Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám, szerda

ÚJ szú 5 * 1986. VIII. 27. AZ ALAPSZERVEZETI ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEN ELHANGZOTT ÉSZREVÉTEL NYOMÁBAN Az ügy javát szolgáló bírálat Az alvázán betonkeverőgéppel ellátott jármüvet vezetője 12.00 órakor állítja az átvevő helyre. Pontosan tíz perc múlva ömleni kezd a féligkész betonkeverék. A művelet hét percig tart, majd a gépkocsi elindul tizenhét kilométeres útjára, a Szlovák Magnezit­művek felé. Bočiaron pontosan 12.55-kor veszik át a rakományt. A „pontos“ fogalomnak ez esetben nagy a jelentősége - a percekre kidolgozott ütemterv kiküszöböli a felesleges kilométereket, a vesztegiési időt, növeli a munka termelékenységét és folyamatos­ságát. Csokoládényár- Komplex racionalizációs bri­gádunk nagyjából nyolc hónapig dolgozott a Transportbeton elne­vezésű központi rendszer beveze­tésén - mondja Ján Pindroch mérnök, a Kassai (Košice) Kohó- építő Vállalat igazgatósága párt- alapszervezetének elnöke, külön­ben a számítóközpont vezetője. - Bevontuk a betonozó üzem, a termelési alakulat, a szállító­részleg, a szervezési és irányítási osztály s központunk dolgozóit. Jómagam is ezzel kapcsolatos pártfeladatot kaptam.- További elvtársakat is meg­bíztunk pártfeladatokkal. A fele­lősség döntő részét František Čer- venka termelési igazgatóhelyettes vállalta. A program lelke azonban a kommunista Simon György mér­nök lett. A szervezési és irányítási osztály vezetője, s ez hozzá kö­zelálló feladat volt. Valóban lelke­sen dolgozott - teszi hozzá Robert Šalata, az üzemi pártbizottság elnöke. Tekintettel számos kis építke­zésre és a két betongyárra, létre­hozták a központi diszpécseri szolgálatot és naponta használják a számítógépet. Korábban meg­történt, hogy az építkezéseken az emberek órákig is vártak a beton- keverékre. Ma a mester pontosan tudja, hogy mikor mennyi és mi­lyen betont kap. A munkát sokkal jobban szervezheti. Jó dolog sike­rült, és az új rendszer kezdett meghonosodni. Az elmúlt esztendőben a Lo­sonci (Lučenec) járásban a Z-ak­cióban meghirdetett verseny győztese Csorna (Camovce) köz­ség lett. Az elsőségért járó ván­dorzászlót az év májusában ve­hették át, s a nemzeti bizottság megkapta már a százezer koronás jutalmat is. A nyeremény egyötö­déből jutalomkirándulás költségeit fedezik, a többi pénzt pedig falu­fejlesztésre fordítják. Mindezt Mi­hali József, az alig több mint ötszáz lelket számláló község nemzeti bizottságának elnöke mondotta el, Rusznák Jánosnak, a Nógrádi Múzeum igazgatójának, a községi pártszervezet aktivistá­jának jelenlétében.- Vajon minek köszönhették a megtisztelő kitüntetést és a szép jutalmat? - kérdeztük a hnb elnö­kétől.- A község lakosai már a múlt­ban is jeleskedtek, ha a falu fejlesztéséről, közmunkákról volt szó. Valahogy azonban mindig a nagyobb, látványosabb beruhá­zásokat megvalósító községek kerültek előtérbe a verseny érté­kelésekor. A tavalyi elbírálásnál azonban vita sem lehetett elsősé­günkről, hiszen polgáraink har­mincezer órát dolgoztak társadalmi munkában községünk fejlesztése során. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy két hétvége kivételével mindig építkeztünk, mindig tevé­kenykedtünk.- Nem volt nehéz ilyen hosszú időn keresztül magas szinten tar­tani a polgárok aktivitását?- Nem, mert megértették, hogy a szó szoros értelmében maguk­nak dolgoznak. Nézze, nálunk hosszú évek óta komoly gondot jelentett az ivóvízhiány. Hosszas kérvényezés, kilincselés után az­tán az elmúlt választási időszak­ban sikerült felsőbb szerveinkkel is jóváhagyatni a vízvezeték építé­sét. Az állam két és fél millió koronával járult hozzá az építke­zéshez. A munkálatokat 1984-ben kezdtük, s jövőre szeretnénk telje­sen befejezni. Ezúton szeretném megköszönni a helyi kőbányának Dicséret helyett... Az évzáró párttaggyűlésen azonban Jósai Mihály, a szállítási gépesítő üzem pártalapszervezeti bizottságának elnökhelyettese konkrétan bírálta az új rendszert.- A Transportbeton sikeresen indult, de a jó rajtot követően a helyzet rosszabbodott. Az épít­kezéseken nincs ki átvegye a ke­veréket, esetenként a gépkocsive­zetőnek kell futkároznia a mester után, hogy aláírja a munkakimuta­tását és az átvételi lapot. Gyakran változnak a rendelkezések, még­pedig azért, mert az építkezése­ken nincsenek felkészülve a folya­matos átvételre. A betongyárak télen gyakran leálltak. S így kezd elsikkadni az új rendszer haszna- nagyjából így értékelte a gyakor­latot. Sokan viszolyogva fogadták a már néhány hónapja alkalmazott új rendszerrel kapcsolatos bíráló észrevételt. Tulajdonképpen egy egész kollektíva munkáját bírálta,* ezek az emberek joggal vélték úgy, hogy ezt a munkát jól végez­ték el és felelősségteljesen eleget tettek pártfeladatuknak is. A gyűlést követően a bíráló észrevétellel foglalkozott az alap­szervezeti pártbizottság is, de nem jutott dűlőre, s elnöke, Juraj šoltýs, az észrevételt efelejtet­te továbbítani az üzemi pártbi­zottságnak. A bírálatot azonban nem lepte be a por. - Az üzemi pártbizottságban az évzáró tag­gyűlések után határozatot hoz­és a losonci vízműveknek, hogy gépi eszközökkel segítették mun­kánkat.- Magam is tanúsíthatom, hogy a Csornai Hnb és a pártszervezet vezetői jól szervezték a társadalmi munkát - teszi hozzá az elhang­zottakhoz Rusznák János. - Szin­te valamennyi pártgyúlésen és ta­nácsülésen napirenden volt a té­ma, rendszeresen értékelték az elvégzett munkát. Ha kellett, di­csértek, ha kellett, bíráltak, s ha­sonló volt a helyzet az egyes tömegszervezetekben is. A bírá­latra persze nem volt gyakran szükség. Általában a képviselők és az agitációs kettősök szervez­ték a lakosokat, úgy, hogy szemé­lyesen beszéltek egy-egy utca­rész lakóival. A gépekről és az anyagellátásról a nemzeti bizott­ság vezetői gondoskodtak. Nem volt ez másként a sportte­lep építésekor sem, melynek mun­kálatainál elsősorban a fiatalok és a sportolók jeleskedtek. Az öltözőt és a lelátót szintén tavaly adták át rendeltetésének 358 ezer korona értékben. Mihali József a továbbiakban elmondotta, hogy az idén sem tétlenkednek a falu polgárai. A terv 516 ezer korona értékű társadalmi munka elvégzését irányozza elő, amit legalább 200 ezer koronával szeretnének túlteljesíteni. Tenni­való akad bőven, hiszen a válasz­tásokat megelőző gyűléseken a falu lakosságának kívánságát figyelembe véve egy listát készí­tettek a még hiányzó létesítmé­nyekről. Fontossági sorrendben a művelődési ház építése került az első helyre. Ha egy-két éven belül elkészül a tervdokumentáció, az évtized utolsó esztendejében le­rakhatják a fontos közlétesítmény alapjait. Igények merültek fel to­vábbá a szennyvízhálózat kiépíté­sére, az üzlethálózat bővítésére is. A község lakosai felvetették a klasszicista stílusú kastély és a harangláb felújításának gondo­latát is. A kilencvenes években talán ezek a tervek is megvalósul­hatnak. -h.a­tunk, miszerint elemezni fogunk minden észrevételt és január vé­géig kimunkáljuk álláspontunkat- tájékoztat Šalata elvtárs. Megfeledkeztek az emberekről Sor került Jósai elvtárs bíráló észrevételére is. Megállapították, hogy a gyűlés idején problémák adódtak a cement szállítását ille­tően is. Ez jelentősen megnehezí­tette a rendszer működését. Ki kellett küszöbölni a konkrét fogya­tékosságokat. Rájöttek arra is, hogy műszakilag és szervezésileg ugyan mindent jól megfontoltak, de kissé megfeledkeztek az em­berekről. František Červenka elvtárs, akit a rendszer tökéletesítésének fela­datával bíztak meg, ma ezt mond­ja: - Még a legjobb rendszer sem működik automatikusan - döntő fontosságúak az emberek. Jósai elvtárs az ügy érdekében szólalt fel. A bírálat nem kellemes senki­nek sem, de rámutat a megoldás nyitjára.- Igen, kissé megfeledkeztünk az emberekről - mondja šalata elvtárs. - Fokozatosan betanítot­tuk a betongyárak dolgozóit és a gépkocsivezetőket. Megmagya­ráztuk nekik, hogy ezzel milyen célt követünk. Az üzemi pártbizottság kezde­ményezésére a bíráló észrevétel­lel februárban foglalkoztak a válla­lati egyeztető tanácskozáson is, amelyen részt vettek a pártalap- szervezetek és az FSZM tisztség- viselői, a vezető dolgozók is.- Ezen az alapon újra tüzete­sen megvizsgáltuk az egész rend­szert - mondja Pindroch elvtárs.- Megállapítottuk, hogy a diszpé­cserközpont műszaki ellátottsága sem megfelelő. Már megrendeltük az új központot, hogy megteremt­sük az építkezésekkel, a beton­gyárakkal a kölcsönös kapcsola­tot. Ez hozzájárul a nagyfokú rugalmassághoz és a rendszer optimális működéséhez. Értékes tanulságok Jósai elvtárs bíráló észrevétele az évzáró taggyűlésen, amely konkrét és látszólag könnyen kikü­szöbölhető fogyatékosságokra mutatott rá, a tüzetes elemzést követően feltárta a kétségtelenül haladó gondolat érvényesítésének tartalékait és új lehetőségeit is. A kohóépító vállalatban a tervidő­szak végéig szeretnénk elérni azt, hogy a Transportbeton rendszer magas színvonalúvá váljon. Az üggyel részletesen foglalkozva új ötleteik is támadtak. Hasonló rendszert próbálnak ki az épület­vázak szerelésénél. A jövő évre tervezik egy további ilyen rendszer alkalmazását a gépesített föld­munkánál. A kommunistáknak az évzáró taggyűlésen elhangzott követke­zetes bírálata tehát sokkal na­gyobb hozammal jár, mintha csu­pán néhány fogyatékosságot szüntettek volna meg. Milyenek voltak? Kedvesek, vi­dámak, nevetősek, szellemesek, s mindenekelőtt fürgék, dolgosak. Volt, aki első ízben, volt aki már nem először kóstolt bele abba a csokoládé-próbatételbe, mely­nek munka a neve. A vakáció idején a prágai Orion csokoládégyárban számos diák­kéz szorgoskodik. A Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Egész­ségügyi, a Nagymegyeri (Čalovo) Közgazdasági, a Medzilaborcei Mezőgazdasági Szakközépiskolát kölcsönös megelégedettségen alapuló sokéves együttműkö­dés fűzi a gyárhoz. Tanulóik július és augusztus hónapokban a gyár megbízható segítségei- mert a szalag megállíthatatlanul szalad, a dobozok megtöltésre, csomagolásra várnak... A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolából az idén nyá­ron két csapat is érkezett a fővá­rosba. A szünidő derekán az első csoporttal találkoztunk - vagyis, harminckilenc lánnyal. Az első hét gyorsan eltelt, élményektől duzzadtak a tarso­lyok. Ismét hétfő, hosszúnap - reggel hattól délután fél ötig folyik a munka.- A lányok a Kék Csillag kollek­ciót csomagolják, hatan a konyhá­ban segédkeznek - tudom meg kísérő tanáraiktól, Góra Teréziától és Nagy Violától -, kitűnő a han­gulat. A hétfő kivételével hat órától délután kettőig dolgoznak a gyere­kek. A napirend? Háromnegyed ötkor ébresztő, háromnegyed hat­ra mindannyian itt vagyunk, s kez­dődhet a munka. Délben harminc- perces ebédszünet, az üzemi konyhában óikezünk, a dologidő kettőig tart. A munkahelyet persze rendbe is kell még tenni, takaríta­ni. Nem minden délután van kötött program, a kimenő este kilenc óráig tart. Fél tízkor pedig - nevet­nek - menthetetlenül takarodó. De ha sikerül teljesíteni a napi normát, ami bizony nem alacsony, a kilenc még egy ajándék félórával bővülhet. A szálláshelyeken SZISZ-bizottság is működik, a fali­újságokon gyűlik az anyag. Ki hinné - még versek, dalok is születnek!- Most már megy, először nem ment ilyen jól - mondja Farkas Marika, miközben gyorsan ütögeti a dobozokra a pecséteket, mikor készült a termék. - Tavaly is voltam itt, jól dolgoztunk, meg voltak velünk elégedve. Nagyon szép a város, a múlt évben Karlovy Varyban voltunk még, az idén is kirándulunk majd. Délutá­nonként járjuk a várost, moziba megyünk, kivétel a mai nap- ilyenkor estefelé gyorsan el­nyom bennünket az álom. Még nem tudom, mire költőm a kerese­temet, igaz vettem már egy üveg­tálat, ahelyett, amit eltörtem ott­hon. Ugye ez a cikk nem jelenik meg addig míg hazamegyünk?- Szeretem a közösséget, min­den nyáron elmegyek építőtábor­ba - mondja a szőke Hájos Bea.- Podivínben is dolgoztam már, a Frutában. Mielőtt eljöttem, min­denki azzal húzott, meglátod, ki kell majd tágítani az ajtót, mire hazajössz...- Erre nem kerülhet sor - bizo­nyítja Mottajcsek Ilonka. Útikönyv­vel, térképpel felszerelkezve in­dulnak neki naponta a száztornyú városnak. - Keresztül-kasul utaz­tuk már a metrót, minden napra készítünk programot. Voltunk a Nemzeti Múzeumban, annyira tetszett, hogy csak a csengő szava juttatta az eszünkbe - záró­ra. Jártunk az állatkertben, szeret­nénk megnézni a hajdani zsidóvá­rost. Tervbe vettük az Iparművé­szeti és a Néprajzi Múzeumot is. Holnap? A novodvorskái üzletköz­pontba megyünk. Képeslapokat, bélyegeket gyűjtök, már eddig is sikerült sok szépet vennem. Szíjjártó Kati a minőségellenőr. Feladata a legnagyobb csokit, a csillagot a doboz közepébe helyezni, s ellenőrizni, nem hiány- zik-e valamelyik figura, s ha igen, pótolni azt. - Néha feltornyosulnak a dobozok, van mit csinálnom- mondja. - Igen, voltam már Prágában, a nagybácsim Brnóban lakik, vele jöttünk föl annak idején. Tetszik itt. A fizetésemből szeret­nék félretenni valamennyit, a hú ­gom már régóta vágyik egy bicikli­re, abba is besegítek. Baranyai Anna a megrakott dobozokat fedi le. - Először dolgo­zom csokoládégyárban. Anyu ag­gódott is, mi lesz velem - mondja, miközben szaporán jár a keze -, az elején nehezebb volt, lett is néhány vízhólyag a tenyeremen, amikor a csomagolásnál dolgoz­tam, de ebcsont beforr. Nagyon jól érzem magam. Nőkről lévén szó, a fölös kilókról kérdezem. - Hát, két kilót híztam, de ez itt mindenkivel előfordul. Holnaptól mindenesetre fogyókú­rázom - teszi hozzá határozottan.- Csak az a baj, hogy kedden ismét ezt fogom mondani: ,,majd holnap elkezdem“... A szalag végéről nótaszó hal­latszik. A nótafa - Szalai Marika, a mókamester a csíkos trikós Bóda Zsuzsa. A dobozokat burkol­ják celofánpapírba. - Reggelente még mindegyikünk álmos, olyankor csöndben is vagyunk - mondja Marika de így ebédidő előtt hallható itt minden. Slágermúze­um, Jó ebédhez szól a nóta... Munka után? Legutóbbi élmé­nyeiket mesélik. - A repülőtéren voltunk, találkoztunk légikisasszo­nyokkal is, megnéztük a Kultúrpa­lotát, gyönyörű a Nemzeti Szín­ház, a Károly-híd. Fürödni is voltunk a podolí strandon. - S mi­lyen finomak a fagylaltpoharak!- teszi hozzá Nagy Iveta. - Én már lassan minden cukrászdát is­merek. A kartondobozokat - amibe tizenkét Kék Csillag fér, s melyek­ből hatvan kerül egy targoncára- Mikóczi Zsuzsa hajtogatja.- A holnapi program? A Vencel térre szeretnék kimenni. Van, ami­kor csak úgy felülünk egy buszra és nézelődünk. Nagyszerű, hogy együtt az osztály, szívesen eljön­nék máskor is. Végül, a targoncánál - Szabó Judit. Jutka szintén másodszor van itt. Hullámpapírt, dobozokat, csokoládét hoz-visz. - Tavaly is ezt a munkát végeztük, tetszik, s hát Prága csodálatos. Néhány apróságot már vettem, az öcsém­nek egy plakátot... Szaladnak az órák, telnek a na­pok. Az utolsó hét. Szerda. Mi minden történt azóta? Sokféle munkába belekóstoltak a lányok. Ki a festés utáni takarításnál szorgoskodott, ki hulladékcsoko­ládét bújtatott új köntösbe, ki desszertet, ki karácsonyfa függe­lékekkel megrakott dobozt csoma­golt, ki műanyag tartókat vágott. S mennyi új élmény! A Hrad- zsin, az Arany utcácska, az őrség­váltás, s az erről készült fényké­pek, az esti diszkó, a České Budéjovice-i kirándulás, a Hlubo- ká-i kastély... A csokoládényár véget ért, de vendéglátóik visszavárják őket. Mint Vlasta Bartošová, az Orion csomagolórészlegének műveze­tője elmondta: - Nagyon elégedet­tek vagyunk a diákokkal, munkáju­kat naponta értékeljük. Csak jót tudok mondani, ügyesek, a mun­kához való viszonyuk kitűnő. Viszontlátásra, jövőre! TARICS ADRIENN EDUARD DRÁBIK A čáslavi Kosmos zsírfeldolgozó üzem a növényi olajokon kívül különböző tisztító- és mosószereket, ételsúrítményeket, készételeket és kozmetikai készítményeket gyárt. Az elmúlt évben számos új terméket állítottak eló. Ezek közé tartozik a citrommal ízesített Salo növényi olaj. Az új étolaj kitűnően alkalmas hideg ételek készítésére, de sütéshez is használható. A felvételen Zdena Havelková látható az új olajtermék összetételének ellenőrzése közben. (Michal Krumphanzl felvétele - ČTK) Elnyerték a vándorzászlót Egy kis község nagy tervei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom