak tájékozódni a politikai és gazdasá­gi összefüggések között, semmi­lyen körülmények közepette ne veszítsék el biztonságérzetüket és történelmi optimizmusukat, s tud­ják osztályszempontból is értékel­ni a korunkban folyó társadalmi küzdelmeket. Ezzel párhuzamo­san meg kell szilárdítania a kom­munizmus erkölcsi értékeit, a tár­sadalmi haladásba vetett hitet, rá kell mutatnia a kispolgári szemlé­letmód és csökevények visszahú­zó erejére, s a hallgatókat a fo­gyasztói szemléletnek és a bur­zsoá erkölcs minden formájának az elutasítására kell vezetnie. Ez megkívánja a konkrétságot és a klisék elvetését. A CSKP KB Titkárságának a határozata utasítja a pártszerve­ket és -szervezeteket, hogy min­den pártoktatási formában, vala­mint előadói csoportban biztosít­sanak lehetőséget a CSKP XVII. kongresszusa anyagainak és ve­lük összefüggésben az SZKP XXVII. kongresszusa dokumentu­mainak a sokoldalú, komplex és részletes tanulmányozásához. A kongresszusokon előterjesztett anyagoknak és a határozatoknak a tanulmányozásával átfogóbb is­mereteket szereznek fejlett szo­cialista társadalmunk további épí­tésének a programjáról és a Szov­jetunióban folyó építómunkáról. A párt politikai irányvonalának a tanulmányozása kiváló alkalom arra, hogy a hallgatók elsajátítsák a marxizmus-leninizmus forradal­mi tudományos elméletét gazda­gító legújabb ismereteket, ame­lyek szoros kapcsolatban vannak a szocialista építés új feladataival. O któberben kezdődik a párt­oktatási év, és a jövő esz­tendő májusában fejeződik be. Havonta egy összejövetelre kerül sor. Ami a marxizmus-leninizmus esti egyetemeit illeti, ezek oktatási programja három évre terjed, s anyagukba szervesen beépül a XVII. pártkongresszuson és az SZKP XXVII. kongresszusán tár­gyalt kulcskérdések ismertetése. A program a következő témakörö­ket tartalmazza: 1. A társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításának a stra­tégiája (október-november); 2. A párt vezető szerepének a megerősítése, a pártszerveze­tek aktivitásának a növelése és a CSKP alapszabályzatában fog­laltak érvényesítése (november -december); 3. A gazdasági és szociális fej­lesztés feladatai és céljai a 80-as évek második felében és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (janu­ár-február); 4. A szocialista demokrácia el­mélyítése és a sokoldalúan fejlett személyiség kialakítása (március -április); 5. A kommunista pártok politi­kája és a világbéke erősítése, va­lamint a társadalmi haladás meg­gyorsítása (április); 6. Záróbeszélgetés; témája: A CSKP XVII. kongresszusa hatá­rozatainak a kommunisták, vala­mint a pártszervek és -szerveze­tek munkájában való érvényesíté­sével kapcsolatos tapasztalatok (május). A pártoktatásnak a pedagógu­sokra is ki kell terjednie. Ok is a felsorolt témaköröket fogják ta­nulmányozni. A XVII. pártkongresszus célul tűzte ki a pártoktatás színvonalá­nak emelését, hogy tartalmilag, szervezési formáit és az oktatás módját tekintve egyaránt megfe­leljen a szocialista társadalmunk építésével kapcsolatos szükségle­teknek. A marxizmus-leninizmus oktatása tökéletesítésének, mint a párt központi bizottsága 3. ülé­sének - amelyen a tagállomány minősége javításának a kérdésé­ről volt szó - határozata hangsú­lyozza, arra kell irányulnia, hogy a pártoktatás szervesen kapcso­lódjék az alapszervezetek által végzett mindennapos politikai ne­velő munkához, szorosan kötőd­jék politikai szervező munkájuk­hoz és a gazdaságirányításhoz, s felvértezze a hallgatókat a tö­megpolitikai munkához és agitáci­ós tevékenységhez szükséges, konkrét érvekkel. A CSKP XVII. kongresszusa, valamint az SZLKP és az SZKP legutóbbi kongresszusa anyagai­nak a tanulmányozása terén elért siker sokban függ attól, helyesen értelmezik-e a pártoktatási intéz­mények a hallgató szerepét és feladatait. A CSKP KB Titkárságá­nak határozatában szó van olyan intézkedésekről, amelyekre a párttagok és -jelöltek passzivi­tásának - mivel ez fékezi az öntu­dat fejlődését - a leküzdése céljá­ból van szükség. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy az oktatók el­kerüljék a gyakorlattól, a minden­napi élettől való eltávolodás és a szőrszálhasogatás buktatóit, va­lamint egyéb hasonló veszélyeket, amelyeket jórészt a céltudatosság hiánya okoz. Az oktatási folyamatnak növel­nie kell a hallgatók aktivitását és öntudatát, valamint fejlesztenie al­kotóképességüket. Fontos feladat, hogy öntudatuk és aktivitásuk az eddiginél nagyobb mértékben tük­röződjék a tanuláshoz való viszo­nyukon, a politikai önképzés te­rén, valamint a társadalmunk épí­tésével kapcsolatos új, igényes, konkrét feladatok megoldására irányuló aktivitásukon. A pártoktatás színvonalának az emelése és hatékonyságának a fokozása tehát egyrészt az előa­dóknak és a propagandistáknak a hallgatókra való ráhatását felté­telezi, másrészt pedig a hallgatók érdeklődését, aktivitását és öntu­datosságát. Ennek a két tényező­nek a harmonikus összhatása ala­kít csak ki olyan feltételeket, ame­lyek közepette az ismeretek meg­győződéssé válnak, s lehetővé te­szik, hogy az eszmék határozzák meg a hallgatóknak a társadalmi jelenségekhez és eseményekhez, történésekhez való viszonyát, amelyeket így a marxista-leninista világnézet szellemében tudnak ér­tékelni. A CSKP XVII. kongresszusa, valamint az SZLKP és az SZKP kongresszusi anyagainak a tanulmányozása során a politikai felkészítés aspektusán kívül tehát egy másik szempont, a nevelési, is fontos szerepet játszik: a tanfo­lyamok célja az ismeretek meg­győződéssé való érlelése s a kom­munista ideálok és erkölcsi alapel­vek elsajátíttatása. A CSKP KB Titkársága 1986. július 3-ai ülésé­nek határozata minden pártszer­vet és -szervezetet arra kötelez, hogy a tananyaggal az 1986-87- es pártoktatási évben erősítse a kommunistákban az új iránti fo­gékonyságot. A marxizmus-leni­nizmus oktatása csak így felelhet meg az igényesebb munkafeltéte­lekből és a fejlett szocialista társa­dalmunk építéséből eredő, min­den eddigieknél nagyobb követel­ményeknek. CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője Csavargyári sikerek Sikeresen teljesítik a 02-es számú állami célprogram tervfeladatait a Sta­rá Ľubovňa-i Csavargyár dolgozói. Az év elejétől 3,5 TJ-lal csökkentették az energiafogyasztást. Elsősorban a ko­hászati termelés fejlesztésére, az egyes számú műhely gépállományá­nak gyarapítására, valamint az anyag-- és energiatakarékosságra fektettek nagy hangsúlyt. Az új technológiai eljá­rások bevezetésével a külföldről szállí­tott vegyszerek fogyasztását egyötö­dére csökkentették. A csavarok gyártá­sa során manipulátorokat is alkalmaz­nak majd. A fűrészpor hasznosításával az év elejétől megközelítőleg 50 tonna szenet takarítottak meg Nyitra (Nitra) utcáin gyakran találkozhatunk 14-15 éves fiata­lokkal katonai egyenruhában. Ezek a fiúk a helybeli katonai középiskola tanulói. Ez az iskola már több mint harmincöt éve neveli néphadseregünk műszaki kádereit. Tulajdonképpen két tagozatból tevődik össze. Az egyik a katonai szakközépiskola, amely felkészít a gép- és a harckocsik szakszerű üzemeltetésére és karbantartásá­ra. Ennek van a legtöbb tanulója. Az iskola keretei közé tartozó má­sik tipus a kato­nai középfokú szaktanintézet (korábban két­évestiszti iskola), amelynek az elő­zővel azonos a küldetése. A szakközép- iskola négyéves és padjait a tanu­lók őrmesteri rangban hagyják el, felkészítve a harckocsizó és gépesített gya­logsági száza­dokban a techni­kusok, illetve a gép- és harc­kocsijavító mű­helyek különféle posztjainak be­töltésére. A szaktaninté- zetból két év után alhadnagyi rangban kikerülő fiatalok századmúszerészekké válnak, de századszinten pa­rancsnoki tisztségekben is szá­molnak velük. Az iskola végzett tanulói különben a csapatoknál letöltött bizonyos időt követően kérvényezhetik felvételüket a ka­tonai főiskolákra. Magától értetődő az is, hogy ez a katonai középis­kola szerves része az egységes csehszlovák oktatási rendszernek. Az iskola tanulói figyelemre méltó eredményeket érnek el a marxizmus-leninizmus, a gépi $ é technika szerkesztése, üzemelte­tése és javítása ismereteinek el­sajátításában. A legkedveltebb tantárgyuk azonban a gép- és a harckocsik vezetése minden csínjának-bínjának elsajátítása. Sok tanuló tanítóival együtt csa­patmunkában oldja meg az oktatás korszerűsítésének, a megfelelő tanulmányi segédeszközök elké­szítésének feladatait. Iskolánk modern oktatási-neve­lési bázissal, különféle laboratóri­umokkal, kabinetekkel rendelke­zik. Ez lehetővé teszi a színvona­las felkészülést. Iskolánk padjaiból sok olyan fiatal került ki, aki felelősségteljes posztokat tölt be a Csehszlovák Néphadseregben. Vannak köztük olyanok is, akik alapiskolai tanulmányaikat ma­gyar nyelven végezték, de kitartó, szorgos munkával nálunk is meg­birkóztak a feladatokkal és egye­sek közülük néphadseregünk ma­gas politikai, műszaki és parancs­noki funkciót látják el. VOJTECH KRUŽLIAK alezredes Felvételeinken a nyitrai katonai szakközépiskola tanulói a gép- és a harckocsimotorok „rejtelmeivel“ ismerkednek (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom