Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1986. IX. 4. Felelősségtudat nélkül nincs Jó minőség A kommunista párt élcsapat­szerepe tettekben nyilvánul meg című írás utalt arra, mennyire fontos, hogy a pártszervezetek következetességet tanúsítsanak a tagállomány minőségének a ja­vítása során. Ez az igény abból következik, hogy társadalmunk minden állampolgárral - főleg a kommunistákkal - szemben az eddigieknél magasabb igényeket támaszt. A pártmunka időszerű kérdése­iről a humennéi Chemlonban is sok szó esik. Az üzemi pártszer­vezetnek több mint ezerszáz tagja van. A párttagok az üzem alkal­mazottainak a 17,3 százalékát képezik, azaz minden hatodik dol­gozó kommunista. Ez nagyon fon­tos a kollektívák irányítása és ösztönzése szempontjából. Ter­mészetesen a számarány nem érzékeltet mindent. Már pártunk alapítói hangsúlyozták, hogy a tö­megek körében végzett munka szempontjából a tagállomány mi­nősége a döntő. Az üzemben is tudják az illetékesek, hogy a párt­tagállomány növelése és minőségi javítása terén az eddiginél is na­gyobb céltudatosságra, követke­zetességre és igényességre van szükség. Annál is inkább, mivel az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a taglétszám. A párttagok egyharmadát olyan kommunisták képezik, akik az 1968-as válság után léptek be. Az utóbbi öt év alatt 229 tagjelöltet vettünk fel. Mind­egyiküknek tisztában kell lennie azzal, hogy a kommunista felké­szülése nem ér véget a jelöltségi idő letöltésével, sőt tulajdonkép­pen akkor kezdődik el igazán. Értékelésük a munkában elért eredményeik, alkotókészségük, kitartásuk és határozottságuk alapján történik: nem elég, hogy egyetértésüket nyilvánítják a párt politikája iránt, vagy aktivitást ta­núsítanak a gyűléseken. A kiválasztás és a felkészítés igényes folyamat A tagjelöltek kiválasztása és felkészítése a CSKP KB 1976 júniusi ülését követően az üzemi pártbizottság által kidolgozott program alapján történik. A doku­mentum felöleli az egész problé­makört. Kitér az ajánlókra, kitűzi a pártcsoportok és az alapszerve­zeti bizottságok feladatait, s foglal­kozik a munkás és az üzemveze­tőség közti viszony kérdésével is. Az eddigiek alapján megállapít­hatjuk, hogy a módszer általában megfelelő, de negatív tapasztala­tokat is szereztünk. Formalizmust és igénytelenséget is tapasztal­tunk, főleg a személyes feladatok kijelölését illetően. Általában ha egy kommunista több tagjelöltnek EGY LEVÉL NYOMÁN volt az ajánlója, a rájuk gyakorolt nevelőhatás nem érte el a kívánt szintet. A kiválasztás során is nagyobb következetességre van szükség, mert az utóbbi öt év alatt tizenkét fiatalt kényszerültünk tö­rölni a tagjelöltek listájáról. Voltak olyanok, akiknek a meggyőződése és a világnézeti szilárdsága az első próbát sem állta ki: csak a házasságkötést említem. 1984 után, amikor a legtöbb hasonló eset fordult elő, az alapszervezeti bizottságok is nagyobb figyelmet fordítottak a kérdésre. A kívánt változás be is következett. Hasz­nosaknak bizonyultak többek közt a jelöltek és ajánlóik találkozói. Az alapvető kritérium a munka és az életmód Rendkívül fontos, hogy a tagje­lölteknek és a párttagoknak a munkáját - köztük az idősebb kommunistákét is - rendszeresen értékeljék. Nem engedhetjük meg, hogy rossz munkát végezzenek, vagy munkahelyről munkahelyre vándoroljanak. Az ilyeneket ki kell zárni a párt soraiból. így történt a 3-as számú üzemegységükben is. A munkafegyelem megsértése mi­att - miután sem a pártbizottság figyelmeztetése, sem az ügynek a gyűlésen történt megvitatása nem használt - Miloš Vrančíkot kizárták Csehszlovákia Kommu­nista Pártjából. Az 1 -es, 2-es és 3-as számú üzemegység pártszer­vezete - elnökük Imrich Somoš, Milan Dugas és Anna Žeňuchová- következetességének köszön­hetően érezhetően javult a lég­kör, nemcsak a pártszervezetek­ben, hanem az egyes munkahe­lyeken is. Ez aztán a minőség javulásán és a hatékonyság növe­lésén is tükröződik, továbbá ked­vező lehetőségeket teremt az új szervezési formáknak - mint a bri- gádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás - a bevezetéséhez. A tagoknak kiosztott pártfelada­tok fontos eszközök a tagság aktivizálásában. Kommunistáinkat a tagjelöltek ajánlói munkájának a javítására is ösztönözzük. Az ajánlók - bár a jelöltek nevelésé­ben a meghatározó tényezők az alapszervezetek és bizottságaik- fontos szerepet töltenek be a felkészítésben. Agneša Bacáko- vá, Elena Pavlotyová és Anna Jacečková kiváló eredményeket ér el lelkiismeretes munkájával és azzal, hogy hatást tud gyakorolni a fiatalok gondolkodására. Az egyéni feladatok kijelölésekor minden párttaggal külön foglalko­zunk. Figyelembe vesszük, ki mi­hez vonzódik, és hol hasznosít­hatná leginkább tudását, s termé­szetesen az adott munkahely, üzemegység és a vállalat pillanat­nyi szükségleteit is. Ma az egyéni feladatok között sok esetben talá­lunk a múszaki újítással és a taka­rékossággal kapcsolatosakat. A dolgozók nem hanyagolják el a műszaki fejlesztési feladatokat. A munkások ma már alkotó dolgo­zók. Ez rendkívül fontos, és min­dig szem előtt kell tartani. Ha tehát a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéséről beszélünk, ez nem csupán a magasabb képesítéssel rendelkezőket érinti, hanem a munkásokat is, mégpedig egyre inkább. A párt vezető szerepének a nö­vekedése a pártnak a társadalom egész területére - különösen a dolgozókollektívákra - való ha­tásának az átfogóbb értelmezését is jelenti. A CSKP XVII. kongresz- szusán kitűzött céloknak a megva­lósítására - időszerűségüknek, fontosságuknak köszönhetően - egyre több embert nyer meg. Ezek nemcsak egyetértenek a cél­kitűzésekkel, hanem megvalósítá­sukban is erejüktől telhetően részt vesznek. Természetes, hogy a párttagok száma hazánkban is nőni fog. A már megfogalmazott feladatokon és kidolgozott munka- módszereken kívül az idén a tag­állomány bővítésével és minőségi javításával kapcsolatosan két spe­cifikus kérdést elemeztünk. Az egyik a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség tevékenysége. A tagjelöl­tek sorába felvett fiataloknak ugyanis több mint 76 százaléka SZISZ-tag. Közülük azonban csu­pán háromnegyedüknek az eseté­ben élt ifjúsági szervezetünk azzal a jogával, hogy az egyik ajánlójuk legyen. Milyen okok játszottak közre, hogy a fennmaradó ne­gyedrészükért nem vállalt felelős­séget? A szervezet illetékeseinek a következetlensége vagy a fiata­loknak az alapszervezetük iránti bizalmatlansága? Ezen változtatni kell. Természetesen minden eset­ben külön meg kell vizsgálni az okokat. Más jellegű probléma a szakmunkásképzőből kikerült fiatalok munkahelyi beilleszkedé­se. Sokszor megtörténik, hogy az iskolában nagy aktivitást tanúsító fiatalemberek munkahelyükön el­vesztik lelkesedésüket, és senki sem törődik velük új kollégáik közül. Üzemi bizottságunk ezen is szeretne változtatni. Nem kell hoz­zá sok, csak éppen alaposabban kell egymásról informálódnia és együttműködnie a szakmunkás- képző intézetnek és a vállalatnak. Hisz ha arra gondolunk, hogy évente átlagosan 150-200, iskolá­ból frissen kikerült szakmunkás jön a vállalathoz, látnunk kell, hogy ók képezik a kollektíva leg­fontosabb személyi tartalékát, és természetesen jórészt közülük ke­rülnek ki az üzemi pártszervezet új tagjai is. JÁN ČEMA, a humennéi Chemlon üzemi pártbizottságának tagja Csak elképzelés vagy valóság lesz? Kassa (Košice) történelmi vá­rosközpontja Prága után a legna­gyobb olyan műemlékvédelmi együttes Csehszlovákiában, amely főleg reneszánsz és klasz- szicista stílusú építészeti emlé­kekből áll. Ezeket a tényeket figyelembe véve a városi és a ke­rületi pártszervek javaslatára az SZSZK kormánya 1983 februárjá­ban Kassa történelmi városköz­pontját műemlékvédelmi területté nyilvánította. Ettől kezdve Kassán sok minden megváltozott. A fő utcának számító Lenin utcán az épületek túlnyomó részét nagy hozzáértéssel tatarozták, sok he­lyen visszakerültek a házakra a régi kovácsolt erkélyek, a fara­gott fakapuk és a díszített fa ablakok - hogy csak néhányat említsünk meg azok közül a dol­gok közül, amelyek esztétikailag máris szebbé tették a városképet. A munka most már a szomszédos utcákban is jól halad és az építők - ha nem is mindenütt - az udvarok rendbehozatalához is hozzáláttak. Az igyekezettel, az aka­rattal nincs is baj, jóllehet a nagy odaadásba olykor azért hiba is csúszik, más szóval: mintha elég­gé át nem gondolt döntések is születnének. Egyik olvasónk, Ne­vetős Vince írja a Mészáros utca 5. szám alól: „Elnézést kérek a háborgatásért, de az elkeseredés arra kény­szerít, hogy a nyilvá­nosság elé vigyem pa­naszunkat. Szeretnénk, ha valaki megnézné az udvarunkat, ahol nagy fölháborodásunk elle­nére folytatódik a mun­ka egy nyilvános WC létrehozásán. Tisztelet­tel kérjük, próbáljanak valamit tenni az érde­künkben!“ A levélíró a továb­biakban arról is beszá­mol, hogy az illemhely három méternyire épül a konyhájától, két mé­ternyire egy hentesüzlet raktárától. Huszonnyolc lakó - köztük gyerekek és egészségükben már megrokkant nyugdíja­sok udvaráról van szó. Megkerestük a levélí­rót és megtekintettük az udvart. A látvány valóban nem volt szív­derítő. Karjukon kisgyermekeket tartó anyák panaszát hallgattuk és Az ország egyik kapuja Felhő mögé bújik a nap, mintha azt jelezné, vége a nyárnak, a fő turistaidénynek, kert alatt az ősz. A hatéi nemzetközi közúti határát­kelőhelyen azonban még mindig nagy a forgalom. A személyforgal­mat lebonyolító négy útsáv vala­melyikében mindig várakozik ki- és belépő személygépkocsi, autó­busz, motorkerékpár, a túloldalon pedig árut szállító kamion.- Évente mintegy kétszázezer turista és százezer jármű - ennek a fele kamion - halad át az itteni határátkelőhelyen - mondja Jirí Tomášek, a vámkirendeltség ve­zetője. - Folyamatos a szolgálat, de főleg a fó turistaidényben előfordul, hogy az utasoknak vár­Az engedély nélkül lerakott alapok (Pavol Vojtaško felvétele) Mi van a csomagtartóban? (A szerző felvétele) niuk kell. A külföldről érkezőknek szórólapot adunk, amelyből töb­bek között megtudják, hogy hol lehet ólommentes benzint kapni. A Znojmo közelében levő hatéi határátkelőhely lakott területen kí­vül épült. Mindössze négy éve üzemel. Az itt dolgozók büszkék a korszerű létesítményre, maguk is részt vettek a környezet rende­zésében és tisztántartásában. Jól felszerelt műszaki részlegük van, amely megkönnyíti munkájukat. Már 1983-ban elnyerték a legjobb határátkelőhely címet, az ország­ban elsőként.- Dolgozóink számára minden kényelmet megteremtettünk- folytatja a kirendeltség vezetője.- Megszerveztük az étkeztetést, zuhanyozónk is van. A járási székhelyről kapjuk az ivóvizet, a vezetéket úgy építettük meg, hogy arra a közeli falvakat is rákapcsolhatják. A pénzbeváltóban is sokan megfordulnak, ketten is alig győzik a munkát. Kint az útlevélellenőrök, a vámtisztek szorgoskodnak. Oly­kor-olykor alaposabban megnéz­nek egy-egy járművet. Ján Lich- tenberg vámtiszt erről így véle­kedik.- Sajnos, egyes turisták munka nélkül szeretnének meggazdagod­ni. Nem is olyan régen az egyik személyautóban például 800 ezer korona értékű óra volt elrejtve. Most a járási székhely bazárjában árusítják ezeket. nyugdíjas nénik sopánkodását, hogy ha megnyitják a WC-t már a lakásukat sem fogják tudni szellőztetni, zárt ablakok, ajtók mögött kell majd élniük. Nevelős Vince elmondotta, hogy közben panasszal fordultak a nemzeti bizottsághoz, a kerületi napilap­hoz és az ügyre a népi ellenőrzési bizottság figyelmét is felhívták. A választ a nemzeti bizottságtól megkapták, most már legalább tudják, hogy mi miért történik - sajnos, megnyugtatni nem tud­ták őket. Nos, a helyzet az, hogy Kassán rövidesen elkezdődik az Állami Színház felújítása és bővítése, aminek következtében a színház szomszédságában levő nyilvános illemhelyet kénytelenek megszün­tetni. Mivel a Mészáros utca 5. szám alól a Lenin utcára is van kijárat, úgy gondolták, hogy itt kellene felépíteni egy WC-t. Hang­súlyozni kell, hogy ez még csak ötlet volt - a lakók véleményét ezért nem kérték ki. A probléma abból adódik, hogy a Kassai Városi Építőipari Vállalat jóváha­gyott tervrajz és építkezési enge­dély nélkül munkához látott. Az 1. városkerületi nemzeti bizottság építésügyi osztálya már le is- Egy nyugatnémet kamionso­főr az NDK-ban felvett egy lányt. Mivel nem volt útlevele, a kamion­ban bújtatta el, de rajtunk nem fogott ki - viszi tovább a szót Helena Sedláková vámtiszt.- Mozgalmas nálunk az élet. Munkánk nagy figyelmet igényel, hiszen nem lehet számunkra kö­zömbös, hogy mit visznek, illetve hoznak be az országba. Volt rá példa, hogy államellenes röpirato- kat akartak dupla fenekű bőrönd­ben, illetve hálókocsiban behozni. A cigaretta, az alkohol, a korszerű elektrotechnikai berendezések szerepelnek a leggyakrabban a „talált tárgyak“ között. Ilyenkor az utasok azt állítják, hogy azt ajándékba kapták, és elfelejtették beírni a vám- és devizanyilatko­zatba. Pedig személyenként 5000 korona értékű árut hozhatnak be vámmentesen. Ezen a határátkelőhelyen ügyelnek arra, hogy az érkező külföldi turistákat a lehető legud­variasabban fogadják. Karel Koc Dicky kutyájával ellenőrzi, hogy a gépkocsikban nem rejtettek-e el kábítószert.- Az a feladatunk, hogy mega­kadályozzuk a kábítószer behoza­talát, illetve átvitelét az országon- mondja Karel Koc. - A kutya nemcsak nálunk, hanem más ha­tárátkelőhelyeken is jó szolgálatot tesz. A közös szolgálatot már megszoktam, nehezen válnék meg hűséges kutyámtól. Érdekes esetek kerülnek szóba, az egyikről Ján Lichtenberg be­szélt.- Két csehszlovák állampolgár az NSZK-ban motorkerékpárt vá­sárolt, s azt behozta az országba, ami rendben is lett volna. Minden bizonnyal lebecsülték a vámoso­kat, mert amikor újból kiutaztak, veterán motorkerékpárt szerettek volna kivinni. A gyártási szám egyezett, mert az eredetit leköszö­rülték, s újat véstek bele. Minden bizonnyal értékesíteni akarták, de lebuktak. Bíróság előtt kell majd tettükért felelniük. Alig ötven méterre a vámosok és az útlevélellenórök munkahe­lyétől szép épület áll, mellette parkolóhely. Az ízlésesen beren­dezett eszpresszót a Jednota üze­melteti. Ételből, italból bő a vá­laszték, de emléktárgyakat is áru­sítanak. A bejárati ajtó mellett idegenforgalmi propagációs anyag sorakozik egy asztalon. Járásunkban három nemzetkö­zi határátkelőhely van, ezek közül az egyik vasúti, - jegyzi meg a kirendeltség vezetője. - A többi­ek nevében is elmondhatom, min­dent megteszünk azért, hogy kiér­demeljük a becsületes turisták elismerését. Egy percre sem fe­ledjük el, hogy határátkelőhelyünk az ország egyik kapuja, s nem mellékes, hogy az érkező külföldi turista már az első percekben milyen benyomást szerez. NÉMETH JÁNOS állíttatta az építkezést és felelős­ségre vonta az építőket. De, hogy mi lesz tovább? A nemzeti bizottság hajlik arra, hogy mégis csak fel kellene építe­ni itt egy illemhelyet, de olyat, hogy az ne szennyezze a levegőt és a környezetet. A beruházásból arra is futná, hogy rendbe rakják az udvart, közvilágítást vezesse­nek be, esetleg még valamilyen d'szbokrokat is kiültetnének. A magunk részéről értjük a nemzeti bizottság gondját, jólle­het nehezen hisszük el, hogy másutt - esetleg valamelyik közeli téren - ne lehetne nyilvános WC-t építeni, nem beszélve arról, hogy egy ilyen létesítményt nem célsze­rű eldugni valamelyik udvarba. A Mészáros utca 5. szám alatti udvar közvetlenül a Dóm szom­szédságában van, nem messze az Állami Színháztól - szerintünk már éppen ezért is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy nem kellene-e eredeti formájában meghagyni? Meghát azt se feled­jük, hogy a tervezett beépítés a lakók ellenkezését váltotta ki - és mi úgy gondoljuk, hogy ezt is figyelembe kell venni... SZASZÁK GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom