Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-01 / 152. szám, kedd
A párt feladatai a szocialista fejlődés megszilárdításában Wojciech Jaruzelski A Lengyel Egyesült Munkáspárt vasárnap megkezdődött X. kongresszusán Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját, amelynek címe: ,,A párt feladatai a Lengyel Népköztársaság megszilárdításában és szocialista fejlesztésében.“ Az alábbiakban a beszámolót részletesen ismertetjük. beszámolója a LEMP X. kongresszusán Jaruzelski bevezetőben rámutatott, hogy öt évvel ezelőtt ebben a teremben tanácskozott a párt rendkívüli kongresszusa, ma viszont a rendes kongresszus kezdte meg munkáját. E szavak mögött sok feszültség, munka és eredmény áll. Emlékezhetünk még arra a nemrégi időszakra, amikor országunk mély válságba került. Az imperializmus a mi nemzetünk kárára igyekezett megbontani az európai erőegyensúlyt. A helyzet drámaian nehéz volt. A párt azonban nem veszítette el a munkás- osztály józan, nemzetünk hazafias felelősségtudatába vetett hitét, mindvégig az volt a meggyőződése, hogy alapvető különbséget kell látni a szélsőséges erők, azok ösztönzői és vezetői, valamint a tisztességes emberek milliói között, akik túlnyomó részt önkéntelenül vettek részt a veszélyes játékban. A rendkívüli eszközökhöz akkor nyúltunk, amikor arra a legnagyobb szükség volt, hogy megakadályozzuk az állam szétbomlását, a gazdaság összeomlását és megóvjuk a társadalmat a testvérgyilkos konfliktustól. A gyorsítás történelmi szükségszerűség A fordulat történelmi időszakában élünk. Az egyik oldalon állnak az emberi géniusz által létrehozott hatalmas lehetőségek, a másikon a kiszámíthatatlan, halálos fenyegetés. Hogyan lehet kihasználni a lehetőségeket, s ugyanakkor felszámolni a fenyegetést? Ez a kérdés aggasztja mindazokat, akik felelősségteljesen gondolkodnak. Az utat csak a szocializmus mutathatja meg. Ma is képes megadni a választ a 20. század végének alapvető dilemmájára. Ezt a választ az SZKP XXVII. kongresszusának a történelmi jelentőségű dokumentumaiban találhatjuk meg. A Lengyelország előtt álló feladatok rendkívül nehezek és bonyolultak. A nehézségek egy részének mélyebb gyökerei vannak. A szocialista és a civilizációs változatok folyamata országunkban előrehaladott és egyben késik is. Lengyelországban 40 év alatt hatalmas anyagi és szellemi eredmények születtek. Az élet területeinek többségében létrejöttek a szocializmus erős és tartós alapjai. A termelés szocialista módja van túlsúlyban. Az államhatalom szocialista jellegű. A vezető szerep a marxista-leninista párté. Tudatosítjuk az összes akadályt, de elég erőnk van ahhoz, hogy ezeket lekúzdjük. Azt az optimizmust, amellyel a X. kongresszusra jöttünk el, a párt munkásosztályba vetett hitéből és az ezzel az osztállyal való szövetségéből meríti. Optimizmusunkat a munkások és a parasztok szövetségének erejére alapozzuk, s ugyancsak forrása a lengyel értelmiségbe vetett hit. Gyorsabban kell előrehaladnunk. A gyorsítás történelmi szükségszerűség, a pártprogram tervezetének legfőbb gondolata. A gyorsítás azonban nem jelenti csupán a mennyiségi mutatók hajszolását, ez az élet minden területére kiterjedő mélyreható minőségi változások bonyolult folyamata is. A legközelebbi évek feladata a fejlődés alapjainak megszilárdítása, az egyensúlyhoz való visz- szatérés és a legélesebb aránytalanságok mérséklése. Ez jelenti a gyorsítás első szakaszát. A mi munkánktól, a hatékonyság területén elengedhetetlen alapvető változástól függ, mikor gyorsul fel fejlődésünk ritmusa és mikor terjed ki egész gazdaságunkra, mikor jut el ez a gazdaság a gyorsulás új, magasabb fázisába. Wojciech Jaruzelski a továbbiakban a tudományos-műszaki haladást, a strukturális változásokat, a gazdaságtalan termelés felszámolását, a minőség javítását és a nemzetközi munkamegosztásban való szélesebb körű részvételt jelölte meg az intenzifikálás és a hatékonyság mozgatóerői- nek. Lengyelország és a szocialista államok együttműködéséről szólva rámutatott, hogy ez továbbra is a lengyel külgazdasági kapcsolatok alappillére lesz. Ez az együttműködés Lengyelország számára az utóbbi években rendkívül előnyös volt, mivel a Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri támogatása segítette a legnagyobb nehézségek leküzdését. Súlyos probléma eladósodásunk, főleg a tőkés országok viszonylatában - mondotta Jaruzelski. Ez olyan politika következménye, amely hibás volt mind a hitelek nagyságát, mind azok kihasználását illetően. Lehetőségeink felett éltünk. Az akkori olcsó hús ma nekünk nagyon sokba került. A hitelek alapján nem jött létre olyan exportpotenciái, amely lehetővé tette volna a hitelek gyors visszafizetését és amely a gazdaságot az intenzív fejlődésre ösztönözte volna. Az eladósodás problémáját csak úgy lehet megoldani, ha gazdaságunk exportképessége lényegesen növekszik. A hatékonyság valamennyi megfelelő eszköze kihasználásának alapvető feltétele a gazdasági reform. Ez a párt kezdeményezésére indult el, és a szélsőségesen nehéz helyzetben jelentős mértékben hozzájárult a válság leküzdéséhez, a fejlődési folyamat elindításához. A hatékonyság területén azonban még nem állt be törés. A párt kitűzi a gazdasági reform tökéletesítésének fő irányait, ellenőrizni fogja megvalósításukat. Lengyelország jövőjéért küzdünk A beszámoló a továbbiakban kitért a szakszervezetek feladataira, rámutatva, nem volt véletlen, hogy az elmúlt politikai konfliktus először a szakszervezetekben került felszínre. Ezért is nagy jelentőségű az osztályjellegú szakszervezetek megalakulása és szisztematikus fejlődése. Az erős és szilárd szakszervezeti mozgalom a munkásosztály, az összes dolgozó számára elengedhetetlen. Mint a szemünk fényét, úgy fogjuk őrizni a szakszervezeti mozgalom eszmei-politikai egységét. A szak- szervezetekben működő párttagoktól azt várjuk, hogy az aktív és hatékony szakszervezeti munkában példát mutassanak. A pártszervek és -szervezetek kötelessége figyelembe venni a szak- szervezetek véleményét, s erősíteni a lengyel dolgozók legnagyobb szervezetének pozícióit és tekintélyét. A marxista-leninista párt számára a legfontosabb a munkás- osztály bizalma, az, hogy a dolgozók szemében tekintélye legyen. Az ellenség éppen itt indított támadást, s tudatában volt annak, hogy a párt és a tömegek kapcsolata politikai rendszerünk döntő, neuralgikus pontja. És éppen itt szenvedtünk el különösen fájdalmas veszteségeket. Felhalmozódtak a hibák társadalmi-pszichológiai következményei. A megértés és a harc türelmesen és következetesen megvalósított irányvonala azonban meghozza a várt eredményeket. Erről tanúskodnak a tanácsi és a parlamenti választások eredményei. A bonyolult jelenségek és az egykori „Szolidaritásra“ jellemző ellentmondásos tendenciák pártos értékelése helyesnek bizonyult. Az az avanturista irányvonal, amely a „Szolidaritás“ vezető szerveiben és gyorsan növekvő apparátusában túlsúlyba jutott, nem lehetett a munkásosztály irányvonala. A szélsőséges erők vereséget szenvedtek, mert elveszítették társadalmi támogatásukat, önmaguk szakadtak el a tömegektől. Ezt a gyakorlat is bizonyítja. A „Szolidaritás“ egykori tagjainak túlnyomó többsége ma aktívan vesz részt a közéletben. Nem a hatalomért folytatunk harcot. A hatalom szocialista és az is marad. Ma Lengyelország jövőjéért küzdünk, azért, hogy sikerül-e behozni a késést, megakadályozni a tartós lemaradás veszélyét. Ezért nem lehetünk és nem is leszünk megbocsátóak a Lengyelországnak ártó cselekedetekkel szemben. Az ellenség azt hirdeti, hogy népünk csalódott a szocializmusban. Ez nem igaz. A lengyel társadalom döntő többsége rendszerünk céljai mögé sorakozik fel. A szocialista értékek és normák a társadalmi tudat elválaszthatatlan részévé váltak. Ez a mi győzelmünk. Az ország mai helyzetét a megértés bővítése, a közrend megszilárdítása és az államellenes csoportok fokozatos bomlása és elszigetelődése jellemzi. Ez megteremti az egyes bűncselekmények elkövetői elleni jogi eszközök enyhítésének feltételeit. Elismeréssel tekintünk azon egyházak és vallási szervezetek tevékenységére, amelyek tagjaikban a munka, a társadalmi tulajdon iránti tiszteletet ápolják, s a törvények, az államhatalom tiszteletben tartására nevelnek. A katolikus papság egy részének szocialistaellenes klerikalizmusa azonban árnyékot vet az állam és a katolikus egyház viszonyára, ösztönzi a lengyelellenes erőket és következményeit tekintve árt Lengyelországnak. A párt síkra száll az állam és az összes egyház közötti jó kapcsolatokért. Néha nehéz, de - ami a legfontosabb - nem szakadt meg a párbeszéd a római katolikus egyházzal. Lengyelországnak szüksége van az állam és az egyház konstruktív együttműködésére, amely elsősorban a béke javát vagy a revansista erők elítélését szolgáló lépésekben mutatkozhatna meg. Elvárjuk és megköveteljük az alkotmány és a törvények, a szocialista Lengyel- ország állami érdekeinek tiszteletben tartását. A párt, a lengyel baloldal erői a hazafiság és az internacionalizmus egységét fejezik ki, őrzik a lengyel államérdekeket, országunk függetlenségének, határai sérthetetlenségének garanciáját, a megbízható és szilárd szövetsé- gesi kapcsolatok zálogát jelentik. A munkások egy része ma még nincs meggyőződve arról, hogy szavukat figyelmesen meghallgatják. Kötelességünk mindent megtenni azért, hogy a munkások üzemük, az egész ország gazdáinak érezzék magukat. A Lengyel Egyesült Munkáspártnak jelenleg 2 millió 126 ezer tagja és tagjelöltje van. A LEMP tömegpárt, a városokban és vidéken valamennyi társadalmi közegben tevékenykedik. Egy évvel ezelőtt lezártuk a párt sorai csökkenésének hosszú és fájdalmas időszakát. A tagok létszáma most ismét növekszik. Nincs érzékenyebb mutatója a párt iránti bizalomnak, mint a tagság természetes gyarapodása. A párt fel akar venni új tagokat, főleg munkásokat és fiatalokat, azonban már soha sem a statisztikai effektusért, sohasem azokat, akik „gyors karriert“ keresnek. Az utóbbi évek a marxizmus-leninizmus kemény, ugyanakkor tanulságos iskoláját jelentették számunkra. Megkezdtük azoknak a károknak a helyrehozását, amelyeket az elmélet sokéves lebecsülése eredményezett. Lengyel- ország mai bonyolult feltételei közepette a marxista-leninista elmélet alkalmazása képességének alapkövévé vált a LEMP program- javaslatán végzett munka. A programot csaknem 1 millió ember dolgozta ki, s ismerik sokmillióan. Ez arra a reményre jogosít fel, hogy jóváhagyása után nem lesz éltévé ad acta, hanem anyagi erővé változik. Kongresszusunk a program jóváhagyásával megemeli az egész ideológiai és propagandamunka „mércéjét“. A tartós béke a legnagyobb érték Wojciech Jaruzelski a továbbiakban áttért a LEMP és Lengyel- ország nemzetközi kapcsolataira, s bevezetőben leszögezte, Lengyelország külpolitikájának sarkköve a Szovjetunióval való megbonthatatlan szövetség és barátság. Erősödik barátságunk és egymás iránti bizalmunk, amelyet hatványoznak a közös béketörekvések, sokoldalú együttműködésünk eredményei és az a segítség, amelyet a Szovjetunió nyújt nekünk a legnehezebb pillanatokban. A szocialista rendszer mély gyökereket eresztett a világban. Magvát a létező szocializmus országai alkotják. Ezek mindegyike sok pozitív tapasztalatot halmozott fel és a maga részével hozzájárult a marxizmus-leninizmus kincsestárába. Előfordultak hibák és kudarcok is. A történelmi eredmények azonban hatalmasak és vitathatatlanok. Az egész emberi civilizáció számára a legfontosabb a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása. A Szovjetunió békekezdeményezései, Mihail Gorbacsov elvtárs személyes aktivitása következetesen erre irányulnak. Megfontolt, bátor, bölcs és becsületes politika ez, s mi teljes mértékben és aktívan támogatjuk. Síkra szállunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Európa népei számára a tartós béke a legnagyobb érték. Az európai enyhülés szempontjából lényeges a katonai konfrontáció szintjének csökkentése. E területen új, reális lehetőségeket vetett fel a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének nemrég megtartott budapesti ülése. A hagyományos fegyverzetnek az Atlanti-óceántól az Uraiig történő jelentős korlátozását célzó komplex program rendkívüli jelentőséggel bír. Lengyelország, amely a hagyományos fegyveres erők jelentős potenciáljával rendelkezik, kész aktívan hozzájárulni a kiegyensúlyozott leszerelési lépésekről szóló sokoldalú megállapodás eléréséhez. Jaruzelski ezekután Lengyel- ország és a nyugati államok viszonyával foglalkozott. A vezető nyugati államok néhány éven keresztül a vádlottak padjára akarták ültetni Lengyelországot - mondotta Példa nélküli propaganda agresszió folyt ellenünk, s a belügye- inkbe való durva beavatkozás a hidegháború mai megnyilvánulásainak egyike volt. Megmutatkozott, hogy Lengyelország ellenállóképessége nagyobb, mint ahogyan azt gondolták. Feltételezzük, hogy a „lengyel lecke“ tanulságait a Nyugat nem becsüli le. Mindenki számára világos kell hogy legyen, sosem fogadjuk el az idegen diktátumot. Nagy jelentőséget tulajdonítunk az NSZK-val való kapcsolataink helyes irányú fejlődésének. Az a véleményünk, hogy elvben nincs akadálya annak, hogy Lengyel- ország és az NSZK tartósan jó kapcsolatokat építsen ki, s kezdeményezéseket tegyen az európai béke és biztonság megszilárdítására. A lengyel-amerikai kapocsola- tokkal összefüggésben Jaruzelski rámutatott, a jelenlegi helyzet Washington hibájából állt elő, az USA volt a kezdeményezője a Lengyel- országnak károkat okozó döntéseknek és akcióknak. Lengyelország nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett országok mozgalmával való együttműködésnek! Szolidárisak vagyunk a fajüldözés, az appart- heid, a diszkrimináció elleni harccal. Rendkívüli jelentőséggel bír az összes antiimperialista erő szolidaritása és együttműködése az emberiség békés jövőjéért vívott küzdelemben. Új szakasz kezdődik A beszámoló befejező részében Jaruzelski többek között a következőket mondta: A párt és az ország életében rendkívül nehéz szakasz zárul le. Azt mondtuk, hogy kongresszusunk rendes, ugyanakkor azonban rendkívüli is. Új szakaszt nyit, amelynek távlatai határozzák meg programunkat. A párt, a munkás- osztály, az összes dolgozó abban bízik, hogy a kongresszuson a ma és a holnap legfontosabb problémáival fogunk foglalkozni. A kongresszust megelőző viták eredményének maximálisan tükröződnie kell határozatainkban. Nem kevésbé fontos/hogy egyetlen hang sem maradjon válasz nélkül, egyetlen javaslat sem vesszen el. A kongresszust megelőző vita közös vonása az igazság elvárása és a remény volt. Az igazságé a társadalom, az állam és a gazdaság állapotáról, s a reményé a nehézségek leküzdését, a gyorsabb előrehaladást illetően. Ezeknek az elvárásoknak eleget kell tennünk. Néhány évvel ezelőtt felmerült a kérdés: mi a garancia arra, hogy nem ismétlődik meg a válság? Ezt a kérdést ma is hallani lehet. A garanciák megvannak. Nem a nyilatkozatokban, a szavakban, hanem a szocialista megújulás gyakorlatában. A párt iránti bizalom számos tényezője közül a legfontosabb a hatékonyság. Ebben tulajdonképpen minden megtalálható. A párt kötelességének tartja, hogy minden szükséges lehetséges legyen. Mindazt, amit a kongresz- szus elhatároz, teljes mértékben és következetesen meg kell valósítani. A X. kongresszus fö irányelve ezért a szocialista következetesség, a hatékony megvalósítás irányvonala kell hogy legyen. A kongresszus meghatározza, milyen lesz Lengyelország az évszázad végén. Legnagyobb nemzeti tőkénk az ifjúság. Felszólítjuk a fiatal nemzedéket; a ti országotok Lengyelország, a ti rendszeretek a szocializmus, a ti korszakotok a 20. és a 21. század fordulója. Tudásotokat és energiátokat ezért a haza javára hasznosítsátok. Nemzetünk nehéz történelmi utat tett meg. Győzött és túltette magát a vereségeken. Leküzdötte az akadályokat és a gyengeségeket. Nehéz út és igényes célok állnak előttünk, de bizonyára teljesítjük őket. Amit itt jóváhagyunk, azt tettekre kell váltani - hangsúlyozta végezetül Wojciech Jaruzelski. ÚJ SZÚ 4 1986. VII. 1.
