Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-20 / 195. szám, szerda
Mihail Gorbacsov televíziós nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról) Az Egyesült Államok, amely negyven éven át tartotta a rekordot a robbantások számában, a szovjet moratórium egyéves érvényessége alatt valójában további 18 nukleáris robbantást hajtott végre. Ismétlem, 18-at, s ebből hármat nem jelentettek be. Pedig ezt rendszerint demonstratív módon tették meg, és a robbantásokat moratóriumunk további meghosszabbításának bejelentéseire, vagy valamelyik új szovjet kezdeményezés bejelentésére időzítették. Sőt, meghívtak minket Nevadába, nézzük meg, mindezt hogyan csinálják. .Tegyük még hozzá, hogy az USA jelenlegi kormánya valósítja meg a legkiterjedtebb katonai programokat. Röviden, a Szovjetuniónak valóban elég oka van saját nukleáris robbantásai felújítására. Ennek ellenére azonban most is meg vagyunk győződve arról, hogy ha a nukleáris robbantásokat nemcsak a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok is beszüntetné, akkor az valódi fordulatot jelentene a lázas nukleáris fegyverkezés megfékezése felé és meggyorsítaná a nukleáris fegyverek felszámolását. Az egyszerű logikából az következik, hogy ha nem lesznek kísérletek, elmarad azoknak a nukleáris fegyvereknek a tökéletesítése is, amelyekből mindkét fél már így is túl sokat halmozott fel. Erről tanúskodnak az országok világközössége jelentős és tekintélyes részének felhívásai is az USA és a Szovjetunió címére. Köztük ott vannak a delhi hatok - Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédország. Az elmúlt napokban Ixtapában a csúcstalálkozón elfogadták a Mexikói nyilatkozatot, amelyben ismét felszólítanak valamennyi nukleáris robbantás beszüntetésére. Ezt követeli az el nem kötelezettek mozgalma tagországainak többsége is. Üzeneteket kaptunk számos ország, köztük az USA és más NATO-tagországok politikai és közéleti személyiségeitől, egyénektől és szervezetektől, ók is azt követelik, hogy ne legyenek felújítva a nukleáris robbantások és azoknak, akik ragaszkodnak hozzájuk, még egy lehetőséget adjunk arra, hogy észbekapjanak. Természetesen tudjuk, és erről már beszéltem, hogy az USA-ban aktívan ténykednek azok az erők, amelyek egyáltalán nem kívánják a leszerelést. Sőt mi több, mindent megtesznek azért, hogy a lázas fegyverkezés újabb és újabb fordulóiba rángassanak bele minket és kiprovokálják, hogy távozzunk a tárgyalásokról. Szeretnénk azonban remélni, hogy az USA nézeteiben és tetteiben a realizmus és annak megértése kerekedik felül, hogy feltétlenül keresni kell a közös utakat a nemzetközi helyzet javításához, az értelmetlen lázas fegyverkezés megállításához és a nukleáris fegyverek felszámolásához. Egyben azt is tudjuk, kivel állunk szemben. Országunk biztonsága számunkra szent dolog,. Ezt mindenkinek tudatosítania kell. Ez elvi kérdés. Ebből is kiindulunk válaszunkban az USA minden provokációjára, beleértve a hírhedt SDI-prog- ramot. Ezen a téren se számoljanak azzal, hogy megfélemlítenek minket, vagy felesleges kiadásokra kényszerítenek. Ha szükség lesz rá, gyorsan megtaláljuk a választ és az nem olyan válasz lesz, mint amilyenre az USA számít. Olyan lesz, hogy a „csillagháborús“ programot értéktelenné teszi. Ezt egyetlen okból mondom: az amerikai kormány ismét mérlegelje az új katonai programoknak és a lázas fegyverkezésnek mint egésznek a reális értékét az USA érdekei és biztonsága szempontjából. Hiszen a stratégiai védelmi kezdeményezés fő kártékonysága lényegében abban van, hogy aláássa a tárgyalás távlatait és növeli a bizalmatlanság területét. Ebben rejlik az egész probléma. Ez ugyanúgy politikai, mint katonai. Ezért ismét felszólítunk arra, hogy a végletekig felfegyverzett világot fegyverek nélküli világgá változtassuk. Elvtársak, az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizottsága és a Szovjetunió kormánya sokoldalúan és gondosan mérlegelt minden érvet és minden ellenérvet, s a világ sorsáért való felelősségtudattól vezérelve úgy döntött, hogy 1987. január 1-ig meghosszabbítja az egyoldalú moratóriumot a nukleáris robbantásokra. Amikor megtesszük ezt a lépést, hisszük, hogy a világ minden országának emberei, a politikai körök és a nemzetközi közvélemény joggal értékeli nagyra a hosszan tartó csendet a szovjet nukleáris lőtereken. A szovjet nép nevében apellálok az amerikaiak értelmére és méltóságára és felszólítom ókét, ne szalasszanak el egy újabb történelmi lehetőséget a lázas fegyverkezés megállításához vezető úton. Felszólítom Ronald Reagant, az USA elnökét, hogy elfogulatlanul értékelje újra a kialakult helyzetet, szabaduljon meg a múlt terheitől és a tévedésektől, a Szovjetunióval és külpolitikájával kapcsolatban. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy a nukleáris robbantások beszüntetéséről szóló megállapodást gyorsan el lehet érni és már az idén, a szovjet-amerikai csúcstalálkozón alá lehet írni. Ez az esemény kétségtelenül a találkozó legfőbb reális eredménye volna és jelentős lépés lenne a lázas fegyverkezés megállítása felé. Egyfajta bevezetője lenne a nukleáris fegyverekről és felszámolásukról folytatott tárgyaláson a további haladásnak és a világ egész helyzete radikális javításának. A Szovjetunió moratóriuma a nukleáris robbantásokra, amely reális tett és nemcsak javaslat, a gyakorlatban bizonyítja nukleáris leszerelési programunk, valamint az új politikára - a realizmus, a béke és az együttműködés politikájára - tett felhívásaink komolyságát és őszinteségét. Már eltelt az 1986-os évnek, annak az évnek több mint fele, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete békeévnek nyilvánított. Egyoldalú moratóriuma meg- hosszabításával a Szovjetunió ismét jelentősen hozzájárul az arra irányuló általános erőfeszítésekhez, hogy ez az év a történelemben úgy maradjon fenn, mint amely méltó volt elnevezésére. Ez a Szovjetunió új politikai kezdeményezésének értelme. Ilyen az üzenet, amelyet országunk minden ország kormányához és népéhez, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok kormányához és az amerikai néphez intéz. Egyértelműen pozitív lépés (Folytatás az 1. oldalról) a Hirosima elleni amerikai atomtámadás 40. évfordulóján meghirdette azt, majd többször meghosszabbította. Az AP hírügynökség idézte Mihail Gorbacsovnak Reagan elnökhöz intézett felhívását, hogy az idén esedékes újabb csúcstalálkozójukon írják alá az atomkísérletek betiltására vonatkozó szerződést. Az AFP hírügynökség megállapította, hogy a szovjet vezetők a moratórium meghosszabbításával pozitívan válaszoltak az úgynevezett delhi hatoknak a nukleáris leszerelésre vonatkozó mexikói felhívására. A Reuter arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió annak ellenére döntött a moratórium meghosszabbítása mellett, hogy az USA az utóbbi egy évben 18 nukleáris kísérletet hajtott végre. Ezzel összefüggésben idézte Gorbacsovnak azt a kijelentését, amely- lyel az amerikaiak józan eszére apellált és a történelmi lehetőség kihasználására szólított fel. Az osztrák televízió a Gorba- csov-beszéd elhangzása után pár perccel tájékoztatta a közvéleményt a moratórium meghosszabbításáról, a belga RTBF tévéállomás egyértelműen pozitív lépésként értékelte a szovjet döntést. PÁRIZS - A francia lapok terjedelmes kommentárokban foglalkoztak az SZKP KB főtitkárának beszédében foglaltakkal. A Le Quotidien de Paris úgy vélte, hogy a moratórium meghosszabbításával a Szovjetunió tulajdonképpen közvetve az amerikai kép- viselóháznak arra a követelésére reagált, hogy az USA állítsa le a nukleáris kísérleteket, továbbá mondjon le a vegyi fegyverek gyártásáról, valamint tartsa tiszteletben a nem ratifikált SALT-II szerződést és lényegesen csökkentse az űrfegyverkezésre fordított kiadásokat. RÓMA - Az olasz lapok egyöntetűen úgy vélték, hogy az Egyesült Államoknak nem szabadna elszalasztania az újabb kiváló alkalmat a fegyverkezési hajsza leállításához. A La Nazione azt irta: Mihail Gorbacsov legújabb kezdeményezése azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió konkrét lépésekkel akar hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A Paese Sera arra hívta fel a figyelmet, most Washingtonon a sor, hogy állást foglaljon, mivel a lázas fegyverkezés leállításával kapcsolatos szovjet álláspont teljesen világos. BRÜSSZEL - A Belgiumban megjelenő Le Soir úgy vélekedett, hogy a nukleáris kísérletekre elrendelt moratórium Moszkva jóakaratát igazolja, amellyel konkrétan hozzá kíván járulni a leszerelési megállapodások eléréséhez. A La Libre Belgique emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió az utóbbi hónapokban már kétszer is meghosszabbította egyoldalú kötelezettségvállalását. Az újabb moszkvai gesztus a jóakarat jele, amely nyomán az Egyesült Államok bonyolult helyzetbe került, mivel a végtelenségig nem állíthatja, hogy a Szovjetunió előnyben van az atomkísérleteket illetően. A La Cité arra mutat rá, hogy Mihail Gorbacsov Reagan elnökkel esedékes második csúcstalálkozójára konkrét célként tűzte ki olyan megállapodás elérését, amely előirányozná a nukleáris kísérletek végérvényes betiltását. HAVANNA - A Prensa Latina kubai hírügynökség kommentárjában azt írta, hogy a szovjet moratórium meghosszabbítása a Szovjetunió békepolitikájának újabb bizonyítéka. A hírügynökség úgy vélte, hogy az atomkísérletek betiltásának kérdése már túllépte a pusztán katonai keretet és olyan politikai kérdéssé vált, amely az egész emberiséget érinti. BUKAREST - A román napilapok Mihail Gorbacsov azon szavait idézik elsősorban, amelyekkel az amerikaiak józan eszére és becsületére apellált és felszólította őket, hogy ne hagyják kihasználatlanul az újabb történelmi lehetőséget a lázas fegyverkezés leállítására. DELHI - A Patriot indiai napilap arra figyelmeztetett, hogy a Szovjetunió a moratórium megr hosszabbításakor figyelembe vette a világ közvéleményének óhaját is. Idézte Gorbacsovnak azt az értékelését, hogy az USA veszélyes önbecsapásra, a Szovjetunió és más szocialista országok, illetve a függetlenségüket nemrég elnyert államok lebecsülésére építi politikáját. Komplex racíonalizációs brigádok Tizenöt évvel ezelőtt — a CSKP XIV. kongresszusa határozata alapján - alakultak meg hazánkban az első komplex racíonalizációs brigádok. „A Központi Bizottság a pártot olyan tartalékok kiaknázására szólította fel, amelyek a tervteljesítés érdekében a dolgozók széles körű részvételével és kezdeményezésével, rendkívüli kiegészítő eszközök ráfordítása nélkül gyorsan mozgósíthatók“ - olvashatjuk az 1971. évi dokumentumokban. Ez a felhívás a dolgozók körében megértéssel találkozott, amit — sok egyében kívül- az is bizonyít, hogy ma a Szlovák Szocialista Köztársaság területén mintegy 5600 Ilyen brigád működik. Tagjaik- megközelítőleg 56 ezer férfi és nő - jelentősen hozzájárulnak a termelés gazdaságosabbá tételéhez, ahhoz, hogy az általuk előállított termékek megfeleljenek a kor követelményeinek: kevés nyersanyag és energia felhasználásával készüljenek el úgy, hogy mind a külföldi, mind a hazai piacokon értékesíthetők legyenek. Alig van hazánkban olyan számottevő ipari létesítmény, ahol ne működne komplex racíonalizációs brigád. A pártszervek a termelésben dolgozó kommunisták hatékony hozzájárulásával a XIV. pártkongresszustól napjainkig sokat tettek- és tesznek - azért, hogy ez a mozgalom gyökeret eresszen s a legjobb munkások és műszakiak vegyenek benne részt. A Csehszlovák Sajtóiroda egyik, a napokban közzétett értékelő jelentésében rámutatott arra, hogy a munkakezdeményezésnek ez a formája főleg a kohászatban, a gép- és az elektronikai iparban honosodott meg. Ennek kapcsán felmerül a kérdés: miért csak ezekben az ágazatokban? A CSKP Központi Bizottsága már 1971 májusában figyelmeztetett, ,,hogy a kongresszus gazdasági célkitűzéseinek súlypontját elsősorban a nemzeti jövedelem gyarapítása, az önköltségek csökkentése, a termelés műszaki színvonalának emelése, a termelés és a fogyasztás összehangolása, a hatékony szerkezeti változások végrehajtása jelenti“. Ezek az irányelvek változatlanul érvényesek, a kommunisták azóta megtartott legfelsőbb szintű tanácskozásainak határozatai megerősítették őket. Mivel a dolgozók kezdeményezésének egyik legeredményesebb formája a komplex racíonalizációs brigád, szükséges, hogy a vállalati pártszervek és -szervezetek törekedjenek arra, hogy az említett három ágazathoz hasonlóan mindenütt alakuljanak több szakembert egy brigádba tömörítő ilyen csoportosulások. Főleg az SZSZK-ban, ahol a nemzeti jövedelemnek a 8. ötéves tervidőszak utolsó évében - az országos 18-19-es átlagot túlszárnyalva - 23-25 százalékos növekedést kell elérnie. Jó példákért nem kell se a szomszédba, se messzire menniük azoknak a vállalati pártszerveknek és gazdasági vezetőknek, amelyek, illetve akik komplex racíonalizációs brigádokat akarnak szervezni a hatáskörükbe tartozó üzemben vagy vállalatnál. Szlovákia területén kiemelkedő eredményeket értek el ennek a munkakezdeményezésnek a meghonosításában a martini Nehézgépipari Művek és a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói. Mivel az említett vállalatoknál többéves hagyománya van e mozgalomnak, értékes tapasztalatokkal is rendelkeznek, melyeket minden bizonnyal önzetlenül átadnak az érdeklődőknek. A múlt hónap végén közölték a hazai tömegtájékoztató eszközök a Szövetségi, a Szlovák és a Cseh Statisztikai Hivatal jelentését. Az országos elemzés rámutat arra, hogy ,,a tudományos és a műszaki ismeretek gyakorlati felhasználásának gyorsasága még mindig elégtelen, nem tükröződik vissza kellőképpen a termékek használati tulajdonságainak javulásában“. S mivel a jelentés arra is utal, hogy még mindig sok az olyan vállalat, amely nem teljesíti a tervét, a javulás érdekében ezeknek a vállalatoknak fel kell karolniuk minden olyan kezdeményezést, mely másutt hozzájárult a sikeres munkához. A komplex racíonalizációs brigádok szervezése szintén az egyik formája lehet a jobb eredmények elérésének. KOMLÓSI LAJOS Célprogramok és termelésnövekedés Közel a kétszeresére növekszik a 8. ötéves tervidőszakban azoknak a szakágazatoknak a termelése, amelyek fejlesztését állami célprogramok szabják meg. Népgazdaságunk szükségleteihez igazodva mindenekelőtt az atom- energetika, a tüzelőanyag-, energia- és fémfelhasználás ésszerűsítése, a termelési folyamatok robotizálását és automatizálását elősegítő kiemelt ágazatok termelése, a több szellemi munkát felhasználó vegyipar tevékenysége és az elektronizálás jön számításba. Általános gépiparunk például harminc feladatnál is többel járul hozzá a tudomány és a technika állami fejlesztési programjának teljesítéséhez. Emellett mintegy 1800 termékfelújítással számolnak, amit a minisztériumi, szakágazati és vállalati tervekben rögzítettek. Néhány példa a sok közül. A robotokat és manipulátorokat felölelő állami célprogram keretében a termelési folyamatok átfogó automatizálásának legkorszerűbb eszközeit alkalmazzák. A legbonyolultabb feladatok közé a gépjármű-tartozékok területe sorolható. Ide tartozik az elektronikai és mikroelektronikai alkatrészek kutatása és fejlesztése, az új anyagok alkalmazása és az egyes aggregátcsoportok egységesített típusainak létrehozása. Egyébként gépiparunk és a feldolgozóipar ágazatai számára olyan technológiai berendezéseket és gépeket gyártanak, amelyek hosszú távú fejlesztési koncepciója a mikroelektronikán alapuló korszerű irányítási rendszerekre épül. Ilyen szempontból pótolhatatlanok az elektrotechnikai iparban megszabott állami célprogramok feladatai, amelyek a következő öt esztendőben - 60-65 százalékkal növelve a termelést - megteremtik népgazdaságunk elektronizálásának feltételeit. Ezen belül is a legnagyobb növekedés az alkatrész- gyártásban várható. Főként a magas fokúan integrált áramköröket fejlesztik majd kiemelten. De inno- válják és növelik a mini- és mikroszámítógépek termelését, s bővítik az érzékelők, valamint más, a termelési és technológiai folyamatok irányításában használatos automatizációs elemek előállítását is. (č-f) ÚJ SZÚ 4 1986. VIII. 20.
