Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-26 / 200. szám, kedd

ÚJ szú 5 >86. VIII. 26. Lelkesedni és lelkesíteni Születésnapi beszélgetés a hetvenöt éves Fábry Istvánnal Ma tölti be hetvenötödik élet­évét Fábry István, az ismert szlovákiai magyar nemzetiségű pártfunkcionárius, közéleti szemé­lyiség. Háromszobás, nem túlsá­gosan tágas otthonában beszél­getünk. Mielőtt felkerestem, igye­keztem külön is „felkészülni“ Fábry Istvánból, s a számos új­ságcikken kívül újból elolvastam a jól ismert, néhány évvel ezelőtt megjelent - és szlovák nyelvre is lefordított - visszaemlékezéseit, A forradalom katonáját. Egyszerű szavakkal, szívből jött vallomás ez a könyv. Vallomás a szülőfaluról, Krasznahorkaváral- járól (Krásnohorské Podhradie), a nyiladozó értelmű gyermek fáj­dalmas találkozásáról a szegény­séggel, a gazdagok-szegények közötti áthidalhatatlan szakadék­ról, a munkásmegmozdulásokról, a szigorú, ám jóságos tanítóról, aki arra buzdította a szülőket, hogy jó eszű István fiukat írassák gimnáziumba. A nyolctagú család­nak azonban a tizenéves kamasz keresetére is szüksége volt. két. Még a februári események évében, december 15-én megje­lent az Új Szó első száma, 1949. március 5-én megalakult a Cse­madok (Fábry István azóta meg­szakítás nélkül tagja a Csemadok KB Elnökségének), megnyíltak a magyar tanítási nyelvű iskolák, megjelentek az első magyar köny­vek és megalakult a Faluszínház. 1952-ben Kassára helyezik kerü­leti párttitkárnak, abban a nehéz időszakban, amikor a mezőgazda­ság kollektivizálása volt a legsür­getőbb feladat. Fábry István a meggyőzés híve volt, még akkor is, ha lassabban ért el vele eredményt. Ma már jóízű adoma­ként meséli az egyik kelet-szlová­kiai falucskában történteket: ami­kor a felbőszült asszonyok fenye­gető hada fogadta a szövetke­zetalapító Fábryt. De ő állta a ro­hamot, és nyugodt, higgadt, okos szavakkal leszerelte a lázongókat.- Volt úgy, hogy egy hétig nem láttam a családomat. Volt úgy, hogy három napig nem került le a cipó a lábamról. Fábry István könyvei és kitüntetései között A munkásmozgalommal 1926 tavaszán, tizenöt évesen került kapcsolatba, akkor vették fel a rozsnyói (Rožňava) bányatelep­re, a vasércpörkölőbe. Tagja lett az üzemi ifjúmunkások szerveze­tének és a szakszervezetnek is. Már tizennyolc évesen tudja, mi a börtönbüntetés. És az elsőt sok követte. Az. legemlékezetesebb 1941 őszén... Amikor válogatott kínzásokkal próbálták „beismerő vallomásra“ bírni, azután, hogy interbrigadistaként Spanyolor­szágban harcolt a „Trocnovi Jan Žižka géppuskásszázad“ Petőfi szakaszában. A kegyetlenkedésekre emlé­kezve - amit a kassai (Košice) börtönben átélt - ennyi idő eltelté­vel is indulatba jön; s fejét lehajtva mutatja hátul a nyakán az égő szivar nyomát. A heg majd félév­század múltán is látszik. A miskolci börtönből Ukrajnába vitték munkaszolgálatra: 1944 nyarán Breszt-Litovszk környékén erődítési munkákat végez sokad­magával, majd Lengyelországon keresztül dél felé menetelnek, aztán bevagonírozzák és a román határra viszik őket. Amikor a front odaért, többedmagával átszökött a szovjet csapatokhoz. A háború vége Budapesten éri és rövidesen indul Kassára. „Újra együtt voltunk valameny- nyien, szabadon - írja visszaem­lékezéseiben. - Harcunk eredmé­nyesen fejeződött be. Tudtam, hogy a nehezen visszaszerzett szabadságot gazdaságilag és po­litikailag meg kell alapozni, ez pedig további alapos, szívós mun­kát követel. Ezért újból csatasorba álltam, ezúttal a munka frontján.“ A felszabadulás után Šafáriko- vóban tevékenykedett járási párt­titkárként, 1948-ban az SZLKP KB munkatársa lett, a nemzetiségi tanács titkára. Az ötös bizottság­ként ismertté vált testület, amely­nek Fábry Istvánon kívül Major István, Lőrincz Gyula, Rabay Fe­renc és Kugler János volt a tagja, a magyar nemzetiség helyzetének rendezésében szerzett érdeme­(Prandl Sándor felvétele) Bratislavába 1957-ben már má­sodszor költözött fel, azóta itt él. 1964-ben a Szlovák Nemzeti Ta­nács, 69-70-ben a Szövetségi Gyúlés képviselője; 1971 és 1976 között a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét töltötte be. Jelenleg évek óta nyugdíjas. Magas, egyenes tartású, izmos férfi. Kedélyesen tréfálkozik az egyik pillanatban, a másikban he­vesen ostorozza a mindennapok apróbb és súlyosabb hibáit. Tud lelkesedni és lelkesíteni.- Hogyan telnek a nyugdíjas napjai?- Nincsenek nyugdíjas napjaim. Most nyáron ugyan egy kicsit szabadabb vagyok, de már várnak a meghívások. Tudniillik sokkal több a tisztségem, mint amikor dolgoztam. Azóta lettem például tagja az Antifasiszta Harcosok Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének - s ha én a funkció­kat elfogadom, pedig egy kicsit már sok is, mert hetvenöt év mégiscsak hetvenöt év - akkor tenni is akarok valamit. Huszonkét éve megszakítás nélkül képviselő vagyok, már nem is igen szívesen fogadtam el a megbízatást. Tagja az SZLKP KB-nak, a Nemzeti Front Szlovákiai Elnöksé­gének, a Csemadok KB-nak.- Annyi funkciónk van! - nevet a feleség. Pontosan tíz évvel fiatalabb a férjénél, augusztus 29-én lesz hatvanöt éves. Három gyereket nevelt fel, Kassán az elsó magyar könyvesbolt vezetője volt, s amikor másodszor költöztek fel Bratislavába, a pártfőiskolán lett könyvtáros. Neki sem csak a háztartás a gondja: az utcai pártszervezet pártbizottságának a tagja, aktívan dolgozik a nőszö­vetségben és a CSSZBSZ-ben.- A visszaemlékezéseiben je­lentős szerep jut a családnak, ' a család összetartó erejének.- összetartó család voltunk, az édesapám bányász volt. Megta­nultam, hogy az emberek kötelesek egymást mindenben segíteni. De nem úgy, mint sokan képzelik, hogv kiváltságokat biztosít a csa­ládja számára. Én soha egyetlen szót nem szóltam a gyermekeim érdekében, pedig funkcióban voltam.- Sokat támadják a fiatalokat, és az ifjúsági szervezetet is gyak­ran éri bírálat, hogy nem eléggé aktivizálja tagjait. On is így látja?- Van benne valami. Sokszor formális a működésük, kimutatá­sok készítésére korlátozódik. De a fiatalok mindig is olyanok voltak, ahogyan irányították őket, ami­lyenné nevelték őket. A fiatalokat mindig bírálták. Az én ifjúkorom­ban is akadtak idősebb elvtársak, akik folyton bíráltak minket, példá­ul azért, mert plumpnadrágot hordtunk. De a fiatal azért fiatal, hogy újat akarjon. Ne faragjunk belőlük öregeket. Nem szabad letörni a lelkesedésüket. Azt állít­ják egyesek, hogy a mai fiatalokat semmi sem érdekli. Dehogyisnem. Csak érteni kell a nyelvükön. Nemrégiben részt vettem egy be­szélgetésen - csupa lányokkal - akik először mentek szavazni. Olyan kötetlen hangulat alakult ki, hogy még azt is megkérdezték tőlem, volt-e nekem szeretőm Spanyolországban. Hogyne lett volna - mondtam. República Espaňola - a nagy élmény, önkéntesként harcolt a brigadas internacionales-ban. A 15 966-os számú igazolvány volt az övé - s ezt a becses relikviát fél évszázad múltán kapta vissza, idén májusban. 1936-ban, amikor kitört a spanyol polgárhá­ború, Fábry István jelentkezett a nemzetközi brigádba. - Szerin­tem ez rendkívüli, egyedülálló dolog volt, hogy ötvennégy nem­zet fiai mentek segíteni.- Steiner Gábor közölte Fábry Istvánnal, aki akkor már hat éve tagja volt a kommunista pártnak, hogy illegálisan a Szovjetunióba utazhat politikai főiskolára, ön viszont habozás nélkül vállalta, hogy Spanyolországba megy har­colni a nemzetközi brigádok vala­melyikébe.- Tanulni nemcsak iskolában lehet. Olyan helyen, mint a spa­nyol polgárháború volt, sokat lehe­tett tanulni. Nem bántam meg, hogy akkor a két lehetőség közül ezt választottam. A mai eszemmel is így tennék. Egyet azért ne felejtsen el: huszonöt éves voltam. A választásomban talán volt jó adag romantika. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem tuda­tosan választottam. Hiszen hogy melyik oldalon álltam, azt már korábban is bebizonyítottam. Mert mi, fiatalok talán jobban éreztük a munkanélküliséget, mint az idő­sebbek. Az elbocsátások elsősor­ban bennünket érintettek,- A fiatalságnak is ismernie kell e múltat, mely a személyes vallo­más erejével tárul fel könyvében. A forradalom katonája életének a felszabadulásig terjedő szaka­szát tárgyalja. Nem tervezi megír­ni a folytatást is?- Megírom azt is, mert a múltat értékelni kell. Nemcsak az ered­ményeit, hanem a hibáit is. Több­ször hívnak író-olvasó találkozóra. Az író-olvasó találkozókat gyakran meg kell ismételni. Mint például Vágkirályfán (Kráľová nad Váhom), ahová háromszor hívták. Fábry István munkabírása irigy­lésre méltó. Nem túlzás és nem is az udvariaskodás mondatta ve­lem, hogy húsz évet nyugodtan letagadhatna korából. - Ezt ho­gyan csinálja?- Ezt kérdezte tőlem Lenárt elvtárs is a hetvenedik születésna­pomon Sokat sportoltam, meg aztán fizikai munkát végeztem, bányász voltam. És nézze: az életmód sokat tesz. Tizenhat éve nem cigarettázom, és soha nem voltam berúgva. Mértékletesség, jó kedély, kie­gyensúlyozottság, derűs otthon, szerénység, munkabírás, meg nem alkuvás - ez volna a fiatalság megőrzésének titka? Bizonyára ez is. Meg a meggyőződés, hogy a szocialista társadalom építése szívós munkát követel minden becsületes embertől. Amíg csak erőnkből telik. KOPASZ CSILLA Mintegy 4000 gyermek üdült az idei nyár folya­mán a plzeňi Ško­da Müvek tíz pionirtáborában. A Zelený , Ml u Staňkova-I plo- nirtáborban jelen­leg a škoda Mű­vek dolgozóinak 158 gyermeke és 16 NDK-beli gyer­mek tölti a nyári szünet egy ré­szét. (Jiŕi Vlach felvétele - ČTK) Mérsékelhető az időjárás kedvezőtlen hatása Ki kell egyenlíteni az eredményekben mutatkozó különbségeket zóberendezéseket is jól kihasznál­ják és akkor öntöznek, amikor arra a növényeknek a legnagyobb szükségük van. A kutatóintézetek legújabb ismereteit a lehető leg­gyorsabban hasznosítják. Java­solta, hogy szorosabbra kell fűzni a kutatóintézetek és a mezőgaz­dasági vállalatok együttműködé­sét. Ne a régi ismereteket fedez­zük fel, mondotta, hanem az újakat érvényesítsük a gyakorlatban, még bizonyos kockázat árán is. Magyarics Vince, a járási párt- bizottság vezető titkára élesen bírálta az egyes vállalatok terme­lési eredményeiben mutatkozó in­dokolatlan különbségeket. Járási méretben a hektárhozamokban 3—4 tonnás különbségek is van­nak. Annak ellenére, hogy a Fel- ső-Csallóköz egy részén a mező­gazdasági vállalatok kénytelenek kavicsos-homokos talajon termel­ni, mégis mérsékelni kellene a ho­zamokban mutatkozó különbsé­geket. Hangsúlyozta, hogy az ak­tíván elhangzott megállapítások után nem tesznek pontot. Tudo­mányos jellegű konferenciákat hívnak össze, amelyeken teret adnak minden jó javaslatnak, kez­deményezésnek, hogy a gabona- termelésben a jövőben még jobb eredményeket érjenek el. Ha a szakemberek úgy látják, esetleg kisebb változásokat is eszközöl­nek a gabonatermelésben. Egye­sek máris javasolják, hogy a me­zőgazdasági vállalatok több őszi árpát vessenek, amelynek termé­sét korábban lehet betakarítani. Erre azért van szükség, mert a szemes takarmányalapot az idei termésből nem tudják teljesen biztosítani. A vitafelszólalások közül ki­emelhetjük Varga István mérnök­nek, a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz fóagronómusának a kijelentését, amely szerint az öntözött területe­ken ugyanaz a gabonafajta 1 ton­nával is többet termett hektáron­ként. Ha szükséges, vetés előtt is megöntözik a földet. Más mező­gazdasági vállalatok vezetői is beszámoltak róla, hogy az őszi munkák tervébe a gabona öntözé­sét is belefoglalták. El akarják érni, hogy még az őszi időszakban eléggé elbokrosodjanak az egye- dek BALLA JÓZSEF A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás gabonatermelő vál­lalatainak értekezletén az ered­mények értékelése mellett szá­mos javaslat hangzott el a terme­lési módszerek korszerűsítésére és a hozamok további növelésére. Ünnepélyes volt a hangulat, mert a Nyugat-szlovákiai kerületben a szélsőséges időjárás ellenére a búza átlagos hektárhozama 5,86, a tavaszi árpáé 4,89 tonna volt. Kalászosokból átlagosan 5,57 tonnát takarítottak be hektá­ronként. összehasonlítás céljából érdemes megemlíteni, hogy a ke­rület 11 járásából kettőben még a négytonnás hektárhozamot sem érték el. Amint az értekezleten elhang­zott, a járás mezőgazdasági válla­latainak növénytermesztői elég jól kihasználták a lehetőségeket a minél nagyobb hozamok eléré­sére. Ennek ellenére több felszó­laló konkrét és tárgyilagos bírálat­tal azt fejtegette, hogy még többet is tehettek volna a termés jobb alakulásának érdekében. Öllé Gyula, a járási pártbizott­ság titkára is ezzel kezdte beszá­molóját. Rámutatott, hogy a hosz- szan tartó szárazság és a magas hőmérséklet nem kedvezett a ga­bona fejlődésének, de a színvona­las talajműveléssel csökkenteni lehetett a víz elpárolgását, az öntözéssel pedig a kalászosok fejlődését. Ennek köszönhető, hogy a Légi (Lehnice) Efsz-ben 820 hektáros területen 6,82 ton­nás hektárhozamot értek el gabo­nafélékből. Az Agrokomplex nagy­megyeri (Čalovo) vállalata 1900 hektáron 6,79 tonna gabonát taka­rított be hektáronként. A búzater­mesztésben rekorderedmények is születtek. A Piešťanyi növényter­mesztési Kutatóintézet sósszigeti (Solary) kísérleti állomásán a búza átlagos hektárhozama 8,29 tonna, a Nagymegyeri Efsz-ben 7,67, a Felbári (Horný Bar) Efsz-ben 7,15 tonna volt. Ezeknél a mező- gazdasági vállalatoknál és a kuta­tóintézetben is mindent megtettek a bő termés érdekében. A talajt jól előkészítették, a fajták szerint trá­gyázták és ahol lehetett, öntözték a kalászosokat. Ezekre a példákra hivatkozva a titkár bírálta, hogy az egyes mezőgazdasági vállalatok­nál nem használták ki eléggé az öntözőberendezéseket. Bejelen­tette, hogy az aktívaértekezlet után a legjobb szakembereket tanácskozásra hívják össze, akik jelentést dolgoznak ki a búza- és az árpatermelés eredményeiről, a legmegfelelőbb termelési mód­szerekről és rendszerekről. Ennek alapján állítják össze a vetési tervet. Bartos Andor mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igaz­gatója a titkár fejtegetéseit folytat­va, szintén azt hangoztatta, hogy a járásban még sok a kihasználat­lan lehetőség a kalászosok termé­sének növelésére. Véleménye szerint egyes körzetekben elérhe­tő a 9-10 tonnás átlagos hektár­hozam. Gaál Sándor, a Nagyme­gyeri Efsz elnöke többször is megkérdezte, hogy miért nem teljesítette a járás a gabonater­mesztés tervét. Véleménye szerint egyes mezőgazdasági vállalatok­nál mulasztások történtek. Nem végeztek olyan színvonalas talaj­művelést, amely fokozná a föld vízmegtartó képességét. Az öntö­Teljesítik tervüket Jó eredményekről adhatnak számot a katonai erdő- és mező- gazdasági vállalatok, főleg a szar­vasmarha-tenyésztésben. Az első félévben tejtermelési tervüket 104 százalékra teljesítették, vagyis 484 000 literrel többet értékesítet­tek a tervezettnél. Hagyományo­san jó eredményeket érnek el a pliešovcei és a mimorti gazdasá­gokban, ahol a tervet 16 százalék­kal teljesítették túl. Kedvező a jú­liusi tejtermelési mérleg is, főleg a Nová Horka-i gazdaság dolgozói tettek ki magukért. A tröszt minden gazdasága teljesítette a vágómarha eladási tervét is, sőt a sertésértékesítési tervüket 5 százalékkal túlszárnyal­ták. A gazdaságokban nagy gon­dot fordítanak a takarmány beta­karítására, a silózásra, s ahol arra lehetőség van, a gabonafélék be­takarítása után másodvetéssel növelik a takarmánykészletet. Megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a téli hónapokban se csök­kenjen a tejtermelés. -né-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom