Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám, szerda

ÚJ szú 5 1986. IX. 3. Nemcsak a fólia alatt... A nevével ellentétben Nagyrás- ka (Veľké Raškovce) - ez az Ung- vidéki település, - kicsi. Lakosai­nak száma még a négyszázat sem éri el. Szlovákiában ebben a falu­ban kezdtek el az elsők között fóliázni, ami nem is véletlen, hiszen a kertészkedésnek itt régi szép hagyományai vannak. A ker­tekben most is intenzív zöldség- termesztés folyik. Évente kétszer- háromszor hasznosítják ugyanazt a területet és így nem is csoda, hogy Nagyráskán jóformán min­den család 40-60 ezer korona bevételre tesz szert egy-egy esz­tendő alatt. A jó termés érdekében a kerteket bőven megszórják istál­ló- és műtrágyával. A zöldségnek ez kétségtelenül jót tesz, a baj csak az, hogy a trágyából a kutak- ba is kerül, és az ivóvíz minőségé­vel gondok vannak. A központi vízvezetéket pedig eddig még nem sikerült kiépíteni. A „fóliás falukról“ sokaknak általában rossz véleményük van. Azt mondják, hogy az ilyen helye­ken egoisták az emberek, csak a saját hasznukat nézik, alig élnek közösségi életet, a kulturális tevé­kenységükről pedig már beszélni sem lehet. Nos, lehet, hogy van­nak ilyen ,.fóliás falvak“, de Nagy- ráska nem ilyen. Az itt élő embe­rek rendkívül sokat dolgoznak, „Szép tíz esztendő - mondja Dőry Dénes volt“ ugyanakkor mindenre képesek időt szakítani. Szeretik a barátsá­got, szívesen ápolják kapcsola­taikat. A tudás, a szívósság, a jó szervezőképesség jellemzi Dőry Dérest is, aki tíz éven keresztül töltötte be a hnb elnökének tiszt­ségét, s csak azért vált meg tőle, mert a járási pártbizottság meg­kérte, vállalja el a vajáni (Vojany) efsz vezetését, ahol az utóbbi években ráfizetéses gazdálkodást folytattak. Mióta Dóry Dénes szö­vetkezeti elnök lett, Vajánban is megváltozott a helyzet. Tavaly a nyereség már meghaladta az egymillió koronát. Most mégsem erről, hanem az otthoni dolgokról kérdezzük Dőry Dénest.- Szép tíz esztendő volt, amit magam mögött tudhatok - mondja őszinte kitárulkozással. - Mindig büszke leszek azokra az eredmé­nyekre, amelyeket a lakosság összefogásával elértünk. Hogy mik voltak ezek? Új iskolát építet­tünk - tanítói lakásokkal, kéttan- termes óvodát - központi fűtéssel. Az egész faluban kiépítettük a jár­dákat. Portalanítottunk minden ut­cát. Két új buszvárót építettünk, a régi kultúrházat élelmiszer üzlet­té alakítottuk át, és ott helyeztük el a zöldségfelvásárló központot is. A falu központjában parkot létesí­tettünk, ebben állítottuk fel a fel- szabadulási emlékművet. Körül­kerítettük a temetőt, kutat fúrtunk benne és a ravatalozót is felépítet­tük. Soroljam még? Új futballpá- lyát létesítettünk, sportöltözóvel. örülünk, hogy focicsapatunk fel­került a 3. osztályba. Meg kell még említenem, hogy a faluban a vízle­vezető árkokat betonkockákkal raktuk ki. Ebben is sokat segített a lakosság. Építettünk egy utat a Laborchoz. A horgászok most már esős időben is megközelíthe­tik kedvenc vizüket. A Laborcon különben strandolási lehetősége­ket teremtettünk. Rendeztük a partot, homokot hordtunk rá. A víz kristálytiszta, de a fürdőzés csak úszóknak ajánlatos, mert a víz mélysége a 14 métert is eléri. Azt is elárulhatom, hogy itt a La­boréban rengeteg hal van - köztük óriásharcsák is.- Ez kétségtelenül mind na­gyon vonzó, de vajon így érzik-e a fiatalok is?- A város ma már nem csábítja annyira a fiatalokat, mint 5-10 évvel ezelőtt. Az elvándorlás meg­állt, s ez azzal függ össze, hogy most már Nagyráskán is építkezé­si engedélyt kaphatnak. Korábban csak a mezőgazdasági dolgozók kaptak, de ez hibás döntés volt, jó hogy megváltoztatták. Meg hát az is igaz, hogy néha a fiatalok elhamarkodottan döntöttek, de többségük idővel hazajött. A SZISZ a legaktívabb tömegszer­vezet nálunk. Rendezvényeik más falvakból is vonzzák a fiatalokat. Jó ifjúsági klubjuk van, a berende­zéshez mi is hozzájárultunk, de nagyobbrészt ők maguk teremtet­ték elő a pénzt. Hogy hogyan? Például bekapcsolódtak a burgo­nyaszedésbe, a takarmánybe- gyújtésbe. A választási program megvalósításából is derekasan ki­vették a részüket. Nem egészen másfél év alatt korszerű művelő­dési házat is fel tudtunk építeni. Igaz, hogy a falu apraja-nagyja sokszor éjfélig is dolgozott az építkezésen. És a mi művelődési házunk nem csak felépült, hasz­náljuk is. Tánccsoportot, énekkart alakítottunk és zenekarunk is van.- Dőry Dénestól a legutóbbi választásokkor a huszonhét éves Kovalik István vette át a stafétabo­tot. A választók bizalmát azzal érdemelte ki, hogy a SZISZ-ben és a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetében, valamint a sport- szövetségben igen sokat dolgo­zott. Most, mint a hnb új elnökétől azt kérdezzük, milyen terveik vannak?- Mindnyájan sajnáljuk, hogy Dini bácsi megvált ettől a poszttól. A fiatalok már eddig is bizonyí­tottak. Kovalik István, az új hnb- elnök a SZISZ-tagok körében (Molnár János felvételei) Szerettünk vele dolgozni, sokat tanultunk tőle - mondja Kovalik István, majd így folytatja: - A se­gítségére továbbra is számítunk, és a falu lakosainak aktivitására is. A vezetés most az ifjú nemzedék kezébe került. Szeretnénk bizo­nyítani, hogy mi is tudunk valamit. Sajnos, régi vágyunk - a központi vízvezeték megépítése ebbe a vá­lasztási programba sem került be, nincs rá pénz. Legnagyobb vállal­kozásunk egy szabadtéri színpad felépítése lesz a Labore partján. Jelenleg az ifjúsági klubunk átren­dezése, bővítése van folyamat­ban. A SZISZ járási bizottsága szeretné, ha úgynevezett mód­szertani klubtevékenységet is foly­tatnánk. Mi ezt vállaltuk. SZISZ- alapszervezetünk a közelmúltban video-felszerelést is kapott, amit szintén szeretnénk jól hasznosíta­ni. A teljesség igénye nélkül, így rögtönözve talán most csak ennyit mondanék. Az új hnb-elnök szűkszavúsága érthető. Tudjuk, hogy nem akar előre beszélni minden tervéről, elképzeléséről. Különben is el­mondták róla, hogy a tettek embe­re. Bízunk benne, hogy a jövőben is tettekkel fog bizonyítani. Nagy­ráskán ez talán nem is lesz olyan nehéz, hiszen ebben a faluban - amint azt tapasztalhattuk - nem csak a fólia alatt ígéretes a ter­més... SZASZÁK GYÖRGY Beszélgetés a pardubicei járási pártbizottság vezető titkárával Nem tárgyakat, hanem embereket irányítunk Jaroslav Jeníkkel, a pardubicei járási pártbizottság vezető titkárá­val arról beszélgettünk, hogy a já­rási szervezetek hogyan fogtak hozzá a XVII. pártkongresszus feladatainak teljesítéséhez. Beve­zetőben Jeník elvtárs a járás kommunistáinak tevékenységét és a járási pártbizottság irányító munkájának módszerét elemezte. Többek között hangsúlyozta:- A Pardubicei járás* 17 száza­lékkal járul hozzá a kelet-cseh- országi kerület ipari termeléséhez. Kitűnően képzett, fejlett dolgozó­kollektívákkal, erős pártszerveze­tekkel rendelkezünk. A több mint 550 szervezetbe tömörülő 17 ezer kommunista óriási erőt képvisel. Természetes azonban, hogy nem dolgozhatunk csak kommunisták­kal, és senkit sem akarunk helyet­tesíteni. • A járási pártbizottság miben segít az alapszervezeteknek?- Elsősorban abban, hogy önállóan gondolkodjanak, dolgoz­zanak és oldják meg feladataikat, legyen saját véleményük és meg­győződésük. Nem célunk, hogy az üzemek­ben vagy a vállalatoknál a párt- szervezetek helyettesítsék a gaz­dasági vezetőket, s netán szembe kerüljenek egymással emiatt, hi­szen ott is kommunisták, többsé­gében becsületes kommunisták dolgoznak. De előfordulhat, hogy csak a szűk csoportérdekeket veszik figyelembe. A pártszervezetekkel végzett munka több formáját alkalmazzuk. Nagyon bevált például az „elnök napja“. Ilyenkor meghívjuk az ipari üzemek elnökeit, s a járási pártbizottság titkára elbeszélget velük, például a járás, a kerület gazdasági helyzetéről. Az elnökök fel is szólalnak, s elmondják ta­pasztalataikat. Szót kapnak a nemzeti bizottság tisztségviselői is. Ezt korábban nem túl gyakran tettük. Pedig a vállalatok nemcsak gazdasági, hanem politikai köz­pontok is. • Milyen a gyakorlatban az emberekkel való foglalkozás?- Az eddigi tapasztalatok alap­ján arra a felismerésre jutottunk, hogy a pártszerveket és -szerve­zeteket túl sok gazdasági feladat­tal, számokkal, grafikonokkal és statisztikai kimutatásokkal hal­mozzuk el. Pedig nem tárgyakat, hanem embereket irányítunk. Ve­lük kell dolgoznunk. Mondok egy példát. A nyolcadik ötéves tervidő­szakban a legnagyobb vegyipari A VÁLASZTÓK ÉRDEKÉBEN Tapasztalatokkal teli Az idei általános választások előkészítése során a bodrogszer- dahelyi (Streda nad Bodrogom) társadalmi szervezetek tagjainak nem volt különösebb gondjuk az­zal, hogy kiket jelöljenek a járási nemzeti bizottság képviselői tiszt­ségébe a 24. és a 25. számú választókerületben. Taggyűlései­ken ismét az eddigi képviselőket, Lackó Máriát és Kiss Bélát java­solták. Kiss Bélát 1971-ben választot­ták meg első ízben a jnb képvise­lőjévé. Megkérdeztem tőle, mi a nehezebb, képviselőnek lenni, vagy magas színvonalon teljesíte­ni az ifjú nemzedék nevelésével járó feladatokat. Ó ugyanis az ágcsernyői (Čierna nad Tisou) Vasúti Szakközépiskola szaktaní­tója.- Mind a két területen a leg­szebb, de egyben a legnehezebb feladattal kell megbirkóznom. S a két feladatkör kiegészíti egy­mást. Talán nincs is jobb érzés mint látni azt, hogy választóim, akik közül néhánynak a gyermekei a szakközépiskolában is hozzám tartoznak, elégedettek képviselői tevékenységemmel S hogyan van ezzel Lackó Mária?- 1981-tól vagyok a jnb képvi­selője. Büszke vagyok a bizalom­ra. Naponta találkozom választó­immal és minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy problémáik, ügyes-bajos dolgaik rendezésé­hez tőlem telhetőleg a legtevóle- gesebben járuljak hozzá. Lackó Mária különben a bod- rogszerdahelyi áruház példás dol­gozója.- Szakmámban - mondja - napról napra szembe kell néz­Lackö Mária nem az emberekkel. Felelősség­tudattól áthatva végzem ezt és képviselői teendőimet is. Bélával együtt örülünk annak, hogy az utóbbi megbízatási időszakban községünkben sok minden meg­változott. Ez így is van. Megváltozott az emberek felfogása a községfej­tarsollyal lesztésről, az életkörülmények ál­landó javításáról, a képviselők és a hnb apparátusa ügyintézéséről. Bodrogszerdahelyet 1982-ben központi községgé nyilvánították. Ezzel kapcsolatban Kiss Béla megjegyzi.- Bővült a hnb hatásköre a gaz­dasági-szervező tevékenység terén, az államigazgatás szaka­szán és azokkal a szervekkel és szervezetekkel szemben is, ame­lyeket felsőbb szintű nemzeti bi­zottságok irányítanak, illetve ame­lyek községünkben működnek, de nem tartoznak a hatáskörünkbe. Lackó Mária hozzáteszi:- Rendszeresen tartunk foga­dónapokat, és ezeken mind a vá­lasztókkal, mind a hnb tisztségvi­selőivel megvitatjuk a problémá­kat. Ahol tudunk, segítünk. Érdek­lődésünket főleg a község infra­strukturális ellátottsága köti le. Fejlesztésének igyekezetét eddig siker koronázta. Valóban. Bárkit is megkérde­zünk Bodroszerdahelyen, minden­ki a megbízatásuknak becsülettel eleget tévő képviselőkről beszél. Nagy érdemeik voltak az új műve­lődési ház, a bevásárlóközpont, a szolgáltatóház építésénél. Je­lenleg iskolai étkezde és ifjúsági ház épül. Az év végéig itt egymillió korona értékű munkát kell elvé­gezni. Kiss Béla Kiss Béla a jnb közlekedési szakbizottságának az elnöke. Megkérdeztük tőle - nem részesí­ti-e előnyben Bodrogszerdahely úthálózatának az építését?- Nincs erre szükség. A község utcái rendezettek és a járdák építése is tervszerűen halad. Ná­lunk Bodrogszerdahelyen az em­berek készek megfogni a munka nehezebbik végét. Igaz, egy köz­ponti községben mindig akadnak problémák. A hnb elnöke és gaz­dasági-szervező osztályának vezetője tapasztalatokért a Komá­romi (Komárno) járásban lévő Naszvadra (Nesvady) is ellátoga­tott, hogy tapasztalatokra tegyen szert. Erről minket is tájékoztattak és mi ezzel a munkánkban élünk isi Reméljük és hisszük, hogy en­nek meglesz a gyümölcse. HOROSZ GIZELLA beruházás - több mint 5 milliárd korona értékű, - Pardubicében lesz. Hogyan lát e feladat megol­dásához a járási pártbizottság? Nem a hálózati grafikonokat, a buldózereket vagy a teherautó­kat ellenőrizzük. Azt viszont állan­dóan figyelemmel kísérjük majd, hogy a Kelet-csehországi Vegy­ipari Műveknél hogyan gondos­kodnak a dolgozók eszmei-politi­kai és szakmai továbbképzéséről, hogy meg tudjon birkózni az igé­nyes feladatokkal. Nagyon fontos­nak tartjuk a szakszervezet és a SZISZ munkájának a javítását.- Mint már említette, a 17 ezer kommunista óriási erőt jelent a já­rásban. Mi a véleménye a pártta­gok személyes példamutatásáról?- Ma már nem elég, ha egy párttag becsületesen végzi min­dennapi munkáját. Ez valamennyi állampolgár alapvető kötelessége. A kommunistának példát kell mu­tatnia munkatársainak minden­ben. Sajnos ez még nincs minde­nütt így. E téren sok még a tenni­való. Van persze sok követésre méltó példa is. Nagyra értékeljük például, hogy Jirí Prouza elvtárs, a Holicei Efsz egykori elnöke a járás legrosszabbul gazdálkodó szövetkezetének irányítását ön­ként vállalta és az emberek befo­gadták, akiknek elmondta: azért jöttem ide, hogy segítsek az előbbre jutásban. Azóta a szövet­kezetben jobban mennek a dol­gok, s az emberek is elégedet­tebbek. • Szólt a Nemzeti Frontról is. Azt mondta, hogy senkit sem akarnak helyettesíteni. A járásban csaknem 90 ezer tagja van a szakszervezetnek. Milyen a kap­csolat a szakszervezetekkel?- Nagyra értékeljük a szakszer­vezetek munkáját, az általuk szer­vezett szocialista munkabrigádok eredményeit. Azonban a szak- szervezeti munka javítása terén is sok még a tennivaló. Csökkenteni kellene a bürokratikus adminiszt­ratív munkát, mely sok tehetséges szakszervezeti tagot von el az igazi szakszervezeti munkától. • Előfordul-e, hogy szakszer­vezeti tisztségekre olyan elvtársa­kat javasolnak, akik másutt nem állják meg a helyüket?- Nem, ezt nem tesszük. Meg­mondom azonban őszintén, hogy néha nagyon nehéz embereket megnyerni ezekre a tisztségekre, ugyanis a szakszervezetekben sokszor hallani kritikát, de ritkáb­ban dicséretet. Ugyanakkor jól végezni a szakszervezeti teendő­ket nem könnyű. • A kongresszusi irányvonal megvalósításával kapcsolatos kérdéseket a járási pártbizottság ülésén vitatták meg. Mi a legfonto­sabb feladat most?- Elsők között említem a munka hatékonyságának a növelését és a minőség javítását, a termelési költségek csökkentését, a jó mun­kaszervezést és az anyagellátás biztosítását. Tudnunk kell mindig hol szorít legjobban a cipó. Az úgynevezett kényes kérdésekről is nyíltan kell beszélni az emberek­kel. Ezt várják tőlünk, nem pedig a frázist és a mellébeszélést. JOSEF JEDLIČKA Bányászkezdeményezés A Munka Érdemrenddel kitün­tetett Spišská Nová Ves-i Vasérc­bánya Vállalat dolgozói az idén, a bányásznapi ünnepségeken emlékeznek meg vállalatuk meg­alapításának 40. évfordulójáról. A dolgozókollektívák ebből az alkalomból újabb értékes felaján­lásokat tesznek. A módosított vál­lalati felajánlások alapján az idén terven felül 16 ezer tonna vasércet termelnek, ötezer kg higanyt állíta­nak elő, s az árutermelési tervet 1 millió koronával, a bevételit pedig 6 millió koronával szárnyal­ják túl. (kg)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom