Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-09 / 212. szám, kedd

Levelezőink írják Életmentők A szepsi (Moldava nad Bodvou) rendelőintézet mentőseinek 19 ta­gú szocialista munkabrigádját Bá­lint Márton vezeti. A kollektíva tagjai lelkiismeretesen foglalkoz­nak a betegekkel, lakhelyükön bekapcsolódnak a tömegszerve­zetek munkájába. Példás munká­jukért két éve kapták meg a bri­gádmozgalom ezüstjelvényét. Nagy gondot fordítanak az üzemanyag-megtakarításra is. Tavaly 384 liter üzemanyagot ta­karítottak meg, az idei év első hat hónapja alatt pedig a megszigorí­tott normák ellenére is 62 litert. A fáradtolajat rendszeresen lead­ják a Benzinol üzemanyag-töltőál­lomáson. Elsósegélynyújtási szolgálatot teljesítenek a különböző ünnepé­lyeken - körzeti dal- és táncünne­pélyeken, aratás ideje alatt, május elsején sportversenyeken. A kollektíva legrégibb tagjai Jozef Dráb, Viktor Gajdo, Lechner József, Lipták Béla és Weiszer Ferenc odaadó életmentő munká­jukért már nem egy elismerő oklevelet, dicséretet kaptak. Farkas Rózsa Teljesítik feladatukat Szép munkát végeztek az el­múlt választási időszakban a 4-es számú polgári bizottság tagjai Holík János vezetésével Rima­szombatban (Rimavská Sobota). A rájuk háruló feladatokat becsü­letesen teljesítették. Részt vettek a háziállatok összeírásában, tár­sadalmi munkát szerveztek a vá­ros szépítésére. Segítettek az egyedül élő idős emberek téli tüzelőjének a beszerzésénél. Szo­cialista kötelezettségvállalásokat gyűjtöttek a polgári bizottság kör­zetébe tartozó lakosságtól, s azok teljesítését negyedévenként ellen­őrizték. Gyűléseiken megvitatták a közellátásban előforduló fogya­tékosságokat. Vass Vera Nagy sikert aratott Kolárovóban a szlovák konyha hete, melyet a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet üzemegységében, a Jánošík vendéglőben rendeztek meg. A már hagyományos rendezvényen az idén Ján Steiner és Ľubica Strelcová a Spišský Štvrtok-i (Spišská Nová Ves-i járás) autóscsárda szakácsai készítették el lakóhelyük és környéke konyhájának jellegzetes ételeit. Ószi István, az üzemegység vezetője elmondta, hogy naponta átlagban 13 ezer korona forgalmat bonyolítottak le. Sztrecskó Rudolf felvétele Százéves szervezet A Csehszlovák Tűzvédelmi Szövetség szímói (Zemné) helyi szervezete az idén ünnepelte megalakulásának 100. évforduló­ját. Dicséretükre legyen mondva, hogy nemcsak a múltban tartoztak a járás legjobbjai közé, hanem napjainkban is. Ebben nem kis jelentősége van annak, hogy szo­rosan együttműködnek a SZISZ helyi szervezetével, felismerve, hogy a fiatalokat felkarolva jobb eredményeket tudnak elérni. A Morvái István vezette 88 tagú alapszervezet a szakmai tudás elmélyítésén kívül kiveszi részét a faluszépítésból, a nyári csúcs­munkák idején pedig a helyi efsz- nek nyújt segítséget. Az idén vállalásukat 180 százalékra telje­sítették. Szabad idejükben tatarozzák, rendbe hozzák a szertárat, s an­nak környékét. A szervezet veze­tősége a legtevékenyebb 34 tűzol­tónak a közelmúltban négynapos jutalomkirándulást szervezett Ma­AZ ELSÓ TÁBOR A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Szakszervezeti Ta­nács segítségével először nyitot­tak városi tábort Dunaszerdahe- lyen, a Gorkij utcai alapiskolá­ban. A kéthetes táborozás alatt reggel háromnegyed héttől fél ötig gazdag program, jó szórakozás várta a pionírokat, amit életkori sajátosságaiknak, érdeklődésük­nek és mozgáskészségüknek megfelelően állítottak össze. Nagy súlyt helyeztek a sport- és honvé­delmi játékokra, valamint a sza­badban való tartózkodásra. Egész napos kiránduláson vettek részt Bratislavában, megnézték az ál­latkertet, sétahajóztak a Dunán. Tovább épül, szépül Alsósztregován (Dolná Strehová, Nagykürtösi - Veľký Krtíš - járás), Madách Imre szülőhelyén, az elmúlt választási időszak során is nagy figyel­met szenteltek a településfejlesztés­nek. Átadás előtt áll az új élelmiszer- bolt, ötven méteres úszómedencével gazdagodott az egyre nagyobb látoga­tottságnak örvendő termálfürdő. A je­lenlegi választási program legna­gyobb vállalkozása a Z akcióban, 5 millió korona költségvetéssel tervbe vett művelődési ház építése. Termé­szetesen ennél az építkezésnél is számolnak a lakosság társadalmi mun­kájával. Bodzsár Gyula A nagy melegben jól felfrissültek a gyerekek a nyárasdi (Topol’níky) strandon. A városi közlekedési parkban a közlekedés szabályai­val ismerkedtek meg. Sokat rajzol­tak, kézimunkáztak, játszottak és énekeltek. A táborozás elismerő oklevelek és ajándékok kiosztásá­val (a felvételen) ért véget, vala­mint azzal az ígérettel, hogy a pio­nírok jövőre ismét eljönnek, mivel nagyon jól érezték magukat. Borbély Edit Szabó Miklós felvétele gyarországra, ahol összekötötték a kellemeset a hasznossal, mivel meglátogatták a siófoki tűzoltókat is, ahol nemcsak korszerű felsze­reléssel ismerkedtek meg, hanem kölcsönösen kicserélték tapaszta­lataikat is. Nagy András Jó eredmények, újabb feladatok A bratislavai Zelenina vállalati szakszervezeti bizottsága konfe­rencián értékelte idei munkáját. A tanácskozáson bratislavai, ga­lántai, malackyi, trnavai, trenčíni, senicai és dióspatonyi (Orechová Potôň) üzem 81 dolgozója vett részt. A beszámolóban Ján Ka- niansky mérnök, a vállalati szak- szervezeti bizottság elnöke érté­kelte a szervezet munkáját. A vál­lalatnak sikerült teljesíteni gazda­sági feladatait, amihez nagymér­tékben hozzájárult a dolgozók kezdeményezése. Fontos, ösz­tönző tényezőnek bizonyult a szo­cialista munkaverseny, amelybe a vállalat dolgozóinak 87,4 száza­léka kapcsolódott be. A dolgozók a termelés megsegítésére és a környezetük javítása érdekében több mint 18 ezer órát dolgoztak. Újabb takarékossági intézkedések bevezetésével és munkaformák ésszerűsítésével a vállalat 130 ezer kilowattóra elektromos ener­giát, több mint 33 ezer köbméter gázt és 24,2 tonna szilárd tüzelő­anyagot takarított meg. Bekapcso­lódtak a másodlagos nyersanyag gyűjtésébe, 22 tonna papírhulla­dékot és 7,9 tonna ócskavasat gyűjtöttek. A jó eredmények eléré­séből nagymértékben kivette ré­szét a 40 szocialista munkabrigád. Annak ellenére, hogy a vállalat sikeres munkát végzett az év első felében, még vannak tartalékok, fóleg a nevelő munkában. Erre részletesen rámutatott Emödy Fe­renc mérnök, a vállalat igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy aktív ne­velő munkával el kell érni a fluk­tuáció csökkentését is. A fő fela­dat, hogy megváltozott gazdasági feltételek mellett minőségileg és mennyiségileg jobb eredményeket érjenek el, s emellett nagyobb figyelmet szenteljenek a szervező, irányító és ellenőrző munkának. Oláh Gyula A Vietnami Szocialis­ta Köztársaság prágai kulturális központja és a Karlovy Vary-i járási művelődési központ Karlovy Varyban rendezte meg a vietnami kultú­ra napjait. Az ünnep­ségen vietnami szó­listák, tánc- és zene­művészek léptek fel. A képzőművészeik al­kotásaiból készült ki­állítást - képeket, raj­zokat, szőtteseket, porcelánokat (a felvé­telen) - naponta több százan nézték meg. Kovács Árpád felvétele Ki felel a temetés költségeiért? H. H.: Négyen voltunk testvé­rek. Annak ellenére, hogy a legi­dősebb bátyánk a családjával tá­vol élt tőlünk, jó volt a kapcsola­tunk. Nemrég a bátyánk elhunyt. Mi, ahogy illik, részt vettünk a te­metésen, majd hazajöttünk és megpróbáltunk megnyugodni. Úgy egy héttel ezelőtt a sógornőm levélben közölte valamennyiünk­kel, hogy a közjegyzóségen be kellett mutatnia a számlát a temet­kezés költségeiről, s a közjegyző azt mondta neki, hogy nekünk kell hozzájárulnunk a temetkezés költ­ségeinek megtérítéséhez. Mi ilyenről még sosem hallottunk. Nálunk mindenki maga temeti el a hozzátartozóját és senkitől sem kér hozzájárulást. Ezért is szeret­nénk tudni, követelheti-e a sógor­nőnk a temetkezés költségeinek megtérítését? A temetés költségeit az örökös tartozik viselni; persze csak a megszerzett hagyaték értékének erejéig, s ha többen örökölnek, akkor ezek a költségek olyan arányban oszlanak meg közöttük, amilyen arányban részesedtek a hagyatékból. Valószínűtlennek tartjuk azt, hogy önök (az elhunyt testvérei) örökölnének, mivel a törvényes öröklés rendje szerint az örökha­gyó feleségének életében a test­vérek nem örökölhetnek (az örök­hagyó a végrendeletében persze őket is kijelölheti örökösökké). Ha önök végrendelet alapján örököl­nének, ezt nyilván említette volna a levelében, s persze önök is kaptak volna idézést az állami közgjegyzöségtől. Azt nem tartjuk azonban valószínűnek, hogy a közjegyző állított volna olyan képtelenséget, miszerint a teme­tés költségeit az örökösök és az elhunyt testvérei együtt kötelesek viselni. Háborús történet N. I.: >A háború alatt megnősül­tem. A lányom még a háború vége elótt megszületett. Én fogságba kerültem, s csak hosszú évek múltával jutottam haza. Időközben a feleségem holtnak nyilvánítta­tott, hogy újból férjhez mehessen. Amint haza kerültem, a feleségem és a második férje megmutatták ugyan a kislányomat, de azzal a kikötéssel, nem mondom meg neki azt, hogy én vagyok az édesapja. Ezt azzal indokolták, hogy jól tanul, megzavarnám, és az árvasági segélyt is elvesztené. Én persze tudtam, hogy a hazaté­résem napjától ez már nem jár neki, hiszen élek. Tudtam, hogy a kislányom csak velem szemben követelhet tartásdíjat, de csak abban az esetben, ha a feleségem elválik a férjétől, mert a házassá­guk törvénytelen, s ha én is elválok a feleségemtől és a bíró­ság dönt. Ók azonban nem akar­tak elválni - már két közös gyer­mekük volt. Én elfogadtam a hely­zetet, mert tudtam, hogy a kislá­nyom jövőjéről van szó. Minden héten láthattam őt, amikor az iskolából jött. Tudtam azt is, ho­gyan tanul. Egy falumbeli volt a szomszédjuk, ó írta meg ne­kem, hogy a kislány nevelőapja ismét kijátszotta a törvényt és adoptálta a törvényes gyermeke­met. Ez most bonyodalmakat oko­zott. A szüleim végrendelkeztek és meghaltak. A végrendeletük szerint a vagyonuk fele-fele arányban engem és a kislányomat illeti meg. De hogyan örökölhetne szegény kislányom, ha más nevet visel és nem azt, ami a végrende­letben fel van tüntetve. Ezért szeretném tudni azt is, hogy törvé­nyes-e a feleségem házassága? És miként tudná a 25 éve nem látott kislányom megszerezni a hagyatékot, visszaszerezni a nevét és megtudni ki az apja, ki az a nagyszülő, aki reá hagyta fele vagyonát? Én mindent neki adnék már most, hiszen egyetlen gyer­mekem. A nyugdíjamat sem tu­dom már elkölteni, és ha megha­lok, akkor is csak ó fog örökölni utánam. Levele számos jogi kérdést vet fel. Először is a leánya jogigénye: valóban nem járt neki az árvasági segély, joga volt azonban tartás­díjra önnel szemben, méghozzá függetlenül attól, hogy az édes­anyja (vagy ön) kivel élt együtt. Ez a jogigénye önnel szemben az örökbefogadással megszűnt, mert ettől a pillanattól jogilag megszűnt az ön családjának tagja lenni. Jogi szempontból nézve tehát már nem az ön leánya, és nem unokája az ön édesanyjának sem. A felesége házassága nem törvénytelen, és sem a felesége, sem pedig ön nem követték el a bigámia bűntettét a második házasságuk megkötésével, önt ugyanis holttá nyilvánította a bíró­ság. Ez pedig a válással, illetve a házastársak valamelyikének ha­lálával majdnem egyenrangú módja a házasság megszűnésé­nek. Tehát az ön elsó házassága megszűnt, s a felesége új házas­ságot köthetett. Az örökbefogadás során történ­hetett ugyan jogsértés - szükség lett volna esetleg az ön beleegye­zésére is. Ez azonban feltehetően nem érinti leánya végrendeleti öröklési jogát. A végrendeletben- levele szerint - az eredeti neve van feltüntetve. Nézetünk szerint elég lesz igazolnia az eredeti születési anyakönyvi kivonattal vagy az örökbefogadásról szóló bírósági határozattal, hogy azonos a végrendeletben örökösként fel­tüntetett személlyel. A Polgári törvénykönyv 35. §-a szerint ugyanis a végrendeletet úgy kell értelmezni, ahogy az - tekintettel a végrendelkezés körülményeire- megfelel a szocialista együttélés szabályainak (tehát elsősorban azt kell vizsgálni, mit is akart a végrendelkező). Még egy tévedésre szeretnénk rámutatni. A leánya nem fog örökölni ön után, csak abban az esetben, ha ön is az ó javára végrendelkezik. A helyzet ugyanis az, hogy a leányát a jog már nem tekinti az ön leszármazójának. Annak azonban, hogy megajándé­kozza vagy végrendeleti örökösé­vé tegye, nincs akadálya. Építkezés K. E.: Idén építkezni kezdtünk. A férjem a munkáltatójától 45 ezer korona stabilizációs kölcsönt igé­nyelhet. Ezért azt szeretném tud­ni, hogy ebből a kölcsönből vásá- rolhatunk-e konyhaszekrényeket, gáztűzhelyet, mivel ez minden lakás tartozéka. Továbbá úgy ér­tesültünk, hogy ha három éven belül befejezzük az építkezést és megkapjuk a használatbavételi engedélyt, tízezer korona jutalom jár nekünk. Szeretnénk tudni, hogy ezt a jutalmat mire költhetjük és milyen formában (készpénz?) kapjuk majd meg. A stabilizációs kölcsönből a jog­szabály betűje szerint csak az építkezéssel kapcsolatos kiadáso­kat lehet fedezni. Nézetünk szerint nem tartoznak ide a lakás beren­dezésével kapcsolatos költségek. Még az állami lakásoknál sem tekintik a konyha felszerelésére fordított költségeket a lakás felépí­tése költségeinek, hiszen a lakó a lakáshasználatért kifizetett lak­béren kívül egy meghatározott évi összeget fizet a konyhai szekrény­sor, a tűzhely, a beépített szek­rény stb. használatáért. Ami a tízezer koronás prémiu­mot illeti, ezt az építkezésre felvett hitel törlesztésére használhatják fel, tehát nem kapják meg kész­pénzben, hanem „leírják“ a tarto­zásukból. (m-n) ÚJ SZÚ 6 1986. IX. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom