Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám, csütörtök

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Tájékoztatni - jog és kötelesség A legjobb határozat, rendelet, bármilyen más dokumentum is csak egy darab papír marad, ha tartalmát nem teszi magáévá a munkakollektíva, az állampolgárok, mindazok, akikre vonatko­zik. A határozat érvényesítése az életben nevelő és szervező munkát igényel. A dolgozók legszélesebb rétegei érdeklődésé­nek, részvételének és támogatásának megnyerése - ez a legér­tékesebb deviza, ez az igazi, kézzel fogható erő. Ezt tartotta szem előtt a XVII. pártkongresszus, amikor kiemelte annak jelentőségét, hogy társadalmunkat tájékoztatni kell a központi és a helyi állami, párt- és gazdasági szervek tevékenységéről. Ez a lenini alapelv szorosan összefügg a szocialista demokrácia fejlesztésére a dolgozóknak a közü­gyekben való részvétele elmélyítésére kifejtett törekvéssel. Ahhoz, hogy a közvélemény egyre nagyobb mértékben kapcso­lódjon be a társadalmi kérdések megoldásába, ismernie kell az összefüggéseket, a tényeket, amint a kongresszus is leszö­gezte, széleskörűen tájékoztatni kell elképzelkéseinkröl és politikánk megvalósításáról. Ezen a téren fontos szerepük és egyúttal felelősségük van a tájékoztató eszközöknek, amelyektől a párt és a társadalom elvárja, hogy a valóságnak megfelelően és rugalmasan tájékoz­tassanak a hazai és a külföldi eseményekről, tájékoztassanak a párt, állami, gazdasági és társadalmi szervezetek munkájáról, teret biztosítsanak a dolgozók széles körű, demokratikus vélemény- és tapasztalatcseréjéhez. Nincs szó azonban arról, hogy csak „fentről lefelé“ kell tájékoztatni, lehetővé kell tenni azt is, hogy a közvélemény kifejtse álláspontját. Vagyis a sajtónak, a rádiónak és televízió­nak párbeszédet kell folytatnia az olvasókkal, hallgatókkal illetve nézőkkel. A XVII. pártkongresszus leszögezte: „Gyakorlattá kell válnia, hogy a vezetők mindenekelőtt a sajtó, a rádió és a televízió. révén tájékoztassák a közvéleményt az általuk irányított terület tevékenységéről, a rájuk bízott feladatok valóra váltásáról.“ Hosszú évek gyakorlata igazolta ennek az elvnek a helyessé­gét. Ez azonban nem jelenti, hogy a gyakorlatban mindenütt érvényesül. A nyílt véleménynyilvánításnak nemcsak az a fela­data, hogy értékelje a pozitívumokat, a becsületes munkát, hanem ugyanolyan becsületesen el kell mondani azt is, mit és miért nem sikerült megvalósítani és főleg milyen intézkedéseket foganatosítottak a helyzet javítása érdekében. A tapasztalat azt mutatja, nagyon nehéz megnyerni egyes vezetőket és tisztségviselőket, hogy bírálóan vagy önbírálóan véleményt mondjanak. Sokan ugyanis úgy tekintenek a véle­ménynyilvánítás lehetőségére, mint olyan alkalomra, amikor reklámot csinálhatnak a tárcának, a vállalatnak, a hivatalnak vagy szervezetnek. S hogy eleget tegyenek a bíráló értékelés követelményének úgy mellékesen megjegyzik: „vannak még tartalékok, amelyeket fel kell tárnunk...“ A problémákról, megoldásuk módjáról már nem szerez tudomást a közvélemény. A tájékoztatás nemcsak a központi sajtó, a rádió és a televízió ügye. A feladat vonatkozik a kerületi, járási és vállalati lapokra és a többi tájékoztató eszközre is. Hatékonyságuk, problémaér­zékenységük közvetlenül attól függ, milyen figyelmet fordítanak rájuk az illetékes pártszervek. A kérdés leszűkítését jelentené, ha a tájékoztatás követelmé­nyét csak a tájékoztató eszközökre vonatkoztatnánk. Érinti ugyanis a párt, állami és gazdasági szerveket, a központiakat, a kerületieket, a járásiakat és a helyieket is. A közvélemény tájékoztatásának javítása tehát azt jelenti, hogy kihasználjuk a demokrácia valamennyi formáját, a termelési értekezleteket, a nemzeti bizottságok plenáris üléseit stb. Ma, amikor minden területen nagyobbak az igények, különö­sen fontos - amint azt a kongresszusi beszámoló is hangsú­lyozta - nyíltan tanácskozni, a valóságnak megfelelően értékelni a helyzetet, feltárni a fogyatékosságokat és hibákat, széleskö­rűen tájékoztatni és rendszeresen számot adni a munkáról. A tájékoztatás egyúttal azt jelenti, hogy nyíltan bírálni kell a lemaradó munkahelyeket és vezetőiket. Nyilvánosan el kell ítélni azokat, akik megsértik a szocialista törvényességet, az erkölcsöt és a fegyelmet. Egyes munkahelyek gazdasági vezetése, sőt a pártbizottságok is úgy vélekednek, hogy a vezető bírálata nem tartozik a nyilvánosságra. Vannak emberek, akik megszokták, hogy a kellemetlen ügyeket rendsze­rint négy fal közt oldják meg. Egyesek a szocialista rendszer, a párt és a szocializmus tekintélyének veszélyeztetését látják abban, ha bírálják a rájuk bízott területen előforduló fogyatékos­ságokat. Ma is érvényesek Lenin szavai, miszerint a kommunis­ták nem hallgathatják el mozgalmuk gyengéit, nyíltan bírálniuk kell, hogy a hibákat gyorsabban és radikálisan kiküszöböljék. A párt és a szocialista állam tekintélyét nem ássa alá az őszinte politika. Gyengíti a tekintélyt azonban az, ha az adott ágazatban, tárcában, vállalatnál, műhelyben megpróbálják elkendőzni a valós helyzetet, ha a vezető nem találkozik kollektívájával, ha figyelmen kívül hagyják, sőt elnyomják a bírálatot. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a munkaeredményekre, az emberek gondolkodásmódjára kedvező hatást gyakorol, ha nyilvánosságra hozzák az ellenőrzések során szerzett tapaszta­latokat. Sajnos, még sokan elnézőek a fogyatékosságok iránt, nem elég bátrak ahhoz, hogy a párt alapszabályzatának és a törvényeknek megfelelően levonják a következtetéseket. A helyzeten változtatni kell. Amint a XVII. pártkongresszus is hangsúlyozta, a pártszerveknek az irányítás eszközévé kell tenniük az ellenőrzést. Ez vonatkozik a gazdasági szervekre és az államigazgatás szerveire is. Természetessé kell válnia annak, hogy az ellenőrzések eredményeiről és az intézkedésekről tájékoztassák az illetékes kollektívákat, a pártszervezeteket és a közvéleményt. (Rudé právo) Ján Janik Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára Jo­zef Mikulecnek, az üzem igazgatójának (baloldalt) társasá­gában megtekinti a Nové Mestq nad Váhomban tegnap megnyitott új tejfel- dolgozó üzemet. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK) Új tejfeldolgozó üzem Ján Janik és Jaroslav Zelko az átadási ünnepségen • Évente 6500 tonna sajtot készítenek (ČSTK) - A Milex vállalat új tejfeldolgozó üzemét nyitották meg tegnap Nové mesto nad Váhomban. Az átadási ünnepsé­gen részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Jaroslav Zelko szlovák kereskedelmi miniszter. A különféle tejtermékeket gyár­tó korszerű élelmiszeripari komp­lexum több mint 200 millió korona ráfordítással épült. Naponta 200 ezer liter tejet fog feldolgozni a Trenčíni járásból és a környező járásokból. Ebben a tejfeldolgozó üzemben fog összpontosulni a Nyugat-szlo­vákiai kerület ömlesztettsajt-ter- melése, mivel megszüntették az elavult és régi tejfeldolgozó üze­meket Bánovce nad Bebravouban Bernben szeptemberben Második forduló (ČSTK) - A svájci fővárosban szeptember 4-én és 5-én tartják a szovjet és az amerikai szakértők megbeszéléseinek második fordu­lóját a vegyi fegyverek elterjedé­sének megakadályozásáról. A hírt tegnap Bernben jelentették be. A tárgyalások első fordulóját szin­tén a svájci fővárosban tartották március elején. és Érsekújvárban (Nové Zámky). Az évi termelés elfogja érni a 6500 tonnát. A korszerű termelő és csoma­goló gépsorok segítségével az üzletekbe kerülő tejet, vajat és túrót, hét fajta savanyított tejter­méket és a Primátor sajtot állítják elő. A fogyasztók bizonyára örülni fognak annak, hogy új adagoló­gépsort is üzembe helyeztek, amely pontosan kiméri a három­szög alakú kemény sajtokat. CSÜTÖRTÖK 1986. augusztus 28. XXXIX. évfolyam 202. szám Ára 50 fillér Részvéttávirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Paul Biyának, a Kame­runi Köztársaság elnökének az országban történt tragikus termé­szeti katasztrófával kapcsolatban, amely sok emberáldozatot köve­telt. Magas-tátrai körúton A finn parlamenti küldöttség szlovákiai programja (ČSTK) - A Finn Köztársaság parlamenti küldöttsége Erkki To- pias Pystynennek, a finn parla­ment elnökének vezetésével teg­nap Szlovákiába érkezett. A vendégeket elkísérte Bohus­lav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. A popradi repülőtéren a delegációt Ján Gregor, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke és a Popradi járás tisztségviselői üdvözölték. Ezután a Magas-Tátrába men­tek. Csorbafó üdülőtelep környé­kén a vendégek a kedvező időjá­rást kihasználva a Magas-Tátra természeti szépségében gyönyör­ködtek. A délutáni órákban a nem­rég átadott Tatranská Lomnica-i Odborár szakszervezeti üdülőköz­pontban jártak, ahol tájékozódtak a csehszlovákiai dolgozókról való szocialista gondoskodás színvo­naláról. A kora esti órákban a delegáció repülőgéppel Gottwaldovba uta­zott. Teljesítették a gabonafelvásárlási tervet Közép-szlovákiai helyzetjelentés és tudósítónktól) Bystrica-i, a Prievidzai és a Zilinai járás járult hozzá. Egyébként a kerület mezőgaz­dasági dolgozóinak a másfél millió tonna tömegtakarmány több mint egyharmadát kell még feldolgozni­uk. Jól halad ez a munka Árvában, ahol a tervezett mennyiség 85 százalékát feldolgozták, és a szé­rűkben csaknem 80 ezer tonna (ČSTK- A Közép-szlovákiai kerület me­zőgazdasági vállalatainak képvi­selői tegnap Banská Bystricában Vladimír Pirošíknak, a kerületi pártbizottság vezető titkárának je­lentették, hogy teljesítették a ga­bonafelvásárlási tervet. Az állami gabonafelvásárlás feladatait már augusztus 18-án sikerült valóra váltani. Azóta a tervet öt százalék­kal túlteljesítették, és tavalyhoz képest 40 ezer tonnával több gabonát takarítottak be. A terv túlteljesítéséhez a legnagyobb mértékben a Losonci (Lučenec), a Martini, a Liptovský Mikuláš-i, a Banská Bystricai-i, a Považská Az atomrobbantások betiltása fontos gyakorlati lépés lenne Sajtókonferencia Moszkvában a szovjet - amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről (ČSTK) - A szovjet-amerikai kapcsolatok időszerű kérdéseiről tartottak tegnap Moszkvában sajtókonferenciát. Ezen Georgij Arbatov akadémikus, az USA- és Kanada-kutató intézet igazgatója, Valentyin Falin, a Novosztyi (APN) sajtóügynökség vezetőségének elnöke és Vitalij Goldanszkij akadémikus, a békéért és a nukleáris fenyegetés ellen küzdő tudósok szovjet bizottságának tagja vett részt Georgij Arbatov többek között kiemelte, hogy a nemzetközi kap­csolatokban párbeszédre van szükség. Megállapította, hogy a Szovjetunió politikája az Egye­sült Államokban összpontosított félrevezetés és rágalmazás tárgya lett, s ebből a kormány csakúgy kiveszi a részét, mint a tájékoztató eszközök. A legújabb szovjet kez­deményezéseket az Egyesült Ál­lamokban ezen túlmenően még el is hallgatják. Az idő múltával egyre világo­sabb, hogy az atomkísérletek be­tiltása rendkívül komoly gyakorlati lépés a lázas fegyverkezés meg­szüntetéséhez és a nukleáris ve­szély elhárításához vezető úton- mondotta Arbatov, s hozzáfűzte, az atomkísérletek folytatásának célja egyáltalán nem az ún. elret­tentő eszközök kifejlesztése, ha­nem ellenkezőleg: az USA ezek segítségével atomháborút kíván folytatni, sőt, azt reméli, ezt meg is nyerheti. Az ellenőrzés nehézsé­geiről, az atomfegyverek megbíz­hatóságának kérdéséről és a Szovjetunió állítólagos fölényé­ről szóló állításoknak nincsen semmilyen alapja. Valentyin Falin arra emlékezte­tett, hogy a tavalyi genfi szovjet­amerikai csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Leszerelési konzultációk (ČSTK) - Csehszlovák-belga konzultációkat tartottak tegnap a külügyminisztérium székházában a leszerelés kérdéseiről. A meg­beszéléseket csehszlovák részről Štefan Murin külügyminiszter-he­lyettes, belga részről pedig Phfi- lippe de Schoutheet nagykövet, a belga külügyminisztérium politi­kai ügyekkel foglalkozó főigazga­tója vezette. A felek eszmecserét folytattak a legidőszerűbb leszerelési kérdé­sekről, főleg a Bécsben folyó közép-európai csapat- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások jelen­legi helyzetéről és távlatairól. Je­len volt Hugo Wolschap, Belgium csehszlovákiai nagykövete is. Megbeszéléseket tartottak teg­nap Prágában a csehszlovák és a finn Külügyminisztérium képvi­selői is. A tanácskozást csehszlo­vák részről Jaromír Johannes külügyminiszter-helyettes, finn részről pedig Klaus Törnudd, a Külügyminisztérium politikai ügyekkel megbízott államtitkár­helyettese vezette. Áttekintették a csehszlovák-finn kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, főleg a leszerelési tár­gyalásokkal és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításával kap­csolatos problémákat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom