Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)

1986-08-23 / 198. szám, szombat

ÚJ szú 5 1986. VIII. 23. Az elfelejtett Calotermex Hosszadalmas termékváltás - értékesítési gondokkal Néhány évvel ezelőtt a Cebíni Mészégetőben két VŠPK 150 tí­pusú aknás kemencét új falazó­anyaggal béleltek, amelyet a szakemberek Calotermex-nek neveztek el. Ezt a tűzálló anyagot, a Banská Štiavnica-i Ércbányák tábla alakú, ún. ,,A‘‘ és „X“ kiszerelésben kezdte gyártani. A Calotermex felhasználásával a korábbi kemencebéléssel összehasonlítva a čebíni aknás kemencék bélése 790 milliméter vastagságúról 580 milliméterre csökkent, és így csaknem egyne­gyedével - pontosan 24 százalék­kal - megnőtt a kemence belső tere. A technológiai előírások be­tartása mellett így nemcsak a ke­mence térfogata nőtt, hanem a termelés is megnövekedett. Közvetlenül azután, hogy 1982- ben a Calotermex elnyerte a CSSZK Építőipari Minisztériu­mának aranyérmét, jó hőszige­telő tulajdonságainak köszönhető­en a kassai (Košice) Kelet-Szlová- kiai Vasmű II. nagyolvasztójának a felújításánál is felhasználták. Ugyancsak sikeresen alkalmazták a déčíni Kovohuta, a zubrií gumi­gyár, és a vítkovicei vasmű dolgo­zói, sót érdeklődtek iránta a Plzeňi Škoda Művek szakemberei is - az energetikai program megvalósítá­sában szándékozták alkalmazni. Új termék raktáron A Calotermex-nek - ahogy az említettekből kitűnik - kitűnő tulaj­donságai vannak, úgy látszik azonban hiába kapta a már emlí­tett elismerést is. Hiába bizonyo­sodott be gazdasági előnye a ko­rábban használt anyagokkal szemben, mert aki utánajár, azt a tájékoztatást kaphatja, hogy raktáron marad... Mi történt tehát az eredetileg nagy reményekre jogosító termékekkel? Miután a Banská Bystrica-i Érc­bányák Banská Štiavnica-i üze­mében elkezdték e világosszürke, tűzálló és hőszigetelő lapok gyár­tását, a gyártó egy új, korszerű termelési részleg építésébe fogott. Addig míg az új részleg elkészült, a korábban használatos, hasonló tulajdonságú hazai tűzálló anya­gokat kellett használni, esetleg Ausztriából, Olaszországból, Svédországból vagy az USA-ból fedezni a szükségletet. De szükség lett volna rá, hogy a Calotermex majdani felhasználói számításba vegyék, mikor kezdi meg az új termelési részleg a gyártást, s ezt bele kellett volna foglalniuk saját tervdokumentációikba. Ez azon­ban nem történt meg, így aztán Banská Štiavnicában a Caloter­mex-et gyártó új gépsor amely­nek évi kapacitása 50 ezer négy­zetméter - ebben az évben úgy kezdte meg termelését, hogy tulaj­donképpen termékükre nincs megrendelő. Ezt František Jusko, a Banská Bystrica-i Ércbányák igazgatója is aláhúzta. Ötvenezer négyzetméter... Mi legyen tehát ötvenezer négyzetméter Calotermex sorsa? Nehéz erre a kérdésre válaszolni. A kutatók, gyártók és a szóba jöhető megrendelők a tervezőkkel együtt alakítottak ugyan egy komplex racíonalizációs brigádot, amelynek az lenne a feladata, hogy „életre keltse“ ezt a termé­ket, munkájuk azonban félúton megrekedt. Elsősorban azért, mert a tervdokumentációkat és a gazdasági szerződéseket a 8. ötéves tervidőszak elkövetke­ző éveire már megkötötték. Ezek­ben - felhasználandó kemence bélésként - a korábban használa­tos anyagok szerepelnek. így az­tán pillanatnyilag úgy tűnik, hogy még legalább két évig a gyártók a Calotermex-et csak raktárra gyártják... Pedig ha felhasznál­nák, hatmillió devizakoronát taka­ríthatnánk meg hasonló tulajdon­ságú külföldi hőálló anyagokon, ráadásul rengeteg energia vész kárba ami a Calotermex révén megmaradna. Ugyanis minden 40 négyzetméter Calotermex kemen­cebélés 22 tonna kőszén egyenér­tékű tüzelőanyag megtakarítását teszi lehetővé évente. Ezt az aranyérmes terméket, amely több­célú felhasználást is lehetővé tesz, csak a füleki (Filakovo) műkógyártók veszik igénybe. Amint azt a prágai Teplotechna termelési gazdasági egység illeté­kesei elmondották: ismerik ezt a kiváló tulajdonságú anyagot, felhasználni azonban csak az öt­éves tervidőszak második felében fogják. Ladislav Janečka, a Teplo­techna műszaki igazgatója elárul­ta, hogy a Škoda Klatovy által gyártott kemencék terveiben is számolnak a Calotermex felhasz­nálásával. Bizonyos gondokat okoz, hogy aránylag alacsony- mintegy 600-900 Celsius-fok- hőmérsékletnél alkalmazható, így a Teplotechna a teljes terme­lésnek is csak kis töredékét rende­li majd meg. Hasonló a helyzet más megrendelőknél is. Az építő­anyagot értékesítő Stavivá válla­latnál pedig a Calotermexről szinte nem is hallottak. Számos olyan indokkal találkoztunk, amelyek lát­szólag megmagyarázzák, miért nem használják már most is ezt az anyagot, azonban annál kevesebb az olyan építő javaslat, mely azt szorgalmazná, hogyan használják fel minél előbb. A bratislavai Klement Gottwald Központi Pionír- és Ifjúsági Ház érdekes pionírtábort szervezett a nyári szünetben a bratislavai gyermekek számára. A pionírok kulturális rendezvényeken vesznek részt, múzeumokat látogat­nak, és egésznapos kirándulásokat tesznek. A képen Zlata Mišunová, a pionírtábor vezetője (baloldalt) és Júlia Parová a modellezésben segít a gyermekeknek. (Magda Borodáčová felv. — ČSTK) Hol a gondok gyökere? Talán a szakemberek számára felületesnek tűnhetnének a követ­kező sorok. Véleményem szerint azonban, ha már vitát keltenének, esetleg közelebb kerülnénk a megoldáshoz is. Nézzük tehát a Calotermex eddigi „történetét“. A Brnói Építőipari Kutatóintézet több éven keresztül keresett egy ilyen tulajdonságú korszerű szige­telő anyagot mint amilyen tulaj­donságok e terméket jellemzik. Miután elkészült belőle több ezer négyzetméter, az is bebizonyoso­dott, hogy megfelel a követelmé­nyeknek. Később pedig aranyér­mes termék lett, megkezdődött nagyüzemi gyártása. Az érdeklő­dés azonban mind ez idáig nem olyan, mint ahogy az feltételezhe­tő lenne, és túlságosan nagy javulás nem várható az elkövetke­ző években sem. Valóban korszerű-e ez a ter­mék? A Cebíni Mészégető és a Kelet-Szlovákiai Vasmű tapasz­talatai egyértelműen ezt igazolták. Akárcsak a négy évvel ezelőtti aranyérem. A Teplotechna szak­emberei mégis azt állítják, hogy a Calotermex tulajdonságai szá­mukra nem felelnek meg, pedig tulajdonképpen ők lehetnének e termék fő megrendelői. Felme­rülhet az a kérdés, hogy az új anyag vizsgálatát vajon miként végezték el még a Banská Štiavni­ca-i termelési részleg felépítése előtt. Valóban olyan a most gyár­tott Calotermex, mint ahogy azt a szakemberek annak idején el­képzelték? Az érdeklődés hiányát esetleg nem a megfelelő reklám hiánya okozza? Nem szélesíthe­tő-e ki a felhasználás területe úgy, hogy ne csak a tűzálló, hanem az éghetetlen környezetben is alkal­mazhatóvá tegyék? Takarékoskodjanak mások? Tulajdonképpen még nem kel­lene befejezni a kérdések sorát, azonban az idő sürget, és a leg­főbb ideje lenne, hogy a további lehetséges megrendelők minél előbb megismerkedjenek ezzel a termékkel. Egyébként ezért ala­kult meg a már említett komplex racíonalizációs brigád is, csak éppen nem tudni, hogy ez nem annak a tipikus esete-e, amikor azt mondják: eső után köpö­nyeg... Nehéz eldönteni, minden­esetre mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy mentsük, ami menthető. Remélhetőleg új raktárat a Ca­lotermex tárolására nem kell épí­teni. Ugyanis a gyártók és az érintett brnói kutatók - úgy tűnik találtak megoldást. Bohuslav Bu- reš, az Építőipari Kutatóintézet igazgatója és František Juska, a Banská Bystrica-i Ércbányák vállalati igazgatója egyaránt kö­zölték, hogy külföldön érdeklődést tanúsítanak a Calotermex iránt. Eszerint a Szovjetunióba, Magyar- országra és Lengyelországba szállítják majd e világosszürke tűzálló falazóanyagot. Ez - véle­ményünk szerint - jó, de egyúttal kár is érte. Ugyanis hasonló tulaj­donságú termékekért jelenleg de­vizával kell fizetnünk, miközben az energiát mások takarítják meg, és egyúttal a korábbinál egynegye­dével többet tudnak termelni ugyanabban a kemencében. Igaz, előfordulhat, hogy a külföl­dön felkeltett érdeklődés eredmé­nyeként a hazai szakemberek is elkezdik ennek az anyagnak a fel- használását. Amit - egyébként - már régen megtehettek volna... MILAN ČERVENKA A pártelnök és a gazdaság vezetője, Balla Béla és Klostermann Kálmán (balról jobbra) Kulcskérdés: a korszerűsítés Az országos viszonylatban is jól gazdálkodó Bálványi (Balvany) Magtermesztő Állami Gazdaság paptagi (Sladký dvor) részlegén dolgozik Balla Béla, a pártalap­szervezet fiatal elnöke. Korábban a XVII. pártkongresszus előtti he­tekben találkoztunk. Most ezt mondja:-Amikor Prágából hazajöttem-, úgy rangsoroltam a tennivaló­kat, hogy a legfontosabbak kerül­jenek előtérbe. Azután megbe­széltük és felmértük a lehetősé­geket. Akivel felmérte: Klostermann Kálmán, az 1027 hektáros paptagi gazdaság 36 esztendős vezetője, ó is csatlakozik hozzánk és kész­ségesen tájékoztat.- A mi gazdasági részlegünk csak két éve önálló, 86 dolgozója közül 48, tehát több mint a fele, az állattenyésztésben dolgozik. Je­lenleg 500 tehén és 350 növen­dékmarha a szarvasmarhaállo­mány. Fő feladatunk a vetőmag­termesztés. Sajnos eddig öntöző­berendezés nélkül kellett teljesíte­ni a nem könnyű termelési progra­mot. Évi 1 millió koronánál nem költhetünk többet a gazdaság fej­lesztésére.- A lehetőségek felmérése után- veszi át a szót a pártelnök- a kongresszusi határozatok versenyt szerveztek. Az első há­rom helyre a paptagi gazdaság kombájnosai kerültek. Az elsó Keszeli Kálmán és Balázs Jaros­láv lett, 104 hektárról takarították be példásan a terményt. Amikor otthon végeztek, szívesen vállal­koztak arra, hogy a gazdaságuk­kal kooperáló morvaországi Hluki Efsz-nek is segítsenek az ara­tásban. Arról is tájékoztattak, hogyan kívánják a jövőben növelni a búza, az árpa, valamint a kukorica, a cukorrépa és a lucerna hektár­hozamát, s ezzel párhuzamosan javítani a gabonafélék minőségét. E célból fokozzák az együttmű­ködést a tudományos és kutatóin­tézetekkel, a kiválónak minősíthe­tő SOLARIS búzafajta nemesi­tőivel, de a nyárasdiakkal (Topol’­níky) is, akiknek a megbízásából a TOMU-335-ös hibridkukoricát termesztik. A másik irány az agro- technológia korszerűsítése: öntö­zés, az altalaj lazítása.- Sajnos - mondja Kloster­mann Kálmán a magunk kárán tanultuk meg, hogy a program teljesítésének nem az a kulcskér­dése, hogy korszerűsítünk-e, vagy se, hanem az, hogy mikor korsze­rűsítünk. Indokolt is: ha az öntözést évekkel korábban szervezték vol­alapján pontosítottuk saját gazda­sági tervünket. Amit természetesen, a párt­alapszervezet 24 fős tagsága is megvitatott és elfogadott. A tervet nyilvános pártgyűlésen is ismer­tették a gazdság dolgozóival.- Aztán abban is egyetértettünk - folytatja hogy a fejlődés kulcskérdése nálunk is a korsze­rűsítés. Utána a pártépítéssel kapcsola­tos feladatokról beszélgettünk. Fontosnak tartják a tagság fiatalí­tását. A napokban hagyták jóvá a 28 esztendős Végh András fejő tagsági felvételét. Távlati tervet dolgoztak ki, mely szerint minden évben sor kerül egy-egy fiatal munkás felvételére.- Fokozatosan, de konkrét el­képzelések alapján - magyarázza a pártelnök - emelni kell az agitáció és a pártoktatás színvo­nalát is. Az előbbit Forró Béla agronó- mus közreműködésével. Oly mó­don, hogy május óta fényképek, riportfelvételek kerülnek a faliúj­ságra. Olyanok, amelyeket a gaz­daság dolgozóiról, illetve munká­jukról készít az agronómus. A párt­oktatás színvonalának növelésé­ért pedig az igazgatóság üzemi pártbizottságának egyik tagja, Palkovics Béla a felelős. Az idei aratáskor az igazgató­sághoz tartozó öt gazdaság 19 kombájnosa számára szocialista Füri László agro­nómus (jobbról a szélső) a mú- trágyaszórót ellenőrzi A szerző felvételei na meg, akkor az idén gabonafé­lékből nem 4,77 tonnás lenne az átlagos hektárhozam, hanem jóval több. Jövőre 84 hektáros öntözött területünk lesz - tájékoztat a to­vábbiakban. Már szerelik az öntö­zőberendezést. Fokozatosan nö­velni fogjuk az öntözhető terület nagyságát, elkezdjük a melioráci­ós munkálatokat is, mert ötéves tervünk utolsó évére gabonafélék­ből 6,54 tonnás átlagos hektárho­zamot terveztünk. Részben a korszerűbb, hatéko­nyabb gazdálkodással kívánják elérni ezt a magas hektárhozamot; részben pedig arra a tapasztalatra alapozva, hogy az egyik, 10 hek­táros táblán a MARS S-2 búzafaj­ta, hektáronként az idén is 7,72 tonnás termést adott.- Gyors, azonnali sikert nem várhatunk az uj intézkedésektől - állapítja meg a pártelnök. - Az viszont tény, hogy a dolgozók segítik, támogatják terveink meg­valósítását, szakmai képzettségük megfelelő, a munka erkölcsi és anyagi ösztönzése is jól szerve­zett nálunk, így joggal remélhetjük a jobb eredmények elérését. A gazdaság vezetője hozzáfűzi:- Több ez, mint remény, de a kulcskérdéssel kapcsolatos ta­nulságról sem szabad megfeled­keznünk. HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom