Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-08 / 211. szám, hétfő

Arjai, egyesüljetek! Jozef Lenárt elvtárs Zoltán Prékopnak átnyújtja a Győzelmes Február Érdemrendet (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Bányásznapi ünnepségek Jozef Lenárt elvtárs részt vett a lovinobaňai magnezitművek dolgozóinak ünnepi ülésén SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA AZ EGÉSZ ORSZÁG ÜGYE Történelmünkben Prága kezdettől fogva az államiság szimbó­luma volt. Már a régmúlt időkben is királyi városként épült, innen irányították az ország sorsát. A száztornyú város célszerűségé­vel és szépségével hírnevet szerzett. Értékeljük mindazt a jót, amit elődeink reánk hagytak, a legjobb hagyományokra építünk, de ugyanakkor a szövetségi fővárost a jelenkor szükségleteiből kiindulva fejlesztjük. Arra törekszünk, hogy Prága a történelmi múlt nagyszerű őrzése mellett a szocialista nagyváros feladatait is teljes mértékben ellássa a tudományos-műszaki haladás kibontakozásának feltételei között. E szempontok és követelmények összehangolása rendkívül nehéz feladat. Emellett számos hibát is helyre kell igazítani, amelyek kedvezőtlenül formálták az arculatát. Ehhez sok ismeretre, tapasztalatra, bátorságra és tudásra van szükség azok részéről, akik az elgondolásokat fogalmazzák. A fejlett munkásosztály forradalmi hagyományai az új és a felújított üzemekben élnek tovább. A legnagyobb közigazga­tási és irányítási központ nem lehet meg termelő üzemek nélkül, a termelés továbbra is a fejlődés tengelyét fogja képezni, de ugyanúgy nem nélkülözheti a terjedelmes, jól szervezett és ezért jól működő szolgáltatási ágazatokat. A kereskedelmet és a további szolgáltatásokat nemcsak a város nagyságához kell igazítani, hanem számolni kell a városba látogató, vagy itt dolgozó emberek sokaságával is. Az is természetes, hogy a főváros továbbra is oktatás- és egészségügyi központ marad. Prága ilyen fejlesztése nemcsak a prágaiak ügye, hanem egész társadalmunk feladata. Növekvő fővárosunknak elsősorban saját lakói szükségleteit kell kielégítenie. Európa minden fővárosa terebélyesedik, s így a mi fővárosunknak is az utóbbi évek intenzív építkezései ellenére további lakásokra van szüksége. Egyúttal az eddiginél sokkal gyorsabban kell javítani a lakásokat a régi városnegye­dekben. Mindaz, ami eddig ebben az irányban történt, csupán szerény kezdetnek tekinthető, s az egész folyamat végére fel kell számolni a harmad- és a negyedosztályú lakások örökségét. A hozzávetőlegesen hetvenezer lakás korszerűsítése sokkal igényesebb feladat, mint ugyanennyi új lakás felépítése a város peremén. Az elődök hagyatékának megőrzése, s nemcsak kívülről, hanem főleg belülről megvalósuló szépítése korunk legjelentősebb beruházásai közé fog tartozni. A tapasztalatokból is kitűnik, hogy ez nem lesz olcsó feladat, de az új lakásépítéshez viszonyítva jelentős energia- és anyagmegtaka­rításai jár. A feladat nagyságához a szervezésnek is igazodnia kell. A csehszlovák építőipar tervszerűen az új építkezésekre volt felkészítve. Az új hazai és külföldön megvalósuló termelési beruházások, valamint a közületi építkezések kivitelezése továbbra is kötelességük marad, de egyúttal elegendő kapaci­tásról kell gondoskodniuk a korszerűsítések és az újjáépítések végrehajtásához is, elsősorban a régi és az újabb épületek színvonalasabb karbantartásához. Ez a CSKP XVII. kongresszu­sán kitűzött jelentős feladatok közé tartozik, melynek teljesítésé­ről vállalati szinten és az irányítás szakaszán egyaránt kell gondoskodni. Most az a hír járja, hogy IV. Károly óta nem volt a jelenlegihez hasonlítható építkezési sürgés-forgás Prágában. Ez az összpon­tosított építkezés nem nélkülözheti az egész ország építőipari dolgozóinak szervezett együttműködését. A jövőben sem lehet kihagyni a cseh- és a morvaországi kerületek, valamint Szlovákia építőipari vállalatainak a részvételét fővárosunk fejlesztésében. Azonban itt is figyelembe kell venni az intenzív gazdaságfejlesztés ismert követelményeit. A több száz kilomé­ternyi távolságból átcsoportosított építési kapacitások munkája sokkal drágább, mint a helyi vállalatoké, ezért Prága a saját érdekében tovább növeli a szakképzett építőipari dolgozók létszámát. Egy korszerű nagyvárosnak jó közlekedési feltételekkel kell rendelkeznie az egyes területi egységek között. Az utóbbi években a metró, mint a leghatékonyabb közlekedési forma indokoltan részesült a legtöbb figyelemben és ráfordításban, de a föld feletti közlekedést is gyors ütemben kell fejleszteni. Prága területe több mint negyven községgel bővült, ezeket is ki kell építeni, hogy a főváros szerves részévé váljanak. Még mindig több ezer olyan épület van, amelyekben ki kell cserélni a villamos feszültséget. A 8. ötéves tervidőszakban a helyi építőipari vállalatok ezt feladatul kapták, de egyelőre nagyon lassan halad ez a munka. A városnak jobb közületi ellátásra és szolgáltatásokra van szüksége. Az alapvető hálózat korszerűsítésén kívül folytatni kell a nagy kereskedelmi és művelődési központok, kórházak építését, fel kell építeni az új vásárcsarnokot, s az áruellátás kiegészítése érdekében gondoskodni kell a helyi ipar fejleszté­séről is. A várost rendezgetni, szépíteni is kell: eltávolítani az örökös építkezések nyomait. Nagy eredménynek számít, hogy már az Óváros alatt is megvalósult a közművesítés korszerűsítése, s így nem kerül már sor a befejezett utcák, járdák felbontására. Ráadásul a város további gyalogoszónához jut, ami élénkíteni fogja az arculatát. A főváros fejlesztése mindig példaként szolgált az ország többi városa számára. Egyes lakónegyedekről azonban ezt nem mondhatjuk el, habár elég sok építőművész, tervezőmérnök és építési szakember él, dolgozik a városban. Prága jellegzetes építészeti hagyományaihoz a nagyüzemi házgyártásnak is alkalmazkodnia kell. Prága, ahonnan felhívás indult ki a tudomá­nyos-műszaki haladás meggyorsítására, megérdemli, hogy ennek eredményei a város szépségében és célszerűségében is megmutatkozzanak. Rudé právo HÉTFŐ 1986. szeptember 8. XXXIX. évfolyam 211. szám Ára 50 fillér Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Jósé Sarneynak, a Brázíliai Szövetségi Köztársa­ság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyenebből az alkalomból Bo­huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött Ro­bert Costa de Abre Sodrónak, Brazília külügyminiszterének. Csehszlovákiába látogat Tanzánia külügyminisztere (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek .külügyminiszter meghívására a közeljövőben hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban Benjá­min William Mkapa, Tanzánia külügyminisztere. (ČSTK) - Szombaton ország­szerte tovább folytatódtak a bá­nyásznapi ünnepségek. Lovinoba- ňában a szlovákiai magnezitgyár­tók ünnepeltek. Egyúttal megem­lékeztek a szlovákiai magnezitki­termelés és feldolgozás megkez­désének 100. és a község mega­lapításának 700. évfordulójáról. A Szlovákiai Magnezitmúvek 9000 tagú kollektívája képviselőinek ün­nepi gyűlésén párt- és kormány- küldöttség vett részt Jozef Le- nártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A delegá­ció további tagjai voltak. Eduard Saul, kohó- és nehézgépipari mi­niszter, Pavol Bahyl szlovák mi- niszterelnök-helyettes, a Szlovák Tervbizottság elnöke, Ondrej Kvaka, a CSKP KB osztályveze­tőhelyettese és Štefan Hrúzik, a Szakszervezetek Szlovákiai Ta­nácsának titkára. Jelen volt még Vladimír Pirošík, a közép-szlová­kiai és Ján Pirč, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titká­ra és több más vendég. Beszédében Zoltán Prékop, a vállalat igazgatója elemezte a magnezitipar történetét és jelen­legi feladatait. Nagyra értékelte a vállalat nyolc üzeme bányászai­nak és magnezitfeldolgozó mun­kásainak becsületes munkáját. Elmondotta, hogy a vállalat évi termelésének értéke meghaladja a 2 milliárd koronát. A jövőben tovább kell javítani a kitermelt magnezit feldolgozását és hasz­nosítását. Ján Fanči, a Lovinobaňai Helyi Nemzeti Bizottság elnöke a 700 éves bányászközség történetéről, forradalmi hagyományairól és szocialista fejlődéséről szólt. Ezután Jozef Lenárt, a párt- és kormányküldöttség vezetője mon­dott beszédet. (Lenárt elvtárs be­szédét lapunk 3. oldalán közöljük). Ezt követően Jozef Lenárt és Eduard Saul Zoltán Prékopnak a magnezitgyártás fejlesztésében elért jelentős gazdasági eredmé­nyeiért és politikai elkötelezettsé­géért átnyújtotta a Győzelmes Február Érdemrendet. A vállalat bányászkollektívái je­lentést tettek Lenárt elvtársnak felajánlásaik teljesítéséről, rekord­jaikról, és tájékoztatták őt további feladataikról. Az SZLKP KB elsó titkára köszönetét mondott példás munkakezdeményezésükért, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vállalat többi kollektívája is (Folytatás a 2. oldalon) Kedvező feltételek kapcsolataink további elmélyítéséhez Bratislavában a lengyel külügyminisztert fogadta Peter Colotka (ČSTK) - Marian Orzechows­ki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere, aki hivatalos baráti látogatást tett hazánkban, szom­baton délelőtt Bratislavába érke­zett. Prágából elkísérte ót Zdenék Černík külügyminiszter-helyettes, valamint Jirí Diviš és Andrzej BEFEJEZŐDÖTT AZ EL NEM KÖTELEZETTEK CSÚCSKONFERENCIÁJA Elsőrendű feladat a háborús veszély elleni küzdelem Politikai nyilatkozatot és több más fontos dokumentumot fogadtak el (ČSTK) - Tegnap a kora reggeli órákban Hararéban, Zimbabwe fő­városában befejeződött az el nem kötelezett országok 8. csúcskon­ferenciája. A tanácskozáson, amelyen a mozgalom kb. 100 tagja vett részt, egy politikai nyilat­kozatot fogadtak el, továbbá egy gazdasági nyilatkozatot, egy 13 pontos gazdasági programot, nyi­latkozatot Dél-Afrikáról, rendkívüli felhívást Namíbia függetlenségé­nek azonnali megadásáról, továb­bá egy levelet, amelyet Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP főtitká­rához és Ronald Reagan ameri­kai elnökhöz intéznek, s amelyben felszólítanak a tárgyalásokra a há­ború kirobbanása veszélyének el­hárításáról. A konferencián döntés született egy miniszteri tanácskozás meg­rendezéséről, amely a fejlődő or­szágok közti együttműködéssel foglalkozna. Ezt a tanácskozást a Koreai NDK-ban tartanák meg Cipruson pedig a külügyminiszte­rek rendszeres konferenciáját a jelenlegi elnök hivatali idejének második évében. Az állam- és kormányfők elhalasztják a döntést a legközelebbi csúcstalálkozó helyszínéről. A fó dokumentumok felsorolá­sából is kitűnik, hogy a csúcskon­ferencia elsőrendű figyelmet szen­telt a háború és a béke kérdései­nek, Dél-Afrika helyzetének és (Folytatás a 2. oldalon) Jedynak, a két ország nagyköve­te. A bratislavai repülőtéren a len­gyel vendég fogadásán megjelen­tek: Ľudovít Kilár szlovák oktatási miniszter, Magdaléna Lorenco- vá, Bratislava főpolgármester-he­lyettese és Andrzej Barzyk, Len­gyelország bratislavai főkonzulja. A lengyel vendég a Szlovák nemzeti felkelés téren megkoszo­rúzta az elesett hősök emlékmű­vét, majd a bratislavai várban fogadta ót Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök. A találkozón Colotka elvtárs kiemelte, hogy a lengyel vendég látogatása hozzájárult a csehszlo­vák-lengyel testvéri kapcsolatok további megszilárdításához. E kapcsolatok elmélyítéséhez kedvező feltételeket teremt a csehszlovák-lengyel gazdasági és tudományos-múszaki együtt­működés fejlesztésének 2000-ig terjedő hosszú távú programja, amely nagy súlyt fektet a gazda­ságpolitika egyeztetésére, vala­mint a kutatási, fejlesztési és termelési együttműködés prog­resszív formáinak kibontakoztatá­sára. Biztosította a vendéget arról, hogy a szlovákiai vállalatok és üzemek mindent megtesznek a gyártásszakosítási és a kooperá­ciós folyamat megszilárdításáért. A továbbiakban kiemelte: abban az időben, amikor a nemzetközi imperializmus politikája az emberi civilizációt a nukleáris katasztrófa szélére sodorja kategorikus köve­telmény a lázas fegyverkezés (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom