Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 % 1986. IX. 4. Dél-afrikai Köztársaság Botha éles kirohanásai Diplomáciai nagyüzem és kérdőjelek (ČSTK) - Pieter Botha dél­afrikai államfő a kormányzó Naci­onalista Párt vezetői előtt kijelen­tette: a rezsim semmiképp sem lát hozzá a társadalom demokratizá­lásához, s főleg nem biztosít egyenlő jogokat az afrikaiaknak. Botha éles kirohanásokat intézett az el nem kötelezettek mozgalma ellen is, különösen az ún. frontál­lamokat támadta. A Dél-afrikai Köztársaságot „paradicsomként“ festette le, s kemény intézkedése­ket helyezett kilátásba azon el nem kötelezett országok ellen, amelyek nem működnek együtt Pretoriával. Ami a szomszédos országokat illeti, Pretoria nem hagyja őket nyugton, az összes út lezárva marad, hogy Zimbabweban, Le- sothóban, Zambiában, Malawiban és más államokban gazdasági válság robbanjon ki. A dél-afrikai csapatok a korábbiakhoz hasonló­an az ország „érdekeit fogják védeni“ - mondta Botha, s válasz­tás elé állította az afrikai országo­kat: vagy lemondanak az el nem Megbeszélések Tripoliban (ČSTK) - Tripoliból tegnap hazauta­zott az a szovjet állami küldöttség, amely Pjotr Gyemicsevnek, az SZKP KB PB póttagjának, a Legfelsőbb tanács Elnöksége első alelnökének a vezetésével részt vett a líbiai forrada­lom 17. évfordulójának ünnepségein. Pjotr Gyemicsev Tripoliból való elu­tazása előtt kijelentette, hogy a líbiai vezetőkkel - többek között Moamer Kadhafival és Abdaszalam Dzsallud- dal - termékeny eszmecseréket foly­tattak a barátság és a kölcsönös megértés légkörében. Ezeken mindkét részről megerősítették, hogy síkra­szállnak a kétoldalú együttműködés megszilárdítása mellett. A felek napja­ink kulcsfontosságú kérdéseiről hason­ló vagy azonos véleményt vallottak. Szovjet részről ismét megerősítették a Líbia iránti szolidaritást, azt, hogy a Szovjetunió támogatja az ország népének szabadságáért és független­ségéért, az imperialista erők agresszív akcióinak meghiúsításáért folyó küz­delmét. xxx Pavel Hrivnák csehszlovák szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, aki a lí­biai évfordulós ünnepségeken részt vett csehszlovák kormánydelegációt vezette, tegnap Tripoliban találkozott Abdaszalam Dzsalluddal, a líbiai for­radalmi vezetőség tagjával. A szívélyes légkörben megtartott eszmecseréken a felek megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy tovább bővüljenek a sokoldalú baráti kapcsolatok és az együttmüködés a két ország között. kötelezettség elveiről és antiimpe­rialista irányvonalukról, vagy fo­kozzák a megtorlásokat a néger lakossággal szemben és a nyílt háborút a független afrikai orszá­gok ellen. A pretoriai kormány ezekben a napokban újabb korlátozó intéz­kedéseket hozott. A nemrégi so­wetói zavargások halálos áldoza­tainak temetésén nem lehet jelen 200-nál több személy, s gépkocsi­jaikkal kizárólag a rendőrség által meghatározott útvonalon, írásos engedéllyel mehetnek el a szertar­tásra. (ČSTK) - Charles Redman, a washingtoni külügytninisztérium képviselője bejelentette, hogy az Egyesült Államok leállít minden Zimbabwenak nyújtott gazdasági támogatást, amely idén elérte vol­na a 20,5 millió dollárt. Redman a döntést a zimbabwei kormány állítólagos „nem diplo­matikus“ és „nem civilizált“ visel­kedésével indokolta. Ez alatt azt értette, hogy Zimbabwe kormánya merészelte jogosan elmarasztalni az Egyesült Államok Líbiával és Nicaraguával szemben követett (ČSTK) - Todor Zsivkov, bol­gár államfő Szófiában tegnap fo­gadta Bernhard Vogelt, az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány elnökét. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva egyebek között hangsúlyozták, fo­kozni kell a feszültség enyhítését, a béke és a biztonság megszilár­dítását szolgáló erőfeszítéseket. (ČSTK) - Fernando Bartelemy bolíviai belügyminiszter közölte: a kormánynak nem áll szándéká­ban a közeljövőben megszüntetni a múlt csütörtökön kihirdetett rendkívüli állapotot. A döntést a belpolitikai feszültséggel indo­kolta, azt állítva, hogy Bolíviában polgárháború fenyegetett. Cochabambában, Bolívia har­madik legnagyobb városában a hót elején újabb összecsapá­sokra került sor az egyetemisták és a rendőrség között. Tegnap rendőri egységek foglalták el a vá­ros egyetemét, hogy megakadá­A belga kormányfő Berlinben (ČSTK) - A belga kormányfő tegnap hivatalos látogatásra az NDK fővárosába, Berlinbe érke­zett. Wilfried Martens látogatására Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államta­nácsa elnökének a meghívására került sor. A belga vendéget a Shönefeld repülőtéren Erich Honecker fogadta. Martens kíséretében tartózko­dik Leo Tíndemans külügyminisz­ter és más hivatalos személyi­ségek. agresszív politikáját és a dél­afrikai rezsimmel fenntartott „konstruktív együttműködését“. A Reagan-kormányzat ingerült­ségét fokozza a zimbabwei fővá­rosban folytatódó el nem kötele­zett csúcskonferencia, amelyen a tagországok közvetve vagy köz­vetlenül szüntelenül bírálják az Egyesült Államok politikáját. Az USA már július óta megpróbál nyomást gyakorolni Zimbabwera, részben már akkor leállította a gazdasági támogatást. A megbeszélésen Bulgária és az NSZK kapcsolatainak fejlesztésé­ről is szó esett, s rámutattak; lehetőség van a kereskedelmi, gazdasági és kulturális együttmü­ködés bővítésére. A nyugatnémet vendéget fogadta Georgi Atana- szov bolgár kormányfő és Petr Mladenov külügyminiszter is. lyozzák a további tiltakozásokat. Ebben a feszült helyzetben folytatott megbeszélést szerdára virradó éjszaka Guillermo Vedre- gal külügyminiszter és három kol­légája a sztrájkoló bányászok kép­viselőivel. A tárgyalások eredmé­nyeiről egyelőre semmi sem isme­retes. Simón Reyes, a bányász­szakszervezet főtitkára a katolikus egyház közvetítése nyomán létre­jött találkozó előtt kijelentette, a bányászok készek folytatni a sztrájkot, s garanciákat követel­nek arra vonatkozóan, hogy a bo­líviai bányaipar válságát nem a tö­meges elbocsátásokkal vagy az üzemek magánkézbe adásával fogják megoldani. Szovjetellenes provokáció New Yorkban (ČSTK) - A New York-i Metro­politan opera termében könnygáz­bomba robbant pár perccel azu­tán, hogy megkezdődött a világhí­rű szovjet Mojszejev együttes fel­lépése. A több mint négyezer néző elhagyta a termet, közülük néhá­nyat orvosi ellátásban kellett ré­szesíteni. Az akcióért az AP hírügynökség szerkesztőségéhez intézett tele­fonhívásban a Zsidó Védelmi Liga elnevezésű cionista szerve­zet vállalta a felelősséget. A tele­fonáló azzal fenyegetőzött, hogy ezt az akciót újabbak követik. A rendőrségnek nem sikerült el­fogni e szovjetellenes provokáció egyetlen elkövetőjét sem. Több hete tart a diplomáciai nagyüzem a szovjet-amerikai kapcsolatokban, s a két hét múlva esedékes Sevardnadze-Shultz találkozó közeledtével ez az akti­vitás csak fokozódik. S nemcsak Moszkvában és Washingtonban váltják egymást a szakértői cso­portok. A Szovjetunió egy sor nemzetközi kérdésről, kulcsfon­tosságú problémáról folytat tár­gyalásokat szinte egyidejűleg több térségben is. Voroncov elsó kül­ügyminiszter-helyettes három kö- zelkeleti országban járt, Ahrome­jev marsall, a honvédelmi minisz­ter első helyettese Stockholmban mondott beszédet, Adamisin kül- ügyminiszter-helyettes Washing­tonban, Gyemicsev, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első elnök- helyettese pedig Líbiában Kadha­fival tárgyalt. Három másik külügy­miniszter-helyettes is több orszá­got keresett vagy keres fel: Pet­rovszkij Egyiptomot, Irakot és Ju­goszláviát, Kapica Új-Zélandot és Japánt, Rogacsov pedig Vietna­mot, Laoszt és Kambodzsát. E fel­sorolás nem öncélú - tudjuk, a szovjet-amerikai szakértői kon­zultációkon (e hétre is kettőt ter­veztek) a kétoldalú kapcsolatok mellett a nemzetközi kérdések széles skáláját tekintik át. S Moszkvában fontosnak tartják a dolgok sokoldalú megvitatását, például a regionális problémákkal kapcsolatban az érintett felekkel is tisztázni az események alaku­lását. A kétoldalú megbeszélések számának növekedésével egyenes arányban gyarapodnak a világsaj­tóban a találgatások, de a kérdője­lek is. A kérdések kérdése az, hogy lesz-e az idén csúcstalálkozó. Az amerikai sajtó központi buzdításra nagy optimizmust tanúsít, s eldön­tött tényként kezeli az ügyet. Moszkvában óvatosságra intenek: a legfelsőbb szintű találkozó idő­pontját mindaddig nem lehet kitűz­ni, amíg haladás nem tapasztalha­tó az előkészítő megbeszélése­ken. A csúcsnak eredményesnek kell lennie. Adamisin Washington­ban újságírók előtt így fogalmazott „Nem vagyunk érdekeltek egy tartalmatlan találkozóban.“ Van-e haladás? Például a regionális kér­désekről folytatott szakértői kon­zultációkon az álláspontok nem közeledtek. Jó viszont az, hogy a véleménycsere tovább folytató­dik. Alapvető különbség van a rangsorolásban is: Washington a fegyverzetellenőrzés elébe sze­retné helyezni a regionális problé­mákat. Ezek jelentőségét Moszk­vában sem becsülik le, de teljesen érthetően a leszerelési kérdéseket tartják elsődleges fontosságúnak. A most folyó szakértői konzultá­ciók célja a nézetek tisztázása és közelítése, s így a külügyminiszte­ri találkozó előkészítése, s annak sikere esetén döntenek majd Mi­hail Gorbacsov washingtoni útjá­nak időpontjáról. Az amerikai szándékok, az amerikai kormány­zaton belül ható erók és politikai lépések bonyolultságát, tudatos vagy nem tudatos ellentmondá­sosságát szemléltetendő csak egy dologra kell emlékeztetni. Már májusra is terveztek egy Sevard­nadze-Shultz találkozót, de az USA áprilisban Líbiát bombázta, s a durva agresszió miatt a szovjet fél lemondta annak megtartását. Most ismét szaporodnak a Líbia címére intézett amerikai fenyege­tőzések. A csúcstalálkozónak eredményt kellene hoznia. Milyet? Például - amint az SZKP KB főtitkára is kifejtette - megállapodást az atomfegyver-kísérletek beszünte­téséről. Az elutasítást a Fehér Ház több okkal is magyarázza. Elte­kintve attól, hogy az egyoldalú szovjet moratórium negyedszeri meghosszabbítását propagandá­nak minősíti, egyrészt arra hivat­kozik, hogy az USA -nak szüksé­ge van a robbantásokra az új fegyverek kifejlesztéséhez, más­részt pedig azt állítja, hogy a mo­ratórium megtartása nem ellenő­rizhető. Tavaly augusztus 6-a óta az USA tizenöt robbantást jelen­tett be, azonban tizennyolcat haj­tott végre. A három kísérletet nem sikerült eltitkolni, a Szovjetunióban ugyanis észlelték. Vagyis az ellen­őrzés a nemzeti múszaki eszkö­zökkel is lehetséges. Erről a The New York Times a napokban igy írt: „Hogyan magyarázzák meg a Reagan-pártiak azt az állítást, hogy a moratóriumra nem lehet »effektiven« felügyelni, és hogy az oroszok mindenképpen ki fogják játszani, amikor gyakorlatilag min­den kormányon kívül álló szeiz- mográfus hisz a kísérletek ellenő­rizhetőségében?“ Mihail Gorba­csov szintén többször hangsú­lyozta, hogy a Szovjetuniónak a megbízható ellenőrzés ugyan­olyan érdeke mint bárki másnak. Még mindig az ellenőrzésről, de már Stockholm kapcsán. Ahrome­jev marsall a svéd fővárosban javaslatot tett a katonai tevékeny­ség ellenőrzésére is. A konferen­cián a napokban megállapodtak arról, hogy bejelentik az európai területre történő csapatátdobáso­kat, s ezt a Szovjetunió az európai biztonság garantálását szolgáló intézkedések fontos elemének tartja. Szükség lenne azonban a hadgyakorlatok méreteinek a korlátozására is. Ahromejev pedig bejelentette, hogy a Szov­jetunió engedélyezi a csapatmoz­gások légi ellenőrzését és a hely­színi ellenőrzés bizonyos formáját. Ez utóbbiról a szovjet elképzelés az, hogy a stockholmi konferencia összes részvevője - Európán be­lül - évi egy-két alkalommal enge­délyezze a helyszíni felügyeletet. A NATO követelése aránytalan: engedélyezzék, hogy a két szö­vetség minden tagjának ellenőrei évente egyszer meglátogassák a másik fél csapatait. Csakhogy a NATO-nak 16, a Varsói Szerző- désnak 7 tagja van. A légi ellenőr­zéssel kapcsolatban a szovjet vezérkari főnök elmondta, annak az országnak a gépeit és sze­mélyzetét kell használni, amelyet ellenőriznek, mert így elejét lehet venni annak, hogy kémkedésre használják a különlegesen felsze­relt gépeket. „A katonai tevékeny­séget kell ellenőrizni, nem pedig a létesítményekről adatokat gyűj­teni.“ A 35 ország részvételével folyó stockholmi konferencia mostani utolsó szakasza a tervek szerint szeptember 19-én ér véget. A zá­ródokumentum megszövegezői­nek az érdekellentétek miatt addig még rengeteg problémát kell meg­oldaniuk. A jelenlegi helyzet alap­ján a megfigyelők általában úgy vélik, hogy van mód a sikeres befejezésre. A sorozatosan előterjesztett szovjet javaslatok és a szakértői konzultációk ellenére sok döntő fontosságú kérdésben továbbra is ütköznek a nézetek Washington merev magatartása miatt. Ilyen például az úrfegyverek kérdése vagy a SALT-II megtartása. Ez utóbbiról a Washington Post kor­mánykörökre hivatkozva közölte, hogy az USA a szovjet-amerikai csúcstalálkozó előtt nem lépi túl a szerződés kereteit. Állítólag nem politikai gesztusról van szó, ha­nem technikai okokról: nem tudják a tervezett ütemben megvalósítani a százharmincegyedik B-52-es bombázó robotrepülőgépekkel va­ló felszerelését. Mint már utaltunk rá, az USA-ban azt szeretnék, ha november második, vagy decem­ber elsó felében létrejönne a csúcstalálkozó. A Pentagon pedig december végére ígéri a SALT-II korlátozásait már túllé ­pő új bombázó hadrendbe állítá­sát. Ezzel összefüggésben a Fe­hér Házban arra számítanak - amint a Magyar Nemzet írja —, hogy Reagannek nem kell majd a szerződés megtartásárói vitat­koznia az SZKP KB főtitkárával. A szovjet vezetés még sosem hatódott meg azoktól a trükköktől, amelyekkel washingtoni politiku­sok el akarták terelni a lényegről a figyelmet. A Szovjetunió követ­kezetesen tartja magát a két fél múlt évi közös nyilatkozatában megfogalmazott célhoz: ez a fegy­verkezési verseny megállítása és a világűrre való kiterjesztésének megakadályozása. A már meglé­vő, nehezen tető alá hozott megál­lapodások felrúgása - történjék bármikor - nem ezt szolgálja. A helyzetet az előrevivő politikai döntések javíthatják, a trükkök csak rontják a dolgot. MALINÁK ISTVÁN A párbaj elmaradt... Ki ne tudná, hogy Amerika nemcsak a ,,korlátlan lehető­ségek“, hanem a tévépárbajok hazája is, ahol négyévenként megrendezik a nagy show-t: két elnökjelölt ország-világ szí­ne előtt vitázik, ígérget, bizo­nyítandó - én vagyok a szebb és okosabb, ezért rám szavaz­zatok polgárok! Most Shultz- nak is volt egy lehetősége, de elszalasztotta. Igaz, neki szov­jet kollégájával, Eduard Se- vardnadzéval kellett volna té­vévitára kiállni. A műsort a szovjet és az NBC amerikai televízió is su­gározni akarta. Moszkvában hasznosnak vélték az ilyen vitát, mert az amerikai közvéle­mény alig tud valamit azokról a szovjet javaslatokról, ame­lyek a kapcsolatok javítását, a béke és biztonság erősítését szolgálják. A washingtoni kül­ügyminisztérium sosem ta­pasztalt tapintatosságot és mértéktartást deklarálva közöl­te: ,,a diplomáciai megbeszé­lések kényes helyzete“ indo­kolja a döntést. Nem szeret­ném elkiabálni, de a végén még megérjük, hogy ez az intézmény ugyanilyen tapinta­tos és mértéktartó lesz akkor is, amikor Nicaragua, Líbia, Angola vagy éppen a leszere­lés kerül szóba. Elvégre elég kényes témák ezek is, nemde? Ellenkező esetben ki fogja komolyan venni Mr. Shultz indoklását..,? Egyébként a visszalépés kapcsán sok minden eszébe jut az embernek. Például: Wa­shingtonban évtizedeken ke­resztül kígyót-békát kiabáltak a Szovjetunióra, hogy állítólag a ,,vasfüggöny“ mögött nincs szólásszabadság, s középkori sötétségben tartják az embe­reket. És tessék, amikor itt lenne az alkalom, hogy felvilá­gosítsanak bennünket, akkor lemondanak róla. Shultz tapaszait róka, tudja, amikor egy elnökjelölt kiáll a kamerák elé, kockáztat, hi­szen el is vesztheti szavazótá­borát. ó nem akar elnök lenni, az viszont eszébe juthatott, hogy a párbajnak vesztese is szokott lenni, megtörténhet, az amerikai átlagpolgár nem az ó érveire adja majd voksát. Apropó, érvek. Erről jut eszem­be: az amerikai elnökjelöltek­nél lassan már hagyomány, hogy meglovasítják a másik érveit tartalmazó iratokat. Volt már egy-két ilyen botrány... Nos, neki efféle stiklire sem lett volna szüksége, mivel Sevard­nadze érveit jó előre eljuttatták Washingtonba - egy egész sor leszerelési javaslat formájá­ban. (-nék) Washington leállítja Zimbabwe gazdasági támogatását Nyugatnémet vendég Szófiában Bolívia Marad a rendkívüli állapot

Next

/
Oldalképek
Tartalom