Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-07 / 157. szám, hétfő

ÚJ szú 3 >a0/J, s 1986. VII. 7. Szőkülő gabonatáblákon A JÚNIUSI ESŐK JAVÍTOTTÁK A TERMÉSKILÁTÁSOKAT Sárguló búzatáblák mellett visz utunk. A nap szinte perzsel, nagy a forróság.- Június elsó felében közel hatvan milliméter csapadék hul­lott. Még idejében ahhoz, hogy az esőt a kalászos gabonák is hasz­nosítani tudják. Az érés lelassult, s ez javítja a terméskilátásokat. Mert nálunk akkor gazdag az aratás, ha július 15-e előtt nem kell beindítani a kombájnokat- mondta Csóka István, az eperje­si (Jahodná) Haladás Efsz elnöke. Külön felhívta a figyelmet a kukori­cára, amely az esők után és a nagy melegben ritkán tapasztal­ható erőteljes fejlődésnek indult.- Ennek Péter-Pálkor kinn volt a címere, s ha így van, akkor általában jó a kukoricatermés- nyugtázta elégedetten. Kodai István mérnök, a szövet­kezet agronómusa és Cserge Je­nő gépesítő is csatlakozott hoz­zánk, hogy az aratási előkészüle­teket és az ezekkel járó gondokat a lehető legrészletesebben vehes- sük számba. Müvelőutas - termesztéssel- Ha szorosan a kenyér- és a takarmánygabona betakarítását veszem, akkor az előkészületek zökkenőmentesek voltak. Az aratási munkaterv kész, mindenki ismeri egyéni feladatát. A hozamokat illetően különösebb nyugtalanság­ra nincs okunk. A jelek szerint a tervezett 6,5, illetve 5,7 tonnás átlagos hektárhozamot a búza és az árpa is megadja. Egyrészt azért, mert az öntözhető területen pótoltuk a hiányzó csapadékot, másrészt pedig azért, mivel a több éve követett túlvetési gyakorlat most pozitívan érvényesül- mondta Kodai István. Az agronómus új ember a szö­vetkezetben, így az utóbbi gondo­lat lényegét az elnök fejtette ki.- Mi ősszel búzából tíz-tizenöt százalékkal normán felüli mag­mennyiséget vetünk el. Ha rendes a kelés és tavasszal jó a bokroso- dás, akkor fogasolással megritkít­juk a növényzetet, majd hengerrel tömörítjük a talajt. A többletvető­mag és a ritkítással járó munkák költségei kisebbek annál a nyere­ségnél, amit a túlvetés eredmé­nyeként a mostanihoz hasonló vegetációs időben könyvelhetünk el. Az elmaradt bokrosodást a sű­rűbb vetés ellensúlyozza. Ugyancsak az idei tapasztala­tok alapján már most ősszel egy további újdonságot is kipróbálnak. A Pártélet legújabb számából Közli a folyóirat a Varsói Szer­ződés tagállamainak felhívását a NATO-tagországokhoz és vala­mennyi országhoz. A CSKP KB 3. ülése foglalko­zott az általános választások eredményeivel, valamint a párt összetételének javításával. Erről olvashatunk tömör összefoglalót a 9. és a 10. oldalon. Vlastimil Karaft a pártmunka színvonalának emelését sürgeti, a Mozgósítsuk a nép alkotó erejét című, tanulmánynak is beillő írá­sában. Kerületi szemináriumot tartottak Ústí nad Labemben a kádermunka időszerű feladatairól. A szeminá­riumon elhangzottakat foglalja össze cikkében František Muff. Stanislav Brouček cikkének a címe: Meghatározó a mezőgaz­dasági termelés minősége. A cikk fő érdeme, hogy a szerző saját tapasztalatait írja le, mintegy ta­nulságul másoknak is. Napjainkban egyre több szó esik a fiatal párttagok eszmei­politikai neveléséről, František Ja- kubec cikke is e fontos pártfela­datról szól. Érdekes ankétot indított a folyó­irat a választási programok teljesí­tésével kapcsolatban. Ebben a számban négy hozzászólást olvashatunk. -tör­Az agronómus ennek okát is elmagyarázta.- A megkötött szerződés sze­rint a szolgáltató vállalatnak még májusban el kellett volna végeznie a búza repülőgépes permetezé­sét. A permetezés késése miatt a júniusi esők után nagyon elha­talmasodott a lisztharmat. Annyi­ra, hogy a búzaterület felén a be­tegség már a kalászt is veszélyez­tette. Tehetetlenek voltunk, a ma­gas növénybe nem tudtunk bele­menni. Az ilyen helyzetnek akarjuk a jövőben elejét venni azzal, hogy már most ősszel a búzaterület felén művelőutakat fogunk kihagy­ni. Egyelőre csak azért a terület felén, hogy legyen összehasonlí­tási alapunk és a müvelőutas termesztés előnyeit a gyakorlat­ban is felmérhessük. Egyéb gondok is akadnak Az idén a korábbiakhoz hason­lóan a gépjavítóknak könnyebb volt a helyzetük. Aránylag keve­sebb pótalkatrész hiánya okozott gondot, így a gépek már június derekától indulásra készen várják az aratás kezdetét.- A cséplést kilenc munkanap alatt tudjuk elvégezni, de a szalma betakarítására és a tarlószántásra is elegendő eszköz áll rendelkezé­sünkre. A szalmát naponta har­minc-harmincöt hektárról tudjuk kazalba rakni, a szántók napi teljesítménye pedig ennek kétsze­rese. (gy minden feltétel adott, hogy a betakarítás járulékos mun­káit is idejében elvégezzük. Az ötven hektár tarlókeveréket már az aratással párhuzamosan elvet­jük - összegezte a műszaki felté­teleket a főgépesítő. Az elnök folytatta, de már ke­vésbé derűs hangon.- Az aratás napjainkban már nem megerőltető munka, de annál felelősségteljesebb feladat. Több hónap igyekezetének eredményét alig kilenc nap alatt kell learatni. Ezen idő alatt a gabona betakarí­tásánál nincs fontosabb, minden erőt és a teljes figyelmet az aratás köti le. Ezért szükséges, hogy az egyéb, ugyancsak időszerű mun­kákat még az aratás megkezdése előtt elvégezzük. Már megkezdtük a lucerna második kaszálását, hogy a széna betakarítása az aratás napjaiban ne okozzon gon­dot. Ugyancsak igyekeztünk idejé­ben befejezni a zeller ültetését. Sajnos ez nehézséget okozott, mivel a terület egy részét még a káposzta foglalta el. A Zelenina június 18-ig a szerződésben lekö­tött kétszázezer fej káposzta he­lyett csak százhetvenezer darabot vitt el. Ez okozta a problémát, a pénzbeli veszteségről nem is szólva, hiszen a később átvett káposztáért a korábbi felvásárlási árnak már csak a felét kapjuk meg. Úgy számítjuk, hogy a szer­ződés nem teljesítéséből mintegy százezer korona vesztesége lesz a szövetkezetnek. Ösztönző bérezési forma Az aratási előkészületekről szólva érdemes odafigyelni azok­ra az ösztönzési formákra, ame­lyekkel a gyors és jó mun­kára serekentik az aratókat. A munkaverseny mellett tavaly olyan javadalmazási rendszert ve­zettek be, amely az aratókat érdekeltté teszi a munkaidő maxi­mális kihasználására és a műszak meghosszabbítására. Ennek lé­nyege, hogy a nyolcórás műszak normáján felüli teljesítményért az alapdíjnál nagyobb összeget fizet­nek. Például az NT VS—4-es rendfelszedővel dolgozók az óra­béren túl minden tíz tonna össze­gyűjtött szalmáért 45 koronát kap­nak, de harminc tonnán felül a következő öt tonnáért már 35 korona, és a további ötért pedig 47,50 korona a prémium.- Minden munkát hasonló ala­pon premizálunk. Ez nemcsak aratáskor, hanem már az előké­születek során is pozitívan hat. A kezelők a gépek, különösen a kombájnok javítására nagy gon­dot fordítanak, hogy az aratás napjaiban a lehető legkevesebb géphiba forduljon elő - hangsú­lyozta az elnök. Az elmondottak közös tanulsá­gát pedig már ki sem kellett mondani, hiszen az a beszélge­tésből egyértelműen következik. A Haladásban ezúttal is gondosan felkészültek, hogy a kalászos ga­bonák termését a lehető leggyor­sabban takarítsák be és a járulé­kos munkákat is késedelem nélkül végezhessék el. EGRI FERENC Az internacionalista segítségnyújtás keretében hazánk 50 automatikus univerzális szövőgépet szállított Nicaraguának a managuai Fanatext üzem számára. A gépeket az Elitex csehszlovák vállalat négy szakembere jelenleg helyezi üzembe. A képen: Josef Zeman, az Elitex mechanikusa René Araicát tanjtja be. (Libor Hajský felvétele - ČTK) Az atomerőművek biztonsága (ČSTK) - Az atomenergetiká­nak már több mint harmincéves hagyománya van. Az atomerőmű­vek reaktorai - többnyire teljesen megbízhatóan - összesen már 3500 évet üzemeltek. A balesetek minimális száma arról tanúskodik, hogy rendkívüli figyelmet fordíta­nak e bonyolult berendezések üzemelésére. Súlyosabb baleset eddig csak a Nagy-Britannia-i Windscale-ben 1957-ben, majd az Idaho Falls-i (Egyesült Államok) kísérleti reak­torban, négy évvel később a Three Mile Island amerikai atomerőmű­ben 1979-ben és az idén a cser­nobili atomerőmű negyedik blokk­jában történt. Éppen ez a legutób­bi baleset növelte meg az érdeklő­dést a csehszlovákiai atomerőmű­vek üzemelési biztonsága iránt is. És hozzá kell tenni, hogy számos elferdített és pontatlan információ is napvilágot látott. Mindenekelőtt azt kell megérte­ni, hogy balesetnek az olyan zavarsorozat tekintendő, amelyet a biztonsági rendszerek vagy a kezelő személyzet nem képesek megakadályozni. Az ilyen baleset veszélyezteti az emberek egész­ségét és a környezetet. Nem tekintendő azonban ilyennek a kö­zönséges üzemzavar és egy-egy blokk olyan leállása, amelynél az erőmű biztonsági rendszerei meg­bízhatóan működnek. Ezek nem veszélyeztetik az emberek egész­ségét, s ezek során nem kerül­nek veszélyes anyagok a környe­zetbe. A biztonsági berendezések kifogástalan működése csak az atomerőmű biztonságát erősítik, s ilyenkor a biztonsági berendezé­sek azt a szerepüket töltik be, amelynek céljából építették őket. Csehszlovákiában az atomerő­művek biztonságos üzemeléséről a Csehszlovák Atomenergiai Bi­zottság állami felügyelete -gondos- kodik. A tevékenységéről szóló törvényt, amely a felügyeletet nagy jogkörrel ruházta fel, 1984- ben hagyták jóvá. Saját megálla­pításai alapján korlátozhatja, vagy teljesen beszüntetheti egy-egy atomerőmű üzemeltetését, és döntése ellen nem lehet fellebbez­ni. Ez azt jelenti, hogy ezeket a döntéseket más intézmény nem érvénytelenítheti. Minden atomerőművünkben ál­landó felügyelők naponta ellenőr­zik a múszaki és a szervezési intézkedések végrehajtását. Ezenkívül az állami felügyelet évente további hatvan ellenőrzést hajt végre. Ezek alapján tavaly több mint 120 határozatot hoztak. A csernobili szerencsétlenség okainak elemzése természetesen új és nagyon értékes tanulságok­kal szolgál az atomenergia békés felhasználása terén. További biz­tonsági intézkedések elfogadásá­ra ösztönöz az atomerőművek üzemeltetésével kapcsolatban, az atomerőművekkel rendelkező kü­lönböző országokban és a nem­zetközi együttműködés terén egy­aránt. Kamatozó befektetés Az üzemi konyha megnyitása óta jobb lett a dolgozók hangulata- állítja Marta Čagalová, a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) Ag- rostav vállalat üzemi szakszerve­zeti bizottságának elnöke. - Ha továbbra is ilyen jól főznek, az étkezők száma bizonyára tovább növekszik. A 468 munkást alkalmazó válla­lat üzemi konyhája két évvel ezelőtt épült fel. A kapacitás ki­használása érdekében más kis­üzemeknek is főznek. Az ebédlőt úgy alakították ki, hogy egy része ülésterem, de ha szükséges, gyor­san átalakítható 250 személyes ebédlővé. Ez lehetővé teszi külön­böző vállalati rendezvények meg­tartását.- A Jednotánál dolgoztam, a kétműszakos munka a gyerekek miatt nem felelt meg, ezért szíve­sen jöttem ide az üzemi konyhába- monjda Vízkeleti Józsefné tő- szakács. - Naponta több mint háromszáz ebédet főzünk, így bőven van tennivaló, jól be kell osztani a munkaidőt. Három mun­katársammal úgy igyekszünk, hogy mindig időben készek le­gyünk, ne késsünk az ebéd kiadá­sával.-A korai zöldséget személye­sen szerzem be - viszi tovább a szót Szmotana Károly, a konyha vezetője. - Gyakran kistermelőktől is vásárolunk. A minőség és az elfogadható ár az, amit mindenkor figyelembe veszünk. Már az első évben mintegy kétezer üveg ubor­kát tartósítottunk, hogy télen ne kelljen savanyúságot vásárolnunk. Az idén gyümölcsöt is befőztünk, mert a nagykereskedelemnél gyakran hiába rendelünk kompó- tot, nem küldenek. Az öttagú bizottságnak, amely minden szerdán az étlapot össze­állítja, nincs könnyű dolga, öt üzem dolgozóinak a kívánságait kell figyelembe venniük és ügyel­ni, hogy a 7,50 koronás keretbe beleférjenek. Miközben beszélgetünk, a konyhában szorgos munka fo­lyik. Rozália Hiniová gombócot szeletel. Simon Istvánné a tányé­rokat készíti elő Rózsa Sándorné segítségével. Amint megtudom, ők a nagyhizlalda, illetve az Ister alkalmazottjai. Hogy miért, azt Magyar József, a vállalat gazda­sági és kereskedelmi igazgatóhe­lyettese magyarázta meg:- Azok az üzemek, amelyek naponta legalább hatvan ebédet rendelnek tőlünk, a szerződés értelmében munkaerőt is adnak. A minőségre, de a mennyiségre sem volt eddig panasz. Ha az érdeklődés nagyobb lenne, a konyha kapacitását növelni tudjuk. Az Agrostav dolgozóinak nagy része a járás különböző mezőgaz­dasági üzemeiben dolgozik. A jö­vőben, ha kocsira tesznek szert, elszállítják nekik az ebédet. így a vállalatnál a jelenlegi százhúsz­ról kétszázra növelik majd az étkezők számát. Természetesen akad, aki a szá­raz kosztot részesíti előnyben, vagy az üzemi büfében vásárol harapnivalót.- Havonta átlagban negyven­ezer korona kiskereskedelmi for­galmat érünk el - mondja Tászli Dezsóné, a büfé vezetője. - Igyekszünk bővíteni a választé­kot, hetente egyszer a hodosi (Vydrany) szövetkezetből hozunk házikolbászt, hurkát, füstölthúst és a Királyfiakarcsai (Královičové Kračany) Hnb kisüzemének pék­ségéből kenyeret. Salátából, fel­vágottból bő a választék. A tisztán tartott konyhában és ebédlőben eddig az ellenőrzések során nem találtak kifogásolniva­Sinom Istvánné Vízkeleti Józsefné Szmotana Károly (A szerző felvételei) lót. Ez elsősorban is az ott dolgo­zók érdeme, akik azt latolgatják, hogy versenyre kelnek a szocialis­ta munkabrigád címért.- Jó kollektíva alakult ki és az üzem vezetősége is mindenben segít - önti szavakba véleményét a konyhavezető.-Az üzemi konyha létesítése csak egy pontja volt a vállalat szociális tervének. Már épül az az épület is, amelyben negyvenkét szálláshely mellett az üzemi or­vos, fogorvos és rehabilitációs részleg is helyet kap. - A szom­szédságunkban van a termálfür­dő, azt is kihasználjuk majd, de az új épület csereüdültetésre is lehe­tőséget ad - fogalmazza meg alképzeléseiket az igazatóhelyet- tes, majd így folytatja. - A jó gazdasági eredmények egyik alapvető feltétele a dolgozókról való körültekintő gondoskodás. Az erre fordított pénz mindenkor ka­matozó befektetés. NÉMETH JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom