Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-06 / 183. szám, szerda

ÚJ szú 3 m 4 1986. VIII. 6. A brit Nemzetközösség hét tagja képviselőinek értekezlete idején a tanácskozás épülete előtt tüntetést tartottak az apartheidrendszer ellenzői, s elítélték a brit kormány Pretoriával szemben tanúsított elnéző magatartását. (Telefoto - ČSTK) A brit kormányfő nem lelt támogatókra felemás szankciói ügyében lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Hatan - csúcs előtt (ČSTK) - A brit Nemzetközös­ség hét tagállama vezetőinek lon­doni tanácskozásáról írva a The Times megállapította: Thatcher brit kormányfő elszigetelődött a Dél-afrikai Köztársaság elleni szankciók ügyében. -A tanácsko­zás többi hat résztvevője elégte­lennek tartja ugyanis a Pretoriával szemben javasolt jelképes brit szankciókat. Eszerint Nagy-Bri- tannia csak az új beruházásokat állítaná le, korlátozná a két ország közti idegenforgalmat, s később esetleg a dél-afrikai szén, vas és acél behozatalát. Az értekezlet hat résztvevője Thatcher asszonnyal szemben a Nemzetközösség ta­valyi nassaui csúcskonferenciáján hozott átfogó gazdasági szankciók Kiutasítás (ČSTK) - Az angolai kormány kiuta­sította az országból Miguel Albino Faria de Bastos portugál állampolgárt, mert - az ANGOP hírügynökség közlé­se szerint - törvénybe ütköző tevé­kenységet folytatott. A portugál állam­polgár államellenes akciói részét képe­zik az angolai néppel szemben folyta­tott imperialista kampánynak — szögezi le az ANGOP hozzáfűzve: a luandai kormány kénytelen volt tiltakozni a por­tugál kormánynál amiatt is, hogy Lisz- szabon mindeddig semmit sem tett az UNITA kormányellenes szervezet és más hasonló elemek portugáliai tevé­kenységének megakadályozásáért. (ČSTK) - Az amerikai Kong­resszus két háza, a képviselóház és a szenátus hétfőn külön-külön megkezdte a vitát az Egyesült Államok jövő évi katonai költség- vetésének tervezetéről, amely re­kordmagasságú összeget, 292 milliárd dollárt javasolt katonai célokra. Bennett Johnston louiäianai demokrata párti szenátor a vita során élesen bírálta a Reagan- kormányzatnak azt a követelését, hogy a hadügy- és az energiaügyi minisztérium 5,4 millió dollárt kap­jon a ,.csillagháborús“ programra. Nincs mit hozzáfűzni Bemard Kalb, aki az NBC és a CBS tévéállomások riporte­reként szemtelen kérdéseiről volt hires, most az amerikai külügyminisztérium szóvivőié­ként nem kíméli volt kollégáit. Minden bizonnyal világrekor­dot állított fel a tulajdonképpen semmit mondó válaszok hosz- szát és eleganciáját illetően. Július 28-án 24 perces tájé­koztatásában 36 alkalommal használta a „Nincs mit hozzá­fűznöm“ vagy más hasonló mondatokat. Egy nappal ké­sőbb egy rövidebb tájékoztatás alkalmával ezt a mondatot 27- szer használta. Az egyik feldü­hödött újságírót aztán azzal igyekezett megnyugtatni: ,,Is­mételten olyan helyzetben ér­zem magam, amikor meg kell ismételnem, hogy ehhez nincs mit hozzáfűznöm... (ČSTK) tervéhez kívánja tartani magát. Ez a terv többek között a légiforgalom megszüntetését, a dél-afrikai me­zőgazdasági termékek behozata­lának tilalmát és a dél-afrikai cégekkel kötött szerződések fel­mondását foglalja magában. A The Guardian szerint a London által javasolt szankciók a brit dél­afrikai kereskedelemnek csupán a két-három százalékát érintik. (ČSTK) - A Nicaraguának inter­nacionalista segítséget nyújtó több mint 30 európai, USA-beli és kanadai kormányon kívüli szerve­zet Managuában kiadott közös nyilatkozatában határozottan elí­télte az Egyesült Államok fokozó­dó agresszióját a közép-amerikai ország ellen. A dokumentum rá­mutat, az USA zsoldjában álló el­lenforradalmárok áldozatai első­sorban védtelen gyermekek, nők és öregek. Az utóbbi időben azon­ban egyre gyakrabban vannak közöttük külföldi szakemberek is, akik különböző szociális és gaz­dasági programok teljesítésében segítik a nicaraguai kormányt, xxx A washingtoni rendőrség hétfőn letartóztatott mintegy 100 tüntetőt, A képviselóházban a törvény­hozók egy csoportja hétfőn kiegé­szítést terjesztett eló a katonai költségvetési törvény javaslatá­hoz, amelyben azt követeli, hogy jövő év január elsejével az USA szüntesse meg nukleáris kísérle­teit. A törvénykiegészítés szerzői sajtóértekezletükön leszögezték, elérkezett a lázas fegyverkezés fokozódásának megakadályozá­sát célzó határozott tettek ideje. A nukleáris kísérletek folytatása a tömegpusztító fegyverarzenálok felhalmozásának alapja - mutat­tak rá a képviselők. Bruce Morlison, a képviselő­ház tagja a TASZSZ szovjet hír- ügynökségnek adott nyilatkozatá­ban elmondta: felszólította a kor­mányt, hogy tegyen pozitív lépé­seket a béke megszilárdítása ér­dekében, mindenekelőtt rendeljen el moratóriumot atomrobbantásai­ra. Washingtonnak követnie kelle­ne a Szovjetunió példáját - mon­dotta -, s vonatkozik ez a SALT-II szerződés megtartására is. A Pentagon újabb kudarca (ČSTK) - Egy újabb amerikai robotrepülőgép-kísérlet végződött kudarccal. Amint azt a Pentagon­ban közölték, a Mexikói-öbölben tartózkodó lowa hadihajó fedélze­téről szombaton kilőtt rakéta elve­szítette az irányt és Alabama szövetségi állam kevésbé lakott déli mocsaras részében csapódott be. A rakéta nem volt felszerelve robbanótöltettel. A december 8-a óta végrehajtott eddigi négy ha­sonló kísérlet közül kettő volt sikertelen. A szudáni kormányfő Moszkvába látogat (ČSTK) - Szadik Abdar Rah­man Mehdi szudáni miniszterel­nök augusztus első felében hiva­talos látogatást tesz a Szovjet­unióban - közölte a TASZSZ hírügynökség. A szudáni politikust a szovjet kormány hívta meg. A megsérült szovjet hajók elhagyták Angolát (ČSTK) - Az angolai Namibe kikötőjét elhagyta a Viszlobokov Kapitány és a Csirkov Kapitány nevű szovjet kereskedelmi hajó. A hajók június 5-én a dél-afrikai haditengerészet támadása során sérültek meg. Emlékezetes, a ter­rorakció során egy kubai hajó elsüllyedt. Az üggyel összefüggésben a tegnapi moszkvai Pravda meg­állapítja, hogy a szovjet kereske­delmi hajók megjavítása két hóna­pig rendkívül nehéz munkát igé­nyelt. Mindkét hajón fel nem rob­bant aknát is találtak, ami megne­hezítette a munkát. A hajókat rövidesen a fekete-tengeri Ogyessza kikötőjében üdvözöl­hetik. akik behatoltak a Kapitólium épüle­tébe, s így tiltakoztak az ellen, hogy a Reagan-kormány százmil­lió dolláros segélyben kívánja ré­szesíteni a nicaraguai ellenforra­dalmárokat. A kérdésről egyébként két héten belül a szenátus szavaz­ni fog. A Chilei KP felhívása (ČSTK) - A Chilei Kommunista Párt tegnap kiadott nyilatkozata azokkal az amerikai kísérletekkel foglalkozik, amelyek célja a Pino­chet diktátorral szemben álló el­lenzék megosztása. A dokumen­tum rámutat, a Fehér Házat ag­gasztja, hogy Chilében egyre nö­vekszik a diktatúraellenes mozga­lom, s ebben erősödik a baloldali erők befolyása. Washington attól tart, hogy a chilei belpolitikai helyzet alakulása az USA számá­ra kedvezőtlen lesz. Ezt azzal igyekszik megaladályozni, hogy kizárólag jobboldali ellenzéki poli­tikai pártok különálló tömbjét kí­vánja létrehozni. A Chilei KP ezzel összefüggés­ben rámutat, a diktatúra csak akkor bukik el, ha az egész chilei nép, valamennyi diktatúraellenes erő egységes frontot alakít és tovább fokozza akcióit a gyűlölt rendszer ellen. A Panamai Néppárt KB ülése (ČSTK) - A Panamai Néppárt Központi Bizottsága tegnapi ülé­sén a belső pártélet alapelveivel, továbbá a párt anyagi eszközei­nek növelését célzó kampány eredményeivel foglalkozott. Ru- bén Dario Souza, a panamai kommunisták pártjának főtitkára zárszavában többek között rámu­tatott, hogy a megvitatott kérdé­sekben jóváhagyott dokumentu­mok nagy fontossággal bírnak és alapvetően megváltoztatják a párttagság további tevékeny­ségét. Az ENSZ-főtitkár újra egészséges (ČSTK) - Javier Pérez de Cuellart, az ENSZ főtitkárát a hét végén hazaengedték a kórházból, ahol szívműtéten esett át. Az orvosok a 66 éves perui diplomata egészségi állapotát kiválónak tart­ják. Várhatóan néhány hetet tesz ki teljes felépülése. A „delhi hatok“ elnevezése immár jó két éve fogalom a nemzetközi politikában. Mint nevéből is kiderül, a csoport hat államot foglal magában, s ha közelebbről vesszük szemügyre, milyen országokról is van szó, felvetődik a kérdés: vajon mi hozta őket össze? Argentína, India, Görögország, Mexikó, Svédország és Tanzánia más és más helyet foglal el a nemzetközi politikiai palettán, belső és közvetlen környezetüket érintő problémáik is eltérőek. A két latin-amerikai ország néhány gondja még közel áll egymáshoz (pl. a nagyarányú eladósodás), s a térség legfőbb válsággócának tekinthető Közép-Amerikát illetően is erőfeszítéseik egy irányba mu­tatnak. A történelmi közelmúlt azonban más-más nyomot ha­gyott rajtuk, hiszen míg Mexikót nem érték el a Dél-Amerikában oly gyakori erőszakos hatalomváltá­sok, addig a még mindig fiatalnak tekinthető argentin polgári kor­mányzatnak most is sok-sok gondja származik abból, hogy az országot hosszú évekig katonák uralták. Vegyük továbbá sorra Tanzáni­át, amely afrikai ország, s a konti­nensnek is abban a térségében fekszik, amely a fajüldöző pretoriai rezsim által „létesített“ veszélyzó­na része. Természetesen a ha­gyományok, a múlt öröksége is más itt, akárcsak Indiában, amely Ázsiát képviseli a „hatok“-bán. Ki ne tudná, hogy e hatalmas ország vezetésének megannyi energiáját köti le a szélsőséges, szakadár és terrorista törekvések elleni küzde­lem. Görögország viszont a NA- TO-nak, tehát annak a tömbnek a tagja, amely fegyverkezési politi­kájával, katonai lépéseivel nem­egyszer sodorta (és sodorja ma is) veszélybe a többi állam biztonsá­gát. Végül itt van a semleges Svédország, amely még most sem ocsúdott föl a Palme-gyilkosság bénító hatásából, s amely kor­mányzatának egyre nagyobb erő­feszítéseibe kerül az úgynevezett jóléti állam képének a fenntartása. I gyekeztünk felvázolni a fenti­ekben az eltéréseket, a kü­lönböző érdekeket és problémá­kat, ám egy valami azért első pillantásra is közös a hat állam­ban. Nevezetesen az, hogy élükön olyan nemzetközileg elismert sze­mélyiségek állnak (illetve álltak), akik hazájuk gondjain túl, azokon felülemelkedve az egyetemes kér­dések megoldásán is sokat fára­doztak. A legkézenfekvőbb példa Olof Paíme, a tragikus körülmé­nyek között elhunyt svéd kor­mányfő, akinek a nevével egybe­forrt az enyhülés, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének fogal­ma (helyét most Ingvar Carlsson igyekszik átvenni). De nem kivétel Radzsiv Gandhi sem, aki édes­anyja nyomdokain haladva, s az el nem kötelezett országok moz­galmának elnökeként is a megér­tés, az egyenjogú államközi kap­csolatok elismert harcosává vált. A görög Andreasz Papandreu is arról ismert, hogy - természete­sen a NATO falait nem ledöntve - a józanság, a mértéktartás híve a nemzetközi politikában. Julius (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa határozatot hagyott jóvá a gabona- termelés stabilitásának fokozására és a takarmánygabona készleteinek nö­velésére vonatkozó intézkedésekről. Az intézkedések a 12. ötéves tervre vonatkoznak. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: a gabonakérdés gazda­sági, társadalmi-politikai jelentősége a mai helyzetben rendkívüli mértékben növekszik. Az élelmiszeripari komple­xum kulcskérdéseként döntő fontossá­gú az SZKP XXVII. kongresszusán meghatározott feladat - az élelmiszer­önellátás rcvid időn belül történő bizto­sítása - sikeres teljesítése szempont­jából. Nyerere, a volt tanzániái elnök az afrikai politikai színtér nagy alakja, s Migueí de la Madrid mexikói és Raúl Aífonsín argentin elnök töb­bek között a közép-amerikai bé­kés rendezés érdekében tett erő­feszítései révén vívott ki elisme­rést világszerte. N os, ezek a politikusok (illetve utódaik) mától a mexikói Ixtapa városában tanácskoznak arról a problémáról, amely - most már rátérhetünk - összehozta őket: a nukleáris fenyegetés elhá­rításáról. A „hatok“ először 1984. május 22-én Delhiben (innen a csoport elnevezése) fogadtak el közös felhívást, majd 1985. január 28-án ugyancsak az indiai fővá­rosban fogalmazták meg a delhi nyilatkozatként ismertté vált doku­mentumot. Mindkettő azt sürgeti, hogy az atomhatalmak csatlakoz­zanak a lázas fegyverkezés alter­natívájának kereséséhez, szün­tessék meg nukleáris kísérleteiket, az atomfegyverek gyártását és rendszerbe állítását, s ne terjesz- szék ki a világűrre a fegyverke­zést. Idén januárban a „hatok" arra szólították fel az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan következő találkozójáig ne hajtsanak végre semmilyen nukle­áris kísérletet, s készítsék elő a talajt az atomrobbantásokra vonatkozó kétoldalú moratórium­ról szóló megállapodás megköté­séhez. A mexikói Ixtapa minden bi­zonnyal újabb jelentős állomás lesz a „hatok“ ez irányú törekvé­seiben. Az a körülmény, hogy a hat vezető szükségesnek tartja a fenti problémák megvitatását, azt jelenti, hogy megoldásuk érde­kében nem történt eddig előreha­ladás. S hogy ez kinek a hibája? Nem a Szovjetunióé, hiszen Moszkva szinte azonnal eleget tett a delhi felhívásnak: moratóriumot rendelt el atorrjkísérleteire, s tekin­tet nélkül a washingtoni kormány­zat negatív álláspontjára és a foly­tatódó amerikai atomrobbantások­ra, három ízben is meghosszabbí­totta azt. A Szovjetunió emellett egész sor olyan kezdeményezéssel állt eló, amelyek megvalósítása akár fölöslegessé is tehetné a „delhi hatok“ tevékenységét. (Nem vi­tás, hogy ezt ők sem bánnák!) Elsősorban a nukleáris fegyverek felszámolásának az évezred vé­géig terjedó átfogó és konkrét programját kell itt megemlíteni, amelyet az SZKP KB főtitkára január 15-i nyilatkozatában ismer­tetett. Washingtonból azonban po­zitív visszhang máig sem érkezett még csak egyetlen részkérdésben sem, sőt: az amerikai fegyverke­zési gépezet, ha lehet, még maga­sabb sebességi fokozatra kap­csolt. T ehát - sajnos - sok minden történt az elmúlt jó két esztendőben, ami indokolja a „delhi hatok“ tevékenységének létjogosultságát. A ma kezdődő ixtapai tanácskozás ezért kétség­telenül megérdemli a biztonságo­sabb világ híveinek figyelmét, de azokét méginkább, akik eddig nem hallgattak a józan szóra. Az SZKP KB és a kormány a határo­zatban leszögezi, hogy az anyagi­műszaki bázis megszilárdítására és a szociális infrastruktúra fejlesztésére az utóbbi években hozott intézkedések hozzájárultak a mezőgazdaság inten- zifikálásához, a gabonatermelés stabi­litásának bizonyos mértékű fokozásá­hoz és a növénytermesztés eredmé­nyességének növeléséhez. A termés összessége azonban nem fedezi az ország gabonaszükségleteit. A határo­zat azt a meggyőződést fejezi ki, hogy a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói, a párt- és gazdasági szervek, a tanácsok mindent megtesznek a ga­bonatermelés stabilitásáért, a maga­sabb hozamokért és a minőség javítá­sáért. Az USA katonai költségvetésének kongresszusi vitája Eltérőek a kormány és több törvényhozó javaslatai Nicaragua Az internacionalista segélyszervezetek nyilatkozata PAPUCSEK GERGELY SZOVJETUNIÓ Intézkedések a gabonatermelés stabilitásának fokozására

Next

/
Oldalképek
Tartalom